Magyarság, 1921. november (2. évfolyam, 244-269. szám)

1921-11-26 / 266. szám

1921 november 26. szombat. Ár A 3 fl&OrHlta Budapest, II. évf. 266. (2ga)_szám Előfizetési árak: Egész évre 180 korona Negyedévre 170 korona Félévre _ 340 korona Egy hóra... 60 korona Egyes szára ára 3 korona Felelős szerkesztő: MILOTAY István Szerkesztőség: VII. kerület, Miksa utca 10. szám.. Telefőn:József 68-00,József 68-91. Kiadóhivatal, VII. kerület, Miksa-utca 8. Telefőn: József 68-92. Megjelenik hétfő kivételével mitylennap. A búzavaluta A valutáris gondok, pénzünk értékének zuhanása és állandó ingadozása mindenkit, aki ennek a zavarosnak nem befogása halásza, a legnagyobb aggodalommal tölt el. A gazdasági világválság és a nemzetközi valutaanarkia e részjelenségét sokan helyi kezeléssel eltüntethetőnek tartják s azt hiszik, hogy ezt a békében legyűrt, két forradalomban megtépázott, mohó ellenségektől övezett maradék Magyarországot immunissá lehet tenni minden járvánnyal szemben s azonban terebélyesedővé lehet nevelni a dögtör közepette£tuéy. E rögeszmék tiszteletreméltó önbizalom megnyilvánulásai, de veszélyesekké válnak abban a pillanatban, amikor megszűnnek puszta hittételeknek lenni s ön'"' Merre, tettéválásra töreked- Ilyen jelenség a buzavaluta , mely egy kis elméleti itolásnál, elvi megvizsgászappanbuborékhoz hasonválik semmivé, lőtt magával a búzavalutáiglalkoznánk, legyen szabadnii lenünk egy esetet, amely a háborút követő első hatban történt meg velünk, ez a svájci frank még nem lehet ezer koronánál. Vanfekor azt a megjegyzést bizalmas körben, hogy nem van körülményes a valuta megjavítása. Ha egy svájci frank kétezer papírkorona, hát nevezzünk el ezer papírkoronát egy fél aranykoronának s ezt általánosítva újra kapunk aranyértékű valutát. Miben sem különbözik ettől az a javaslat, amely a búzavalutát ajánlja, vagyis az aranyparitásos búzaárnak pénzünk "alapjául vételét. Hozzátehetjük, hogy a buzavaluta még rosszabb megoldás volna, mert a buzaérték sohasem volt és sohasem lesz az a fix, sűrű változásnak ki nem telt érték, aminek egy stabil pénzértékalapnak lennie kellene. A búza világpiaci ára állandó ingadozásnak van kitéve, mert nincs hónap, amikor a föld valamely részén ne aratnának s a különböző termelőhelyek aratási eredménye mind érezteti hatását a búza világpiaci árára Márpedig tudvalevő, hogy a valuta puszta alacsonyságánál nagyobb közgazdasági "kár, ha a valutaárfolyam állandó ingadozást mutat, mert ez minden üzleti számítást lehetetlenné tesz és ezáltal nemcsak a kereskedelmet, hanem főként a termelést, melynek hosszabb-rövidebb termelési időszakkal kell számolnia, teljesen megbénítja. Azt a szerepet, amit a búzának szánunk, egész nyugodtan a ma is még mindig legfixebb értéknek, az aranynak juttathatnék, noha aranyunk nincs is. Aki a valutáris ércfedezet értelmét ismeri, tudja, hogy a pénzértéket tulajdonképpen nem az érc fedezi és fedezheti elsősorban, hanem csakis az egészséges gazdasági élet, a termelés folytonossága. Az ércfedezet csak kisebb kilengések ellensúlyozására alkalmas, amint el is tűnik és el kell fogynia, mihelyt nagyobb értékeltolódásról van szó. A búzavaluta amolyan csodaszer volna, amely szinte parancsszóval akarja megjavítani gazdasági viszonyainkat. Búzatermésünk túlnyomó része a belső fogyasztásnak kell. Ezt a közélelmezés veszélyeztetése nélkül kivinni nem szabad, sem elvonni a közfogyasztástól, vagyis spekulációt űzni vele. Márpedig a pénzérték fedezetének épp arra kellene szolgálnia, hogy vele az állam