Magyarság, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-21 / 65. szám

6 . (Seotus Viator az októbrizmus mellett.) Az angol napisajtó vezető­­orgánummá Times legutóbb három ter­jedelmes cikkben foglalkozott Csonka- Magyarország szomorú gazdasági hely­zetével. Mindhárom cikket a T­imes Budapestre kiküldött külön tudósítója írta, aki elismerésre méltó tárgyilagos­sággal állott pártunkra. Természetes tehát, hogy Magyarország régi esküdt ellensége, R. W. Selon-Watson, aki Scotus Viator álnéven már a világ­háború előtt az oláh és cseh politika érdekeit szolgálta, nem hagyta szó nélkül a nagy angol világlap tárgyila­gos tudósítását. Március 12-iki ketettel levelet irt a Times szerkesztőjé­nek és jó félhasábon át rágal­mazza újra Középeurópa legborzalz­a­­osabban megnyomorított országát. Régi szokásához h­­ven újra árulkodni kezd, amikor a népszövetség figyelmébe ajánlja, hogy a magyar hadsereg lét­száma háromszor nagyobb annál, ame­lyet a trianoni béke megengedett. A reguláris magyar hadsereghez számí­tandó Seton Watson szerint a csend­­őrség és a pénzügyőrség, amelyek katonai jellegű alakulatok, valamint ide kell számítanunk — ugyancsak derék barátunk szerint — a külön­böző különítményeket és irreguláris bandákat, amelyek egytől-egyig dédel­getett­ kedvencei a Horthy-regimenek. Terjedelmes levele végén elke­­sergi a hivatlan prókátor, hogy a három derék utódállam, már mint Oláhország, Csehország és Szerbia mindaddig nem tudják hatalmas problé­máikat megoldani, míg állami életüket a magyar reváns­ gondolat nyugtala­nítja. Kordiális­ viszony csak akkor fogja egymáshoz fűzni Magyarországot és szomszédait, ha visszatérnek — szó szerint idézzük: — az 1918 októberi forradalom progresszív és pacifista elvei. Scotus Viatornak elhisszük, hogy fegyvertársaival együtt epedve várja ezt az időpontot és­ ezt a kordiális viszonyt.­­ (Az oláh hadbíróság Glattfelder püspök ellen.) Temesvári tudósítónk jelenti: Az itteni kormánypárti lap vad dühvel támad Glattfelder püspökre és követeli, hogy ne engedjék Magyar­­országba elutazni, míg bucsu-pásztor­­levele miatt a megtorlás el nem éri. A pásztorlevél miatt meg is indult már az ügyészi eljárás a főpap ellen, s ezt a hadbírósághoz tették át, mint­hogy a kihirdetéskor hadiállapot volt Temesvárott. A sziguranca házkutatást is tartott a püspöki palotában és az atra készen álló püspök összes csomag­jait átvizsgálta.­­ (A Magyar Turista-Egyesület) már­cius 21-én este fél hét órakor a régi kép­viselőház üléstermében tartja évadzáró felolvasó-estélyét. Cholnoky Jenő dr. egyet, tanár, az egyesület elnöke Magyarország jövője címen tart vetített képekkel kísért előadást. A turistaság iránt érdeklődőket szívesen látják vendégül.­­ (A váciak nagy panasza Klebels­­berg miniszter ellen.) A Váci Hírlap nagyon is érthető feljajdulása nyomán szóvátettü­k Kichelsberg Kuno gróf kul­tuszminiszternek egyik legújabb, meg­döbbentő intézkedését, amikor­­ — bár nem a cseheknek, oláhoknak, szerbeknek a minisztere — hivatalos értesítése sze­rint a váci állami tanítóképző intézetet a tanév befejeztével megszünteti. A meg­döbbentő miniszteri eltökélés jellemzéséül és még igazságosabb megítéléséül közöl­jük a következő váci levelet és megsziv­­lelésre mindenképpen méltó tájékoztatást : »Azt mondja az igazságtalan miniszteri végzés, hogy a váci tanítóképzőt