Magyarság, 1922. április (3. évfolyam, 75-98. szám)
1922-04-01 / 75. szám
1922 április 1, szombat MAGYARSÁG zetgyűlés összeül.« Nem a megejtett választásokat, hanem a választásokat kiíró rendeletet hagyja jóvá a törvény , így nemcsak a múltra nézve ad felmentvényt, hanem a törvényhozás további intézkedéséig érvényes jogszabályt alkot. Eszerint tehát nemcsak nem ad a kor,ménynak felhatalmazást arra, hogy a választójogot rendeleti úton állapítsa meg, hanem azt egyenesen megtiltja. Kifejti a nyilatkozat, hogy önmagában véve is képtelen gondolat, hogy a kormány az államélet legfőbb szervét, a törvényhozó testületet keletkezésének alapjaiban kénye-kedve szerint alakíthassa át , hogy az állampolgárok közül csak azoknak adjon politikai jogokat, akiknek éppen akar, továbbá, hogy a választókerületek beosztását pártérdekek szempontjából össze-vissza dobhassa. Nyomatékosan hangsúlyozza, hogyha még elfogadhatónak lehetne is venni, hogy a feloszlott nemzetgyűlés bizalmát bírta volna a kormány, még akkor sem hivatkozhatnék akaratának erkölcsi jogcímére, mert a leglényegesebb pontban, a nyílt szavazás kérdésében szembehelyezkedett a volt nemzetgyűlés többségével. Ezután azt vitatja a nyilatkozat, hogy az 1920. évi I. törvénycikk által jóváhagyott Friedrich-féle választójogi rendeletre nem lehet hivatkozni, mert ennek a rendeletnek kiadásakor sem a régi országgyűlést, sem pedig egy uj országgyűlést nem lehetett összehívni s a nemzetgyűlési választásoknál alkalmazhatatlan volt az országgyűlési képviselőválasztási törvény. Az akkori rendelet nem nyúlt az alkalmazható jogszabályokhoz, meghagyta például a kerületi beosztást, tehát megmaradt a vis maior határai között. Jogfosztást sem eszközölt, hanem csak azt tette, hogy elismerte minden állampolgárnak az alkotmányos életben való részesedési jogát. A kormánynak az az eljárása, hogytörvényes alap nélkül és kényszerhelyzet híjján rendeleti úton szabályozza a választójogot, azt az egyetlen jogalapot is felbontja, amelyet eddigi ténykedést érintetlenül hagyták, az 1920. évi I. törvénycikket. Ezt a törvényt a kormány föléje helyezte az ősi alkotmány szilárdságán nyugodott jogfolytonosságnak, megtéve úgyszólván egy új jogfolytonosság ki-, induló pontjává. Amikor ezt az új jogfolytonosságot is megszakítja egy újabb kezdeményezés, az már semmi más, mint a jogbizonytalanságnak és az önkénynek folytonossága. a direktor durva élceit. Senki se védelmezte a vérig kínzott szerencsétlen leányt. De igen, valaki mégis. Egy szelid, bájosan csengő hang szólalt meg hirtelen: — Direktor úr kérem,, ne bántsa az Elza kisasszonyt! És csodákcsodája! — a direktor csakugyan nem »bántotta« többé a boldogtalan Elzát. Eddig nem volt látható a bájos hang tulajdonosa, mert a direktorné árnyékában ült és e roppant árnyék valósággal eltüntette azt a karcsú leányalakat, aki most, hogy előrehajolt, napfényre került. Hogy jutott e gyönyörű hófehér hattyú a tarka paradicsommadarak közé ?! Mert szép volt a leány és fehér, mint a hattyú. Barna, simára fésült haja szabadon mutatta szűz homlokát, a klasszikusan szép ovál arcát, a kissé nagy, de gyönyörűen formált, arisztokratikusan finom orrot és a szép száját. Láthatólag tiszteletben állott az egész társaság előtt. Irénikének szólították és kedvében jártak valamennyien. A leányon látszott, hogy idegen, szokatlan neki ez a furcsa társaság. Mert bár — dicséretükre — semmi illetlent nem mondtak jelenlétében, azért hamvas, még púderrel se kendőzött arcán minduntalan rózsás pírban buzgótt, hevült a tiszta vér. I ! És nagy barna gyermekszeme álmélkodó csodálkozással tekingetett szét, míg kifogástalan eleganciával fogyasztotta ebédjét. Lassanként gyülekezni