Magyarság, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-06 / 4. szám

MAGYARSÁG tÖStf* tamiftr tf, szórni*t &7Zinte­rCrooks&JSrm' XKÍnhézi­kSKiJjfem mindenin kivétel nélkül azt a nagyszerű munkát figyeli, amely snout a Nemzeti­ben folyik. Lázas méhkas most a Nem­­zeti, ahol mindenki dolgozik, becsületesen, komolyan, ahol folyton tervezgetnek, pró­bálnak, tanulnak és igaz magyar kulturmunkát produkálnak. A nagyszerű Leur-elötuláe ez a »Költő és a halál* után most Vojno­­vich *J­ánczin-ja kerül színre, de készül már a színház a Madách-jubileumra is, azonkívül pedig a »Mamiéi*, * lelencei kalmár*, a »Daudin György* és a *Ros­­mersholw* előadására. Nagyértékű­, klasszikus program a 7, amely messzire el fogja sugározni kul­túránk dicsőségét. A »Lear király” előadásain a legjobb, legintelligensebb közönség tölti meg a nézőteret. Itt egy kis figyelmetlenségre kell azonban a színház vezetését felhív­nunk: arra t. i., hogy előre jelezzék, ki játssza Lear-t, mert sokan vannak, akik Petheet akar­ják látni ebben a grandiózus szerepben. A rendőri cenzúráról meg van a véle­ményünk, melyet soha nem titkoltunk. Ismeretes, hogy ez a cenzúra odáig merészkedett, hogy Petőfi, egyes költemé­nyeit is indexre tette s ezek között szerepel az »Egy gondolat bánt enge­­met...» is. Ezt a verset a rendőri svörös p etrúza lázitónak, vörösnek találta és betiltotta. Herczeg Ferenc egy felvonu­­lásában azonban Petőfi elszavalja a verset, — anélkül, hogy forradalom törne ki a nézőtéren — * ezzel nyilván áthágta a rendőri tilalmat. Kérdezzük most már: teheti-e még ezek után valaki komolyan azt a cenzúrát, amely utólag kommunis­tává akarja átfesteni Petőfi Sándort­­­.. .-­­ még hozzá ilyen gyarló módon, ilyen bátortalan egyoldalúsággal ?! Személyi változások is várhatók a Nem­­zetiben, így azt beszélik színházi körök­ben, hogy Pethes Attila vissza fog szerződni Bárdoshoz, ahol szükség van rá és ahová egész színészi múltjának legnagyobb sikerei kötik. Ezzel szemben a Nemzeti — mint mondják —­ komolyan foglalkozik Darvas Lili versedtetésével. Ez az egyetlen szerződ­tetés, amelyre Hevesinek még szüksége va, egyébként több évre­­ van a színház látva fiatalokkal. Pedig nem könnyű a dolga, divatos letz a Nemzeti, mindenki oda akar szerződni , olyan protekciókat kell visszau­tasítlnia, amiket más nem merne elhárítani. A Magyar Színházban kezd ritkulni a törükség az »Égi és földi szerelem« soro­­zatot előadásain. A darab most már vi­déken is ment több helyen, színre sonultt Szegeden, Miskolcon és más városokban i­­s színre került a megszállt Kolozsvár magyar színházában is. Vidéken a darab kivitel nélkül megbukott mindenütt, ami azt bizonyítja, hogy a darab zsenier értékű látszólagos sikere nagyon lokalizálva van. Pedig a kolozs­vári lapok rendkívül dicsérik az előadást s külön cikkeket szentelnek a Budapestről elüldözött Szabados Piroska nagyszerű alakításának. A Vígszínháznak nincs Műsora. Január c. vjes« ! «... • « Víg étjuzet, ahol más években június dereka­, h­oltril tartani, idegen vendégjátékokkal akarja műsorát teljessé tenni. »A Kék madár­-társulat után Waisenberg német társulata következik, ez után pedig egy külföldi táncos­csoport fog a Vígszínház deszkáin vendégszerepelni. Különös ma­gyar kidltármunka ez, — de mi is telnék egy volt mozibeli páholynyitogatótól — melyet menteni nem, csupán enyhíteni tud az a körülmény, hogy »A Kék madár”­­társulat tényleg jó és művészi. A Belvárosiban Simonyi Mária egyik főszerepét egy Bot nevű kezdő vette át. Ennek a színháznak a színvonala utóbbi időben oly rohamosan sülyedt, hogy — mint mondják — a színház nem is egy, hanem 1 5 Botot érdemelne. A Városiban Ábrányi igazgató