vagy jegyintézete, a pénzviszonyokhoz alkalmazkodva, a nemzetközi pénzpiacon spekulációt űzzön, különben a pénzérték stabilizációját nem biztosíthatja. A kivitelre fordítható búzakészletünk egy állami kiviteli monopólium keretében valutánk megjavítására felhasználható lett volna, de akkor, amikor még esküdtek, manipulációja s a szabadforgalom ezt lehetetlenné nem tette. Ebből a szempontból nézve a dolgot, azt kellmondanunk, hogy az úgynevezett búzavaluta nem más, mint teljes vagy részleges gabonamonopólium, amelyet már a háború alatt tervbe vettek volt. Megjegyzendő, hogy az akármily formában megvalósítandó gabonamonopóliumnak, mely az állam jelentékeny bevételi forrása akarna lenni, csak akkor lehet sikere, ha a gabonatermelést esetleg alacsony bevallási árakkal más termelési ágak javára nem teszi kisebb jövedelmezőségűvé. A búzavaluta javaslói arra is célzást tesznek, hogy a búza világpiaci árához arányosított koronaérték a nem önálló keresetűek, tehát az úgynevezett fixjövedelműek megélhetésén nagyot lendíthetne. Erre az érvre meg kell jegyezni, hogy a fixjövedelműek csak a többi társadalmi rétegek jövedelmeinek rovására, vagy a közgazdaság nagyobb termelékenységével kaphatnának többet. E tekintetben pedig ne feledjük el, hogy az előbbi az erőviszonyok eltolódását kívánná meg, az utóbbi pedig a termelés ésa nemzeti jövedelem fokozását. Márpedig nagyon helyesen utaltak arra a külföldön is, hogy a háború veszteségeivel szegényebbek lettünk, deszegényebbek lettünk a békével s a háború óta eltelt három esztendővel is. Itt ma háborúelőtti állapotokat, megközelítő közjólétet teremteni lehetetlen, csak némi enyhülés érhető el helyes közgazdasági politikával, mely az általános termelést, ipari és mezőgazdasági termelést fokozza s a nemzetközi árucserét újraéleszti. A jövedelemeltolásra vonatkozóan pedig legyen szabad megjegyezni, hogy igen sok társadalmi osztály megélhetése, jóléte függ az állam pénzügyi helyzetétől, márpedig nincs az a búzavaluta, amely az államháztartás évi többmilliárdos deficitjét, a rengeteg államadóssági terhet, a békeszerződés pénzügyi következményeit, a jóvátételi bizottság szemfülességét, mind ki tudná elégíteni és egyenlíteni s amellett lényeges, sokszoros fizetésemelést stb. adhatna. * A búza tehát valutafedezetnek nem jó, stabil értékmérőnek épp annyira nem, a termelés folytonosságát nem teremtené meg, az állam pénzügyi egyensúlyát nem állítaná helyre, a fix jövedelműek tisztes megélhetését nem biztosíthatná. Örülhetünk, ha közélelmezési zavaroktól, az ellátatlanok ellátatlanságától meg tud menteni, jó lehet értékmérőnek a földreform keretén belül, hát a föld értékét mindenkori hozamában fejezhetné ki s jó lett volna állami, kereskedelmi, kiviteli monopóliumnak akkor, amikor a kiviteli panamák még minden kísérletet lehetetlenné nem tettek. Nehézségei a kibenfokozáis aljában A keresztény part news adja fel programját - Iffiogörök Nagaafától Szabd minisztersége ellen - Visszaállítják a Közélelmezési és Kisgazdaminisztériumot - A gazdapárt vezére fontallgatáson a Kormányzónái A sminiszterekröl smwhtím este tájékoztatta a pártokat programjáról — A Magyarság tudósítójától — Komoly nehézségek gördülnek az egységes párt megalakulása elé, a miniszterelnök terve különösen a keresztény pártban ütközik akadályokba, mert a párt attól tart, hogy a beolvadás a ''keresztény irányzat visszaszorítását, s a párt programjának és jellegének elvesztését jelenti. Komoly akadályok mutatkoznak amiatt is, mert a miniszterelnök