be kell szüntetni, mert­ — állítólag — nincs ■pénz. t. Szerkesztő Úr! De ezt bizony itt Vácott senki sem­ hiszi el, hiszen abból a költségből, amibe például a komáromi választás fog kerülni a kormánynak, biz­tosan fenn lehetne tartani a halálra ítélt váci kultúrintézményt. Pedig mi mindent adott már eddig a város­ és a püspök is a rövid utón megsemmisülésre kárhozta­tott tanítóképzőre ? A városi tanács adott egy kétholdnyi telket a vá­ros közepén, ami egymaga megér ma körülbelül 14—15 milliót, a püspök úr meg a város határában, az iskolától nem messze a gazdasági okta­tás céljaira két hold szántóföldet adott. Azonfelül Vác városa építkezés esetén fuvarral és más szolgáltatásokkal is haj­landó lett volna segítségére lenni az ál­lamnak. Eltekintve attól, hogy most már a bontakozó intézet 50 szegény növendé­két és a városba messze vidékről saját költségükön költözött lelkes tanári kart is szerteszéjjel szórja a lelketlen, kultu­­rátlan kultuszminiszteri rendelet, az is tény, hogy szerencsétlen Csonkaorszá­­g­unknak alig van több állami tanítókép­zője, mint egyeteme, holott népünk 88 százaléka analfabéta,­ az iskolakötelesek 40 százaléka egyáltalán nem tud iskolába járni, a kultuszkormány feje mégis úgy találja, hogy nincs szükség a mi isko­lánkra! Még súlyosabbá é­s érthetetle­nebbé teszi ezt a hóhérmunkát, hogy a püspök úr — a megszüntetési tárgyalá­sok folyamán — felajánlóit az intézet céljaira egy, a központban fekvő egy­­emeletes épületet ,öt tanteremmel, szolga­lakással és egy internátust teljes fel­szerelésével — mindhiába! Vác vá­ros közönsége népes küldöttség­gel kereste fel a minisztert és kérte, hagyja meg a mi tanítóképzőnket — hasztalan ! Érthető, méltányolható te­hát, hogy városunkban nagy elkeseredést keltett a kultuszkormány végleges (? !) döntése és hogy ma Vácon csakugyan a legrosszabb hangzású név a Klebelsberg neve. Mi már csak egyben reményke­dünk, hogy a magyar közvélemény fel­zúdulása megváltoztatja az illetékesek ádáz felfogását és kultúrát szerető váro­sunknak meghagyják ezt az intézetet, amelyet rövid élete alatt is nagyon meg­szerettünk és a kultuszminiszter urnál jobban értékelni megtanultuk. Egy kid* t ur­asz erei v. — (Megegyezés a fuvarozóiparban.) A fuvarosmunkások szakszervezetének vezetősége ma megjelent Andréka Ká­roly főkapitányhelyettesnél, akivel kö­zölte, hogy az­­Árvizsgáló Bizottság bér­megállapítását elfogadja, a fuvarosmun­kásokat már felszólították, hogy hétezer korona házibér mellett álljanak munkába. A vezetőség kijelentette még, hogy nem azonosítja magát azokkal, akik a munká­sokat tovább izgatják. Arra kérték a rendőrséget, hogy­ a dolgozni akarókat védje meg minden támadás ellen.­­ (A közgazdasági egyetem kispesti Bercsényi-törzse) e hó 28-án este pont 8 órai kezdettel a kispesti Casino nagy­termében, Kispest, Jíó­ utca (közlekedés 40. számú villamossal­ a Templom-térben leszállani) ünnepélyes táborozást tart. Mintegy 15 számból áll a nagyszabású, hazafias műsor. Belépődíj nincsen, meg­jelenés utcai ruhában. — (Belvedere, Fémes-Beck Vilmos) hagyatékának és Pap, Géza gyűjteményé­nek kiállítása, mely a közönség körében oly nagy feltűnést keltett, e hó 95-éig bezáróan marad nyitva. A következő kiállítás Schönberger Armand festő és Bokros-Birman Dezső szobrász gyűjte­­ménye, mely húsvéti vasárnapján nyílik meg.­­ (A magyar özvegy és árva.) Kap­tuk a következő levelet: Mélyen tisztelt Szerkesztő Úr! A magyar nép tragédiájá­nak egyik felvonása játszódott le nemrég a bukaresti oláh hadbíróság előtt Timróczy István, Pallagi József és társai, a hazá­jukért bármely pillanatban halálrakész hősök, kiéhezve, testileg-lelkileg meg­gyötörve, de büszkén felemelt fővel áll­tak vérszomjas túráik előtt. Mindenre el­szánt fanatikusai voltak a bilincsbe vert magyarság felszabadításának és áldozatai lettek rajongásuknak, naiv jóhiszeműsé­güknek, egy felbérelt áruló beugratásá­nak. Nem kértek­ kegyelmet, nem­ tagad­tak semmit, amint vállalták egy meggon­dolatlan percben a halál kockázatát, vállalták a tíz évi kényszermunka halál­nál is rosszabb rémét. Az ítélet el­hangzott, nem is­­ felebbeztek ellene s igy jogerős. A magyar társadalom pedig napirendre tért ezeknek az embereknek tragédiája fölött. Azok közé a szenvedő magyarok közé tartozom Szerkesztő Úr, akik nemcsak a színpadon lejátszódott tragédiát voltak kénytelenek tétlenül szemlélni, hanem betekintést nyertek a kulisszák titkaiba is. A kulisszák mögött pedig egy kétségbeesett, asszony s egy hároméves ártatlan leányka hideggel és éhséggel küzködve várta és várja vissza a férjet, az apát, a nagy álmok rajongó­ját , Pallagi Józsefet. De Pallagi József tíz hosszú esztendeig, ha ugyan véget éri, csak képzeletben tud enyhíteni sze­rető családja nyomorán. Magyarország boldogulásáért, a magyar népért tette kockára Pallagi József életét és áldozta fel szabadságát. A naiv rajongó elhitte a felbérelt árulónak, hogy Erdély szabad­ságát merénylettel lehet kiküzdeni A naiv rajongó áldozatul esett az oláh szigurancának, mely érdemeket akart szerezni kormánya előtt, áldozata lett az oláh kormánynak, melynek külső és belső politikai okokból megrendezett »magyar összeesküvésre és merényletre«, volt szük­sége. Az igazi bűnösök, a felbujtók, ítél­tek Pallagi felett és Pallagi férfilélekkel tűri tette következményeit. Pedig nem is tett semmit, csak tervezett. De mi lesz családjával, mi lesz az élőhalott özvegyé­vel és árvájával? Ki segíti őket ezen a tíz éven át ? Ha vannak még hazájukat szerető magyarok, úgy Pallagi feleségét legalább a fizikai gyötrelmektől köteles­ségük megmenteni. Mert ,ha továbbra is fületlen szobában, éhesen kell dideregniük, nyugodt lelkiismerettel merem állítani, hogy a magyar társadalom megérett a pusztulásra. Vagyok Szerkesztő Urnak őszinte tisztelője B. J. Az idő A Meteorológiai Intézet jelentése sze­rint a nagy légnyomás, mely Európát na­pok óta borítja, tovább gyengült. Maxi­muma Dánia környékén van. Dél-Olasz­­ország felett is aránylag nagy a légnyo­más. Minimuma Spanyolország felett. Az idő a kontinensen részben felhős, túl­nyomóan száraz és hűvös. Hazánkban az utolsó huszonnégy órában, sem volt eső. Az ég felhőtlen, a hőmérő ma reggelre, kivált keleten, néhány fokkal a fagypont alá sülyedt. Jóslás: Túlnyomóan száraz idő várható, lassn hőemelkedéssel.­­ (Károlyi Imre gróf sajtópere.) Ká­rolyi Im­re gróf az elmúlt évben egyik estilapban ők nem tanulnak cím alatt cikket irt, amelyben foglalkozott Kovács Gyula volt országgyűlési képviselőnek­­Tisza István gróf ellen elkövetett merény­letével. A cikkben Károlyi, rendkívül éles támadást intézett Kovács ellen. A büntető­­törvényszék annak idején felmentette Ká­rolyi Imre grófot. Felebbezés folytán ma foglalkozott az üggyel a kir. ítélőtábla. A vád- és védbeszédek elhangzása után a bíróság Károlyi Imre grófot kétszáz ko­rona fő- és­ száz korona mellékbüntetésre ítélte. A büntetés végrehajtását azonban a novella értelmében felfüggesztette. Károly Imre gróf az ítélet ellen semmi­­ségi panasszal élt. MAGYARSÁG 1923 március 21, szerd. Házasság­ Szigetváry Zoltán körmendi gyógy­szerész, Szigetvári­ Géza miniszteri taná­csos fia eljegyezte Brenner Erzsébetet, néhai Brenner Tóbiás volt szombathelyi polgármester leányát. . (A tőzsdebizományos feljelentése.) Magaziner Jenő tőzsdebizományos fel­jelentést tett a főkapitányságon Klug István fakereskedelmi részvénytársasági igazgató ellen. A feljelentés szerint Klug felkereste Magazinert s arra kérte, hogy lépjen be egy szindikátusba, amely tőzsdei ügyletekkel foglalkozik. Magaziner belement az üzletbe, néhány nap múlva azonban Stiller Miksa, Kemény Pál, Bálint József, Keményi József tőzsde­­bizományosok felkeresték Magazinert és közölték vele, hogy Klug százmillió ér­tékű részvényeket vezetett velük és fede­zetet többszöri felszólításra sem adott. Minthogy az üzletet­ Magaziner nevében kötötte, tőle követelik a fedezetet. Maga­ziner erre kereste Klugot, de nem találta lakásán, mert állítólag Bécsbe utazott. Feljelentést tett a rendőrségen, ahol meg­indították a nyomozást. Hölgyeim és uraim! Mély ti­s ételeit­el ajánlunk Öltöknek csakis e hőtan szenzációs árakon . Rumburgi elnevezésű, minden­féle fehérneműre alkalmas vékony búra vásznat méte­renként 785 koronáért,-1­030 drb bőréről fehérített lepedő clubja 2935 írói. — 115 cm, széles selyem­fényű batiszt méterje 1264 kor. — ízléses, tartós női vászonin­gek 1370 kor. darabja....i'n­zővédők főtt kor. — Női hárosnősek és nadrágok. — Férfi ingek­­ dupla gallérral, nadrággal együtt 3775 korona. — Duplaszéles női divatkelmék 1675 kor. méterenként.­­* Remek szép női kabát vagy kosztü­mkelme külön­legességek. — Férfiöltöny-szövetek csoda választék­ban eonok olyan olcsón. Festő, deklin és gre­­nadinmaradékok feltűnő olcsón. — »Modern színtartó csikós vagy sima zelkrek méterje 946 kor.— Kana­­vászok, bórérős anginák, nsosóceig, törülközők, ab­roszok, zsebkendők, plek­ártoriák, bélésánik és linó? S tetrm-maradékok maiden elfogadható­­árén. Olcsó maradékvásár Budapest vr.,Király­ c.32, csak a­z udvarban Kérj­ük, tekintse meg­­raktánmint! — Vizsgálja meg árainkat! ■ . (A fővárosi kereskedők tiltas­ nagygyűlése az üzletek felszabad! ellen.) A fővárosi kereskedők és ipari csütörökön nagygyűlést rendeznek a­­­dóban és tiltakozni fognak a műhelyek tetek és irodahelyiségek felszabadi ellen. A tiz órakor kezdődő nagygy miatt az összes üzletek tiz órától óráig zárva lesznek. Tass József nép­i miniszter azonban m­a nyilatkozott el a kérdésben és kijelentette, hogy itzl is lakások felszabadításáról ebben esztendőben nincsen szó. A minisztr­­ács már letárgyalta a rendeletet április első hetében a rendeletet rt­­­vánosságra fogják hozni. — A Háztula­nosok Országot Szövetsége ma taggal tartott, amelyen tiltakoztak a kereste agitációja ellen. Több felszólaló van látni, hogy a háztulajdonosoknak el tüntetést kell rendezniük olyan ma hogy a kapukat zárják be a tüntetés­­én és a kereskedők agitátorait nyelvi plakáton bélyegezzék meg. Az igaz­­ság a gyűlés után úgy határozott,­­ nem rendeznek ellentüntetést. Élesen lárták Vázsonyi Vilmosnak a demokr körben elhangzott beszédét. Elhatár­ az igazgatóság, hogy felirattal fordu kormányhoz és a főváros tanácsa amelyben kifejtik, hogy a törvényhazó nem kérheti a tulajdon elvonásának vénykönyvbe való iktatását.