Magyarság, 1922. április (3. évfolyam, 75-98. szám)

1922-04-01 / 75. szám

1922 április 1. szombat !? Ara 5 korona Budapest, IIL évf .75. (383.) szSuHÜl . i I Előfizetési árak: r.'tf­z évre 100 korona Negyedévei'. SztUi korona Fáfevre...... 560 korona ügy bóra.. IOO korona .■* // Egyes szára ára 5 korona Felelős szerkesztő: Mi­lot­ay István Szerkesztőség: VII. kerület, Miksa-utca 8, 04­ Telefon: József 68-90, Misét 68-01.­­Kis Micha& VI. kerület, Miksa-utca 8. Telefon:­­József 68—*a. Megjelenik b­étlő kivitelével mindennap. Kerület-fiaztatás Nem tudjuk, minő mértani ábrákat és művészi görbéket tud rajzolni a belügyminiszter úr kerületosztó és szorzó ceruzája, amelynek szárát az egységes párt választási diktátora tartja marká­ban s vezeti aszerint, minő és mennyi igény és követelés jelent­kezik annak a nagy tábornak a részéről, amelynek minden egyes tagja most mandátumra portyá­­zik. Még azt sem tudjuk, milyen lesz az új kerületi beosztás, amelynek elkészítésén és párt­­politikai kicirkalmazásán és be­osztásán a belügyminisztérium hivatalnokai közel két hónap óta egy gőzhangya csodálatra­méltó erőfeszítésével dolgoznak. Azt azonban tudni véljük, — leg­alább eddig semmiféle hivatalos és autentikus jóshely meg nem cáfolta, — hogy a kerületek és a mandátumok számát negyven­­ötvennel fogják szaporítani, illetve felhígítani azokat a »mammut­­kerületeket«, amelyeket különben, ha együttmaradnának, oly nehéz volna a kormánypárt számára megdolgozni és kikészíteni. Ha ezek a számok a valóságnak megfelelnek, — és ismételjük, — nincs okunk kételkedni a külön­böző hírforrásokból merített értesüléseinkben, akkor Csonka­­magyarország új nemzetgyűlése az oktros alapján több, mint harmadfélszáz képviselőt fog számlálni. Ez a tiszteletreméltó szám akkor kapja meg a maga valódi hangsúlyát és jelentőségét, ha annak az összehasonlításnak a viszonyában tekintjük, amelybe a régi Nagymagyarország kép­viselőházának számbeli tartal­mával szemben mutatkozik. A régi Magyarországon, a társor­szágokat nem számítva,négyszáz­tizenhárom választókerület volt. Csonkamagyarországon, amely területileg a történelmi Magyar­­országnak alig egynegyed része, népesség tekintetében pedig kö­zel egyharmada, a kormányter­vezet szerint kétszázötven-két­százhatvan választókerületet mes­terkednek ki, kétségtelenül azért, hogy saját párthatalmi esélyei­ket, amelyek napról-napra rosz­­szabbodnak, ilyen drasztikus, mesterséges és erőszakos eszkö­zökkel fokozzák. Az egységes párt konglomerátuma oly sok és sokféle politikai töredéket és párthulladékot egyesített magá­ban, hogy a különböző s a veze­tésre nézve egyre veszedelme­sebbé fajuló ambíciókat csak úgy tudják legalább részben ki­elégíteni, vagy levezetni, ha a kerületek számát megsokszoroz­zák és saját céljaik és érdekeik szerint átcsoportosítják. Vagyis, magyarán mondva: kevés a fóka és sok az eszkimó. A fókákat nem tudván szaporítani a vadász­­terület demarkációinak kiterjesz­­­tésével,­­­hhez a paraszti­ meg­oldáshoz kellett folyamodni, hogy a meglevő fókákat fel kell dara­bolni és részenként szétosztani a bő és egyre szaporodó mandá­­tumra éhezők között. Ez az intézkedés ugyan némi ellentétben van a miniszter­­elnöknek legutóbb hangoztatott takarékossági programjával s azzal a két esztendő óta kísértő vérszegény kormánygondolattal, hogy a tisztviselők számát apasz­tani kell. Ez az apasztási műve­let, mint tudjuk, folyamatban is van: a tisztviselők rettegve gon­dolnak arra­­ a csoportosításra és osztályozásra, amely A és B-listákat különböztet meg s a kormány belátásától teszi füg­gővé, hogy az állami tisztviselők közül kik és micsoda