Magyarság, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)
1923-04-26 / 94. szám
1923 április 26, csütörtök 11 Ára 40 kOrólia Budapest, IV. évf. 94. (699.) szám MICHBLK. Előfizetési árak: Szerkesztőség : VII. kerület, Miksa*utca 8. szám# Negyedévre 2800 korona Egy hóra 1000 korona című neftő • Mi ATVV ICTVÁIV Telefon:.József08-90,József08-91.-Kiadóhivatal! Egyes számára hétköznap 40 korona. r olGlUa »7,15I • JUUjUIAi VII. kerület, Miksa utca 8. Telefon: József 68—fcS?* Vasárnap 50 korona. __ . . . 4 . . Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Ausztriában hétköznap 6* vasárnap 1500 osztr. kor. Isten Vára írta Bodor Aladár Borús tekintetünk a fölöttünk beborult magyar égboltozaton régóta kutat bár egy parányi rés, egy tenyérnyi szabad kék ég után, hogy ott Noé galambjaként kitörve a felhőkön felülről és túlról a reménységnek és békességnek olajágát elhozhassa vigasztalásunkra. Körülzárja tekintetünket és kedélyünket ez a nyomasztó felhőzet, mint csonka országunkat a gyűlölködő fegyveres úrhatárok, mint a körülzároló kisántánt-gyűlölet és nagyántánt-részvétlenség és se politikai próbálkozás, se kereskedelmi szerződés, se kulturális kapcsolatkeresés nem tud áttörni rajta. Köröttünk a ború nehéz függönye egy helyen mégis szétlebbent e napokban. Egyik legnemzetibb költőnk keze két színpadi függönyt lebbent szét előttünk a Nemzeti Színház színpadán és mi erősen belelátunk messzi távlatokba, túl a demarkációkon, túl a nemzet napi sorsán, a végtelenségekbe. Költőnk, ki eddig gyermekeinknek mesélgetett melegszívű meséket, most enthuziazmussal a magas színpadra lépett s a maga mellét fölhasitja, hogy megmutassa rajongó magyar szive csodáját, a végtelenségek szimbólumait, lelket szabadító horizontjait, uj magyar drámai költészetét. Forró kék eget tár nekünk a fájón távoli Déva vára fölött, a fájón távoli múltban, megtárja az ősi székely ballada kapuit és uj nagy szintézisek költészete áramlik ki belőle, zengő szavú prófécia a morál új parancsairól, a megváltó önfeláldozás üdvösségéről és fölmagasztalásáról. Kőműves Kelemennek, az építő embernek, az ő társaival együtt, fel kell építenie Isten erős várát, rászánva élete munkásságát,áldozva a beteg gyermekért való aggodalmat, kicsinyes kétségét. De a Gonosz, ki várat és erényt csak rombolni tud, ellene szegül az építésnek, megcsalja és bűnbe ejti az építő ember hites társát s ennek bűne miatt Isten Vára épülőfélben összedől. De a bűnbeesett társ belátja, hogy megtévelyedéséért meg kell hoznia engesztelő áldozatát, fel is áldozza magát s beépitik őt is a nagy műbe. Ez önfeláldozásával a megtévelyedett betölti üdvösséges hivatását s Isten szine előtt feloldozást nyer, az építő emberek szeme előtt pedig megdicsőül. A tragédiákhoz szokott magyar Szem, méh, már-már minden uj függönyhasadáskor uj tragédiát látni készül: megrebben s végül megenyhül és megnedvesedik a nagy megpróbálna és izgalmas feloldozás ez uj, szivárványivű, misztikus moralitás-drámája előtt. Értjük a tanítást és szomjan keressük ránk vonatkozó tanulságait, mint a borús középkor Brigsa nyargatott, megalázott hivő jobbágy-embere, aki együgyű tömegbeli lélekkel nézte a házerest vagy a cimeterniusi primitív deszkáin a szerzetesek moralitás-di méját. Igy hitet, vigasztaló tanulságot találjon benne, üdvössége