Nagyatádi Szabó Istvánnal akarja létrehozni a kibontakozást, s a gazdapártot veszi bázisnak, ebbe pedig a keresztény párt nem megy bele. Egységes kormányzói párt helyett a keresztény párt olykép véli megoldhatónak a helyzetet, hogy megmaradna a mostani pártkoalíció, amelyben a kormány is hozzáláthatna programjának megoldásához s a párt is fenntarthatná egyéniségét. Ha a keresztény párt kimaradna az új alakulásból s a kormányzatban nem vállalna szerepet, Bethlen István gróf hozzá közelálló politikusok szerint visszaadná megbízatását a kormányzónak. Ezzel csak nagyobb lenne a káosz, éppen azért a keresztény párt még egyszer fontolóra veszi elhatározását. A párt többsége úgyszólván kilencven százalékig amellett van, hogyha a párt programja s a keresztény irányzat elvei a kormányzatban kellőkép nem érvényesülnének, akkor inkább ellenzékbe vonul. Ez az elhatározás nem jelentené azt, hogy a keresztény párt hangos ellenzéki szerepre vállalkoznék, hogy kooperálna azokkal a liberális elemekkel, amelyektől egy világ választja el. Az ellenzéki padokon helyet foglalva is szolgálná a párt a konszolidációra irányuló kormányzati munkát, s ebben a szerepében hathatósabban tudna síkra szállni a keresztény irányzat fokozottabb érvényesítéséért is. A miniszterelnök sámot vetett azokkal a következésekkel is, amelyekkel Nagyatádi Szabó Istvánnak a kormányból való kihagyása járna. Ezzel a gazdapárt vezérét odaszorítaná, hogy a feléjük orientálódó liberális és radikális témsérbkko fogna kezet s igen könnyen az oklábai helyzet állana elő. A Kérésziéül ipari elégedetlenségének okai Már a tegnapi tanácskozások kiszivárgott részletei alapján az az összbenyomás támadt a pártokban, de különösen a gazdapártban Bethlen István gróf kibontakozási tervéről, hogy a miniszterelnök az egységes párt bázisául a gazda.A pártot választotta s hogy a többi pártoknak, amelyek az új alakulást támogatnák, fel kellene adni egyéniségüket, programjukat, különállásukat és esetleg pártszervezeteiket is, ha az egységes pártba beolvadnának. Különösen a keresztény pártra járna hátránnyal, ha magáévá tenné a miniszterelnök tervezetét. Ez az aggodalom már tegnap este kifejezésre is jutott a pártban s ennek hatása alatt ma délben a keresztény párt vezetői értekezletet tartottak, amelyen Bernoláh Nándor miniszteren kívül Haller István, Huszár Károly, Túri Béla, Butkaszalvy Miklós, Taszter Béla, Bartók János, Legeza Pál, Somogyi István, Avarffy Elek és még néhány képviselő vett részt. Haller István beszámolt a dezignált miniszterelnökkel folytatott tegnapi tanácskozásról, melynek alapján megvitatták az új politikai alakulásban a keresztény párt helyzetét. A fölszólalók nagy része aggodalmának adott kifejezést, mert ilyen körülmények között a pártra nézve lehetetlen, hogy egységesen bevonuljon az új pártba, dacára annak- hogy Bethlen István az ország súlyos helyzetére hivatkozva, igyekezett a párt tagjait megnyerni a maga számára s kifejezést adott annak a törekvésének is, hogy a keresztény irányzat csorbítatlanul érvényesülni fog az új alaptudásban. A párt tagjai az értekezletről távozóban pesszimizmussal nyilatkoztak a Bethlen-féle kibontakozásról. Két óra után a miniszterelnököt a kereszténypárt részéről Huszár Károly, Ernst Sándor, Haller István és Túrr Béla keresték föl, akikhez csatlakozott Bernóták Nándor miniszter is és föltárták A miniszterelnök előtt a keresztény párt hangulatát s a pártnak azt a fölfogását, hogy programját nem hajlama föláldozni. A keresztény párt legszívesebb