kezdett a kis város nőtlen, tehát vendéglői étkezésre szorult közönsége. De egy új vendég is érkezett a »Vadleány« éttermébe. A törzsvendégek alaposan ismerték már egymást, hát az új, ismeretlen jövevény szenzációt keltett. De furcsa alak is volt. Egészen fiatal férfi, csaknem gyermekesen rózsás bőr, csepp kis mogyorónyi orr, apró szem, amely egészen elis vész a roppant kövér arc és tokaj társaságában. Hirtelen szőke üstöke csapzott az izzadtságtól és hatalmas termetén, a kövér végtagokon, porosan lógott a rendetlen útiköntös. Úgy látszik, messzi kocsiútról érkezett., Egy pohár sört rendelt, az étlapot kérte és fáradtan ült le közel a művésztársaság asztalához. Szeme azonnal megakadt a direktorné roppant alakján. Álmélkodva meresztette rá apró, fényes egérszemét, aztán átsiklott a tekintete a szép, barna lánykára. Mintha tarantello-pókt csípte volna meg, olyan gyorsan ugrott fel és rohant a művészasztal felé rekedt, hörgő, siró-nevető kiabálással: — Irénke drága, édes Irénke, csakhogy megvagy, csakhogy megtaláltalak! A nagymama egészen odavan. Jolánka is. Egész nap sírnak. Én is, meg a Tyras kutya is. Az egész ház, mióta te elmentél. Gyere haza .. . gyere haza, édes Irénke! A nagymama már nem parancsolja, hogy , a csúnya doktor bácsihoz menj feleségül. Azt csinálsz, amit akarsz. Csak gyere haza, Irénke, gyere haza! A szép barna lány megdöbbenve csitította a kövér fiút. — Gyurika hallgass már ... ne ostobáskodjál! Mindenki idenéz. Hallgass már, ha mondom, n Nem szégyelled magadat... sírni, ilyen nagy na! Gyere az én szobámba! És szégyenkezve, gyors léptekkel vitte, vonszolta magával a karcsú, fürge lány, a lomha testű nehéz fiút. — Iszten bizony, nem akarja már a nagymama, hogy feleszégül menj a doktor bácsihoz! — selypítette, hadarta nagy izgalmában a siró-nevető legényke, míg eltűnt a különös pár a vendéglői folyosó sötét bolthajtása alatt. Senki sem tudja bizonyosan, hogy haza ment-e a karcsú szép Irénbe a kövér, furcsa Gyurikával. De annyi bizonyos, hogy este a kabaré-előadáson, amelyen csaknem harmincan vettek részt Szúnyog Szabolcs minden szépért és jóért lelkesedő publikumából, hiába keresték a szép Dianát, a bájos barna lányt, a gyönyörű fehér hattyút. Szabó József és a keresztény egység pártja Megírtuk, hogy a keresztény egység pártja tegnap reggel kiáltványt adott ki, amelyet többek között Szabó József volt nemzetgyűlési képviselő is aláírt. Szabó ma újságírók előtt a következő nyilatkozatot tette: — A Wolff Károlyék által kibocsátott plakáton, mint értesültem, az alulírottak között az én nevem is szerepel. Kijelentem, hogy tudtomon kívül és határozott akaratom ellenére történt nevem kiírása, mert senkit nem hatalmaztam fel arra, hogy nevemet ezen a plakáton szerepeltesse. Ez nem jelenti azt, hogy én a plakát szellemével nem értenék egyet, mert a keresztény egységet magam is óhajtom, de elveim és programom alapján állok, amelyet nem vagyok hajlandó feladni. Azonkívül politikai párthoz tartozom, amely pártfegyelmet követel, ezt másoktól is elvárom és magamra nézve is kötelezőnek tartom. Hamis hürek a keresztény ellenzés csütörtöki gyűléséről Egyes lapok a keresztény ellenzék tegnapi gyűléséről azt a tudósítást közölték, hogy a gyűlést különböző incidensek zavarták és hogy több ízben közbekiáltások harsogtak bele a szónokok szavaiba. Egyik újság azt írta, hogy a rendőrtisztviselő Rakovszky Istvánt mérsékletre intette. Ezzel szemben az igazság az, hogy egyetlen elhajított bűzbombán kívül a lelkes hangulatú gyűlés folyamán zavaró incidens nem fordult elő. A hazugságokkal szemben közöljük Szmrecsányi Györgynek, a gyűlés elnökének következő nyilatkozatát : — Mint a gyűlés elnöke, megállapítom, hogy