Magyarság, 1922. június (3. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-03 / 125. szám

11)22 június 6, szombat MAGYARSÁG A német tudomány felkészül a harcra Beszélgetés Gragger Róbert berlini egyetemi tanárral — A Magyarság tudósít­ójától — A napokban érkezett Budapestre Rag­­ ger Róbert dr. berlini egyetemi tanár, a berlini Magyar Intézet igazgatója. Tudós Bitónknak alkalma volt hosszasabban , be­szélgetni Gragger professzorral Német­ország anyagi és szellemi helyzetéről. — Németország lábbadozó testéből — mondotta többek között Gragger tanár — állandóan szívják, szipolyozzák a vért. Pontos számítások szerint jóvátétel cí­mén tízpercenként egy egész tehervonat szén gurul át a határon Franciaországba. Tíznaponként harmincmillió arany márkát fizet le a német nép. Az antant kiéhez­tető hadjárata után fölütötte fejét Német­országban egy eddig ismeretlen betegség: a tu­dóvész. A békekötés katasztrófájához belső bajok is járnának: a forradalom kilengései, világfelfogásbeli és szociális harcok.­­ A német társadalom­­ azonban mégis ►meg tudta őrizni egységét. Elsősorban a szociális és egészségügyi kérdések meg­oldásához látott a hatalmas energiájú né­­met nép, követve a görög histórikus mon­dását, aki szerint a férfiak teste adja azt a falat, amely megvédi az országot. A német termelő munka három év alatt a táplálkozás feljavításával legyű­rte a tüdőbajt. A nemibetegségeket kiküszöböl­ték olyan intézmények felállításával, ahol titkosan, ismeretlenül és ingyen gyógyí­tanak bármely jelentkezőt. — A német nép ma többet dolgozik,­­mint valaha, éppen ezért mindenkinek a megélhetése biztosítva van. De marad energia a német kultúra fönntartására is, amelynek gyökere a német tudomány. Legutóbb egy statisztika kimutatta, hogy az egész világon Németország produkál a legtöbbet a tudományos könyvirodalom te­rén. Elsőrangú társadalmi szervezettség támogatja a német tudományt. Mindenki belekapcsolódik valami szervezetbe, amely értékesíteni tudja a közepes tehetségek eredményeit is. A munkaközösség és a nemzeti közösségre való nevelés­­ jelszava alatt kulturligák alakultak. Az ifjúsági mozgalmak erősen föllendültek: ez lett egyike a német szellemi élet legérdeke­sebb fejezeteinek.­­ Az egyetem mellé Vilmos­­császár nagy kutató intézeteket állított föl. A né­plét társadalom adta össze a pénzt a Kai­ser Wilhelm Institutok számára. Ezeket az intézeteket azóta tovább fejlesztették és az egyetem intézeteit és könyvtárait is fönntartják. Tanszékeket nem szüntet­tek be.­­ Igaz, hogy a német tudomány nagy nyomorban sínylődik. Angol, amerikai és svéd könyveket és műszereket igen nehéz beszereznünk. De a német tudományos integritás fönntartásának szükségességét mindenki átlátja. Megalakult a tudo-­ mányt támogató közösség — Notgemein­­schaft der Deutschen Wissenschaft — és ez az óriási organizáció azt a célt szolgálja, hogy társadalmi úton előte­remtse a tudománynak szükséges anyagi eszközöket. Annyira megnőtt már ez az intézmény, hogy olyan mint egy minisz­térium, de önmagát tartja fönn. Évenként több mint harminc mm­illió márkát tud adni tudományos publikációkra és könyv­tárak fejlesztésére. Ezenkívül a külföldi könyvtáraktól és tudományos intézetektől ajándék vagy csere útján kapott eszkö­zöket és könyveket