Magyarság, 1923. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-01 / 25. szám

1923 február 1, csütörtök R Ára 20 korona Budapest, IV. évf. 25. (630.) számi lUMplTAltSAft ^ V V \ Előfizetési árak: Szerkesztőség * VII. kerület, Mlksa-ntea 8. sc6nw. Negyedévre 1120 korona Egy hóra *00 korona FclClÖS SZGPkGSZtO * IVIl LOT AY ISTVÁN Telefon: JózsclG8-»0, József 68-91. -Kiadóhivatal* Egyes szám ára 20 korona * * VII. kerület, Miksn-utca 8. Telefon: József G8—92» Ausztriában hétköznap és vasárnap 2000 osztr. kor. ; Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Viharzó egység / Érdekel még valakit, hogy vájjon egységesek-e hát maguk között, vagy sem s ha nem, milyen fontos elvi különbségek dúlnak köztük, ha pedig igen, milyen eltéphetetlen kötelékek tartják őket egymás kebelén? Ki törődnék vele s ki gondolkoznék rajta, ha ők maguk minden páratlan szerdán elő nem rukkolnának vele, s hivatalos képpel nem erősitgetnék, hogy az egység teljes, a Párt minden tagja mindenben egyetért, az ország­nak és a közvéleménynek tehát nincs oka semmi nyugtalanságra. Istenem, hiszen mi is lenne a vi­lágból, ha ez az egység felborulna vagy olyan méreteket öltene, hogy Mándy Samu nem esküdnék többé a tájvédelemre, Gömbös Gyula pedig a kormányfőtanácsosi kinevezéseknél is követelni kezdené a numerus clausust? Mi történne velünk, ha az elveket, melyeket mindenki ott ta­kargat a maga tarisznyájában, egy­szerre csak fötéje helyeznék a, párt­­fegyelemnek s ha mindenkinek eszébe jutna a maga külön igazi meggyőződése, amelyet különben »magasabb politikai érdekből« oly nagyszetiien féken tudnak tartani? Ki tudja elképzelni a katasztrófát, amely egy ilyen fordulat nyomán bekövetkezhetnék. A világ arculata talán nyomban megváltoznék, a franciák megbökkennének, folytassák-e ily körülmények között a Kukr­­vidék megszállását. Anglia talán nyomban más békepontozatokat fogal­mazna az angorai kormány számára, Amerika valószínűleg feladná mos­tani közömbösségét s újból bele­avatkozna az igy felforgatott közép­­európai politikába, közelebbi bará­tunk, a kisántánt, valószínűleg egé­szen más elhatározásokra jutna ve­lünk szemben követendő magatartá­sára nézve s Benes ur fölforgatva látná minden számítását, amely ennek az Egységnek fennmaradásához fűződött. Valóban hálásak kell tehát, hogy legyünk a félhivatalos gondviselés­nek és Szijj Bálint bácsinak nem­különben, hogy mára viivadva siet­tek az egység felől megnyugtatni a kétségbeesett magyar közvéleményt. Ilyen egységesek még sohase vol­tunk ! — ujjong a derék Szijj Bálint visszamenőleg is s eszünkbe jut a régi anekdota, mely a néhai való függetlenségi párt oly gyakori szét­válása és egyesülése közben kelet­kezett. Talán a tizedik egyesülési vacsora után megkérdezték az egyik Justh-párti képviselőt, volt-e nagy öröm a bajtársi ünnepen ? Tudja Isten, felelte, — szép volt, jó volt, de mintha az el­váláskor jobban örültünk volna! így örülnek Szijj Bálinték is Bethlen Istvánnak, Mándy Sanniék Göm­böséknek és Berky Gyuláik "Wolff Károlyéknak kezdettől óta, csak az újságírók meg ne tudják, Ezeket tehát mindjárt kezdetben ki kellett dobni a pártból, mert nyilvánvaló ugy-e, hogy ha a házasfelek hűtlen­ségen kapják egymást, csak a kanapét kell kitenni a szobából s mindjárt helyreáll a békesség. Hát nem szörnyű dolog már most, hogy az újságírók már régen ki van­nak dobva s Gömbös Gyula most uj rendszabályokat kénytelen javaslatba hozni az