Magyarság, 1922. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-25 / 20. szám

. — (Zita királyné útja.) Bordeauxbó­l jelentik: Zita királyné tegnap este 0 óra­­ 95 perckor folytatta útját Madridba. A­­ királyné kijelentette a hírlapírók előtt,­­ hogy hálás a francia hatóságok udvarias­ j­­ogáért A magyar királykérdéssel kap­­­­csolatben azt jelentik Bécsből, hogy­­ prágai lapok szerint a cseh kormány­­ kezdeményezésére január végén az utód-­­ álkmnok képviselői értekezletre jönnek Se­ze Párisban és azon rendezik majd Károly király és családja fenntartása költ­­si -ének ügy­ét Benes kijelentette máris, hogy a cseh köztársaság nem járul hozzá semmiféle költség fedezéséhez. Ausztria még nem kapott meghívást erre az értekezletre, de az osztrák külügy­minisztériumban nyert értesülés szerint a költségek fedezése tekintetében Ausz­tria is Csehország álláspontjára helyez­kedik.­­ (A budapesti amerikai konzulátus ideiglenes vezetője.) A minisztertanács tudomásul vette, hogy az Amerikai Egye­sült Államok kormánya Kemp Sidvin konzult a budapesti amerikai konzulátus ideiglenes vezetésével megbízta.­­ (A Tornán trónörökös fiának keresz­telője.) Bukarestből jelentik: Tegnap ment végbe nagy ünnepélyességgel Károly trónörökös és Helen hercegnő újszülött fiának megkeresztel­ése A szertartáson megjelentek a bukaresti diplomáciai tes­tület­ tagjai és a mostani, valamint az előző kormányok miniszterei. A keresztelő után a királyi és a herceg­ család tagjai hosszasan elbeszélgettek a meghívottakkal. — (Változás a máriapócsi kolostor­ban.) P. Maxim Atanáz máriapócsi ház­­főnök a munkácsi rendházba ment át. A görög-katolikus magyarok hires rend­­házának főnöke Dolhy Leontin volt mun­kácsi házfőnök lett. — (A magyar-osztrák tárgyalások ked­vezőre fordultak.) Bécsből, jelentik: A Neue Freie Fresse Írja: Mint beavatott helyről értesülünk, a Magyarországgal folytatott pénzügypolitikai tárgyalások, amelyeket már az a veszély fenyegette, hogy az áthidalhatatlan ellentétek folytán holtpontra jussanak és a velencei jegyző­könyv értel­mében erre az esetre meg­állapított választott bíróság elé kerül­jenek, a megegyezéses megállapodások­hoz vezető, kedvező fordulatot vettek. A magyar delegáció elnöke Budapestről visszatért és magával hozta a magyar kormánynak erre vonatkozó javaslataik A Neues Wiener Abendblatt is megálla­pítja, hogy Ausztria és Magyarország közt a tárgyalások Valkó államtitkár visszatérése óta jobbra fordultak és mind­két tárgyaló fél követeléseiből lényeges engedményeket tett.­­ (Változás a bakosai szeminárium igazgatásában.) Kalocsai jelentés szerint ftt L­ady L. Árpád dr., kalo­csai érsek Hor­váth Győző dr­., felszentelt püspököt, fő­székesegyházi kanonokot saját kérelmére felmentette a szeminárium igazgatói, va­lamint főigazgatói tisztje alól, helyébe pedig Wiederkehr­­József dr. kanonokot nevezte ki az érsek.­­ (Pusztít a spanyolnátha.) Strss­­burgban a nátt héten Zlid ember halt meg spanyolnáthában. Az előző héthez a halálesetek száma megkétszereződött. A járvány egyre terjed. Növekedését jelen­tik Párisn­él, Madridból és Bécsből is. A spanyol királyné könnyebb természetű náthaban szintén megbeteredett.