Magyarság, 1921. november (2. évfolyam, 244-269. szám)

1921-11-01 / 244. szám

1921 november 1. Kedd MAGYARSÁG A mozgósításra vonatkozóan Udzra honvédelmi miniszter kijelentette a sajtó képviselőinek, hogy rendben folyt, csak négy helyen okoztál­ zavarokat felelőtlen elemek. E hivatalos szépítéssel szemben a való­ság egészen másként fest. A Magyar Távirati Iroda bécsi tudósítójának érte­sülése szerint ugyanis az egész cseh­országi Éger-vidék a valósággal lángban áll. A német lakosság mindenütt lázong a mozgósítás miatt. A cseh forradalmárok a tulajdonképpeni Csehországban vonakod­nak a határra menni, úgy hogy jórészt német csapatokat kell odakü­ldeni. A Fel­vidéken úgy a német, mint különösen a magyar lakosság a végsőkig el van kese­redve. Napirenden vannak a legkülönbö­zőbb természetű rendzavarások és a ható­ságok nap-nap után nyakra-főre tartóz­tatják le a városokban az embereket. Az egyre fokozódó nyugtalanság tette szük­­ségessé az ostromállapot elrendelését is. Sándor király titokban Bel­grádba utazott A délszláv delegáció, — mint Belgrád­iéi jelentik, — most terjesztette be a jóvátételi bizottsághoz a Magyarországgal szemben fennálló természetbeni követelé­sének számláját. Eszerint a délszláv királyság 3000 ökröt, 1500 tehenet, 2500 sertést, 10.000 kancát, 200 csődört, 50.000 birkát és 500 kecskét, továbbá ipari- és mezőgazdasági gépeket és egyéb ipar­cikkeket követel Magyarországtól. A párisi Havas-iroda azt az érdekes hírt jelenti, hogy Sándor király tegnap este inkognitóban elutazott Belgrádba. A nyugati sajtó mellettünk A francia újságok egyértelműen rosz­­szalják a kisántant követeléseit. Az Ere Nouvelle a következőket írja: Csehország és Jugoszlávia kedvetlen a velencei egyezmény jóváhagyása miatt és a kar­lista pucs gyors likvidációja után is olyan kérésekkel áll elő, amelyeket rossz szem­mel néz Olaszország, de amelyeket Fran­ciaország sem fogadhat el. .A Petit Bleu éles hangon­­támadja a kisántántot. A kisántánthoz — írja — jórészt olyan népek­ tartoznak, amelyek a háború előtt nem éltek önálló állami életet és amelyek a háború folya­mán Ausztria oldalán harcoltak. Ezek az államok most egyszerre fejü­kb voltak, hogy megsemmisítik Magyarországot. Nemcsak Franciaország érdeke, de a jó­zanság legelemibb követelménye paran­csolja, hogy­­­tt Magyarországot pártfogá­sunkba vegyük és függetlenségét meg­mentsük. Az angol sajtó szintén egyhangúlag helyteleníti a kisántánt magatartását. A Times hangoztatja, hogy a kisántánt a maga követeléseiben nem lépheti túl azoknak a követeléseknek a kereteit, amelyeket Magyarországgal szemben a nagyköveti értekezlet támasztott. Magyar­­ország a maga kötelességének teljesítése terán elment a lehetőség legvégső határáig. A Daily Telegraph szerint a magyar kormány magatartása­­kiáltó módon cáfol rá Csehországnak arra az állítására, hogy a mozgósítás folytatására szükség lenne. A király sürgős eltávolítását kívánja a nagykövetek tanácsa A Havas-iroda jelentése szerint a nagy­követek tanácsa megvitatta azokat az eszközöket, amelyeket Károly királynak Magyarországból való sürgős eltávolítása céljából alkalmaz. Az az ágyunaszád, amely Károly királyt el fogja szállítani, Galacban várja be a nagykövetek taná­csának a király tartózkodási