Magyarság, 1921. március (2. évfolyam, 48-67. szám)

1921-03-05 / 48. szám

1921 március 5. szombat MBMBHBBEBHBBMlBBHBBSCBSHBBHB9BBBBSBaS39K3 _______________MAGYARSAG LPiaR'aBi^wiiitmjijw.aiiiif miwi ■ rj inniiw nwrrwimmiFHro Rekvirálás, szabadforgalom és a belügyi tárca Módosítják a vagyonváltságról szóló javaslatot. Nagy vita az állami rend védelméről szóló törvénynél­­ A nemzetgyűlés ülésén kivü­­, ahol most az állami é­s társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat vitája folyik, nem sok eseménye van a politi­kának. Ehhez a javaslathoz tizenhét szó­nok iratkozott fel, úgy, hogy a vita előre­láthatólag elhúzódik a jövő hét derekáig. Közben a nemzetgyűlés kedden és szer­dán valószínűleg szünetel, mivel a kép­viselők egy tekintélyes csoportja a deb­receni nagytemplom felszentelésére utazik. A keresztény párt ma este a munkás­­biztosító reformjáról szóló törvényjavasla­tot tárgyalta a szociális bizottságban. Be­­nárd tervezetével a főbb irányokra vo­natkozóan egyetértenek. A párt a disszi­­dens képviselők csatlakozására, számít. A kisgazdapárt tegnap értekezletet tar­tott, amelyen három fontosabb kérdés kö­rül vitatkoztak. A rekvirálás, a szabad­­forgalom, továbbá a belügyi tárca ügye ál­lott az érdeklődés központjában. Az utób­bira vonatkozólag még nincs döntés. Te­leki Pál gróf a Házban bizalmas körben úgy nyilatkozott, hogy amíg a sztrájk tart, addig nem tölti be a belügyi tárcát. (Törlés.) Andrássy Gyula gróf egy beszámolón Vitter László a III. kerület képviselője ■ március hatodikán, vasárnap a Városma­jor­ utca 59-ik számú iskola tornatermében beszámolót tart. A gyűlésen megjelenik és beszédet tart Andrássy Gyula gróf, a keresztény párt vezére is. Felszólal a­ beszámolón Bernolák Nándor képviselő is. Andrássy Gyula gróf tegnap meglátogatta nagyatádi Szabó Istvánt, a kisgazdapárt vezérét. A látogatás tisztára udvariassági jellegű volt. Szakbizottság tárgyalja a vagyon­váltságról szóló javaslatot A pénzügyi és igazságügyi bizottság mia délután Klebelsberg Kuno gróf elnök­lésével ülést tartott, amelyen a betétek, a folyószámlakövetelések és a természet­ben elkülönítve őrzött készpénzletétek, továbbá a belföldi részvények és szövet­kezeti üzletrészek, a külföldi pénznemek és­ a külföldi értékpapírok vagyonváltságá­­ról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A tervezetet iklódi Szabó János előadó is­mertette és Hegedűs Lóránt pénzügymi­niszter kísérte magyarázattal. Huszár Károly indítványára külön kodifikáló­bizottságot bíznak meg a kérdés előkészí­tésével és a részletekre nézve meghall­gatják az Origo, az Ontke, a Tébe és Gyász képviselőit. A kodifikáló-bizottság a jövő hét elején kezdi meg működését a pénzügyi bizottság termében. A kodifi­káló-bizottság munkájának befejeztével fogja a pénzügyi és igazságügyi bizottság tovább tárgyalni általánosságban és rész­leteiben a fenti javaslatot. A kisgazdapárt sürgeti a belügyminiszter kinevezését A­ kisgazdapárt tegnap este értekezletet tartott, amelyen az aktuális kérdéseket vitatták meg. A tanácskozáson nagyatádi Szabó István elnökölt. A beszélgetés a rekvirálás, a szabadforgalom és a belügyi tárca körül forgott. Könyves Lajos és Czeglédy Endre a túl szigorú rekvirálások, Szabó Balázs pe­dig a kenyérjeggyel való visszaélések ellen szólalt fel. Mózer Ernő a malmok szünetelését helytelenítette, amit annak tud be, hogy a szénmennyiséget nem egyenlően osztják szét. A malmok nem őrölnek s így a felhalmozott gabonameny­­nyiség dacára az ellátatlan lakosság ré­szére az egyes városok lisztkészletéből kell bizonyos adagokat elvonni. Sokorópátkai Szabó István rámutatott arra, hogy a közélelmezési miniszter nem rekviráltat ott, ahol a lakosság önként eleget