­­ (A Csokonai-Kör felolvasó ülése.) A debreceni Csokonai-Kör január 28-án, szombaton, a kollégium dísztermében fel­olvasó ülést rendez. Pap Károly elnöki megnyitója után Baja Mihály és Juhász Géza költeményeket, Németh Aladár afo­rizmákat olvasnak fel, Kardos Albert pe­dig bemutatja A bánat költője, Tóth Ár­­pád című tanulmányát.­­­­Hősök emlékszobra Tolna megyé­ben, s Tolnam­egyében is dicséretes moz­galom indult meg a világháborúban el­esett hős fiaik emlékezetének megörökí­téséig. Szekszárdi jelentés szerint leg­újabban Rakasd, Ladomány, Őcsény, Ten­gőd községek hoztak határozatot, hogy hősi halottjaiknak díszes emlékműveket állíttatnak. — (A »Láthatatlan vendég«) estélye január 27-én az Országháziam — (A sajtótanfolyam második feléve.) A sajtótanfolyamon február 8-án megkez­dődik a második félév. Beiratkozás január 28-ától február 3-áig vasár- és ünnepna­pok kivételével (Vili, Mária Teréziá­tól’ 8. II. emelet 105.). Olyanok is kérhetik fel­vételüket, akik nem hallgatták az első félévet . (Henczer István­ irodalmi megnyi­latkozása.) Véletlenül kezünkbe került Henczer István képviselő úrnak egy sa­játkezű levele. Henczer István egyike a kisgazdapárt legtekintélyesebb és legsú­lyosabb vezéregyéniségeinek. Különösen finom, bonyolult közjogi kérdésekkel sze­ret foglalkozni, így például legutóbb ki­jelentette, hogy a választójogot öt perc alatt meg lehet szavazni. Nevezetessége Henczernek, hogy közbeszólásaival gyak­ran száll szembe Apponyi Albert gróf és Andrássy Gyula gróf jogi és politikai fej­­tezetéseivel. Ilyképp nem lesz talán ér­dektelen, ha He.,ezer képviselő úr írását sorról-sorra, betűről-betűre és ékezetről­­ékezetre hűen közreadjuk. Magyar Nemzetgyűlés Tekintetes Magyarországi bánya és kofrómunkások országos szövetsége Budapest. Van Szerencsém 1921 Julius hó 11 hozzám érkezet levelükr­e válaszolva, a levél kézhez vételekor azonnal úgy a miniszter­elnökhöz, valamint a kereskedelmi miniszter­hez fordultam hogy a bányamunkások kérését miként lehetne teljesíteni. A kereskedelmi válaszolt is a felhívás­omra, önök által hivatkozót rendel­eteket kezemhez jutatok ezeket átvizs­gáljam, tehát az adót viszonyok fojtás ha azt akarjuk hogy ebben a szerencsétlen kis országunkban rendes némi megélhetés legyen a jelzet rendeleteket ma meg mellőzni nem lehet, ezt az országot csak a munka és szorgalom tudja idővel kelle állítani, tudom hogy visza (.k­es-k voltak es lesznek tehát jógavanasértet félnek 6407/1920 M.15 szollá ■rendelet említet 4. §. 3. pontja értelmében panaszai élni kijelentem hogy bárki konkrét adatok al panaszai fordul a feleles hatóság­ához és méltányos igazságot ttem szolgáltatnak amit nem hiszek, tehát ha illenek hozzám fordulnak készséggel állok rendelkezésükre a gyü­l­kezési jog megvan engedve azonban ezt mindenkinek a feleles hatóságnál kel bejelenteni sajnállom eudószerint mást nem tehetek mellékelve küldeni a két miniszter átiratát is Budapest 1921 augusztus 11 én maradok hazafias tiszteletes Henzer István nemzet­gyűlési képviselő . (Interpelláció a lisztpanama ügyé­ben.) A főváros szerdai közgyűlésére ed­dig három interpellációt jegyeztek be. Az egyiket Balkányi Kálmán dr. mondja el a vámtarifa ügyében, a másikat Bál Jenő dr. a III. és IV. osztályú keresett adó el­törlése tárgyában és végül Petrovácz Gyula az ismeretes lisztpanamát teszi szóvá. S­zívlámpák a körúton.) Az elektro­mos művek igazgatósága­ az új záróra rendelettel egyidejűleg visszaállította a főváros régi világítását. A körutakon és főútvonalakon ezentúl állandóan égni fog­nak az ívlámpák és az utcák világításá­nál minden korlátozás megszűnt.­­ (Városi tisztviselők fizetése) A Ma­gyar Városok Országos Kongresszusának központi bizottsága ma értekezletet tar­tott Sipőcz Jenő dr. elnöklésével. Negy­venhét város képvisel­ette magát az értekezleten, amelyen a városok bizal­mukról biztosították Sipőcz Jenő dr. polgármestert. Az értekezlet határozati­lag kimondotta, hogy kérni fogja a kormányt. Az állami tisztviselők mintáikra a városi tisztviselők is magasabb fizetési foko­sába léphessenek elő. Ezt a kérést Sipőcz Jenő dr. polgármester vezeté­sével száztagú, küldöttség terjesztette elő Bethlen István gróf miniszterelnök­nek és Klebelsberg Kuno gróf belügyminisz­ternek. A fizetési fokozatok kiterjesztése mellett kérték meg­ a miniszterelnöktől az állami kedvezmények megadását is. I .Bethlen István gróf miniszterelnök vála­szában kijelentette, hogy a polgármester szavai meggyőzték őt az ügy sürgős főt­­ s­zárét. Jelezte, hogy a pénzügyminiszter törvényjavaslatot készít a tisztviselők fizetésének rendezése tárgyában és a ja­vaslattal kapcsolatban az előterjesztett kéréseket is figyelembe fogják venni. Az ő felfogása az, hogy amit az egyik tiszt­viselőnek megad­nak, azt a másiktól sem lehet megtagadni. A küldöttség éljenzés­sel vette tudomásul a miniszterelnök válaszát. —­­A szegedi görög-katolik­us egyház megalakult. Szegeden a görög katolikus leányház egyház megalakult. Egyházi el­nök : leina László dr., makói esperes-lel­kész, világi elnök : Juhász István dr., törvény­széki bíró, gondnok : Simkovics Kálmán kereskedő, jegyző: Nag­y János községi jegyző lett, azonkívül az egyház­tanácsba 7 tagot választottak. —­­Egy kis Különbség, Szerkesztő Úr!, Ezt a levelet kaptuk: B­illa Aladár úr tehát megint közbeszólt, de tegyük hozzá mindjárt, hogy ezúttal is­ okosan. A nemzetgyűlés mai ülésén ugyanis, mialatt az egyik szónok megemlítette, hogy ama sajnálatos agyúvörgés napján nagyatádi Szabó István idegen védelem alá helyezte magát, a kitűnő Balla Aladár úgyis, mint a balkán közjog nagytudora, élénk szóval igy kiáltott közbe: retegte te azt Rákóczi is, Kossuth is. Mindenki, aki okos ember volt!* Csak egy megjegyzéséül van e közbe­kiáltásra. Szerkesztő Úr. Nagyatádi Szabó István lehet olykor megijedt politikus, le et jó magyar ember, de az ilyen összehasonlítás — enyhén szólva — egy kicsit talán sok. Rákóczi nyolc keserves esztendőig verekedett a »rongyos haza szabadságáért, s itthagyván az ország harmadát kitevő birtokait, bus számkive­tésben halt meg szegény. Kossuth Lajos meg, akinek egyetlen üzenetére magyar regementek nőttek ki a fű alól, m­­ini remeteségben hajtotta le utoljára fáradt szép fejét. Nagy magyarok voltak ezek. Szerkesztő Úr, a puszta nevükre ma is könny csordul ki a szemünkből. Okos emberek is voltak, de annyira okosak mégsem, hogy idegen hatalmak jármába hajtották volna dacos nyakukat. És sem­­maiesetre sem voltak olyan okosak, mint Balla Aladár. Tisztelettel egy öreg hazafi, —­­Debreceni Tisza István Tudomá­nyos Társaság.