Magyarság, 1922. december (3. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-01 / 274. szám
1922 december, péntek MAGYARSÁG miniszter megjegyezte, hogy ritkán hallott ilyen tökéletes finn kiejtést és ilyen nagy gonddal megfogalmazott előadást egy milgyó embertől. Bán Aladárt különben a finnek lelkesen ünnepelték, mert az ő személyisége alkotja az egyik szoros kulturális kapcsot a két testvérnemzet között. Bán Aladáron kívül Vihar Béla, Szinnyei József és Ispanovits nevei azok, melyeket a finnek a legtöbbször emlegetnek, ha magyarokról vagy magyarokkal beszélnek. A finn Petőfi-ünnepet hangulatosan fejezte be Pekár Gyulának allegóriája: »A magyar*. Ao Tauvo Puro, a finn Nemzeti Színház egyik legkiválóbb drámai színésze erőteljesen juttatta kifejezésre az egész magyarság elkeseredését,de végül is biztos reményét a jobb magyar jövendőben. Az egész este a magyarság ünneplése volt Helsingforsban, azé a magyarságé, amely a háború óta az igaztalan megrpróbáltatások, ' és szenvedések igáját húzza'. A helsingforsi Petőfi-ünnep megmutatta, hogy a magyar nép nem áll testvértelenül Európában, mert a finnek büszkén hirdetik magukat a magyarok rokonainak. Finnország ősi kultúrájára támaszkodva, boldogan éli szabadságának első esztendeit Egy erőteljes, még nagyra hivatott nép megható lelkesedéssel ünnepelte Petőy Sándort, mintha ezzel is hirdetni akarta volna, hogy ».Magyarországot megalázhatták, feldarabolhatták, de mi finnek nem szűnünk meg továbbra is a magyarság barátai és rokonai maradni.. . A helsingforsi Petőfi-ünnepséggel kapcsolatban nem szabad megfeledkezni Ivalo dr. szerkesztő feleségéről, aki az egész ünnepélynek főrendezője volt és aki a magyar műkiállítás előkészítése körül nagy érdemeket szerzett. Ez a kedves finn asszony mindenütt ott volt, ahol csak segítségére lehetett a magyar vendégeknek, mindenkihez volt egy barátságos szava és szinte előre kitalálta még a gondolatunkat is. Hogy a helsingforsimagyar hat” olyan nagyszerűen elkerült, azt nemcsak a finn hivatalos tényezőknek, hanem a derék finn asszonyoknak is köszönhetjük. I. 8. bácsi már nagyon öreg volt. Már nem tudott járni és sokat feküdt az ágyban. Csak délelőtt kelt fel kis időre, hogy a karosszékben üldögéljen. A falon függött Európa térképe, azon mutogatta a Gyula bácsi a Mari néninek a háborút, egy hosszú nádszállal. De aztán ezt is abbahagyta, mert úgylátszik nem volt ilyen hosszú háborúra felkészülve. Már csak gondolkodott magában és hallgatta a Picike csacsogását. Aztáneljött megint a tavasz. Az első szép napsugaras délelőttön megint kihozták a Gyula bácsit a napra. A Picike megint elkezdett csacsogni kedvesen és a Gyula bácsi öreg szívébe megint visszatértek a szép tavaszi emlékek. A Höfler Fánira gondolt megint és mindenféle szép és kedves gondolat megfordult a fejében, úgy képzelte, hogy a Höfler Fáni, majd egyszerre csak betipeg az udvarra, szép lesz, de már öreg, mint a Gyula bácsi és szép ősz fején kis főkötőt fog viselni. És a kezében, kis csokor, ibolyát hoz és azt odateszi a Gyula bácsi ölébe. Aztán majd leül melléje a másik karosszékbe és ő is hallgatja a Picikét. És télen majd együtt flipek a kályha mellett és este,, ha a Picike már alszik, majd ők fognak egymásnak mesélni . . . Ilyen kedves gondolatok forogtak a Gyula bácsi fejében és mint ahogyan ilyenkor szokta, szép lassan hátrafordította fejét és megkérdezte a Mari nénit: — Die Höfler Fáni... lebt noch ? A Höfler Fáni már nagyon régen kint porladozott a németvölgyi temetőben, de a Mari néninek sohasem volt oly rossz szive, hogy az igazat megmondja, mert a Mari néni jó lélek volt. De most, hogy, hogy nem — talán rossz ,kedve volt, vagy szórakozott volt és nem vigyázott a nyelvére — kiszaladt a száján az igazság. A Gyula bácsi pedig nem szólt semmit és szép lassan visszafordult. Nem szólt semmit, szép nyugodtan ült tovább, úgy, ahogy