egész komolyan neheztel. Az újságokból tudta csak­ meg, hogy a népszínháziak újabb előadásokat tartanak a Városiban, a fő­város elmulasztotta a színházat kölcsön­kérni Ábrányitól. A derék Ábrányi nem állta útját ezeknek az előadásoknak, azonban írásban titakozott a fővárosnál az ellen, hogy róla nélküle intézkedjenek. Igaza van. * (Négy hegedűs.) Bölcs Salamonnél mondja a legenda, hogy ötezer trombitás­ból álló zenekara volt. Ötezer sojfor és haeaeórim fújta a lakomák muzsikáját Jeruzsálem fűszerszámillatos kertjeiben. Ha a nagy király ma is élne s véletlenül ötezer hegedűsre volna szüksége, azokat promt szállítással legbiztosab­ban Buda­­pesten rendelhetné meg. Jól járna, mert nemcsak számban elegendő, de minő­ségben is kitűnő hegedűsöket szállíthat­­nánk neki. A tegnapi és mai estén — az eddigiek légiója után — megint négy he­gedűst hallott szü­lni A tehetséges fiatal ,Kér­­tiács Fáit, aki zenekarral játszott a Viga­dóban s többek közt Jámy István kom­oly, előkelő, kivált zenekari színhatásaiban érdekes versenyművét mutatta be. Ugyan­ekkor a Zeneakadémiában Gabriel Ferenc elegáns, biztos játékának tapsolt a közön­ség. Ma Zsolt Nándor rendezte hang­versenyét, kettős minőségben: mint elő­adóművész és mint zeneszerző. Darabjai különben — kivált a ragyogóan elmés »Szitakötők« — épp oly virtuózak, mint magának a művésznek a futárnál. És ugyancsak a dupla készültséggel Altott­a publikum elé Kürthy Keltán­­ először kitűnően orgonáit, aaratán fényes hegedű­­játékával lepett meg bennünket. Bámu­latos hegedűseink sokasága és sokoldalú­sága. (k­b.) * (Bánk bán a Városi Sí­iházban.) Életre haló gondolat volt, hop * Városi Színház programjába vette a legszebb s legnépszerűbb magyar operát, mert ezzel Erkel remekének mind szélesebb nyilvá­nosságot biztosít, másfelől az operaház itam­i generációját is szerepléshez juttatja A mai előadásból Adler Adelino poétikai­, gazdag hang- és játékbeli készség­gel plasztikussá formált Melindája vált ki. Bánkot Ocskay Kornél énekelte biztos muzikalitással. Baynal Bírna feje­li elmi­ G­ertrudisz­ át még értékesebbé­­tenné kissé érthetőbb szövegmondás. Jól dekla­­m­ált, néhol azonban túlságosan harsogón Palotai Árpád Endre szerepében. Csóka Béla az új Tiborc jellegzetességre töre­kedett. Somló, Sárosty, Dalnokit és Ha­­jogos énekelték a kisebb szerepedet. Szé­pek voltak a diszkek és festők és ele­ven Dalnokig Viktor rendezése, i ilyen elismerés illeti a zenekar játékát s a mű zenei betanítását, ami Márkus Dezső érdeme * (Két kiállítás.) Az Ernszt-Múzeum XXII. csoportkiálltása, Az Ernszt- Múzeum vasárnap megnyitó kiállításán hosszú távollét után újra viszontlátjuk Márk Lajost. ..kinek virtuóz talmikéval megoldott vásznairól pompásan fotogra­­fál’ arcok sora tekint ív tikulk. Kühner­iua­rc.­.tmdnyait a­­urtoe formaivitás teszi karakterisztikussá. Szüle Péter a finom festőiségek mestere. Templomban, Ablak­nál, Falusi atyafiak, Kilátás a műterem­ből című képei egy-egy téma, különösen ügyes festői megvalósításával tűnnek ki. Lux Elek termése legjavával emeli a kiállítás nívóját. Különböző táncosnői a mozgó emberi test klasszikusan szép bronzba-rögzü­lései. A merész lendületű szátrahajló táncosnő, vagy a lahollut­­ítaom Guggoló nő mellott külön ügye­lem -méltó a formaszz­ épségekben és gyók­ászi dekorativitásban gazdag Táncos csoport. A Női torzó nemes stilizáltságá­­nak — nagyobb alkotásoknál ritkán fel­lelhető — finomságaival tűnik ki. A Belvedere kiállítása. Míg az Erászt­ Múzeum új tárlatának piktorai a Tegnap kis töredékéből adnak ízelítőt, addig a Belvederóban kiállító Perlétt Csaba Vil­mos maga a vajúdó Jelen. Majdnem ma­radék nélkül reprezentálja a ma ki­utat kereső emberét, aki nem riadva vissza a modern piktúra medrében hömpölygő problémák sodrától, beleveti magát a nyughatatlan keresés örvényeibe és min­­den alkotása egy-egy lépést jelent újabb és újabb törekvéseinek fokonként való megvalósulása felé. Ezen a kiállításon képviselt állomás a tökéletes festőrség határain belül megvalósítható absztrakció felé jelöli az utat. Az egyes képek, ritka kivétellel, analitikus felbontásai a tár­gyaknak. Amit az így deformált ábrá­zolás terbességén keresztül elmond, az temperamentumban rokon a gótikus ember mondanivalóival. Néhol valósággal drámai erejűek piktúrájának kimagasló darabjai: Krisztus elratása, önarckép akttal, Pócsmegyeri táj, Kreuveertheim, Kompozíció, templom-enteriőrjei és a Krisztus-rajzok. Csorba Géza kisszámú, de értékben annál súlyosabb alkotássá szerepel a Belvedere kiállításán, Művéssi világnézetét tekintve, tökéletes antipótlusa Perlott Csabának. A szigorú kompozíció és nagyerejű­ statikus formák biztosként­, mindig szintézisre törekvő művésze, aki szigornál, tiszteletben tartja az anyag törvényeit és a szobrászi lehetőségek határait. Szent János triptichon-ja, vagy megvalósítás előtt álló Ady-szobrához ké­szített tanulmánya komoly gazdagodását jelentik oeuvrejének. (Németh Antal.) * (Színi Gyula) kínai dalművét az Iker­­csillagot, január 11-án és 7-én délelőtt 11 órakor mutatja be az Írók színháza a Helikon színpadán. Az Iforcsillag­ban egy kínai mese keretében-­ a boldogság pro­blémájával­­foglalkozik az Író. A darab szerepeit a fővárosi színházak tehetséges művészei játsszák, a Miérő-zenét pedig Lányi Viktor szerezte. * (A Petőfi-Társaság felolvasó-ülése.) A Petőfi-Társaság január 14-l­­én, vasár­nap délelőtt féltizenegy órakor rendezi e havi felolvasó-ülését az Akadémia zömé­ben. Az ülés napirendje ez: 1. Elnöki és főtitkári jelentések,­­1. Költemények írta Petri Mór. h. Mednyánszky Bertáról írta Páy Ilona, bemutatja Császár Ele­mér : Költemények. Irta Ismipérth Géza, ti. Petőfi fia­da latja északi rokonainknál. Irta Bán Aladár. -- Január 9-ikén este hatkor zárt­ ülés lesz, az Akadémia patkó­­termében. * (Ildeg verseny a Vigadóban.) Ma este a Vígadóban hangverseny volt, amilyen Perl Lilla zongoraművésznő, Boda Ilona előadó művésznő, Polányi Magda operaénekesnő, Talpai Hana operfénekesnő és Zikka Emília opára énekesnő ázattak zajosaikért és kaptak sok tapsot. * (Hangverseny.) A Kereskedelmi Al­kalmazottak január 14-én, vasárnap este t­éz órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében mrű­vészhangversenyt ren­deznek. Közreműködnek: Marschalkó Rózsi, Vinczen­­ Béla és Szikla Adolf, az Operaház, Váradi Aranka,­ a Nemzeti Színház tagjai, Brián Károly kamara­­énekes, Balassa Jenő, a Vígszínház tagja, valamint a Tom Lajos orgonam­ű­­vész, a Nemzeti Kenede­zsnála A hang­verseny iránt nagy érdesítés nyilvá­nl meg Akik még­ jegyre igényt tartanak, sürgő­sen jelentkezzenek a Szövetség irodájá­ban (VI., Andrássy-út 67, 1, emelet,­­ telefon 79—45) * (A régi Népszínház tagjai az újság­­írókért.) Történelmi jelentőségű az a műgű­vészegyüttes, amelynek tagjai a Népszín­­ház utolsó díszelőadásán lépnek fel ,élükön, Blaha Lujzával, a Városi Színházban Ja­,­nuár hetedikén, vasárnap délelőtt fél 11­ órakor az Újságírók­ Kórháza és Szanoaa­tórium Egyesülete és a Nik­ugdíj int­ézet ja­vára. A régi emlékekkel és melódiákkal tölitott három alkalmi darabban Rákosi Szidi, Pálmai Illa, Küry Klára, P. Gazsi Mariska, Komlóssi Emma, Petráss Sári, Péchy Erzsi, Monti Hanna és Nagy Iza­­­bella, továbbá Kassai Vidor, Tollagi Adolf, Szirmai Imre, Pázmány Ferenc, Ferenczy Károly és László Andor lépnek fel. Eddig tizenkétezer ember látta együtt a régi