nem tudtam volna a rendet fenntartani, hacsak egy zavaró közbeszólóé, vagy egyetlen incidens is történt volna A gyűlés előtt a teremben büzbarabát helyeztek el, amelyet a betóduló közönség széttaposott és így néhány pillanatra kellemetlen szag terjengett a teremben Ez volt az egész incidens, semmiféle más incidensről nem tudok- Ellentmondásokra annál kevésbé volt szükség, mert a gyűlés közönsége egyhangú helyesléssel fogadta szavaimat. Egyetlenegy közbeszólás sem hangzott el, amely bármelyik szónok kijelentésével szembehelyezkedett volna. Húsz éve járok budapesti népgyűlésekre, de mondhatom, még nem láttam ilyen népes és lelkes gyűlést Nem igaz az sem, hogy a rendőrtisztviselő közbeszólt, a rendőrhatóság képviselője az egész idő alatt egy hangot sem szólt és a gyűlés bezárása után köszönetét fejezte ki a vezetőségnek, hogy a gyűlés ilyen szép simán és impozánsan ment végbe. Én Rakovszky mellett álltam, de nem hallottam azt, hogy a rendőrtisztviselő Rakovszky beszédébe közbeszólt volna. Ez valótlanság. A gyűlés a leglelkesebb hangulatban folyt le végig és így is ért véget. Nagyon kíváncsian várom a kormány budapesti gyűlését, majd meglátjuk, lesz-e ott is ilyen lelkes hangulat és a tömegek ilyen impozáns megnyilatkozása. Az egységes párt hosszaid A Magyarság szerdai számában tiszteletteljes kérdést intéztünk a kormánypárt vezérkari főnökségéhez és felvilágosítást kértünk, ki fedezi a miniszterelnök úr és terjedelmes uszályának költséges vidéki kortesutait ? Tegnapra megkaptuk az önérzetes és határozott választ, melyből megtudtuk, hogy igenis az összes kiadásokat az „egységes” párt kasszájából fedezték. A felvilágosítást nagy köszönettel vesszük, azonban most már szeretnénk továbbrahatolni a kormánypárt intim és érdekes titkai felé. Most azt szeretnénk kinyomozni, hogyan született megez a bőkezű és előzékeny egységes kassza ? Talán a Bethlen miniszterelnökért rajongó népmilliók adták össze verejtékkel szerzett filléreiket? Talán a szerfelett elégedett vidéki kisgazdák megszavazták félnapi keresetüket vagy a dórák és az »egységesért” rajongó volt gazdaképviselők, Csontos bácsi, Kimna P. András és a többiek mélyesztették kezeiket a szalmazsákba, akikkel különböző áldozatkészségű különítmények vetélkedtek az önfeláldozásban ? A nagyközönséget, különösen Esküdt tendenciózus állításai után pillanatig sem szabad kétségben hagyni és remélhetőleg fordulópostával megkapjuk a nemeskeblű adakozók hiteles névsorát. Ma oly kevés az önzetlen hazafi, hogy félre kell dobni minden álszerénykedést és meg kell tudni a jobbkéznek, mit csinál a balkéz. Fokozza kíváncsiságunkat, hogy a hírek szerint a különvonatozás ma már igen költséges mulatság és a Máv testvérek között is egy atért 30 000 koronát számláz, ami háromnapos utazásnál már impozáns összeg, nem szólva a bankettekről, küldöttségekről, plakátokról és lelkes párthívekről. Mikor azonban kérdezősködünk, egyúttal köteles lojalitással jóvá kell tennünk egy régebbi'"botlásunkat. A nagy »egység* létrejötte" óta folyton azt hangoztattuk, hogy a kisgazdák közé furakodott munkapártiak magukkal vitték új, tanyájukra régi és jól ismert munkapárti erkölcseiket. Ezt most ünnepélyesen vissza kell vonnunk. A régi munkapárt állandóan és különös hevességgel a Désy— Lukács-per alatt, elkeseredetten tiltakozott az ellen, hogy fioki pártkasszája van. A pártkassza a valóságban megvolt, de szégyenlősen és a látszat, a politikai illem kedvéért letagadták. A feléledt új munkapárti egységes párt már nem enynyire szégyenlős, nyílt szívvel elismeri a kassza létezését. Készséggel elismerjük, felülmúlja a régi munkapártot és a régi, annyira támadott erkölcsöket. * Szmrecsanyi György program* beszéde Szmrecsányi György, a keresztény nemzeti földműves és polgári pár győriszentmártoni hivatalos jelölte vasárnap, április 2-án tartja meg programbeszédét a kerület székhelyén. A győrszentmártoni népgyűlés után Szmrecsányi bejárja a kerület községeit. Útjain a keresztény ellenzék több tagjával együtt Friedrich István is elkíséri. 