tesz kötelességének. Erőszakot csak a renitensekkel szemben alkalmaz­nak s éppen azért kéri képviselőtársait, hogy a rekvirálások elé ne­ gördítsenek akadályokat. Az idén még nem lehet, de — a Magyarság tudósítójától —■ Az amerikai Egyesült­ Államok új el­nöke, Warren Gamaliel Harding ma fog­lalta el hivatalát. Ezzel a hivatalbalépés­­sel az amerikai Unió külpolitikájának új iránya kezdődik a csúfosan megbukott Wilson-féle frázispolitika után, amely a maga fellengző jelszavaival és hírhedt tizennégy pontjával annak idején lázba­­hozta nemcsak Amerikát, hanem az egész emberiséget is, hogy aztán a megvalósu­lás legelső pillanatától kezdve fokonként kiábrándítsa a háborúba bűvölt Amerikát éppúgy, mint a becsületes békét váró emberiségét. Ami kevés jóhiszeműség a budapesti Astoria-forradalomban leled­­­zett, az is Wilson prófétai hiva­­tottságában és erejében bízott. Hogy milyen eredménnyel, arról keservesen be­szélnek az elrablott és meggyalázott ma­gyar városok tornyai. Hardingot, a re­publikánus elnököt az amerikai kiábrán­dulás ültette Wilson professzor helyére s a magyar nemzet ma kétszer is demon­strált az új elnök mellett: benn az or­szág házában, ahol a nemzetgyűlés egy­hangúlag bizalommal és reménnyel kö­szöntötte őt és künn a Múzeum-kertben, a rég elviharzott véderővita-tüntetések helyén, ahol harmincötezer budapesti gyermek üdvözölte az új elnököt és kö­szönte meg az amerikai jótékonyságot. Mi e bizalom és ez ünneplések árnyéká­ban egyesegyedül a magyar fölszabadu­lás szempontjából fürkésszük, vájjon mennyi az, amit a »józan gondolkozásm­ Hardingtól józanul remélhetünk. »America first!* — ez volt az a jel­szó, amelyel Harding pártja a választási küzdelemben harcolt és győzött. A jelszót kétféleképpen lehet értelmezni. Lehet úgyis, hogy Hardingot mindenekelőtt Amerika kérdései érdeklik s csak másod­sorban a többi nemzet kérdései. A jelszó ilyen értelemben, azt mondhatnék, a po­litikai Monroe-elvet jelenti a területi Monroe-elv mellett s ha így értelmezzük is, arra a reményre jogosít, hogy Ame­rika semmiféle más államnak — ha még­olyan szövetségese volt is a világháború­ban — nem fog többé az óhajaihoz és érdekeihez igazodni, hanem csak a maga érdekeit szolgálja. Ezek az érdekek nem­csak anyagi természetűek , amelyek szintén ellentétbe hozhatják Amerikát a »győztes« nyugati hatalmakkal, hanem erkölcsi természetűek is, amelyek Ameri­kát arra ösztönzik, hogy világszerte az igazságosság, a méltányosság és elfogu­latlanság díszét szereznék meg a csil­lagos lobogónak. De jelentheti a jelszó azt is, hogy Amerika az első akar lenni,s az élen akar haladni a világ egyensúlyo­­zódásának és összebékülésének megte­remtésében. Mind a két esetben csak jót várhatunk attól az elnöktől, aki — félre­érthetetlen és csípős gúnnyal Anglia felé — kijelentette, hogy »angolszász hagyományokból csak azt fogja érvényesí­teni, ami bennük nemes és bensőséges tar­talom, nem pedig azt, ami csupán üres jelszó.„ Sokkal többet csalódtunk és sokkal­­hidegebben mérlegeljük a világhelyzetet, h­ogysem Harding elnöktől csodákat és természetfölötti dolgokat remélnénk. Ame­rikát tömérdek gond foglalkoztatja saját problémái tekintetében is, amelyek közül elég,­­na Amerika és Japán viszonyát említjük. Tekintetbe kell vennünk azt is, hogy Lloyd George ravasz intrikákat szőtt Amerika ellen és igyekezett minél több kérdésben »befejezett tények elé állí­tani« a hivatalba lépő elnököt. Harding, aki március negyedikén fog­lalta el hivatalát, az amerikai nemzetnek üzenetet küldött, amelyet a Monroe-elv­­nek a politikában való alkalmazása jel­lemez.