Egység megszilárdítására és eltitkolására, A kölcsönös ellenőrzés és önbiztositás rendszere volna talán a legcélravezetőbb. Kern kell mindjárt minden Egységes-párti mellé egy-egy kémet vagy ellenkémet állítani, hogy a párt családi titkait ki ne fecsegje a nyilvánosság előtt, de mindenesetre ki kell nyomozni, kiktől származnak az újságokba kerülő információk s ezekkel szemben már most alkal­mazni kell a rendtörvény megfe-A nemzetgyűlés ma folytatta a külpoli­tikai természetű törvényjavaslatok tár­gyalását. Az iilés kiemelkedő eseménye Apponyi Albert gróf nagy beszéde volt, amelyben főképpen a népszövetségbe való belépésünkkel foglalkozott. A gazdag érve­léssel megliangszerelt beszéd, különösen annak ama passzusai, melyek a lefegy­verzés terén észlelhető igazságtalan­ságokra s az özek nyomán könnyen ki­robbanható következményekre vonat­koztak, a Ház minden oldalán rendkívül mély benyomást tettek. Apponyi az antant­hatalmak felé ismételte azt, amit a béketárgyalásokon Parisban immár ki­fejtett, hogy a >győzők< a kétségbeesés koalícióját teremtik meg, ami rendkívüli veszedelmet jelent, bármilyen nagyhata­lom is álljon vele szemben. Apponyi után Daruváry Géza külügyminiszter beszélt s a kisántánt intrikáival szemben hang­súlyozta, hogy Magyarország nem provo­kál senkit, de másrészt a nemzetközi szerződésekre hivatkozva visszaufasit minden provokációt. A mai ülésen öt in­terpelláció is elhangzott. _ * A mai ülést háromnegyed tizenegy, óra­kor nyitotta meg Szciíovszky Béla "elnök. Bodó János felolvasta az összeférhetet­lenségi itélőbizottság jelentését, mely sze­rint Lingaucr Albin ügyében összeférhe­tetlenség esete nem forog fenn. Az indít­vány és interpellációs-könyv felolvasása után a nemzetek szövetségeié való belépés­ről szóló törvényjavaslat részletes tárgya­lására tért át a Ház s a javaslatot vita nélkül részleteiben is elfogadta. A nemze­tek szövetsége egységokmányának módosí­tásáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalása következett ezután. A javas­latot Móser Ernő olíjadó ismortette. Apponyi Albert gróf beszéde Az előadó után Apponyi Albert gróf szólott a javaslathoz, s a Ház engedélyé­vel a nemzetek szövetségébe való . belé­pésről beszélt. Mindig barátja volt annak, hogy Magyarország belépjen a népszövet­ségbe. Elvileg szembenáll azokkal, akik nem hisznek a nemzetközi bíráskodás ha­tályosságában, mert hiszi, hogy ha nem i3 a jelenben, de a jövőben feltétlenül el­következik a népszövetség intézményének eredményes működése, s hiszi, hogy az emberiség minél gyakrabban fogja a nem­zetközi viszályokat békés utón "elintézni. Ezt nekünk nem szabad megakadályoz­nánk, hanem ellenkezőleg gyorsítanánk és elősegítenünk kell. A népszövetség intézményén meglátszik ugyan a há­boríts mentalitás, de megvan benne a lelő paragrafusait. Az Egység hívei mindjárt ajánlják is a párthüség és együvétartozás érzésének fejlesztésére a megintést, aztán a pártértekezle­ten történő megrovást s végül a bűnösnek saját választókerületében plakát utján leendő megbélyegzését. Leveleinek felbontása, telefonjának ellenőrzése és elkobzása, esetleg dologházba szükséges internálása — úgy látszik későbbi megfontolások tárgya lesz. Ki kételkednék ezek után benne, hogy az Egység csakugyan szilárdabb, mint valaha s ki tartana tőle, hogy megbomlása az európai suly­­egyen rázkódtatását idézheti elő? fejlődési lehetőség is. Ha ma még vezérszerepet játszanak is a szövetsé­ges