útját, áldatlan élete értelmét és megáldását. Isten Várának épitői voltunk mi is e földön, ezer év óta. Ismertük a Gonoszt is, neveztük őt a magunk külön ördögének is, meg turáni átoknak, legutóbb pedig vörös veszedelemnek. Őt neveztük okául, mert nappali építésünk leomlott éjjelre s amit éjjel raktunk, leomlott reggelre. Még fülünkben a majdnemkész várfalunk szörnyű zuhanásának robaja, szemünk-szánk még teli a romok szállongó keserű kőporával, szivünk teli vaddal és a szánk átokkal. Hiába vállaltuk a háború önfeláldozását s a Kőműves Kelemenék kockázatát, hogy föláldozzuk a hitvest és gyermeket ? Ők elismerjük, hogy a mi társaink, akik bűnbe estek, s akiknek bűne miatt várunk újra összeomlott, sok esetben érthető emberi kislelkűségből, oktalanságból, talán éppen a gyermek, az új nemzedék féltése miatt engedtek a gonosz hitegetésének és társultak vele. Elhisszük nekik, hogy az együgyű pacifizmus, öreggyermeki antimilitarizmus, tudákos liberalizmus, eszperantizmus és internacionalizmus egykor s a maga helyén tisztelhető indoku és jóhiszemű lehetett. De ime, a várfalunk leomlott, kitűnt, hogy szövetségesük a Gonosz volt, hogy kuruzsló receptje méreg volt. íme a romok fölött be kell látniuk, hogy az ő gyáván kapkodó, hitetlen szövetségük hozta a Gonoszt és rontását s most már nem elég csak a Gonoszt kárhoztatnunk, megtagadva és elátkozva. A megtévelyedett társtól most már kell a töredelem, az önfeláldozás a maga hitetlen-oktalan megtévelyedéséért, de sőt a Gonosz eredendő bűneiért is. A megtévelyedett társ égesse föl magában a Gonoszt, lássa be, hogy ő már csak nyers munkaerejét, csak testét adhatja, hogy az új várfalunkba beépíttessék, de a defétista, internacionalista, antimilitarista, egyéniségszabadosító, vallásonkivüli, nemzetenkivüli szellemnek teljesen tisztulnia kell a mi falaink közül, csak igy lehet föloldozás a megtévelyedésért. Mi pedig mai magyarok, menjünk el s küldjük el társainkat s gyermekeinket a koron túltekintő költőnek misztérium-tanítását tanulni, tisztulásra. Magyar tanítás, menjünk átal rajta megtáruló szívvel, szépségben és magyarságban nevelkedve. Keresse benne kiki a maga lelkéhez mért igazságot és adja tovább, ha visszatért, mint Noé galambja a reménység olajágát az új földről. —A Magyarság tudósítójától — A nemzetgyűlés ma befejezte a mezőgazdasági munkabérek tietek óta tartó általános vitáját. Napirend előtt Bogyó János és a szociáldemokraták között botrányos jelenetek játszódtak le, melyekre Bogyónak tegnap tett sértő közbeszólása szolgáltatott okot. A napirend kimerítése után a bejegyzett interpellációk elmondására került sor. Nagyobb érdeklődésre számot tartó interpellációt Szabó József mondott, aki kifogásolta, hogy a pénzügyminiszter a törvényhozás megkerülésével rendeleti úton szabályozta a kincstári lakbérhaszonrészesedés kérdését. A mai ülést tizenegy órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az indítvány és interpellációs könyv felolvasása után Klárik Ferenc személyes kérdésben felelt Bogya Jánosnak tegnap tett ama közbeszólására, hogy »hazug gazember« és kijelentette, hogy tudatosan soha valótlant nem állított még akkor sem, amikor Bogyát orvtámadással vádolta. A felszólalás közben heves összetűzés támadt Bogya János és a szociáldemokraták között. Utóbbiak, különösen Várnai