a nagyon fáradt öreg' emberek'szoktak és csak néha néha hünymögött egyet-kettőt. Kissé mintha könnyesek lettek volna a szemei, de lehet, hogy ez csak tíz erős naptól volt, mert a Gyula bácsi egész télen a szobában volt. Két hét múlva aztán szép csendesen meghalt a Gyula bácsi. Elment, mint akinek már semmi keresnivalója sincsezen a világon. , Lehet, hogy a Mari néni szándékosan világosította fel a Gyula bácsit a Höfler Fánkt illetőleg. Mert abban az évben már sokat fizettek az emberek lakásért és a Mari néninek valószínűleg inkább egy jólfizető szobaárra volt szüksége, mint egy ilyen nagyon öreg, tehetetlen nyugdíjas bácsira Hogy így volt-e nem biztos, mert a Mari néni jó lélek volt és vallásos. Mindennap elment a Bomba-téri templomba és harmadrendű volt a Clarissa apácáknál De az viszont „gyanús, hogy a Gyula bácsi halála után négy gyertyát is égetett a szobor elött és két misét is hallgatott naponta Hogy a lelkiismeretén akart-e ezzel könnyíteni, vagy hogy a Gyula bácsi lelki üdvösségéért imádkozott-e, azt nehéz eldönteni, de még az is lehetséges, hogy csak egy jó lakót akart magának ezzel kikönyörögni. A temetésen kevesen voltak. Egy két szomszéd, a házmester és a Mari néni. Heves katona volt és a temetés bizony nem volt valami fényes. Sok,, sok katonát temettek akkoriban, az ilyen öreg rokkantnak, mint a‘ Gyula ’ bácsi, nem jutott valami nagy kiséret. Hamar vége is volt a temetésnek és mikor a Mari néni hazajött, még volt ideje nagytakarítást rendezni a Gyula bácsi szobájában. Kisöpörte a szobát, kiporolta az ócska bútorokat, a Picikét meg kivitte a konyhába. Azután egy cédulát szögezett ki a kapuban A cédulra nagy bomba belükkel ráirta: —• Egy putorozot szoba kiálól György király nem tudta megakadályozni a miniszterek kivégzését Az athéni tömeges kivégzésből magában Görögországban és az ország határán túl is újabb és újabb események gyűrűznek. Belgrádi újságok szerint György görög király, akinek tudvalévően Erzsébet oláh hercegnő a felesége, megkísérelte a miniszterek kivégzésének megakadályozását s megkérte az oláh, valamint szerb követet, hogy járjanak közbe az ítélet felfüggesztése érdekében, de célját nem tudta elérni. A kivégzés után a király el akarta hagyni Görögországot, de ebben is megakadályozták, mert a helyzet az, hogy maga a király is úgyszólván a forradalmi csőcselék foglya. Angliában, mint onnan jelentik, komolyan aggódnak András görög herceg sorsa miatt is, akit tudvalévően szintén vád alá helyezett az athéni haditörvényszék. András hercegnek Battenberg hercegnő a felesége s Így közeli rokonságban van az angol királyi családdal. A római szenátus ?elháborodása a gonoszüeten Az olasz közvélemény — mint Rómából jelentik — a legnagyobb felháborodással értesült az athéni gaztettről. A sajtó, valamint a politikai körök egyhangúan elitélik a görög kormány viselkedését. A kamarában számos interpellációt jelentettek be az athéni események dolgában. A fascista képviselők véleménye szerint az athéni eseményben a nemzetközi helyzet komoly tünetét kell látni. A helyzet, főként a keleten rendkívül válságos. Mussolini miniszterelnök fokozott figyelemmel kíséri a legújabb eseményeket, amelyekről egész napon keresztül fontos tanácskozásokat folytatott. A görög miniszterek kivégzése szóbakerült a szenátusban is, ahol Bollatt a megbotránkozott emberiség nevében fejezte ki fölháborodását a véres gonosztetlen. Anélkül, hogy más állam belső dolgába akarnék avatkozni, — folytatta a szónok, — ki kell jelentenem, hogy az ilyenfajta mészárlás mélyen érinti a mi emberi érzésünket, akár Görögországban, vagy másutt követik el. A mostani esetben még az alkotmányos biztosítékokat és a védelem szent jogát se vették figyelembe. Ez gyilkosság volt, amelyhez hasonlót a népektörténetében alig találunk. A szenátus éltnk helyesléssel kísérte Bollati szavait s utána httoni, a szenátus elnöke megjegyezte még, hogy Bollati nyilatkozatát az emberiség jobb érzése s az olasz műveltség nemes hagyománya sugalmazta. A kormány nevében Zhaon di Revei miniszter csatlakozott Bollati nyilatkozatához. Az olasz követet is visszahívták ? A Petit Parisien jelentése szerint párisi politikai körökben az a hir terjedt el, hogy az olasz követet szintén visszahívták Athénből, de ezt a hírt még nem erősítették meg. Lindley brit követen kívül a tengerészeti attasé is elutazott a görög fővárosból, ahol csupán a brit követség titkára maradt. , Hogyan haltak meg az áldozatok ? Az Intransigeant athéni tudósítója jelenti, hogy a kivégzett miniszterek valamennyien igen férfiasan viselkedtek. Amikor megkérdezték őket, hogy nem akarják-e utolsó kívánságukat tollba mondani, egyikük sem válaszolt. Az elítéltek kifogástalan öltözetben voltak , arcuk a legkisebb izgatottságot sem árulta el. Gunansz még nem gyógyult föl lázas betegségéből semmi gyöngének látszott Baltazzi selyemzsebkendővel ,törölgette monokliját, amelyet azután a szemére illesztett. Sztratosz volt hadügyminiszter keserű mosollyal nézte a katonákat, akik a vezényszóra vártak. Azután mereven rászögezte a tekintetét a vesztőhellyel szemben lévő fehér házra, amelyben fiatal felesége lakott. György király — végzi a tudósító — jól hallotta palotájában a lövéseket s bizonyosan elszomorodva gondolt arra, milyen súlyos következményei lesznek az eseménynek hatására. Ismét hárszti tábornokot tartóztattak le Athénben Athénből jelenti a Havas-iroda: Papoulas, Dusmants és Valetta tábornokokat letartóztatják. A forradalmi törvénssék mentegetődzik Athénből jelentik. A haditörvényszék nyilatkozatot bocsátott ki, amelyben megokolja a görög miniszterek halálraítélését. A nyilatkozat kijelenti, hogy a vádlottak eltitkolták a görög nép elől azt a veszedelmet, amelyet Konstantin király visszatérése kidezített. Hozzáteszi továbbá a deklaráció, hogy a vádlottak erőszakos eljárásukkal a közvéleménynek minden olyan megnyilvánulását elfojtották, amely terveiket befolyásolta volna, ők voltak felelősek a kisázsiai vereségért is. A volt miniszterek ofenzivát szerveztek Konstantinápoly ellen, Badjanesti tábornok és vádlott társai provokálták a kemalisták támadását s ezáltal a görög hadsereg romlását. Páris cinikus Hangja A francia sajtó mindent elkövet, hogy szépítse a párisi kormánynak a görög tömeggyilkosság dolgában való viselkedését és magyarázgatni igyekszik, hogy a francia kormány miért nem követte Anglia példáját s miért nem hívta vissza athéni követét. A lemps, eléggé jellemzően, utal arra, hogy a görög kormány közölte az angol és francia követtel, hogy az idegen beavatkozás legföljebb siettetheti az ítélet végrehajtását, ennélfogva — mondja a párisi Újság — a valóságban az angol beavatkozás volt az oka annak, hogy a haraszti óra olyan gyorsan bekövetkezett (!) A Journal des Deimts, a balkáni államok és Magyarország ellenségeinek jól kiszolgált, közismert orgánuma, nyílon pártfogolta az athéni csőcseléket s azt írja, hogy a kivégzetteket igazságos bűntntés érte, amely ellen éppen úgy nem lehet tiltakozni, mintha valamely európai haditörvényszék II. Vilmos császárt és eszközeit ítélte volna halálra. — Ehhez a gondolkozáshoz nem kell magyarázat w &101%a 3 sáiter»: Fekete, ránknillanolt férficipő......... S&GC9 K i Feketei ró morivá nőtt tiői cipő.......... K i feotsier hózenő ................................ UGC fi j 3 latitat v fiáraljinálfiiaianp!! — A Magyarság tudósítójától — Oswald István dr. kúriai bíró elnöklése alatt ma folytatták Károlyi Mihály gróf ellen indított vagyonelkobzási pert. Horváth Dénes dr., a kincstár képviselője, Búza Barna kifogásaira felel. Károlyi szerepe a munkásság körében felette alkalmas volt arra, hogy a munkásságot sztrájkra biztassa. A munkásság uszításának ténye jellemző Károlyi működésére. A fegyverletételi parancsot ugyan Lindner Béla adta ki, de azt nem tehette Károlyi tudta és beleegyezése nélkül. Lindner a parancs kiadása után is miniszter maradt, sőt később őt küldték Belgrádba tárgyalni. Lindner kijelentése alapján kormány parancsolt rá a hadseregparancsnokságokra, hogy szüntessék meg a harcot. Károlyinak es a cselekedete a hűtlenség minden kritériumát magán viseli és a büntetőtörvénykönyv 144. §-ának 3. pontja értelmében életfogytig való fegyházzat büntetendő. — A harmadik pontba ütköző cselekmény — mondta a kincstár képviselője — kereseti kérelmem egyik alappillére. Majd hivatkozik Kövess Hermann báró nyugalmazott tábornokra, az akkori hadseregfőparancsnokra, hogy az ország meglévő határát a rendelkezésre álló fegyveres erővel meg lehetett volna védeni. Károlyi utóbb hangoztatta a területi integritást, azérán ezeknek a kijelentéseknek semmi súlyuk nem volt. Ő az integritást gazdasági értelemben veszi és jellemző, hogy a fegyverszünet megkötésére nem katonai szakértőket, hanem politikusokat küldött ki. Búza Barna válaszolt Horváth Dénes felszólalására, s kéri a bíróságot, hallgassa ki a bejelentett tanukat, hogy nem Károlyi rendezte a sztrájkot Szerinte katonai értelemben vett fegyverletétel nem volt és a felolvasott parancsot sehol sem hajtották végre. Horváth Dénes dr. újból szólásra emelkedettés bizonyítékokat hoz fel, hogy Károlyinak a katonatanácsok szervezése körülnagy szerepe volt és ennek a katonatanácsnak az volt a célja, hogy a tisztvi kart és a legénységet rávegye arra, hogy a forradalmi tömegekre ne tüzeljenek. Károlyi nemcsak előmozdította a katonatanács munkáját, hanem még helyiséget is adott neki a palotájában. Az ellenségnek tett szolgálatot, amikor október 3- án megjelentette az ismeretes proklamációt Ez nyílt felhívás volt a lázadásra. Károlyi Mihály felelős azért, hogy Budapesten és az országban forradalmi tanácsok alakultak s a helyőrségek fegyelmét aláásták. Ezután Nagy Vince dr. állott fel és a felhozott vádakra elmondta a maga ellenérveit. Kéri a bíróságot, hallgassák ki Friedrich Istvánt, Bete Mártont és Fényes Lászlót s ezek majd bizonyítani fogják, hogy Károlyi Mihály egyáltalában nem működött közre a katonatanács, megszervezésében. Idézeteket olvas fel Garami könyvéből, amelyből megállapítható, hogy Csernák nagyon agresszív módon viselkedett Károlyival szemben s annak távoztával Friedrich István vette át a szerepet. Friedrich rátámadt Károlyira és szemére vetette, hogy kishitű és habozik, miért nem akarja, hogy a katonaság rátérjen a forradalom útjára ? Károlyi józan és fontolgat politikus volt, ő volt az egyedüli, aki ellenezte az Amerika ellen megindítandó tengeralatti háborút. A nemzeti tanácsok megalakulására az október 16 ikán megjelent királyi manifesztum adott jogot s ezek meg is alakultak sorra úgy Ausztriában, mint Horvátországban. Tisza István fatális kijelentése után, hogy a háborút elvesztettük, a fronton kritikus lett a hangulat s máregyes ezredek lázadoztak. Felveti azt a kérdést, hogy miért nem helyezték vád alá a Károlyi kabinet minisztereit, Friedrich Istvánnal és nagyatádi Szabó Istvánnal egyetemben ? Horváth Déénes dr. kijelenti, hogy ez a nemzetgyűlés hatáskörébe tartozik, azonban Hoffmann ellen megindult az eljárás. Majd azt fejtegeti, hogy a császári manifesztum nem adhatott alapot, arra, hogy Budapesten nemzeti tanács alakuljo. A király ezt a kiáltványt az osztrák néphez intézte. Károlyi aknamunkát folytatott s mikor a németekmegtudták, hogy Károlyi Mihály áll az elégedetlenkedők élén. Károly királyhoz fordultak és a király 1018 januárjában Wili József vezérkari századossal utasítást küldött a miniszterelnökséghez, hogy Károlyi Mihály aknamunkájáról rántsa le a leplet. Ezért nem nevezték ki Károlyit ■ akkor miniszterelnökké. ■ \ ‡Az elnök a tárgyalást félbeszakítja , holnap tíz órára halasztja