módszeresen szét­osztja a német tudományos szervei között. ■A nemzeti közösségnek ez a tudata kedvet ad minden egyes embernek a munkára. Mert aki dolgozik, tudja, hogy egy nagy nemzet kultúráját és kultúrájával politi­kai erejét növeli. A közösségnek tudata ébren tartja a tudományos élet inten­zitását, amelyet az anyagi gondok külön­ben megbénítanának. Ideális célok lelkesí­tik a német népet. Kiváló tudósok, akik kü­lföldről meghívásokat kapnak, nem mozdulnak állomáshelyükről, mert ame­rikai dollárok és angol fontok helyett többre becsülik a német szellemi közös­séget, amelyben helyzeti energiájuk óriási m­ódon fokozódik.­­ A német szellemi élet új idealiz­­musa azonban nem jelent letörést a tu­dományos alaposság és a pozitív dokumen­tumok gyűjtésének útjáról. A magyar tudomány, amely ma szintén a szintézis­­és a filozófia felé orientálódik, ezen a téren is módszerességet és alaposságot tanulhat a németektől. Üzleti forgalmát emeli, HA HIRDET A MAGYARSÁGBAN ifim jj NAPIREND 1 luk­atus 3. számnál jj 2 Nap kél 3 ó. 52 p., nyugszik 19 6. 33 p. Hold­ 1 kél 12­­. 22 p., nyugszik CO 6.20 p. 7 Kihallgatások: & Közélelmezési miniszter fogad 9—14. 2 Földmivelésügyi miniszter fogad 13—14. Előadások: ?­­ Balázs P. Elemér előadása a Magyar Jogász-­s­z egyletben. (Ügyvédi Kamara, V., Szemere- A 2 utca 10.) 18 ó. 5­­ Magyarország Szemorvosainak Egyesülete tudomá- 4­á­nyos ülést tart az I. számú szemiklinikán. S . (Vill., Mária-u. 39.) 19 ó. 0 Gyűlések: D­éMagyarország Szemorvosainak Egyesülete XIV. 2 nagygyűlése. (VETI., Mária-u. 39.) 18­ 5. & Kiállítások: 1 Műcsarnok jubileumi kiállitása­ (Városliget) 1 6 Pert-Budai kiállítás az Iparművészeti Múzeum- £ A ban'(üllői-ut 33.) 9—13. • 9 5 Beer Károly Richárd festőművész gyűjteményes g á kiállítása a Belvederében (IV., Viei-u. 11/b) 5 £ a—13. • 3'Az I. bolgár tináorkiállítás az Iparművészeti A­K Múzeumban 9—16 és fél 15—17. 2 A Magyar F­ajztalárok Országos Egyesületének fa kiállítása a Nemzeti Szalonban (Erzsi-?­­ bot-tér) 10-13. | 9 Könyvtárak: 3 § Akadémiai könyvtár (Akadémia­ u. 2.) 9—110 - 15~19. g | J Egyetemi könyvtár (Ferenciek-tere 5.) 9—­19. 1j­g Ivarmű­vészeti Múzeum könyvtára (IX., Üllői-utc­a­a 33.) 10—13 és 18—20. 1­0 Fővárosi könyvtár (Gróf Károlyi-U. 8.) 9—­14. 1j­g Kereskedelmi Múzeum közgazdasági könyvtára 3 E (Akadémia-u. 3.) 9—14. 2 Nemzeti Múzeum Széchenyi-k­önyvtára (Muzeum- 2­1 körút 14.) 9—15. f­2 Erzsébet-Népakadémia könyvtára (Vilig, Német- 2­­j utca 40. I. em.) 16—19. f , Múzeumok: 0 Akadémiai Goetheszoba (Akadémia­«. 2.) 10—12/» S Iparművészeti Múzeum (Üllői-út 33.) 9—13.­­ f Országos Ráth György­ Múzeum (VI., Vilmik ki­­­­rálynő-út 12/) 10—13. * In­ Kereskedelmi Múzeum (Akadémia-utca 3.) -jj 9—14. p Mezőgazdasági Múzeum erdészeti, halászati­­ és vadászata osztálya (Városliget, Vajda-Ó hunyad vára) 10—13. f Nemzeti Múzeum Ásványtár (Muzeum-körút 14.) 2 9—1­3. g Nemzeti Múzeum Növénytár (Akadémia-u. 2.)-jj Petőfi Ereklye-Mú­zeum (Petőfi-ház, Bajza-utca.) 3 10—13. / Szépművészeti Múzeum (Aréna-út 41.) Régi­­ képtár 10—13.­­ Tanszer-Museum (Andrássy-út 69.) 10—13. * — (»Éljen Ottó.