Dániel, Esztergályos János és Krtajka Lajos a sértések özönét zúdították Bogya felé, aki felugrott helyéről s éles hangon, öklét rázva szidta a szociáldemokratákat. Később az izgalmak fokozódásával Bogya János a szociáldemokraták felé indult, akiket kartávolságra közelített meg, mikor azonban már-már tettlegességre került a sor, Ugrón Gábor és Pakots József közbeléptek és visszavezették helyére Bogyát. A durva szóváltás egyre tartott, sőt fokozódott, mire az elnök a nagy zajban felfüggesztette az ülést. Szünet után az elnök arra kérte a képviselőket, hogy őrizzék meg higgadtságukat s az ország súlyos helyzetére való tekintettel viselkedjenek a nemzetgyűlés tekintélyéhez méltóan. Az elnök figyelmeztetésének hatása alatt Klárik Ferenc nyomban be is fejezte felszólalását azzal, hogy Bogya János ismételje meg állításait ott, ahol a mentelmi jog nem védi. Bogya János Drózdy Győzővel való ismeretes afférje ügyében kijelentette, hogy ő nem támadott orvul. Egyben bocsánatot kért a Háztól azért, hogy Klárik Ferenc felszólalása alatt elvesztette higgadtságát. Drózdy Győző akarta ezután személyes kérdésben Bogya Jánossal való afférját ismertetni, mikor azonban azt mondotta Bogáról, hogy»megzavart agyú férfit, az elnök megvonta tőle a szót. Ezután a Ház folytatta a mezőgazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Vanczák János hosszabban bírálta a javaslatot, amelyet nem tart alkalmasnak arra, hogy a munkások helyzetén javítson. Amit a javaslat a földmunkások részére nyújt, az — véleménye szerint — csak patriarcális gondoskodás, de nem körültekintő, a kor követelményeinek megfelelő szociális intézkedés. A javaslatot nem szavazta meg. Vanczák János felszólalásával, miután a javaslathoz több felszólaló nem jelentkezett, véget ért az általános vita. Szilágyi Lajos a Horthy-akcióról Szilágyi Lajos félreértett szavainak helyreigazítása címén kért szót s válaszolt Rakovszky Iván belügyminiszternek a Horthy-akció ügyében tegnap tett nyilatkozatára. Annak idején azért tette szóvá a Horthy-akció ügyét, mert a napirenden lévő javaslatban munkabérekről és búzaértétben való fizetésről volt szó, s jogán kifogásolta, hogy adakozás helyett kivetés és behajtás történt, ami nem más, mint terror. Szóvá tette az ügyet azért is, mert az akció során a diáknyomort is enyhíteni akarták, a befolyt összegek egy részét tehát nem arra a célra fordították, amire tervezték. Sohasem beszélt a diákok ellen, azt azonban minden jótékonysági akciónál követelte, hogy a gyűjtés eredményét rendeltetési céljára fordítsák. A diákittomer enyhítése kötelessége a kormánynak, a Horthy-akciónak erre a célreze való fordítása azonban politikai okokból történt. Ami a kivetés és behajtás módját illeti, a módszer emlékeztetett az 1918-ban lejátszódott eseményekre, amikor a frontról hazatérő katonák a falvakban bizottságot alakítottak és forradalmi adókat vetettek ki. Most is ilyen ad hoc bizottságok alakultak és ezek vetették ki és hajtották be a jótékonysági adót. Rendkívül nagy izgalmat okozott egyes falvakban, hogy az akció során összegyűjtött összegeket „központi megőrzés” címén elszállították a falvakból. Ez az intézkedés gyanút keltett és a gyanú fennáll ma is. Felszólalása azért is szükséges volt, mert a Horthy-akció idejét helytelennek tartotta. A belügyminiszternek