­ A debreceni egyetem tanárai a kezdeményezői annak az uj tudományos társaságnak, amely Debre­cen székhellyel a napokban alakult meg a hajdumegyei fővárosban s címé­ben Tisza István nevét viseli. A Deb­receni Tisza István Tudományos Társa­ság általános programja: 1. a tudo­mány, a nemzeti irodalom és művészet ápolása, különös tekintettel a Nagy­­alföldre, közelebbről a tiszántúli vi­dékre, Debrecen városára és környé­kére ; 2. e terület természeti és társa­dalmi viszonyaira vonatkozó adatok összegyűjtése és rendszeres feldolgo­zása ; 3. alkalmas eszközök felhaszná­lásával fejleszteni a tudományt, a művelt­séget és odahatni, hogy a Nagyalföld és a tiszántúli hazarész a nemzeti lét újjá­építésében és fönntartásában az itt ren­delkezésre álló szellemi és anyagi erő­forrásokhoz képest közreműködjék. A társaság tagjai tudományos munkássá­guk alapján bekerülő működő, vala­mint a társaság céljait anyagilag és erkölcsileg támogató pártoló tagok. A pártoló tagok lehetnek oly pártfogók, akik hatévi kötelezettséggel évi száz korona fizetésére kötelezik magukat, örökös pártfogók, kik a száz korona pártfogói díjat háromezer korona le­fizetésével váltják meg és alapítók, akik a társaság céljaira legalább tíz­ezer korona alaoítványt tesznek. Ebó alapító tag gyanánt Szomjas Gusztáv főispán és Déri­ Frigyes, az ismert mecénás léptek a társaságba.­­ (Nem lesz szabad lakásforgalom.) Foglalkoztunk már azzal a tervvel, amely megszerette volna valósítani, hogy a tel­jes lakásforgalom életbeléptetéséhez át­menetileg föl kell szabadítani a négy­­szobásnál nagyobb lakásokat. Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint erről egyelőre szó sincs. Inkább azzal a tén­yel foglalkoznak, hogy a háztulajdonosok­nak jogot adnak a nagyobb lakások béré­nek mérsékelt felemelésére, de kötelezik­­ őket arra, hogy a szükséges tatarozá­sokat elvégeztessék.­­ (A Magyar Nyelvtudományi Társa­ság közgyűlése.) Ma délután tartotta meg a Magyar Nyelvtudományi Társaság évi közgyűlését, amelynek tárgysorozata előtt Klemm Antal mutatta be a magyar mon­dat ősi elemeiről írott tanulmányát A közgyűlés elnöki székét Szinnyei József foglalta el és bejelentette, hogy Sióy Kálmán, a Nyelv­tudományi Társaság meg­alapítója kéri, mentsék fel az elnöki tiszt­ség alól. A közgyűlés meghajolt ősz ala­pítójának akarata előtt és háláját fejezte ki Ézily Kálmán évtizedes, hangyaszor­galmú munkásságáért.­­ (A szántóföld ára.) Csonkamagyar­­ország igen sok helyén ma már 50— 150.000 koronát is fizetnek egy hold földért és pedig 1­0—80 holdas kisbirtokok vásár­l­­ásánál fizetik ezt az árt. A kisebb, 8— 1­4—5 holdas birtokok ára még nagyobb, s ilyen vásároknál 160, sőt 180.000 koronát­­ is fizetnek egy-egy holdért. — (Pszt, Széchenyi-párti ön ?) Hetek óta szervezkedik az új városi párt, mely magát Széchenyiről akarja elnevezni. A pártnak, egyebek között, bizonyosan­ célja verebet fogna, mert szem előtt tartja, hogy dobbal ne jöjjön elő, sőt az egész párt mondhatni lábujjhegyen gyülekezik, mint ahogy más jóravaló férj a pártgyű­­lésről alvó hitvese hálószobájába haza­­lopózni szokott. Az új pártnak egyetlen tagját se ismerjük, valószínűleg csak éj­­fél után egy órakor lesz kötelező az álarc levetése, addig csak ennyit lehet megállapítani, hogy a keblek gyönyörű programtól duzzadnak, s szemek az álarcból az osztály- és felekezeti harc lobogó pártviszályától menten csillannak elő, az álarcnak a sze­mek közti enyhe emelkedése szerint az or­rok vonalával is rendben vannak, — de hát, kik ők ? Széchenyi szellemében óhaj­tanak működni, mondják, de hát Széche­­nyi szelleme sohasem vett részt ilyen titokzatos szövetkezésekben, sőt állítólag még a spiritiszta asztaltáncol­atoknak se szívesen jelenik meg. Értjük, hogy a magyar embert a mai világ megtanítja a titkon és sötétben dolgozásra is, de e zigomári stílusra a demarkáción belül nem értjük, hogy mi szükség volna.­­ (A Keresztény Községi Párt érte­kezlete.) Ma este 6 órakor értekezletet tartott a Keresztény Községi Párt, amelyen Wolff Károly elnökölt. Az ér­tekezlet letárgyalta a holnapi közgyű­lés napirendjét Hosszabb vita fejlődött ki a sertésvásárlások körül, amelyet Minke Béla tett szóvá. Most olcsón lehetne sertést vásárolni s a főváros tegyen lépéseket az államnál hitel­nyújtás iránt. Wolff Károly megnyug­tatta az értekezletet, hogy ebben az irányban már be is fejeződtek az ál­lammal a tárgyalások s a Keresztény Községi Párt érdeme, hogy a főváros olcsó hitelt kap. Az értekezlet a VIIl. ke­rületi elöljárói állásra Rákosi Andort je­lölte. Csillára András dr. terjesztette elő a 30 as bizottságra vonatkozó indítványt, amely a kizárásokkal fog foglalkozni. Hétfőn az új 30-as bizottság már össze is él. Ugyancsak Csilléry András indít­ványára kimondotta az értekezlet, hogy a holnapi közgyűlésen a négy­ tiszti orvosi állás közül csak­ egyet tett be s erre az állásra Engel Antalt jelölték. A Városligeti király-pavillon újabb 5 évre Gerbeaudnak javasolják bérbeadni évi 30.000 korona bérért, és a brutó jövedelem 3 százalékáért. Arra való tekintettel, hogy a keresztény községi párt mindig a nyilvános árlej­tés mellett foglalt állást,­ méltán lehet kifogást tenni az ellen, hogy ebben az esetben még csak meg sem próbálták, várjon ezt a városi vagyont lehetne's drágábban értékesíteni . Pedig a város mai pénzügyi helyzete mellett ez is nagyon fontos volna s legalább is mu­tatná a közönség felé, hogy a párt minden alkalmat fölhasznál a város, jövedelmeinek gyarapítására. — (Házasság.) Fábián Marianne, Fá­bián Zsigmond dr., ügyvéd leánya és B­­onts Lajos lovag délivasúti főmérnök Nagykanizsán házasságot kötöttek. Hebenstreit Ernő okleveles gazda 6, Günther Frida Magyaróvárott jegyesek. Keresztes László, a kiskunhalasi sport­egylet egyik kiváló játékosa és Varga Piroska, Varga Mátyás szállótulajdonos leánya, Kalocsáról jegyesek.­­Kovács Lajos és Migazzy Margit Nagy­kanizsán jegyesek. Riskó Dezső kereskedő és Stmipf Annus Debrecenben házasságot kötöttek. Erdős Annusba és Leskay Béla Pápán házasságot kötöttek. Neumayer Juliska és Vörös György Pécsett jegyesek. Karay Mihályné, sz. Szabó Judit asszonyt eljegyezte Nagykörösön Koroknál Sándor, Id- Huszár József és neje, Dezai­­Éva, Nagykörösön a hó 18-án ülték házasságuk 50-ik évfordulóját. Az arany lakodalomban az öreg házaspár 4 gyermeke és 11 uno­kája vett részt, az első táncot az arany­­lakodalmas pár kezdte.­­ (A megszállt területi illetőségiesk állampolgársága.) A belügyminiszter rendeletet adott ki még szeptember 3- án, am­ely szerint mindenkinek, aki megszállt területére született, a béke­szerződés értelmében egy bizonyos időpontig nyilatkoznia kell, hogy ma­gyar állampolgár akar e maradni. Ez az időpont január­.27-én jár le. A ren­delet értelmében aki magyar állam­polgárságát­ meg akarja tartani, jelent­keznie kell az elsőfokú közigazgatási hatóságoknál, vagy pedig írásban belügyminiszternél MAGYARSÁG 1022 lan­trat* 2». szerna

Next