«) Bécsből jelentik: ‘Tegnap éjjel a Szent István-templom­ falaira, a nagyobb palotákra és egyes­­kerületek házaira feltűnő sárga plaká­tokat ragasztottak ki a következő szö­veggel: »Június 2-án van Ottó név­napjáé­, alatta­­»Éljen Ottó«. A rendőr­ség hét fiatalembert tetten ért a pla­kátok kiragasztása közben, akik azt­ vallották, hogy ismeretlenektől kapták «a megbízást a plakátok kiragasztására.­­(A velszi herceg menyasszonya.) Londoni távirat szerint a velszi herceg eljegyezte a cambridgei herceg leányát, Maryt. A menyasszony atyja unokaöccse az angol királynénak, Ted­ Adolf herceg anyai ágon magyar származású, nagyapja ugyanis Sándor württenbergi herceg volt, aki 1835-ben morganatikus házasságot kötött Rhédey Klaudina grófnővel. Ebből a házasságból származott a Teck-család.­­ (Egey Szilárd a debreceni szőlészeti és borászati kerület felügyelője.) A föld­­mivelésügyi miniszter Hajdú-, Jász-Nagy­­kun-Szolnok-, Bihar-, Békés-, Ung-, Be­­reg-, Szabolcs- és Szatmár vám­egyékből, illetve ezeknek a magyar közigazgatás alatt álló részeiből, valamint Debrecen, város területéből újonnan alakított debre­ceni szőlészeti és borászati kerületi fel­ügyelőség vezetésével Debrecen székhely­­lyel Egey Szilárd országos szőlészeti és borászati főfelügyelőt bízta meg.­­ (Lenin agyszélhüdést kapott.) Bécs­­ből jelenti a Magyarság tudósítója. A Neue Freie Presse hielsingforsi jelentése közli, hogy odaérkezett hírek szerint Lenin állapotában agyszélhüdés következ­tében súlyos rosszabbodás állott be.­­ (Elesett és rokkant hősök napja.) A Hadir­okkant­ak. Hadiözvegyek és Hadi­árvák Nemzeti Szövetsége két esztendő óta ezer és ezer hadirokkantat helyezett már el. Most egy foglalkoztató otthon céljára pünkösd két ünnepén országos gyűjtést rendez. Figyelmezteti a társa­dalmat, hogy ne feledkezzék meg az itt maradt csonka hősökről, özvegyekről és Árvákról. — (Franciaország barátja.) A hajónak leghívebb barátja a patkány. Francia­­országé pedig Csehország. Tőle kapta testét — persze a miénkből­­— és ő lehel­lett belé mozgató szuszt, tőle kapta a szívműködését fönntartó étherinjekciókat. Hogyne lenne hát hálás hozzá Cseh­ország. No persze, cseh hálával. Balaton ma is hódolattal Párisra mosolyog, balkeze a francia kezet szorongatja — de a jobb­­kéz már az orosz sötétben tapogatózik az erősebb, öklösebb kéz felé, hiszen baljá­val érzi, hogy a francia­­kéz izma pety­hüdt, árverése hülő és elhaló. Sőt mialatt balszeme Párisnak ígér a megegyezést, látjuk az asztal abrosza alatt, hogy a lába titkos szerel­met tapogat Berlin felé és szeme hunyo­rogva kacsint a komor jövőt villámló német szembe . .. Hiába, Középeurópa színpadának dívája, aki most oly arány­talanul előnyös szerepet kapott, érzi, hogy sok pénze elúszik a propaganda­kosztümökre, műfogakra és illatszerekre, tudja, hogy az eddigi barát belátható idő alatt ruinálódik, nos hát új barátokat akar magának máris biztosítani. Hiába, igy kell tennie, akinek a szépségéből kell­­megélnie ... Egyelőre Franciaországnak — gratu­láljunk a babájához, koccintván: á la votre!