­­ — Amerikánk, — mondotta Harding, —­ amely az őseinktől lefektetett alapra van felépítve, nem lehet állandó katonai szövetségek részese. Nem mehetünk bele olyan politikai kötelességekbe és gazda­sági kötelezettségekbe, amelyek elhatá­rozásunkat más tekintélynek, mint a sa­játunknak rendelik alá. Üzenete további részében ezt mondja Harding: — Készek vagyunk arra, hogy a világ népeivel, a nagyokkal, mint a kicsinyek­kel, megbeszélésekre és tanácskozásra üljünk össze, hogy a világ igazi vélemé­nyét kikutassuk és megmutassuk azt az utat, amely a leszereléshez, vezet és a hadsereg és a flotta készülődéseinek foly­ton növekedő terhét megkönnyítsük. Azon leszünk, hogy egy világbíróságot alakít­sunk, amely döntsön azokban az igazsá­gos kérdésekben, amelyet a nemzetek terjesztenek eléje. __ A Harding elnök magyarországi üdvöz­léséről szóló részletes tudósításaink a következők: A nemzetgyűlés üdvözlete A nemzetgyűlés mai ülésének végén Huszár Károly szólásra jelentkezett a házszabályokhoz és a következőket mon­dotta : — Azt hiszem, kötelességet teljesítek és a nemzetgyűlés hozzájárulásával szó­lalok fel, amikor azt mondom, hogy a magyar nemzetgyűlés nem mulaszthatja el azt, hogy a mai napon, amikor az ame­rái kostoni úri elnök HIV­atalba lép, őt hivatalbalépése alkalmából üdvözölje. In­dítványt nyújtok be a nemzetgyűléshez: mondja ki a nemzetgyűlés, hogy az ame­rikai köztársaság elnökét hivatalba lépése alkalmából üdvözli. A szónok ezután kifejtette, hogy az amerikai magyarok és az amerikai vörös­kereszt áldozatkészsége milyen f­ényes példáját mutatn­i az emberszeretetnek és az emberi szolidaritásnak. Tudja, hogy a magyar büszke nemzet s nem jól áll neki az, hogy jótékonyságra l­gyen utalva, de lehetetlen köszönet nélkül hagyni mind­azt, amit nyomorúságunk napjaiban az amerikaiak velünk, nyomorgó középosz­tályunkkal és gyermekeinkkel cseleked­tek. Köszönetet mond ezért nemcsak az amerikai köztársaság elnökének, hanem a budapesti amerikai követnek is, aki részletesen informálta kormányát hely­zetünkről és a jótékonyságban elöl­járó Pedrow kapitánynak. Amerikában olyan jelenségeket láttunk, melyek azt bizonyítják, hogy a háborús őrület az amerikai népnél szűnt meg először. Bí­zunk abban, hogy az a szív, amely meg­látta a magyar nép nyomorát, meg fogja látni azokat a súlyos igazságtalanságokat is, amelyeket Magyarországgal szemben el­követtek, meg fogja érteni a magyar nem­zet jogos elkeseredését, és a külföldön győzedelmeskedett emberi szolidaritás re­ményt nyújt arra, hogy a magyar nemzet ellen elkövetett igazságtalanságokat orvo­solni fogják. Bottlik József elnök kérdésére az egész Ház felállt és az elnök kimondotta a nemzetgyűlésnek azt az egyhangú határo­zatát, hogy a magyar nemzet az amerikai köztársaság elnökét hivatalbalépése alkal­mából diplomáciai úton üdvözölni fogja. h­armincötezer­ magyar gyer­mek tüntetése Ma délelőtt mintegy harmincötezer gyermek vonult fel Budapest utcáin ta­nárainak vezetésével, nemzetiszínű lobo­gók alatt, hogy a Múzeum-kertben föl­sorakozva ünnepelje a hivatalba lépő új amerikai elnököt, Hardingot és az ame­­rikai jótékonyságnak nálunk időző nép­szerű vezetőjét, Pedrow kapitányt. A Mú­zeum-kertben megjelentek az amerikai misszió tisztviselői és megjelent az ame­rikai Vörös Kereszt megbízottja,­ Fedlow kapitány is, Miss Maria Thompsonnal, akiket a gyermekek harsány éljenzéssel fogadtak. A helyőrségi zenekar Fricsay Richárd karmester vezetésével az ame­rikai himnuszt játszotta. A magyar kor­mányt Pekár Gyula államtitkár képviselte, aki együtt érkezett Zadravecz István tábori püspökkel. Zadravecz bensőséges­­hangát beszédet mondott a Nemzeti Mú­zeum előcsarnokában és igy fejezte be szavait:­­ , — Országok nézik ma az Egyesült Államokat, mert ez az állam döntötte el és szüntette meg a fegyverek harcát. Ma népek és világok azt várják tőle, hogy szereteted, békét és megértést diktáljon. Halld meg Amerika, a magyar gyermekek küldik feléd ma lelküket, tekints éhségtől megfakult arcukra. Alkoss és dolgozzál úgy, hogy ne legyünk örökké könyöradomá­­nyokra utalva, hanem boldogok és szaba­dok lehessenek a magyar gyermekek, a magyar anyák, a magyar férfiak és a magyar haza. Te, a szabad haza elnöke, vidd sikerre azt az óhajtásunkat, hogy ne legyen többé nélkülöző magyar és megnyo­morított Magyarország!-­­ A mélyhatású beszédet Feh­ár Gyula államtitkár tolmácsolta Miss Thompsonnak és Fedlow kapitánynak és felkérte őket, hogy az ünnepség lefolyásáról értesítsék Harding elnököt. Az amerikai Himnusz következett ezután, majd a magyar gyer­mekek rázendítettek Kölcsey Himnuszára és az amerikai vendégek a megható ün­nepség végeztével a gyermekek zugó éljenzése közben távoztak el. Hlagyarország NdsSzEf Harding elnöjeBt Harding ma lépett hivatalába — üzenetében kijelenti, hogy Amurika nem lehet állandó katonai szövetségek részese a jövő gazdasági évben minden erővel a szabadforgalom biztosítása mellett lesznek. Héjj Imre a falusi kovácsok részére szenet kért , mert kü­lönben nem tudják a gazdasági gépeket kijavítani. A belügyminiszteri­ tárca kérdésében szólalt fel Czeglédy Endre s a párt nevé­ben sürgette az új belügyminiszter kine­vezését és azt követelte, hogy kisgazda­párti politikusra essen a választás. Kovács J. István bejelentette, hogy a debreceni nagytemplom felavató ünnepé­lyére eddig — valláskülönbség nélkül — több mint 65 képviselő jelentkezett s a képviselők ünnepi felvonulása élénk bi­zonysága lesz annak, hogy Magyarországon a felekezeti béke megdönthetetlenül fennáll. Nagyatádi Szabó István felszólalása zárta be az értekezletet. Kijelentette, hogy az összes felhangzott jogos kíván­ságokat a minisztertanácson szóvá teszi, így a belügyi tárca kérdését is. A hadiváltságról szóló javaslatot a pénzügyi és véderőbizottság részleteiben is elfogadta Ma délután 5 órakor a parlament I. számú bizottsági termében a pénzügyi és véderőbizottság együttes ülést tartott és a hadiváltságról szóló törvényjavaslatot tárgyalták le. Az értekezleten, amelyet Ka­­rafiáth Jenő elnök vezetett, felszólaltak Hegedűs Lóránt, Belifska Sándor minisz­terek, majd Huszár Károly, Nagy János, Gyömörey György és Henzer István kép­viselők. A hadiváltságról szóló javaslatot az albizottságnak egyes módosításával részle­teiben is elfogadták. A módosítások sze­rint hadiváltságot fizetnek azok is, akik 1865—67. évben születtek és nem telje­sítettek katonai szolgálatot; úgyszintén akik külföldön tartózkodtak, fizetési kö­telezettség alól mentesek, akik jár­­ványkórházban szolgáltak; azon apa, akinek 3 fia harcvonalban volt. Eny­hébb elbánás alá esnek a hadifor­galomban részes vasúti és hajózási felmentettek. A vállalatok, illetve munkaadók felmentett alkalmazottaikra kirótt hadiváltságának a fele részét fize­tik, kivéve azonban — és ez a módosítás — a vagyonadóvá fejlesztett hadiváltsá­­got, mely egészben a hadiváltságkötelest­­ terheli. Azok az intézetek és egyesületek, amelyek nyerészkedés célzata nélkül a közjótékonyság, a közoktatás, a közműve­lődés vagy a nemzetvédelem célját szol­gálják, a különben a felmentőre nehezedő hadiváltság fizetésének kötelezettsége alól kivétettek. Minisztertanács A Magyar Távirati Iroda jelenti: A miniszterelnökségi palotában ma este­­Te­leki Pál gróf miniszterelnök elnöklésével minisztertanács volt, amely folyóügyeket tárgyalt. 3 B A pénzügyminisztérium 15800. szitum i gj rendeletével előírt peti hóval együtt a 1 I “ ' SÓSBORSZESZ I jó ára 1. év március hó J-tíl I nagy üveg5...............................ISO.O K­H Mindenütt Kapható

Next