nagyhatalmak, mindinkább öntudatra ébrednek a semleges államok, melyeknek befolyása elől nein lehet elzárkózni, A semlegesek befolyása egyre jobban érvé­nyesül s igy biztosítékot nyújt arra, hogy a nópszövotségböl kialakulhasson az a pártatlan fórum, mely a vitás kérdések­ben méltányos Ítéletet hozhat majd. Addig azonban, amig kétféle nemzetközi jog van, a háborús győzök joga és a legyözötteké, addig nem is beszélhetünk békéről, addig nincs béke még akkor sem, ha a vérontást ideiglenesen fel is függesztették. A nép­­szövetségbe való felvételünk előnyeiről szólva, utalt az egységolcmány több szakaszára, melyek lehetővé teszik, hogy bizonyos erőket a magunk céljaira hasz­­náljunk föl. A győztesek a kétségbeesés koalícióját teremtik meg Európában Beszéde további sorún a lefegyverzés kérdéséről szólott. Daruváry Géza kül­ügyminiszterrel szemben, aki állásához kötött felelőssége tudatában olyan ki­jelentést tett, hogy nálunk keresztül­vitték a lefegyverzést, a többi államokban azonban csak a kezdet stádiumában van ez az ügy, — megállapította, hogy ami a lefegyverzés terén történt, helyesebben szólva.- nem történt, az az uj európai érának legnagyobb botránya. Kendszeres szabotálása a népszövetség alapokmányá­nak az az állapot, hogy a nemzetek egy része le van fegyverezve, a többiek pedig a háború előttinél is erősebb fegyverkezést folytatnak. Ez nemcsak teljes kigúnyolása a lefegyverzés eszméjé­nek, hanem egyenesen tűrhet ellen és az újabb houvuhiók előfordulásának állandó veszélyét hordja magéban. Azoknál a nem­zeteknél, amelyek kiszolgáltatva látják magukat a barátságtalan szomszédoknak, a keserűség olyan foka fejlődik ki, ame­lyet szónok annak idején Párlsban már jelzett is, amidőn a béketárgyaláson a következőket mondotta : > Önök Megterem­tik a legsötétebb kétségbeesések koalícióját, ami igen nagy veszedelem, bármilyen nagy­hatalom álljon is reteszemben.*- (Helyeslés a Ház minden oldalán.) A népszövetség irányának javulása ott fog kezdődni, ami­kor. a lefegyverozós kérdésében az egy­formán osztó igazság fog érvényesülni. Daruváry külügyminiszterrel szemben, aki azt mondotta, hogy a lefegyver­zést a legyőzött államok végrehajtot­ták,. annak a véleményének adott ki­fejezést, hogy’ a helyzet a" népszövetségbe való belépésünkkel megváltozott A le­fegyverzés tekintetében eddig a trianoni diktátum volt irányadó, most azonban a nemzetek szövetségének az a paktuma jön tekintetbe, mely ezt a kérdői az egyes államok földrajzi fekvésének tekintetbe vétele melleit oldja meg. Ilyenformán Ma­gyarország levegyverzésének kérdése újra felvethető és a többi állam beleegyezésé­vel dönthető újra el. Lehetséges, hogy a többi állam igazságosnak fogja mondani a trianoni szerződésben megállapított le-< fegyverzés mérvét, azonban mindenesett-® módunkban van a kérdést újra felvetni és teljesen legális nton szólni azokról m sérelmekről, melyek Magyarországot la* fegyverzéssel és a fegyverkezés korláton zásával érték. A népszövetségi alapokmány lehetőséget nyújt a béke revíziójára Ezután a kisebbségek védelmének kép»! désóvel foglalkozott "hosszabban a szónoki Ebben a tekintetben is előnyt jelent aii népszövetségbe való belépés, mert módot és lehetőséget nyújt arra, hogy megy hallgatást és intézkedéseket követeljünk.! Ennek az előnynek ellenére sem lett volna barátja a népszövetségbe való be­lépésnek, mert az alapokmány egyik, paragrafusa megerősíteni látszik a trianoni