­­— (Fegyveres bandák garázdálkodása Felsősziléziában.) Beuthenból jelentik. Múlt éjjel fegy­veres banditák támadták meg a plessi kerületben lévő Pilgrams­­dorf kastélyt, amelynek tulajdonosa, Ra­venstein báró, a kisebbségek védelmére alakult német felsősziléziai népszövetség elnöke. A tulajdonos egyik unokaöccsét megverték és testvérét, aki a banditák­kal szembeszállott, súlyosan bántalmaz­ták. Radzsonkanból is hasonló garázdál­kodásokat jelentenek. — (A bécsi kenyér kilója 940 korona.) Bécsi jelentés, szerint ott a kenyér árát kilónként 900 koronára emelték. — (Országos gyűjtés a debreceni egye­tem internátusa javára.) A belügyminisz­ter a debreceni Tisza István gróf tudo­mány-egyetemi internátus létesítésére alakult országos bizottságnak megengedte, hogy a bizottság által tervbe vett interná­lások felállításához szükséges anyagi eszközök megszerzése céljából június 1-től számított egy évi időtartamon át az ország egész területén gyű­jtőívekkel és postai felhívások útján pénzbeli adomá­nyokat gyűjthessen.­­ (Újabb magyar üldözések a Fel­vidéken.) A Narodni Listy jelentése sze­rint a csehek ismét tömegesen tartóztat­ják le­ a magyar állampolgárokat. Az utóbbi napokban letartóztatták Bodnár Bélát és több társát állítólagos tiltott határ­átlépésért, Detrényi János vasúti altisztet és atyját állítólagos államellenes izgatás és hivatalos hatalommal való visszaélés címén. A felvidéki magyarság körében nagy elkeseredést keltett a cse­hek újabb erőszakossága.­­ (Országos gyorsiróverseny.) Szom­baton délután és pünkösdvasárnap dél­előtt zajlik le a Barcsay­ utcai főgimná­ziumban az Országos Magyar Gyorsiró­ Egyesület és a Gyakorló Gyorsírók Tár­sasága rendezésében nyolc év óta az első országos gyorsiróverseny. Szombaton dél­után fél négy órakor ünnepélyes megnyit­­tás után megkezdődnek a versenyek. Öt órakor kezdődik a 300—400 szótagos rekord verseny Magyarország ez évi gyorsiróbajnoksságáért. Vasárnap délelőtt az iskolai versenyek nagy része kerül sorra s ekkor dől el a kultuszminisztérium és az országos gyorsíró-tanács vándor­díjáért folyó küzdelem. Vasárnap délután a két rendező egyesület együttes disz­­gyűlést tart, amelyen a verseny addig megállapított eredményét kihirdetik.­­ . (Tavaszi Esték.) Nagy sikere volt a múlt szezonban a Téli Délutánoknak. A rendezőbizottság az idén Tavaszi Esték cím alatt ugyancsak József Ferenc kir. herceg védnöksége alatt az európai diákcsere-akció javára június 3, 16, 17, 24 és július 1-i szombatokon esti fél 9 órai kezdettel a Gellért Gyógyszálló Télikertjében folytatja a zártkörű estéket. Meghívó kérhető a rendezőbizottságtól. (Üllői­ út 4. I. 3. Telefon: József 29—14.) INGYEN KÜLD S­EM­ DARAB JEGYZÉKET MŰKEDVELŐELŐADÁSRA alkalmas szín­darabokról, népszínművekről a szín­házi ÉLET BOLTJA, ERZSÉBET-KÖRÚT 29. VÖRÖSSAPKA, LEGÉNYBOLONDJA, VADGA­LAMB, TÓNIKÁS LÁNYOK. UTOLSÓ KENET, KIS MADARAM, JÓ PARTI. A VADONBAN, PIROS BUGYKLI.A KIS NÉPSZÍNMŰVEK KOR­LÁTOLT SZÁMBAN MEGRENDELHETŐK. OL­­é'­TArtSA EL­ A HOLNAPI HIRDETÉSÜNKET. — (Az 500 lej.) Egy Temesvárról ér­­kezett barátunk meséli: Az egyik temesvári cégnek öt vagon áruja vesztegelt a temesvári pályaudva­ron. Az öt kocsinak már napokkal előbb el kellett volna indulnia Erdély felé, de mivel csak nem akart elindulni magától, a cég egyik alkalmazottja végül is ki­ment az állomásra és az öt kocsi körül megpillantván egy lézengő oláh vasutas­­altisztet, így szólt hozzá: — Hallja-e, barátom, mikor mozdul­od már innen ez az öt vagon? A vasutas nem sokat teketóriázott! — Majd ha 500 lejt fizetnek le minden vagon után... Ezt más országban úgy hívják, hogy szemenszedett panama. De a cég alkal­mazottja, se hagyta magát: — Hallja-e barátom, ebből nagy baja lehet! Mert az én főnököm jóbarátja a vasutü­gyi miniszternek és ha maga zsa­rolni próbál, még ma följelentést küld őexcellenciájának... Az altiszt isteni nyugalommal legyin­tett: — Édes uram, csak hagyjuk egyelőre őexcellenciáját. Én nyílt kártyával ját­szom. Az ön főnökénak barátja a vasút­­ügyi miniszter úr, az én komám viszont iktató a vasútügyi m­inisztériumban. Az ön főnöke beküldi ellenem a följelentést, az én komám viszont úgy elsikkasztja azt az aktát, hogy egy esztendő kell hozzá, áráig megindul ellenem a vizsgálat. Már most, édes uram, enge­­met is megkérdeznek odafönni, mi a válaszom? Újabb félesztendő. Én akkor a vádakra megadom a választ. Újabb félesztendő, összesen két esztendő. De addig nekem még a hajam szála se görbült meg, két esztendeig tehát az önök öt vagonja semmi szín alatt se fog megmozdulni innen... S megvesztegető mosollyal tette hozzá: — Édes uram, gondolkozzunk komolyan. Szúrják le vagononként azt a rongyos 500 leit. Igazán megéri önöknek! A cég alkalmazottja mit tehetett? Le­fizette a 2500 leit. Az öt vagon még aznap délután elindult... — (A Magyar Mérnök és Építész- Egylet) bányászati, kohászati, gépészeti és vegyészmérnöki szakosztálya szomba­ton délután 11 órakor az egyesület szék­háziban (IV., Reáltanoda­ utca 13—15) együttes ülést tart, melyen Gáti Béla a falepárlás közgazdasági jelentőségét és a falepárlásra szolgáló csilei készüléket, Kaczer Mihály pedig a szén ipari érté­kesítését lepárlás és elgázoltatás útján a hazai viszonyokra való különös tekintettel fogja ismertetni. . . (A milánói színház merénylőit el­ítélték.) Milánói jelentés szerint a Diana­ Színház ellen elkövetett bombamerénylet tettesei közül a két főcinkost életfogytig­lani fegyházra, a többieket pedig 15—30 évi fegyházbüntetésre ítélték.­­ (Eljárás egy volt honvéd­ lé ellen.) A Temesvarer Zeitung-ban olvassuk az alábbi történetet: Temesváron május 26-ikán délelőtt a srenő kir. herceg-utcában egy ló álldogált nagy­ búsan, szemközt a Váradi-féle bodon­gával. A ló, mint azóta megállapították, magyar királyi honvéd-tulajdon volt az­előtt és kiszuperáltatván, egy fuvaros vette meg kótyavetyén, még az oláh megszállás előtt. Az egykori csataparipa ‘tehát lógó fejjel, szekérbefogva buson­­gott, szemközt a bodegával... S ekkor történt, hogy egy oláh század masírozott «­ a Jenő kir. herceg­ utcában. Egyszerre csak ráreccsentett az oláh re­zesbanda . ..­­ A ló abban a pillanatban fület hegye­zett, hirtelen két lábra ágaskodott, na­gyot nyerített, mint valamikor a szatanov­­gorodoki halálos rohamban és akkor neki­­rohant a bodega, kirakatüvegének, neki­rohant, áttörte s a mögéje akasztott sze­kérrel meg sem állt, csak a bolt közepén. A kár nyolcezer lej. De még akkor is alig bírták lefogni az obsitos honvédlovat. A ló, amely valamikor tüzes magyar indulóra lépdelt parádésan, természetesen az oláh zenekar kínai melódiáitól vadult meg végleg. A bodega-tulajdonos azóta megtette a följelentést, amire a jeles szi­­guranca meg is indította az eljárást a fuvaros, illetve a lova ellen. Természe­tes is. .Mert amit ez a kvietált magyar , királyi honvédjő végbevitt, valóban a­­legharsogóbb irredentar­MM. 7"

Next