helyére vo­natkozó döntését. (MTI.) Dunaföldváron száll a királyi pár az angol hajóra .A király és a királyné, hir szerint, keddről szerdára virradó hajnalon érkez­nek Tihanyból Dunaföldvárra. Ott a reá­juk váró Gloworn nevű angol őrnaszádra szállanak, amely őket Galacba viszi. Az antant-hatalmak már Tihanyban átveszik a király pár szállításának intézését. Arról azonban, hogy a király az egész útvona­lon méltóságának megfelelő bánásmódban részesüljön, a magyar kormány gondos­kodik. A pápa nem jelentett be tiltakozást A Havas-irodának jelentik Sémából, hogy a Vatikán megcáfolja­­azt a hírt, mintha tiltakozni szándékoznék amiatt a bánásmód miatt, amelyben a szövetséges hatalmak Károly királyt részesítik. A letartóztatott képviselők a törvényszéken A budapesti királyi ügyészség a király utazásával kapcsolatosan széleskörű nyo­mozást indított annak megállapítására, hogy mi történt Károly királynak ma­gyarországi útja alatt a repülőgép leszál­lásától egészen a budaörsi összeütközésig és milyen szerepet játszottak azok a po­litikusok, akiket őrizetbe vettek. Vasár­nap délelőtt Andrássy Gyula gróf és Ha­­kovszky István előtt kihirdették az előze­tes letartóztatásba vételről szóló végzést. Gratz Gusztáv gyengélkedése miatt még Tihanyban maradt, de valószínű­leg már holnap őt is felszállitják Buda­pestre. Szilassy Pál dr. főügyészhelyettes ma délelőtt hallgatta meg Andrássy Gyula grófot. Andrássy Gyula gróf eddig nem nevezett meg védőt és kijelentette, hogy védelmét maga fogja ellátni. Friedrich Istvánt, mint kitűnt, a Btk. 161. §-ába üt­köző jogtalan toborzás vétsége miatt tar­tóztatták le. Ez a szakasz azt mondja, hogy aki a magyar kormány tudta vagy beleegyezése nélkül csapatokat gyűjt, azokat felfegyverzi és élükre áll, az jog­talan toborzás vétségét követi el és há­rom évig terjedhető államfogházzal bün­tetendő. Az ügyészség vádja szerint Fried­rich a Gábor Áron-Körbenőt toborzó beszé­det tartott, Friedrich azonban kijelentette, hogy az inkriminált beszéd nem azonos az általa megtartott beszéddel. Friedrich Folényi Dezsőt nevezte meg védőjéül. Beniczky Ödönt Zboray Miklós dr. fogja védeni. És mire az Egyik a korholásra lesunyt fejét megint fel­ merte emelni, rémületében önkéntelen megbotlott — álltában. — Hopp! No igen, hopp, mert a másik nem volt sehol. . . — Ez beugrott, — gondolta dü­hösen. — Nincs lelke . .. Nincs .. . Mindig ilyen faksznit csinál... Felmászott ő is. — Hopp! — kiáltotta követelő­zőn. — Hiába!... Semmi válasz. A kiegészítő hooopp nem hangzik. Lent a vízben végre megpillantja Andriskát, amint keservesen csápol s veszi a tempót, mint egy gőz­hajó . .. — Nem biztos, hogy ki tud úszni . . . Na'on részeg — gondolta izgatottan ... És utánaugrott . .. — Hooopp! — hangzott közvet­len mellette, mikor felbukott a vízből, így no! Mikor ezt a választ hal­lotta, ott a hideg vízben barátságos meleg öntötte el a szivét. Jó volt, olyan nagyon jó volt árvaságukban összeölelkezni! . .. — Tempo! Tempo! — kiáltott a Másik — Nos ? Még mindig el aka­rod venni? — E-egy-kettő! E-e-egy!... Mu­száj, Andriskám! — --szorult el a szive aggodalmasan Egyiknek — Muszáj ... — Akkor mars! . .. Disznó!... Hagyj itt! . .. És elrúgta ... Egyik, hogy kiesett a tempóból, némi vizet