szerződés nyomán előállott területi hely­zetet. Van azonban az alapokmánynak egy olyan szakasza, amely a békeszerződések revíziójának lehetőségét tartalmazza. Igaz, hogy nagyon szűk ajtó ez, de mégis mó­dot ad arra, hogy ebben |z irányban^ meglehessük a szükséges lépteket. El fog jönni az idő, talán gyorsabban, mint hisszük, hogy a revízió éppen a nemzetei'é\ szövetségének utján lesz aktuálissá. Addig] is a nemzetek szövetségében való fel-! lépésünk és a müveit világhoz való ap* pellálásunk által tiltakozunk a ránk nézva terhes szerződés végrehajtásának ano­máliái ellen és tiltakozunk az ellen isj hogy a szerződés ránk nézve előnyei* részei: igy a lefegyverzés és a kisebbség, védelme holt betűk maradjanak és na vitessenek keresztül. (Hosszantartó helyest lés a Ház minden oldalán.) Az általános politikai helyzet igen komoly Beszéde végén a nagy- és kisáutanfc legutóbbi demarsaival kapcsolatosan meg­állapította, hogy az általános politikát helyzet igen komoly. Hosszabban fejtegeti» a kisántánt domarsának teljes alaptalan­ságát s rámutatott arra, hogy ez a demari a kisántánt Magyarország ellen irányuló rendszeres akciójának megnyilvánulása, Magyarország fenyegető fegyverkezéséről beszélni sem lehet, hiszen a fogyvorkeJ zésről szóló hírek komolytalanságát iga«! zolják azok az adatok is, amelyeket leg­utóbb Eckhardt Tibor a nemzetgyűlésen1 elmondott. A kisántánt 500 ezer " katonád jával és 3000 ágyújával szemben Magyar-i ország legfeljebb 35 ezer embert és 12o! ágyút állíthatna föl. Hyen körülmények] között csak hatalmi politikai fogásból lehet Magyarország támadó szándékára gondolni,1 Utalt arra, hogy miniszteri nyilatkozatok! szerint is Oláhország nem fogadta el peré döntőnek az antant katonai bizottságáé na!: nálunk tett megállapítását. Ez egyeé nesen szerzödésellenes volna s valósággal megdöntené a trianoni szerződést. A tria­noni szerződés értelmében ugyanis csak! a nagyhatalmak katonai bizottságának, illetőleg a népszövetség tanácsának vám joga ellenőrzésre s Magyarország nem-' zeti szuverénitásának megszoritásáho* csak o mértékig járult hozzá. Semmi­­féle idegen tényezőnek nincs joga minket ellenőrizni. (Zajos helyeslés a Hát minden oldalán.) Ha ilyen gondolat fel­merült volna, ezt nem lehel elég korán <» limine dutasitatji, nem lehet elég korán, még mielőtt testet öltött volna, a nemzetközi jog szerint való teljes tarthatatlanságát kimutatni. Utalt vé­gül « cseh külügyminiszternek a prá­gai parlamentben legutóbb elmondott be­szédére, mely lényegileg fönntartja ugyan az ellenünk felhozott hamis váda­kat, konciliáns hangjával azonban azt <j reményt kelti, hogy a felhők mégis elvo­nultak és olyan álláspont kezd érvénye­sülni, hogy Magyarország jogainak es méltóságának respektálásával nyugalmat kel! teremtani. (Bethlen István gróf mié Tiiszt ér elnök: Úgy van /) Magyarország feltétlen nyugalmai akar és reméli, hogy hasonló a hangulat szomszédainknál -is. A ml részünkről nőm dobunk irritáló anyagot a helyzetbe, és annál erősebb a pozíciónk agy kifelé, mint beíejé, ha aka­ratnak ellenére mégis bonyodalmakba kényszerítenek bennünket. A törvónyja-Megszavazták a népszövetségi javaslatot A lefegyverzés egplüaiusüga az aj európai érának valóságos bot­ránya - Magyarország item provokál senkit - Apponyi és a kül­ügyminiszter a külpolitikai helyzetről - A nemzetgyűlés ülése — A Magyarság tudósítójától —

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék