Magyarság, 1922. május (3. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-03 / 99. szám
1922 május 3. szerda MAGYARSÁG vényes királyunktól, hanem túlkatalmas szomszédainktól kell féltenünk. A legkeményebben elítéljük, hogy nem gondoskodtak Károly király és családja ellátásáról. Mikor ezt a kormány szemére vetettem, a miniszterelnök azzal válaszolt, hogy nekem nincs jogom vádat emelni, mert megengedhetőnek tartottam, hogy a király jövedelmeiből politikai propagandára költsenek. A miniszterelnöknek csak egy védekezése volna, ha azt mondhatná: visszautasítom a vádat, mert mindent megtettem a király megélhetésének biztosítására. Her nemtudja ezt a választ megadni, akkor elmarasztalandó. De különben mi is történt ebben a gyerekes »leleplezési« ügyben ? Múlt év nyarán, mikor egypáran törekedtünk a király érdekében propagandát csinálni és annak a gondolatnak hangot adni, hogy milyen érdeke a nemzetnek a király visszajövetele, akkor a király vagyonának kezelői azt mondták, hogy néhány százezer korona ebből a vagyonból a király céljait előmozdító propagandára rendelkezésre áll. Ha nem csalódom, ötszázhatszázezer koronáról volt szó, ami valóban oly csekély összeg svájci frankban, hogy abból őfelsége meg nem élhetett volna. Ezt a pénzt illetékes tényezők kiutalták, azonban tovább nem tudok róla semmit, azt sem tudom, hogy elköltötték és felhasználták-e vagy sem. Ez az egész vád tehát igazán gyerekes és csak azért emelem ki, mert egyesek úgy állították be, mintha illetéktelen módon nagy összeget emeltünk volna el és használtunk volna fel saját propagandacéljainkra, ami természetesen abszolúte nem igaz. (Percekig tartó taps és éljenzés.) Lingauer Albin beszélt ezután, majd a gyűlés végén Sopron város küldöttsége nevében Tóth Alajos plébános felkérte Andrássy Gyula grófot, hogy vállalja a soproni jelöltséget, amit Andrássy el is fogadott. App®ei$ra RESser* és Rédpássy Gyula Kőszegen Délután három órakor Apponyi Albert gróf, Andrássy Gyula gróf, Cziráty József gróf ésLingauer Albin autón Kőszegre mentek, ütközően megállották Nagygencsen, ahol Kopcsándy Sándor esperes üdvözölte az előkelő vendégeket. Itt Apponyi Albert gróf, Lingauer Albin és Andrássy Gyula gróf mondottak beszédet. Kőszeg határában Dömötör Gyula ipartestületi elnök üdvözölte a város határában az érkezőket, akik rögtön a gyűlés helyére hajtattak. A nagygyűlést Tihanyi Márk bencés tanár nyitotta meg. Lingauer Albin programbeszédében hangoztatta, hogy azt a politikát képviseli, amit Apponyi és Andrássy jelentenek és látja, hogy a kerület választó polgársága rendületlenül kitart emellett a zászló mellett. Fülbesúgó legitimisták Apponyi Albert gróf beszédében megindokolta, hogy miért adta fel eddigi semleges álláspontját és követ most ellenzéki politikát. Bizonyára nem hatalmi versengésből, hanem azért, mert a kormány politikáját ellentétben állónak látom a király jogaival és a nép jogaival. A magyar királyhű, de nem bármiféle királyságnak, hanem csak az ezeréves magyar királyságnak híve. A kormány a trónfosztó törvény alapján áll és azt alaptörvény erejével ruházta fel. Ezért nem tartja lehetségesnek, hogy valaki legitimista legyen és amellett tagja a kormánypártnak, mert azt nem lehet legitimistának elfogadni, aki csak egyeseknek fülébe meri megsúgni, hogy mi a meggyőződése. Csak a törvényes király állíthatja helyre a kifogástalan jogrendet és biztosíthatja a szabadságot. Akik a hagyományos királyság alapjáról leléptek, egyszersmind ellenségei a népjogoknak is. Súlyos szó ez, de ki meri mondani és voltakép ez a gondolkozása az egyetlen, ami közös az úgynevezett egységes párttal, amely különben elhibázott, halvaszületett kísérlet. Az egységes párt politikáján — fejezte be — futóhomokra épített börtönszerű lovag vár emeléséhez vezet, ezzel szemben mi a sziklaszilárd talajra modern, lakályos nemzeti munkaházat akarunk építeni. (Viharos éljenzés és taps.) Aki régen királyhű volt, legyen az most is Andrássy Gyula gróf figyelmeztette a választókat, ne ijedjenek meg a kormány fenyegetődzésétől és kövessék meggyőződésüket, mert akik nem lelkiismeretük szerint használják a választójogot, komiszságot követnek el. A tisztviselők legyenek meggyőződve, hogy minden üldöztetésben mellettük fognak állani. A kormány máris megbukott, mert az ország a keresztény ellenzék mellett van és ezt a hangulatot csak oly eszközökkel lehet meghamisítani, amelyek legalább annyira veszedes mesélt azokra, akik kellen fordítják, mint azokra, akik igénybe veszik. Ilyen eszközök az erőszak és a korrupció eszközei és az azokkal kivívott esetleges technikai győzelem nem lehet maradandó. — Rivkovszky Ivánt—mondotta—a kormánypárt jelöltjét a parlamentből ismerem és becsülöm, azonban nem tudom megérteni, miért nincsen ő a mi táborunkban. Apponyi is, én is nem egyszer küzdöttünk az alkotmányosság teljesebbé tétele mellett és akkor szembenállóunk azzal a párttal, amelynek Rakovszky Iván is tagja volt. Ők akkor azt mondták, hogy nem szabad a királlyal szembehelyezkedni, mert a legfőbb érdek, hogy a király és nemzet közti harmónia megóvassék és ennek minden mást alá kell rendelni. Akik igy beszéltek a túlhatalmas király uralma idején, azoktól elvárhatnák, hogy mikor a királyt sorscsapások érték, akkor is kitartsanak mellette. És mégis mi, akik akkor a király politikáját képviselő kormánnyal szembe mertünk szállani, most, mikor porban hever a királyi korona, ott állunk mellette, az államhatalom leghűségesebb támaszait pedig nem ebben a táborban látjuk. A királykérdésben követett politikának két főcélja a királyválasztási svindli megakadályozása, megakadályozása annak az anarkiánaak, amit a királyválasztás jelentene, a másik fő cél Ottó király visszakozása azország kockáztatása nélkül. (Percekig tartó lelkes éljenzés és taps.) Tihanyi Márk és Marton Jenő felszólalása után a gyűlés véget ért. Este bankett volt Kőszegen. Apponyi Albert nagyhatású beszédben buzdította a kőszegieket a hűségre és kitartásra, azután Andrássy Gyula gróffal együtt késő este autón visszatértek Szombathelyre és bár mindkettőjüket nagyon féltették a megerőltető éjszakai utazástól, az esti vonattal Budapestre utaztak. A. E. Négy héttel a választások előtt teljes erővel folyik a politikai küzdelem - vasárnap országszerte népgyilkesei voltak — IA Magyarság tudósítójától — Windischgraets Lajos herceg és IVeiss Konrád dr., Miskolc belső és külső kerületének keresztény ellenzéki jelöltjei vasárnap délután mondották el programbeszédjüket a miskolci közönség nagy lelkesedése mellett. Együtt utazott velük Friedrich István is. A politikusok két részre oszolva, a Korona-szálló nagytermében és az udvaron, beszéltek a közönséghez. A nagyteremben az első szónok Thetsz Konrád volt, aki kifejtette, hogy az ezeresztendős alkotmány teljes helyreállításáért küzd. Iindisgraetz Lajos herceg, a keresztény gazdasági kultúra felemelését tartja legfőbb feladatnak. A királyság kérdésében az alkotmányosság útját egyengeti. IV. Károly halála után nincs más feladatunk, mint a területi integritás visszaszerzése és Szent István királyságának visszaállítása. 4 koronát annak kell a fejére tenni, akit illet. (Felkiáltások: Éljen Ottó)) Friedrich István beszédében a választójoggal foglalkozott. A keresztény nők erkölcsi erejét akarta felhasználni, mikor a kommunizmus után választójoghoz juttatta őket. A letűnt nemzetgyűlés mindent megszavazott, csak a becsületes választójogi törvényt nem. Beszédét azzal fejezte be, hogy kitart a keresztény irányzat mellett A nagygyűlés Dimiek Vidor zárószavaival és a Himnusz eléneklésével ért véget. A miniszterelnök a helyzetről és a génuai konferencián szerzett tapasztalatairól Bethlen István gróf minisztereinek az »egységes« párt heves megyei szervezetének vasárnap Egerben megtartott nagygyűlésén hosszabb beszédet mondott, amelynek során a bel- és külpolitika csaknem minden időszerű kérdésére kiterjeszkedett. — Itt az ideje — mondotta többek között — hogy a munkásosztály méltó képviselethez jusson a parlamentben. Elérkezett az ideje annak is, hogy társadalmi és osztálykülönbség nélkül megteremtsük az egységet a magyar nemzetben. Külpolitikailag biztosítani kell nemzeti függetlenségünket. Nem fogadjuk el a Dunakonföderáció tervét és nem járulnánk hozzá a régi monarkia helyreállításához sem. Békés fegyverekkel el akarjuk érni, hogy a magyar nemzet újból egyenlő félként állhasson a többi népek mellett. Arra törekszünk, hogy szomszédaink is szereljék le hadseregüket, mert minket leszereltek, ők pedig folytonos fegyverkezéssel fenyegetnek minket. A felekezeti kérdésről szólva, a következőket mondotta: Nem a zsidókat kell nekünk üldöznünk, hanem azokat a zsidókat, akik istentelenségeket követtek el, de ezeket éppen úgy kell üldözni, mintha ugyanezeket a tetteket keresztények követték volna el. Ezután Nagy János (egri) mondotta el programbeszédét, majd Gömbös Gyula beszélt. A gyűlést bankett követte, amelyen Bethlen István gróf ismét nagyobb beszédet mondott, érintve a genfi konferencián szerzett tapasztalatait is. — A konferencián tapasztaltuk — mondotta — hogy milyen cselekvések és nyilatkozatok ártanak az országnak.. Legsúlyosabban árt az a propaganda, melyet Bécsben és a körülöttünk lévő többi államok kifejtenek, továbbá igen súlyosan ártanak azok a bűntények, ,amelyeket ebben az országban elkövettek. Én ezeket elítélem s ellenük a törvény szigorával eljárok. Még nagyobb mértékben ártanak az olyan kijelentések, mint hogyha a kormány ezekkel szemben nem akarna, vagy nem merne eljárni, mert azt a benyomást kelti a külföldön, mintha itt valóban olyan kormány volna, amely tehetetlen, fél és nem mer a hibákkal szembeszállni. Bele kell kapcsolódnunk — végezte beszédét — a nagyvilág problémáiba, az új Európa kialakulásába, amelyet most csinálnak Génuában. Pallavicini György orsirói programrésze Pe Kishunfélegyházán Kiskunfélegyházáról jelenti a Magyarság tudósítója . Pallavicini György őrgróf, a kiskunfélegyházai keresztény ellenzéki képviselőjelöltje vasárnap délelőtt tizenegy órakor tartotta meg programbeszédét városunkban. Az őrgrófot és politikai kíséretét a város határában nagyobb küldöttség várta diszfogatokkal. A küldöttség nevében Halló József üdvözölte Pallavicini Györgyöt, aki Homonnay Tivadar és Taszter Béla volt nemzetgyűlési képviselők és Lendvai István író kíséretében érkezett meg. Tizenegy órakor hatalmas néptömeg részvételével impozáns és nagyhatású népgyűlés volt a Szent János-téren. Molnár Imre pártelnök üdvözlő szavai után Pallavicini elmondotta programbeszédét, melynek a királykérdésre, az ország társadalmi és pénzügyi helyzetére, a mai kormányzat külső és belső politikájának tehetetlenségére vonatkozó részeit egyforma figyelemmel és helyesléssel hallgatták az egybegyűlt választópolgárok. Homonnay Tivadar, Lendvai István és Taszler Béla fejtegetéseit a királykérdésről, Magyarország sürgető gazdasági és társadalmi problémáiról ugyancsak osztatlan tetszéssel fogadta a népgyűlés, amely a jó kunok régi hagyományára rácáfolva — a déli harangszó után sem szállingózott szert, hanem csaknem déli egy óráig hallgatta a szónokokat és helyeselte fejtegetéseiket. Egy órakor diszebód volt Pallavicini őrgróf tiszteletére. A diszebód során Toldy Jenő kiskunfélegyházai plébános megragadó beszéddel üdvözölte Pallavicini Györgyöt, mint aki egyetlen méltó képviselője lesz a nemzetgyűlésben Kiskunfélegyháza vallásos, királyhű földmíves és gazdanépének. Pallavicini a jelenlevők sűrű tapsai közepette köszönte meg az üdvözlést, újból rámutatva a kormány kétszínű politikájára, s a legitimizmus gondolatának jelentőségére. Tahi Károly és Ónody Károly egyszerű, magyaros szavakkal s igen talpraesetten magyarázták meg ezután, hogy miért ragaszkodik a magyar ember az ő megkoronázott uralkodójához és annak törvényes utódjához, majd lelkesen üdvözölték a jelöltet és budapesti kísérőit. Homonnay Tivadar ötletes pohárköszöntője után Lendvai István író szólalt fel, rávilágítva arra, hogy a három félegyházai jelölt közül egyedül Pallavicini György őrgrófban láthat garanciát Kiskunfélegyháza földmíves és kisgazdatársadalma.Szabó M. János fölszólalása után, aki