­­ (Kelety Dénes és a KANSz ek­­sége.) A következő sorokat kaptuk KANSz államvasuti csoportja mért szakköre választmányának tegnapi­jével kapcsolatban a ma reggeli fa nagyrészében olyértelmű köztem jelent meg, hogy” Kelety Dénes ál­­titkár, aki egyúttal a KANSz­Z mérnöki szakkörének is elnöke, Kövts Kálmán főfelügyelőnek, a­­ mérnökök ragaszkodását kifejező há­rozati javaslatának elfogadása után jelentette volna, hogy a KANSz elv­állásától nem lép vissza. Ez a ke­mény téves, mert Kelety mindös azt a kijelentést tette, h­ogy bár KANSz elnöki állásától visszalépett,­­ a KANSz-nak közkatonája tovább él dolgozni és ez okból a máv. mérv szakkör elnökségében megmarad. Hí­bjas tisztelettel Érkövy Kálmán méri máv. főfelügyelő, a KANSz műrg­l­nöki szakkörének alelnöke.­­­­A mélykúti iparosok és keres­kók tizenhétezer koronás adomán. Mélykút község iparosköre és kereske társadalma március 15-én hazafias üz­zeti ünnepet rendezett. A szép ünnepi követő társasvacsorán Guszmann Fer gyógyszerész felhívta a mélykúti fáj­dalom figyelmét a Diáknyomorenyi Akció országos gyűjtésére. Gyújtó hat beszédben fejtette ki, hogy a maga társadalomnak messzemenő anyagi táj garcissal kell a nyomorgó hazafias diák­ segítségére sietnie. A beszéd hatása legfényesebben a rögtönzött gyűjtés ér­ménye igazolja: az alig ötven főből ; társaság percek alatt tizenkétezer kero adott össze. A mélykúti iparoskor ez tekintélyes összeget beküldte szerkesz­ségünknek s mi ezt a mai napon átír­jnk a Diáknyomorenyhitő Akció vezé­rségéhez. Ha Csonkamagyarország mini községe és városa példát venne Mély­ társadalmától,­ mihamar m­egszűnne magyar diákság kétségbeejtő helyzete. -- (Kossuth Lajos korának ipar­delmi mozgalmairól) tart előadást sz dán délutáni 5 órakor a Magyar Gyár­­­osok Országos Szövetségében (V., Zrin utca 1.) Lengyel Géza, a Szövetség titka Vendégeket szívesen látnak.­­ (A jegyzők köréből.) Tatabánya jelentik, hogy a jegyzők tatabányai saik­ estélyén, illetve a vasárnap rendez hangversenyén nemcsak a helybeli, ham az egész környék intelligenciája ré­sett. Borza Ferenc jegyző rendezte sikerült ünnepélyt. A műsor­­ hazafi szinmagyar és irodai mai számokból áll és legtöbb számot többször meg kell ismételni. — A belügyminiszter a szem­i. helyi községi közigazgatási (jogy) tanfolyamon 1923. évre szervezett közsi közigazgatási vizsgáló bizottság elnök és előadóit kinevezte.­­ (Numerus clausus az oláh közi iskolákban.) Bukaresti tudósítónk lenti: A kormányhoz közelálló Univi­sal 1’. J. Teodorescu brassói gimr­zsim­i tanár cikkét közli, melyben szerző azt fejtegeti, hogy törvényi­ kell korlátozni a középiskolákb tanuló zsidók számát a zsidó lakoss országos arányszámához képest, s azért volna szükséges, mert a közé­­skolák kivétel nélkül városokban va­nak, s itt a zsidók nagyob­b számaa élnek, mint a falukon, tehát könnye­ben taníthatják gyermekeiket. Azötd sáv jórészt falusi lakos és gyermeki­nek taníttatása igen nagy anyagi áld­zatokat­ kivon s ezért, "nem bírja szál­szerűen felvenni a versenyt" a zsid­szülőkkel.

Next