Népszínház híres tagjait, most már csak azoknak lesz módjukban ezt az együttest láthatni, akik a vasárnapi díszelőadásra megváltják jegyüket. Jegyek mérsékelt számban, elővételi díj nélkül, szombattól kezdve kizárólag a Városi Színház pénz­táránál válthatók. * (Zenekari hangverseny.) a Manzett Zenede hétfőn, január 16-én este 6 óra­kor a Zeneakadémia nagytermében Flei­scher Antal karnagy vezetésével zenekari hangversenyt rendez. A műsoron szerepel Mahler IV. szimfóniája, Schreker over­­tűrje, továbbá Ravel és Franck egy-egy műve. Jegy 300—100 koronáig a Nemzeti Zenede igazgatósági irodájában kapható. * (May hangverseny Nemzesi Meg­tartva Igazgatóság.) Ez a nemes egy­szerűséggel, könnyedén papírra hanyagolt bővített tőmondat a Vigadó egyik mellék­­kapuján díszelgett mindama gyermeteg kedélyek örvendetes meglepetésére, aki­ket a rossz idő sem tartott vissza, hogy a Fodor-cég m­a estére hirdetett koncertjét meghallgassák. Úgy látszik már rendszerré kezd válni a hangverseny­­rendező firmáknak ez az eljárása. Ugyanaz a cégfőnök, aki boldogan hajlong a kö­zönség előtt, ha a hangverseny »meg lesz tartva«, a koncert elmaradása esetén előzetes értesítés helyett ilyen ártatlan kis cédulákat hajbókoltat a közönség felé. * (Kis hírek.) Mint ismeretes, az Operaház keddre tűzte ki a Bolygó hollandi idei első előadását, melyen a bécsiek híres basszistája, Hans Järger ven­dégszerepelt volna, ma azonban táviratilag értesítette az Operaházat, hogy egyelőre lemond a vendégjátékról és így kedden a Bolygó hola­ndi helyett a Jancsi és Juliskát fogják előadni a Bábatündér­rel együtt. — Az olasz kormány római jelentés szerint engedett a pápa kíván­ságának és a híres 63­gi-könyvtárat a Vatikánnak adományozta. — A sziámi király a napokban fejezte be a berlini lapok jelentése szerint Shakespeare Rómeó és Julid-jának fordítását. A darabot fő­városában, Bangkokban legközelebb elő In adatja. A műfordító sziámi királynak nem ez az első Shakespeare-fordítása, évekkel ezelőtt már lefordította sziámi nyelvre a Velencei kalmárt és az Ahogy tetszik-est, amiért az angol Shakespeare-Társaság tagjává is választotta. 11 Harc a holt lelkek taváért !z Vörös keztyü második részt a Tivoliban ■saó visesza nem adhatja a sikernek azt a mértékét, amelyet a grandiózus ame­rikai kalandorfilm, a Vörös keztyü eddigi előadásain aratott. Az első rész, amely­nek a Saskestyűk bandája volt a címe, már lepergett és valósággal lázba hozta a publikumot, amit naponta három táblás ház igazolt. Maria Walcamp, a hatalmas nimalkotós női főszereplője, túltett vala­mennyi vetélytársán, akiket, mint a ka­­landorfilmek primadonnáit ismerünk. Ragyogóan szép dáma, fürge, mint az evet, hajlékony, mint a náci­as artista­­bravúrjaival messze túltesz Pearl Whiten. A második része a tűmnek a meglepő fordulatok és káprázatos trükkök végte­len láncolata. Egy pillanatra sem tudja a néző szemét levenni a vászonról, oly szédítő iramban rohannak tova a szen­­zártól.. . A Vitros ken­yv második része köznapo­­kom 6, 5 és 9 órakor, vasárnap és ünnep­napon 4, 8, 8 és 10 órakor kerül bemuta­tásra ZSUFFA ISTVán­ ES TASSAI Mgal gyapjunGvatek kereskedés« Budapest, IV. ker., Váci­ utca 25. — Telefon 14—73. Autó-, koc*l takarók és piai de'« nagy választékban- -RENQKIVQU occasioi; Kwismeiten i0geisőre Bdö és páratlanul álló választékú angol és­ egyéb tiszti?, gyapjuszövat-raktárunkban fölhalmozódott maradé­­kokat(1—4 méterig) OO—Qfl0/ -Icai olcsó 5^an­ánmitjok és a napi Araknál mintegy AVr wW 10 f\Oll ezzel udvarias készség-, gél alkalmat nyújtunk «. b. vevőinknek arra, hogy’ szükségletüket még további, nyolc napig ezen remdlórit előnyön érak mellett fedeafeessék. kon . .1

Next