nyelt. Hosszú idő óta először . .. — Nem no! Khszi! Nem veszem, csak gyere! — Biztos nem ? — Biztos nem! All right!... Összeölelkeztek s hatalmas rugódzással megindultak a part felé . .. Kint a parton aztán megültek egy kövön. Derengett már a hajnal s a reggeli hús a csontjaikba hasí­tott. — Olyan hideg van a világon! — gondolta Egyik is, Másik is . . . És szívük újra megfogalmazta az örök, a pusztíthatatlan álmot, a vá­gyat : Didergető, vad téli estéken legyen valahol egy puha, tiszta fé­szek! Legyen, legyen valahol jó me­leg szoba, benne párásan, átsülten lengjen az a nagy tiszta szeretet, amelyet csak ők ismernek . . . Amikor a Dunasor reggeli fényre gyűlt, a Másik szigorúan, szinte fe­nyegetőn fordult az Egyikhez: — Meggondoltam... Nem blamál­­hatod Honkát... Tessék elvenni... Tessék elvenni... De jegyezd meg magadnak, hogy slusz ... Asszonyt neked és slusz! Rozványi Vilmos 3 Csütörtökre összeírni® a nemzetgyűlést Deterjesztik a trónvesztésről szóló törvényjavaslatot - Apponyi felszólalásra Késze! - Az egyetemi ifjuság katolikus egyesületse a szent Korona tiszteletének megőrzéséért — A Magyarság tudósítójától — A nagyontánt ultimátuma kényszer­­helyzetbe sodorta a kormányt, amely­nek most már rövidesen határoznia kell a királykérdésről. Ma este rend­kívüli minisztertanács volt, amely a nemzetgyűlés sürgős összehívásával fog­lalkozott, s megállapította annak a törvényjavaslatnak az elvi részét, amelyet a nagyhatalmak nyomása alatt a nemzetgyűlés elé terjeszte­nek. Ez a törvényjavaslat ki fogja mondani IV. Károly király és a Habs­­burg-család trónvesztését. Az igazság­­ügyminisztériumban most szövegezik a törvénytervezetet. A nemzetgyűlést csütörtökre ülésre hívják össze, ezen a napon terjesztik be az antant által kívánt dekronizáló javas­latot.­­ Értesülésünk szerint Apponyi Albert gróf­­ felszólalásra készül a nemzet­gyűlésen. A keresztény párt a mostani helyzetet éppen olyannak tekinti, mint amilyen állapotban a trianoni béke ratifikálása alkalmával voltunk, s a párt tartózkodni fog a trónvesztésről szóló deklaráció megszavazásától. A pártok körében felvetették azt az eszmét, hogy a Betlen-kormány, amely a kormányelnök pécsi nyilatkozatával a legitimitás álláspontja mellé szögezte le magát, mondjon le és adja át helyét olyan kormánynak, amely elveinél fogva könnyebben teljesítheti az antant követelését. Ezt a gondo­latot azonban el kellett vetni, mert a mai körülmények között az országnak szüksége van arra a tudatra, hogy a kormányzat szilárd alapon nyugszik. A mai rendkívüli minisztertanácson a kormányzópártok részéről két-két vezető férfiú vett részt, S foglalkozni, mert az ántant újabb állása foglalása sürgeti ezt. Rendkívüli minisztertanács A kormány tagjai ma délután négy órakor a rendkívüli minisztertanácsra ültek össze. A minisztertanács a késő esti órákig tartott és részletesen foglalkozott az összes kü­l- és b­elpolitikai kérdésekkel. A kormány a rendkívüli miniszter­tanácsra meghívta a keresztény párt ré­széről Huszár Károlyt és Ernst Sándort, a kisgazdapárt részéről pedig Bubi­­nek Istvánt és Iklódy-Szabó Jánost, akiket bevontak a fontos tanácskozásba. A nemzet­ ülés összehívása A nemzetgyűlést csütörtökre hívják össze, mely napon beterjesztik a trón­fosztó törvényjavaslatot. Pénteken első és második olvasásban,­­ szombaton pe­dig harmadik olvasásban kerül a ja­vaslat a nemzetgyűlés elé. A törvény­­javaslat letárgyalása után a nemzet­gyűlést előreláthatóan ismét elnapolják. A miniszterelnök szerdán meg­­jelenik a pártkörökben Bethlen István miniszterelnök tudatta a két kormánzópárt vezetőségével, hogy a pártokat szerdán este tájékoztatni kí­vánja a felette fontos külpolitikai hely­zetről. Mind a keresztény, mint pedig a kisgazdapárt szerdán értekezletet tart, Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi mi­­niszter pártjának vidéken időző tagjaihoz a következő sürgönyt intézte: »Az ország sú­lyos helyzete és létérdeke kivárja, hogy a szerdán délután pont hat órakor tartandó pártértekezleten feltétlenül jelent meg. Csütörtökön a nemzetgyűlés ülést tart, megjelenéséd minden körülmények között elvárom. Nagyatádi.« A keresztény párt vezérel a kormányzónál A keresztény párt vezetősége részéről Haller István, Huszár Károly és Ernst Sándor képviselők ma délelőtt kihallgatá­son jelentek meg a kormányzónál, akit tájékoztattak a pártnak a külpolitikai kérdésekben vallott felfogásáról A kép­viselők két óra hosszáig tartózkodtak a kormányzónál. Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök és Bánffy Miklós külügy­miniszter jelentek meg kihallgatáson. A kihallgatásra vonatkozólag Haller István a következőket mondotta munka­társunknak A kormányzónál azért jelen­tünk meg, hogy tájékozódjunk a külpoli­tikai helyzetről és a közeli napokban lejátszódott eseményekről, hogy így állásfoglalásunkban bizonyos ismeretekre támaszkodhassunk. A meghívottak azzal az impresszióval távoztak, hogy a kétségkívül rendkívül veszedelmes hely­zetből is , az ország jövőjének biz­tosításával , fogunk kikerülni. Az elha­tározottságnak és mérsékletnek a viszo­nyokhoz alkalmazkodó és erőtényezőket számbavevő politikával lehet ezt elérni. A nemzetgyűlés a legrövidebb időn belül kénytelen lesz a detronizáció kérdésével Esztergom vármegye a külső beavatkozás ellen Esztergom vármegye törvényhatósága vasárnap tartott közgyűlésén Horthy Mik­lós kormányzót bizalmáról és hűséges ragaszkodásáról biztosította. Ugyancsak táviratban üdvözölte a törvényhatóság a kormányt is abban a meggyőződésben, hogy a legmesszebbmenő mértékben érvényt fog szerezni az ország azon egyöntetű ál­láspontjának, mely minden erejével tilta­kozik a nagy és kisántánt­ak hazánk bel­­ügyeibe való örökös és erőszakos beavatko­zása ellen, másrészt pedig féltjén fog őr­ködni a szent koronában rejlő tekintély fölött, melynek megóvása Magyarország­nak mint független királyságnak elsőrendű érdeke és létalapja. Az egyetemi és főiskolai kato­likus egyesületek a szent korona tiszteletének megőrzéséért A budapesti egyetemi és főiskolai katolikus egyesületek központi intéző­bizottsága Kollár Gyula elnök vezetése mellett kü­ldöttségileg tisztelgett ma a keresztény nemzeti egyesülés pártjában. Kollár Gyula kifejtette, hogy az utóbbi események szükségessé tették a katolikus egyetemi ifjúság állásfoglalását, majd pedig felolvasta az intézőbizottság októ­ber 11-én megtartott ülésén hozott követ­kező határozatot: »Ma van az őszirózsás forradalom év­fordulója. Három év választ el immár .

Next