3 Veszedelmesen röö a munkapárti levöltett száma A kormánypárt hivatalos jelöléseiből ismét nyilvánosságra került néhány név, így Bácsalmáson Herczeg Ferencet, Halasson Prónay György bárót, Bián Feilitzsch Artur bárót, Újszabadkán Podmaniczky Endre bárót, úszomboron Pap Géza bárót, az Altruista bank igazgatóját, Ózdon Lipták Pál és Goldenfingen József kísérleteinek kudarca után Biró Pált, Aszódon Patay Tibort, Sásdon Szily Pongrácot, Gödöllőn Baas Albertet, Battonyán Urbán Péter bárót küldik a küzdelembe legnagyobbrészt kipróbált munkapárti nagyságokat. Petcár Gyulát a tíz kétségbeesetten tiltakozó kerület között Szarvas kapta meg. Székelyhidon Orbók Attila helyére Fráter Pál ügyvédet, Tiszaföldváron Erődi-Harrach Béla képviselő öccse, Mezőtúron a sok küzködő jelentkező között Rácz János, Tóth János veje. Albertirsán Szapáry Pál gróf, Kecskemét I. kerületében Kovács Sándor, más információk szerint itt is Pekár Gyula,a II. kerületben Pekár örökében Zsitvay Tibor kapja meg a jelölti címet és jelleget, Gömbös Gyula a neki kiszabott abádszalóki kerületben lép fel. Kállay pénzüigyminsztert, akinek személyisége különösen hasznosnak ígérkezik minden kerületre nézve, három nehéz helyen, Nyíregyházán, Lajosmizsén és Nagykanizsán akarják felléptetni. Míg idefent a jelölések folynak, a kerületekben nagyon barátságtalanul fogadják a kormánypárt szervezkedését. Szombathelyről jelenti a Magyarság tudósítója, hogy Schöner Ferenc dr., az „egységes” párt programjával fellépő csepregi képviselőjelölt csepregi kudarca után az elmúlt napokban Bükön próbálkozott. A büki választók azonban tudomására hozták, hogy egyáltalában nem értenek egyet azegységes párt programjával és nem hajlandók Schöner támogatására. A választók IV. Károly király éltetésével hagyták el a gyűlésiemet. Sátoraljaújhelyen a kormánypárt alakulásán szintén nagy számmal jelentek meg az ellenzéki választók, akik nagyon érthetően juttatták kifejezésre, hogy nem szándékoznak beterelődni az egységes akólba. Gyulán, mint nekünk írják, eddig a következő jelölésekről tudnak: Schmidt Géza dr. állami számvevőszéki titkár (keresztény ellenzék), Denhoff Antal miniszteri titkár (kormányp.) K. Schriffert József (kisgazdap.) Jánoshalmán a központtal nem törődve, a gazdapárt újból jelöli az ellenzéki Nagy Pált. A bajai kerületben szó van Pock János (keresztény ellenzék), Kiss György (kormánypárt), Pollermann Antal (liberális) föllépéséről. Miskolcon határozott formában elterjedt hírek szerint a belső kerületben Windischgraetz Lajos herceg (keresztény ellenzék) és Hantos Elemér (liberális) is fölveszik a küzdelmet. Az igali kerületben a keresztény ellenzék programjával Jaros Antal (kormánypárt) eddigi képviselővel szemben Rónay János dr malomtulajdonos indul a harcba. A tatai választókerület keresztény ellenzéki pártjai március 30-án egyhangúan Bogya János konzult jelölték. A kerületből küldöttség járt pénteken Friedrich István ügyvezető elnöknél, akitől a központ hozzájárulását kérte a jelöléshez. A celldömölki keresztény nemzeti földmíves és polgári párt egyhangú lelkesedéssel Cziráky György grófot jelölte, aki a jelölést vállalta. í kávéházakban, tőzsdékben, újságárásoktól követelje a Magyarságot. ! !JAMISFOGAT 120 l.18 Arany, IbitRrtigáns és ezüstért . ti sokkal többet íretek, mint bárki inás. . PLEMMEL LEONS47