a kormány lehetetlen pénzügyi politikáját ostorozta, a közönség kívánságára újból Pallavicini György beszélt, visszautasítva a kormány egyik lapjának azt a hazugságát, hogy ő földet ígérget Félegyházán — a máséból. A mai helytelen birtokviszonyok láttára igenis gondoskodott már a kerület népe jogos érdekei nek kielégítéséről, függetlenül attól, hogy övé lesz-e a mandátum, avagy nem. Tóth József plébános a jászság nevében Pallavini Györgyöt és Lendvai Istvánt köszöntötte. Molnár Imre pártelnök rövid beszéde után Pallavicini és kísérete Szabó Béla földbirtokos vendégszerető házába vonultak át, ahonnan négy órakor indultak vissza Budapestre, a lakosság lelkes ovációi közepette. A népgyűlésen és diszebéden jelen voltak mint tény állapították meg, hogy Pallavicini György őrgróf a legszebb esélyekkel kezdte meg választási harcát egységespárti Porst Kálmán igazgató és a liberális-forradalmi Horváth Zoltán ügyvéd ellen. A Keresztény Füstség táborának zászlóbontása Budán • A keresztény egység tábora vasárnap délután tartotta zászlóbontó nagygyűlését a budai Vigadó nagytermében. Az ülésen Benárd Ágoston dr. elnökölt s hangoztatta, hogy legitimista érzésű. Utána Sztankovics Anna, a női tábor kiküldötte beszélt. Wolff Károly felszólalásában kifejtette, hogy a keresztény Budapestért harcol s politikai hitvallásának alapja a keresztény világnézet. Ki kell irtani intézményeinkből a nyugatoskodást, — mondotta — az álcivilizációt és az álhumanizmust. A középosztály napról napra szegényedik, gazdasági intézeteinken idegen zászló leng s amerikai kiskapitányok leckéztetik meg a magyar minisztereket. Rendületlen híve az apostoli királyságiak. Wolff után Ernst Sándor beszélt. Ő Ottó királynak a hive ; az országot csak a szociális haladás útján kell boldogítani. Toperczer Ákosné, Perczel Béla, Jovanovits Pál és Kontra Aladár felszólalása után a gyűlés véget ért. A belügyminiszter a Király Kérdésről Klebelsberg Kuno gróf belügyminisztert vasárnap délután tartotta meg programbeszédét Sopronban. A királykérdésről szólva, annak a véleményének adott kiferjezést, hogy a kérdés felvetése kül- és belpolitikailag egyaránt veszedelmes. Ezután ismertette a királykérdésben vitt saját szerepét. A nemzetgyűlés elején küzdött az eckarfsaui levél becikkelyezése ellen, s épp igy harcolt az ellen is, hogy az 1920 :1. törvénycikkben kimondassák a trónfosztás. Mint titkos tanácsos összeköttetései felhasználásával azt tanácsolta őfelségének, hogy ajelenlegi külpolitikai helyzet mellett ne kísérelje meg a visszatérést. A második királylátogatás alkalmával visszatérést tanácsolt a királynak Sopronban. Ezután a felekezeti kérdésről szólott s hangsúlyozta, hogy ő már liiniben helytelenítette az általános és agresszív antiszemitizmust. Harcol a katolikusok és protestánsok között ellentéteket szitok ellen is. Végül a közigazgatás reformjáról és a Sopron újjáteremtésének érdekében szükséges intézkedésekről szólott. Egyéb arvarömbeszélfsel Bozóky Géza dr. egyetemi tanár a keresztény ellenzék (fímitor-csoport)jelöltje vasárnap Lajosmizsén és Örkényben mondotta el programbeszédét. Hosszasan indokolta, hogy miért nem tartja helyesnek a kormány politikáját s miért van nagy jelentősége a mostani választásoknak. Mint meggyőződéses legitimista kívánja, hogy Ottó király nevelése teljesen magyar felügyelet alatt történjék, hogy amikor az uralkodást átveszi, ízig-vérig magyar legyen egész gondolatvilága. Erős szavakkal ostorozta azt a jogfosztást, mely éppen a fajmagyarságot rekesztette ki a szavazók sorából. A nyílt szavazás újólagos behozatala pedig közönséges terror, mely a legnagyobb szegénységi bizonyítvány a kormány politikájáról. Mindkét helyen nagy és lelkes közönség hallgatta a jelölt programbeszédét. A pártonkívüli programmal fellépő Saty Árpád miniszteri osztálytanácsos vasárnap programbeszédet mondott Aszódon. A keresztény demokráciáért harcol. A választók nagy érdeklődéssel és lelkes hangulatban hallgatták meg a jelöltet, aki után Galambos József orvosok Tímár Ambrus plébános beszéltek- 3