arra a kijelentésére, hogy nemcsak a nyomor enyhítésére történtek adakozások, hanem merő szimpátiából is a kormányzó személye iránt, azzal válaszolt, hogy az elszámolásnál fel kellene tüntetni, hogy ez az adományozás nem a falu áldozatkészségének eredménye, hanem külön erre a célra a kormányzóhoz juttatott adományokból áll. Végül kijelentette a belügyminiszter tegnapi felszólalásával szemben, hogy ő a kormányzó személyét nem vonta bele a vitába s az a körülmény, hogy a kormányzó védnöke egy jótékonysági akciónak, még nem jelenti azt, hogy az akciót nem lehet kritizálni. A Horthy-akciót kompromittálta a kivetés és a végrehajtás ,inkorrekt módszere, amely súlyos vétele volt a kormányzó tekintélye ellen. Ezután az elnök napirendi indítványttett, mely szerint a Ház csütörtökön tartja legközelebbi ülését. Kabók Lajos azt indítványozta, hogy a kereseti adótárgyában már régebben benyújtott indítványát is tűzzék napirendre. Eőri- Szabó Dezső az elnök napirendi indítványát fogadta el, Farkas István Kabók Lajos indítványa mellett beszélt, Szabó István földmivelésügyi miniszter pedig az elnök indítványát tette magáévá. A Ház többsége elfogadta az elnök napirendi indítványát, mire rövid szünet következett. Az interpelláción Szünet után a Ház áttért az interpelláliókra. Szabó József a május elsejétől fizetendő huszonöt százalékos kincstári haszonrészesedés ügyében intézett interpellációt a kormányhoz. A lakásrendelet tárgyalása alkalmával a kormány azt az ígéretet tette a drágasági bizottságban, hogy a kincstári haszonrészesedés kérdését törvény útján fogják szabályozni. Az ígéret ellenére legutóbb váratlanul megjelent a pénzügyminiszter rendelete, amely a kincstári haszonrészesedést a lakbérek huszonöt százalékában állapítja meg. Amellett, hogy alkotmányellenes, a rendelet, intézkedéseiben antiszociális is. Ez az újabb súlyos adó még inkább növelni fogja a lakásnyomort. Szóvá kellett tennie az ügyet, mert megengedhetetlen, hogy a pénzügyminiszter a nemzetgyűlés megkerülésével ilyen súlyosan a polgárság érdekeibe vágó intézkedést tegyen rendeleti úton. Interpellációjában azt kérdeztk a pénzügyminisztertől, hogy hajlandó-e a rendeletének visszavonására és a kincstári haszonrészesedés kérdésének megbeszélése céljából a pénzügyi és gazdasági bizottság összehívására. Janka Károly a földmivelésügyi miniszterhez intézett interpellációt, “ amelyben azt kérdezte, hogy mit szándékozik tenni a kormány a feleslegnek megmaradt hazai burgonya értékesítése tárgyában. Egyben intézkedést kért a burgonya kivitelének megkönnyítésére. Horváth Zoltán a reformpárt kiskunfélegyházai gyűlésén lejátszódott eseményeket ismertette. Hibáztatta a rendőrség eljárását, hogy elmulasztotta a preventív intézkedéseket s interpellációjában arra kérte a belügyminisztert, hogy a kirendelt rendőrtisztviselők ellen indítson fegyelmi eljárás t. Csontos Imre szóvátette, hogy a Hungária-malom karcagi fiókja nagyobb menynyiségű búza után nem fizetett és nemis akar forgalmi adót fizetni, melynek öszszege meghaladja a hétmillió koronát. Interpellációjában sürgős megtorló intézkedéseket kért a közélelmezési és pénzügyminisztertől, az ülés háromnegyed háromkor véget ért. "Illa fege! írt ! HMnsőgazdasági munfkahírek általános lilája K©írálS®0§ |€2€H€!€6f 3 31€2a?.e^tM!féS Ülésen