kategóriák fognak a B-lista vesztőhelyére hurcoltatni. Mondanunk sem kell talán, hogy a kormánynak ennél a rejtélyes csoportosításnál újból bőséges alkalma lesz saját párt­­politikai önzésének és érdekei­nek szolgálatára s annak a ki­válogatására, hogy mely tiszt­viselők tartoznak áldozati bárá­nyok gyanánt önmaguk exiszten­­ciáját odadobni, hogy a többiek megélhessenek. Ugyanakkor, ami­kor a kormány rideg fiskális­érdekekre való hivatkozással ilyen kegyetlen műtétre szánja el magát, nem átallja a legride­gebb és legvakabb párthatalmi célokért s egy mesterséges több­ség összeszerzésének érdekében megszaporítani az uj nemzet­gyűlés tagjait, s lényegesen fo­kozni annak a költséges appará­tusnak a budgetjét, amelyet par­lamentnek hívnak. A kerületek felaprózása ezenfelül még azt is jelenti, hogy az egyre jobban elfajuló korteshadjáratnak min­den izgalma és mérgezettsége még sürítettebben zúdul rá min­den falura és tanyára, mert nem maradhat ilyen körülmények közt Csonkamagyarországon egy te­nyérnyi hely, melyet ez a tatár­járás újból­­és újból végig ne sö­pörne és fel ne dúlna. Utóbbi időben éppen a parla­menti rendszerrel foglalkozó iro­dalomban mind sűrűbben vissza­térő panasz hallatszik a fölös­legesen nagyszámú és költséges törvényhozó testületek ellen. Rá­mutatnak arra, minő nehézkesség, kár és veszedelem származik abból, ha a végrehajtó hatalom kénytelen egy sokrétű és bonyo­lult parlamenti gépezettel dol­gozni, hogy a parlamentarizmus elfajulásának s a lépten-nyomon jelentkező obstrukciós veszedel­meknek nem utolsó oka abban a tényben keresendő, hogy a választási rosta durva lyukacsain keresztül fölöslegesen nagyszámú és kevéssé hivatott elemek jut­nak be a törvényhozó testületbe. A Bethlen-kormány kerületsza­porító terveinek tehát nem csupán takarékossági szempontok mon­danak ellen,­­ amelyek pedig nem volna szabad, hogy mellőz­­tessenek olyan koldusbotra jutott országban, mint Csonkamagyar­­ország,­­ hanem a modern állam­­tudományi elmélet és a parla­menti gyakorlat is tiltakozik a nagyszámú képviselőtestületek ellen, amelyekben mindinkább csekélyebb jelentőségre és sze­repre zsugorodik a szellemi és erkölcsi felsőbbség kiválogatódása és érvényesülése. Nagyon jól tud­juk, hogy ezek az érvek és szem­— A Magyarság tudósítójától — Károly király nehéz sorvasztó beteg­ségéről a ma délelőtt folyamán még bizonytalan ellentmondó értesülések kerültek a fővárosba. Az első határo­zott és kétségtelen hitelességű hírt a Magyarság szerkesztősége kapta ma délelőtt tíz­­ órakor Károlyi József gróftól, aki most Funchalban a király mellett tartózkodik. Károlyi gróf két távirata végre meghozta a várva várt tudósítást, hogy őfelsége egészségi állapotában kedvező fordulat állott be, a tüdőgyulladás lokalizálódott, a láz leszállt 38 fokra és a kezelőorvosok véleménye szerint az életveszély elmúlt. A kedvező hírek után is, tudatában annak, hogy a tüdőgyulladás a madei­rai éghajlat alatt mennyire veszedel­mes, túlzott optimizmusnak még nem adhatjuk át magunkat. A késő éjjeli órákban valóban ismét aggasztó hír érkezett Párisból,mely szerint őfelsége állapota a rövid javulás után újra komolyra fordult, sőt hogy lázas ön­kívület állott be nála. A szűkszavú je­lentésből egyelőre nem állapítható meg, hogy a rosszabbodás a krízis végzetes válsága-e, vagy pedig kisebb jelentőségű visszaesés és ezért még mindig szabad, kell remélnünk, hogy a fiatal, harmincöt éves király szer­vezete meggyengülten, lelki gondoktól meggyötörten is képes lesz ellentállani a romboló betegségnek. Szerkesztőségünk Károlyi József gróf annyira várt megnyugtató és örven­detes jelentéseit természetesen azon­nal tudomására hozta a vezető poli­­tikusoknak és percek alatt futótűzként terjedt el Budapesten a táviratok szö­vege, melyeket már a délutáni bou­levard lapok is felhasználhattak. így áll elő az a furcsa helyzet, hogy a budapesti sajtónak a hivatalos hír­szolgálat helyett a Magyarság eredeti értesüléseiből kell tudomást szerezni a magyar király súlyos betegségének lefolyásáról. Eo­ fölyt József gróf Hét távirata a javulásról A Magyarság szerkesztőségéhez a kö­vetkező két távirat érkezett ma délelőtt: Funekai, márc. 31 Őfelsége kétoldali tüdőgyulladásban szenved, 28-án állapota szívgyengeség folytán aggasztóra fordult. Őfelsége pontok nem fogják zavarni Kle­­belsbergéket politikai programjuk végrehajtásában: az okosságnak és a mérsékletnek szava már régóta érthetetlen előttük s talán nem is fogják előbb megérteni, méltányolni és elismerni, amíg a választásokon provokált nemzeti akarat erőteljes­­ kézmozdulata meg nem állítja őket végzetes pályájukon, felvette a halotti szentségeket. Delug dr. bécsi háziorvos jövetelét várjuk. Ezután némi javulás állott be, változó láz, 39 fok körül. Károlyi József gróf Funehal, márc. 31 A tüdőgyulladás lokalizálódott, a továbbterjedés megszűnt. A láz leszállt 38 fokra, a kezelőorvosok véleménye szerint az életveszély elmúlt. Gyerme­kek állapotában tartós javulás mutat­kozik. Károlyi József gróf Megerősítik a kedvező fordulat hírét Párisból jelentik. A madridi Diario de Noticias főszerkesztője, aki Károly királyt Funchalban ismételten meg­látogatta, részletes jelentést közöl Ká­roly király betegségéről és a többi között a következőket mondja: Fun­chalban való jelenléte óta Károly ki­rály többizben betegeskedett. Az utóbbi idők izgalmai, valamint az éghajlat­­változások is, egészségi állapotának ártalmára voltak. Károly király na­gyon lesoványodott és erősen meg­­őszült. Már néhány hét előtt is kisebb nátha bántotta, amely azután március 24-én sokkal erősebb mértékben újból fellépett. Amikor a bal­oldali tüdőgyulladás jelentkezett, a kezelőorvos, aki különben igen meg­bízható, mindjárt erősen aggódott a páciens szívműködése miatt Szivgyön-, geség azonban csak egyetlenegy eset­­­ben állott be és ekkor a király, aki állapotával teljesen tisztában volt, kí­vánta az utolsó kenetet és megtette végső intézkedéseit. Ez március 28-án volt. A könnyű javulás első jelei 30-án reggel állottak be és 30-án estig, e je­lentés elküldésének időpontjáig a javu­lás tovább tartott. Az orvosok remélik, hogy a páciens megmenthető lesz, de még nem merik egész határozottan ki­jelenteni, hogy minden veszedelem megszűnt. Párisi jelentés szerint a Malin má­sodik kiadása lisszaboni táviratot közöl, amely szerint Károly király állapotában a legutóbbi 24 órában lé­nyeges javulás állott be. Remény van arra, hogy a páciens életben marad. A tüdőgyulladás már visszafejlődőben van, a hőmérséklet ingadozásai cse­kélyebbek. A beteg öntudata tiszta, táplálékfelvétele aránylag jó. A szív­­gyöngeség rohama nem ismétlődött meg. Bécsből táviratozzék. A Wiener Allgemeine Zeitung jelentése szerint ma délben ideérkezett, Funchalban tegnap este feladott távirat jelenti, hogy a király állapota állandóan és változatlanul komoly. A lap továbbá a következő, máról keltezett berlini táviratot közli: Funchalból éppen most távirat érkezett, amely esti 1l óráról van keltezve és azt jelenti, hogy király állapotában javulás állott ki. Károly király állapota aggasztóra fordult Átmeneti javulás után újabb rosszabbodás­­t­ott be — Ti király lázas önkívületben fekszik Zita királyné állandóan őfelsége mellett van Delug tanár hétfőn érkezik Lisszabonba

Next