Magyarság, 1921. augusztus (2. évfolyam, 185-192. szám)

1921-08-23 / 185. szám

vallói és szentjei közül egy Szent Mártonnak, egy Szent Móricnak lelke ihlette meg a legrégibb pannoniai bazilika városát. Ez a lélek bizonyos magyar románcot nyert akkor, mikor Nagy Lajos 1367-ben a kánonjogtudományá­nak művelésére megalapította a stúdium generale.-f,' az első ma­gyar egyetemet s minden bizony­nyal a legelsők egyikét, amelyre az európai kulturtörténelem hi­vatkozhat. Ebben a virágos-kert­ben ideig-óráig nagy kárt tett ugyan a török hódú ás, de a szent stigmát és a nemzeti bélyeget sohasem tudta letörölni Baranya áldott lankáiról és Pécs öreg kö­veiről. Ezt az alvó lelket riaszt­ják fel most a magyar bakák döngő léptei, amelyek nyomában jár a magyar lelki ismeret, hogy jutalmazzon és büntessen, emel­jen vagy sújtson, kinek-kinek az ő igazsága szerint.. A nt&ggor csapatait MMmbevonnllok Mcsre leirhaiatlan lelkesedéssel fogadtál* a bevonulöhat A kftlMzS leleftezetek papjai megáldják a zászlót Sarange orőmíaénrorisaffl Amit szuronyaink visznek... A nemzeti hadsereg rohamsisa­kos « :zlóaljai tegnap áthaladtak az ideiglenes demarkáción, smire e sorok napvilágot látnak, ke­mény lépéseiktől visszhangzanak a ecsi utcák s Nagy Lajos vá­rosát újból birtokába vette a ma­ar impérium, amelynek ezer­esztendős hatalma és oltalma alatt az öttemplomu város és a virágzó Baranya azzá lett, ami: a szent korona egyik legszebb és legdrágább diadémja. A magyar ba> ák szuronyai hegyén nem a be „szu és a megtorlás fúriái rep­­dt , sötét szárnyaikon, hanem az cgesztelődés és a békesség fen or ngyalai, hogy bizonyságot tégy er ok: Csonkamagyarországon a nemzeti és keresztény állam­hatalom nem a rémuralom és az üldözés brutalitásaival és túlka­pásaival tartja fenn magát és árasztja szét, uralmának fény­sugarait a demarkáción inneni és túli Magyarhonra, hanem hó­dit vonz az erkölcsi felsőbb­­ség .'ejességével, a diadalmas világ :zet apadhatatlan energia­­íerrá ival és a történelmi szük­­s< gszt épség ellenállhatatlan tör- i énye vei. Egy józan erdélyi oláh poli­­íku.- mondotta egy meghitt tár­saságban, hogy fogalma sem volt eddig, mekkora politikai és erkölcsi válaszfal a Kárpátok bástyája Európa és a Balkán között. A szent korona ama tag­jai, amelyek még a trianoni béke szerint is átmenetileg voltak kény elenek tűrni egy kulturális és erkölcsi alsóbbrendűség bal­­ká, i igáját, immár a saját gyöt­­relmes tapasztalataikból tudják, mi különbség van Szent István kormanypálcája és a szerb kor­ba cí. a makulátlan magyar kai'd és a balkáni handzsár, a szent a nagy királyok erkölcsi kó­dexében gyökeredző magyar po­litikai hatalom és a Karagyor­­gyevicsek érés »demokráciája« között. Pec Baranya vidékének s az i11* fölszabadult területek­nek tií íásul kell venniök, hogy a ma.. ar államhatalom türel­metlen és túláradó szereteltel tária ki ölelő karjait minden gyt. ,nek„ felé, járjon az munkás­­zű monyban vagy angol redingot­­ben sőt kész megbocsátani a négyé' dt és tékozló fiáknak is. f)t azí L meg kell tudniok, hogy az öV-lépro tárult kéz lesújtani is h é is fog csapni minden hazaárulóra és országlagadóra, mindazokra az egyénekig, akik Linder bandájának cinkosai vol­tak, a besugókra és az árulko­dókra, akik. a megszállás alatt UT7t ereink életét siralomvölggyé’ tették akik nem fogytak ki a mesterkedésekből és intrikákból, hogy a leggonoszabb és leghit­­vámabb szándékból késleltessék a föl: zabadulást és a megváltást, akik azért maradtak ott, hogy Pécsről jelentik a Magyar Távirati Irodának : Soós altábor­nagy csapatainak elővéd-zászlóalja hétfőn délelőtt 11 érakor, a fő­csapat délután 6 órakor bevo­nult Pécsre. A városban leír­hatatlan lelkesedéssel fogadták a magyarokat. Az előnyomulás terv­szerűen, minden zavaró ineidens nélkül folyik. Pécsett teljes a nyu­galom és a rend. Rí elsü ml & felszabadított területen Kaposvár, aug. 21 (A Magyarság tudósítójától) Tolnának és Somogynak a szerbok újjal megszállott részébe Szent István napján vonultak be csapataink. Barcs, Szigetvár, Biikkösd, Baja és Szent­­lőrinc felszabadulása mind erre a napra esik. Tolnába Bókay százados vonult be huszonnégy csendőrével, Crave angol oz­­rodes ellenőrzése mellett. Csapataink, ahol csak megjelentek, nyndenütt örömujjongva fogadják őket. Érkezésük a sokat gyötört lakosságnak szabadságot, nyugalmat, megváltást jo: lent. Diadalkapu, magyarruhás lányok, üdvözlő küldöttségek várják őket s ha­rangszó, és óljonriació kiséri tovább az útjukon. Az első sürgőim A felszabaduló • baranyai területről, Bükkösd községből Kozma Miklós szolgá­­latonkivüli őrnagy, miniszterelnökségi sajtómegbizott kapta az első sürgönyt, amely Sik százados bükkösdi bevonulásá­ról szól. Ezt a sürgönyt Kozma távirati­lag felterjesztette a kormányzóhoz. A kabinetiroda utján o sürgönyre a követ­kező válasz érkezőit: , A déli végeken vezénylő tábornoknak. A kormányzó ur őfőméltósága nagymól­­tóságod hódoló táviratát örömmel vette tudomásul és azon biztos reményének adoti kifejezést- .hogy a nagyméltoságod nagy és erélyes vezetése alatt álló csa­patok ós közbiztonsági szervek az eléjük tűzött nagy ós nehéz feladatoknak min­den tekintetben sikerrel meg fognak fe-' lelni és ezzel a beléjük helyezett bizal­mat teljes mérvben ki fogják érdemelni. Láng báró ezredes, a katonai iroda főnöke. Seás áiiáüornaéfj proülamáciöja Soós Károly altábornagy, a déli végek vezénylő tábornoka a fölszabadult területek lakosságához a következő proklamációt intézto: A fölszabadult.területek népéhez! Ma­gyarország kormányzója s a magyar nem­zeti hadsereg hadura, Horthy Miklós őfőméltósága és a magyar királyi kor­mány nevében a magyar nemzeti had­sereg csapatai újra kitűzik a nemzeti zászlót e rószekro, melyek ősidők óta Szent István koronájához tartoztak. Visszahozza ezzel a hadsereg hazank nyugalmát és a törvényes rendet, vissza­hozza e föklro, mely mindig izig-vórig magyar volt és amelyhez dicsőségnek is, gyásznak is emléke fűződik. Hadi eré­nyünket hirdeti Szigetvár — Mohács a meghasonlás végzetes, veszedelmét, de azt is, hogy a magyar nemzet a legborzalma­sabb Után is talpraállt, ha Istent és hazát tisztelve, erejében összetart. Honfitársak! Három éve sínylődtök idegen uralom alatt — mégis híven megtartotta a lakos­ság zöme minden sanyargatás mellett is a magyar hazához való hűségét és vá­gyódó honszeretettel sóvárgott a fölszaba­dulás után. lm elérkezett a megváltás napja! Me­leg szeretettel üdvözlöm a kormányzó ur és a magyar kormány nevében e földnek minden hazafias lakóját, polgárát, földművesét, iparosát, munkását egy­aránt ! Édes hazánk mindnyájatokat keb­lére ölel. Könnyet letörölni, nyomort megváltani, nehéz sebeket gyógyítani jöttünk. Kiengesztelő, megértő szívvel testvéri szeretetet hozunk még azoknak is, akiket lelketlen felbujtók megtévesztet­tek, pillanatnyilag megtántoritoUak. De a felbujtók azok,'akiket a törvény szigorúan el fog érni. A magyar nemzeti hadsereg fegyverei nyugalmat, jogrendet .hoznak és oltalmat a minél előbb meg­induló nemzeti keresztény ujjáébredés munkájának. Aki vakmerő kézzel e mun­kát, a törvényes rend visszaállítását meg merné zavarni, arra kíméletlenül csap 1® a nemzeti hadsereg erős keze. Szent István napjának j égy ében indul meg felszabadító utunk ! Vezéreljen Istenbe vetett hitünk és a hazaszeretet! 1921. augusztus havában. Bádoki Soós Károly s. k. m. kir. altábornagy, a déli végeken vezénylő tábornok. Oaja magyar közigazgatás aiatl Baja, aug. 21 A Duna-Tisza közén a csendőrök és % vámőrség bevonult a visszacsatolt terü­letre. Baján az ottani csatorna zsilipjei* nek őrzését csapataink egyik különít« menye átvette. A szerb közegek itt igen nagy előzékenységgel fogadták csapatain­kat. Baján már a magyar közhivatalok; funkcionálnak, az árvaszék és az alispán! hivatal megkezdte működését. A magyarszéki szemle Kaposvár, aug. 21 (A Magyarság tudósítójától) Soós altábornagy kíséretével ma délelőtt Magyarszékre érkezett, ahol a bevonu­lásra felkészült csapatok fölött szemlét tartott. Szemle után kilenc órakor tábori: mise volt, amelyen Kemény Boldizsár magyarszéki esperes-plébános megáldottat a fölszabadításra induló nemzeti hadsere­get. Ezután egy ezredes felolvasta Soós altábornagy napiparancsát, mely a többek; között a következőket mondja: Büszke legyen az alámrendelt fegyve­res eró minden tagja arra, hogy tevé­keny részese lehet a M&gyarórszág tör. ténetébeu örökké emlékezetes esemény«1 nek. Büszke legyen, de méltó is o fonío* feladatra. Bizonyítsátok be, bogy a ma­gyar katona az egész nemzet maga* kulturájának tündöklő képviselője. Korul« jetek minden durvaságot, minden ön.« kényt, minden egyéni túlkapást, a tisz­tességesen gondolkodó hazafias lakosság­gal szemben és a csekély számú idegen­­nyelvüekkel szemben is. A bűnösök ós felbujtók bűnhődni fognak törvényeié utón. Aki vakmerő kézzel meg mprnó zavarni rendcsináló munkánkat, az óroznj fogja fegyverünk ólét. De a félrevezetett, mogbánóan megétrő tömeggel szembe« legyetek megbocsájtó testvéri szeretettel, A napiparancs felolvasása után Soós altábornagy rövid beszédet intézett a csapatokhoz, amely után a katonák há­romszoros dörgő éljent kiáltottak a kor­mányzóra. A lélekemelő szemléről a Iegmígyobb elismerés hangján lehet megemlékezni. A csapatok a legcsodásabb fegyelem minta­képei. Őszintén meg lehet állapítani, hogy külső és belső hatásában olyan volt a szemle, aminőt a békeidők legváloga­­tottabb csapatainál is alig leheteti látni. Lelkes széji magyar katonák — Baranyába készülők álltak ott . . . Egy kicsit meg­dobbant a magyar szív, Valami bizalom­­féle feszült meg a kebelben. Azt kellett érezni, hogy Baranya után . vissza kell jönni mindnek, délen, nyugaton, keleten s északon s ha nem hozná a türelem, van magyar erő, van magyar elszántság, »lesz még magyar nyár, lesz még ki­kelet . . '.< Az első hireh a fölszabadult területről A szemléről való hazatérés után máf csak a közvetlen készülődés izgalmai kö­vetkeztek. Egymás után érkeztek a hírek a meg­kezdett bevonulási mozdulatokról. Csak magamról tudok beszámolni. Mint valami láthatatlan mozifilm apró szakadozott jele­netei következtek egymás után a hivata­los jelentések: »Reggel kilenc órakor indult bo Bag tfM'YlBKli, 19 21 augusztus 23, kedd Budapest, II. évf. 185. (1991) szám Előfizetési árak: ’SaátZ évre 440 korona Negyedévre 110 korona Félévre m 220 korona Egy hóra ... 40 korona Eaves szám ára 2 korona Felelős szerkesztő: Milotay István Szerkesztőség: VII. kerület, Miksa-utca 8. szám.; Telefon: József 68-90, József 68-91. — Kiadóhivatalt; VII. kerület, Miksa-utca 8. Telefon: József 6S--82* Megieleoik hétfő kivételével mindennap. gáncsot vessenek a nemzeti és keresztény iránynak és elégedet­lenséget és zavart szítsanak az ellen a hatalom ellen, amelynek hadserege lengő, zászlókkal vonul be az ódon magyar város falai közé. Pécs és Baranya múltja el van jegyezve azzal a gondolattal, amely a régi Magyarország rom­jaira kitűzte a keresztet és a trikolórt s amelynek jelében immár két esztendeje buzgólko­­dunk az uj honalapitásban. Pé­csett néhány száz esztendővel talán niéjg régibb tradíciókból íáplálko­­zilfaz az erő, amely két esztendő ÓM az ország újjáépítését mun­kálja, Mikor Szent István a ne* dunántúli püspökséget Efts'ett megalapította és Pécs­­vátfadon monostort alapított a behcésrend számára, akkor már ott nagy múltja volt a nyugati kereszténységnek, amelynek hit-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék