Magyarság, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-01 / 98. szám

1923 május 1, kedd r Ära BŰ Mmana Budapest, IV. évf. 98. (703.) szám Előfizetési árak: Negyedévre 2800 korona Egy hóra 1000 korona Egyes szára ára hétköznap 50 korona. Vasárnap TO korona. Ausztriában hétköznap és vasárnap 1500 osztr. kor. Felelős szerkesztő: Milotáy István Szerkesztőség: VII. kerület, Mlksauitca 8. szint« Telelőn: József G8-90, József 08-91. — Kiadóhivatalt VII. kerület, Mlksa-utca 8. Telefon: József G8—92« ‘ Megjelenik hétlő kivételével mindennap. A szövetkezés jubileuma Negyedszázados fordulóhoz érke­zett a magyar szövetkezeti mozgalom és ebben a keretben ünnepre készül az Országos Központi Hitelszövet­kezet. Ez az intézmény agrárvonat­­kozásában építette ki a kis erők egyesítésének programját s maga meg­erősödve, megterebélyesedve, ezernyi szállal belekapcsolódva a falu életébe, tényezőjévé vált a nemzet társadalmi felépítésének. Az 0. K. II. (mint rövidítve nevezik) nem hagyja figyel­men kívül a magyar kulturális élet szélesebb szembatárát sem. A szövet­kezést, mint, gazdasági erőtényezőt hasznossá tette a szellemi élet fel­adatainak megoldásánál is. Az anyagi gyarapodás és a lelki nemesbülés kölcsönhatásairól nem feledkezett meg eddig sem s számos adománya, amellyel a nemzeti élet fejlesztését szolgálta, annak a bizonyítéka, hogy részt kér magának az építő munká­ból a tudomány és a művészet terén is. Vele együtt többi fontos szövet­­' kezeti szerveink is ünnepi évforduló­hoz jutnak ebben az évben s alkal­mat adnak rá, hogy lemérjük a szö­vetkezeti eszme magyarországi mun­kájának eredményét. Oly időben nyí­lik erre most alkalmunk, amidőn a rombolás periódusa után hozzá kell látnunk az ország újjászervezéséhez és hogy ezt tudatosan tehessiik, szemlét kell tartanunk arra nézve: ; mi volt az oka, az ország katasztró­fájának? ■ Azoknak a különböző politikai, szociális, gazdasági, szellemi és er­kölcsi tényezőknek a halmazából, amelyek tragikus üsszmüködése nyo­mán a históriai magyar államrend­szer összeomlása járt, nehéz kiváy Jasztani azt az egyet, amelyre joggal (ráfoghatnék, hogy a legtöbb része volt a nagy magyar katasztrófa elő­idézésében. Mégis, ha megkísérelnénk felvetni a kérdést, hogy a múlt szá­­tzad második felében a magyar nem­zőidet irányítására befolyással bíró anyagi és szellemi rugók közül me­lyiknek a bűne az különösképpen, hogy a magyar társadalom oly csekély — ellenállásnak a legjobb akarattal sem nevezhető — szilárdságot tu­dott csak tanúsítani a léte, bizton­sága edlen törő erők ellenében, úgy a válasz kétségtelenül a belső társa­­'dalmi erők elernyedésére és helyte­jen tagozódására műtői rá. Közhie­delemmé, vált, — jellemzi e kor szel­lemét Szekíii Gyula, — hogy az jgeai magyar munka köz jogi munka, parlamenti és politikai cselekvés, amely tehát egyszerű parlamenti eszközökkel elvégezhető. Lelki fel­emelkedés, erkölcsi elhatározás, fzéchenyies ön megtagadás nem kell hozzá.« Súlyos árat fizetett a ma­gyarság azért a végzetes és kony­­ayelmü mulasztásáért, hogy a leg­drágább nemzeti erőkkel valóságos politikai rablógnrázdálkodást űzött i a termékeny gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenység helyett a jelszavas, mellveregetős, dikc-iós poli­tika kultuszára pazarolta erői leg­­juráit;­­l A magyar nemzetsors e sötét kon­túrjai adják a hátterét annak a hu­szonötesztendős tevékenységnek, ame­lyet a magyar agrárszövetkezeti moz­­. galom — államtól, kormánytól és minden egyéb közhatalomtól elha­gyatva, tisztán) a társadalmi szervez­kedés erejére utalva — végzett a »nagy parlagon«, s e nagy tragédia tanulságai domborítják ki azoknak a nagy férfiaknak történelmi jelentősé­gét, akik a produktiv társadalmi és gazdasági munka és szervezkedés ka­tasztrofális hiányát érzékelve, az első hitelszövetkezet gyökerét beleplántál­ták a magyar humuszba. Ezeknek az úttörő szövetkezeti ^apostoloknak biz­tos ítéletét nem tévesztette meg a kor rohamosan felburjánzó, mesterséges kultnrtenyészete s az amerikai tem­póban, kibontakozó »nyugateurópaia­­sotlás« mélyén is megtalálták a pusz­tulás csiráját: az igazi, ösnemzeti erőknek — a falunak és a falusi millióknak — végzetes elkorhadását. Károlyi Sándor gróf volt az egyet­len a nyolcvanas évek vezető köz­életi férfiai közül, akinek a szemét nem homáivositották el a szabadelvű politikai rendszer látszatsikerei és akinek a liberális diadalmámor tető­pontján is volt ereje és bátorsága szemébe vágni korának és kortársai­­nak, hogy a liberalizmus csillogó köpenyének leple alatt voltaképpen a nemzet folytonos és vigasztalan élerötlenitése és deposszedálása folyik. Nem abban merül ki egye­dül Károlyi Sándor gróf történelmi érdeme, hogy hideg és kegyetlen, szinte Széchenyies, aszkéta önmeg­tagadással mutatott reá kora ural­kodó eszméinek végzetes hibáira és tévedéseire, de, az utat is megjelölte — a gazdasági alapokon folyó tár­sadalmi szervezkedésben — és a szervezetet is megteremtette, — az önsegítés elvén nyugvó szövetkezeti szervezőiben, — amellyel a nemzet lassú elvérzése még talán megállítható. Széchenyi örökségében az a bizo­nyos »harmadik nemzedék« csak a liberalizmus feszitogőzét tudta fel­fedezni, azokról a biztosítószelepek­ről ellenben, amelyek nélkül a libe­ralizmust a legnagyobb magyar is romboló erőnek bélyegezte: a ma­gyar nép produktív munkára ser­kentéséről a »szavak dagályától szédelgő nemzedék« bizony végzete­sen megfeledkezett. Széchenyi e két­ségbeesett próféciájának ' sürgetése adta meg a nagy szövetkezeti apos­tol, Károlyi Sándor gróf életének igazi tartalmát, de egyben az ő pá­ratlan gazdasági, szövetkezeti szer­vezeteinek »raison d‘étre«-jét is. Ká­rolyi Sándor gróf nagyvonalú szövet­kezeti koncepciójának igazi jelentő­sége nem abban csúcsosodik ki, hogy a kisemberek millióinak ön­magukban tehetetlen, de összességük­ben óriási hatalmat képviselő erő­­cseppjeit összefogta és a magyar faj szociális és gazdasági megerősítésére fordította, de abban, hogy ezáltal olyan erőtartalékot gyűjtött Össze a mai nemzedéknek, amelyek megléte és támogatása nélkül ma a keresztény gazdasági rekonstrukció munkája teres ábrándnál alig jelentene többet. üiMí kvízei «I, art tea* nénk, hogy az a hatalmas erörezer­­voár, amelyet a szövetkezeti szerve­zet rejt a méhében, csekély és jelen­téktelen azokkal az akadályokkal szemben, amelyekkel a keresztény gazdasági restaurációnak megküz­denie kell. Ne feledjük, hogy a szö­vetkezeti fedezékek mögött szerve­zett, fegyelmezett, dolgozó magyar millióknak egyesitett ereje mai ható­­képességében is félelmetes hatalmat reprezentál, hátba még követjük Károlyi Sándor gróf végrendeletét és továbbfejlesztjük, jobban kiépítjük, tökéletesítjük, s eddig ismeretlen terrénumokra is kitér|esztjük a szö­vetkezeti tevékenység akcióképessé­gét. A. forradalom megmutatta, mily végzetes következménye van a szer­vezetlenségnek, amely éppen a ke­resztény termelő és fogyasztó osztá­lyokat szolgáltatta ki más, gazdasá­gilag és társadalmilag jobban szer­— A ilagyarság tudósítóidtól — Idősb Andrássy Gyula gróf születésének százéves évfordulója alkalmából külső­ségeiben fényes ünnepséget rendozett vasárnap délelőtt a főváros. A magyar politikai élet vezéregyéniségei, a magyar társadalom szine-java hódolt a magyar­ság egyik legnagyobb fiának emlékezete előtt. Az ünnepséget Apponyi Albert gróf emlékbeszéde emelte országos jelentő­ségűvé. A tizenkilencedik század leg­nagyobb államféríiát méltatta Apponyi Andrássy Gyulában. .Abból a történeti nézőpontból tartott szemlét alkotásai felett, hogy hatalmas koncepciójából müveinek rombadőlése semmit sem ron­tott. A magyar nemzet mostani izolált­ságából ki akar emelkedni és feltörni azokhoz a világpolitikai horizontokhoz, amiből ö a magyar helyzetet tekintetto. Andrássy müveinek nemcsak a nagy össze­omlás vetett véget, hanoin, az is, hpgy utódai nem értették meg alkotásainak igazi lélektanát. Az ö koncepciójának ele­ven életéből holt beíiikultuszt csináltak és megrontották. Történt ez a kiegyezéssel, a szabadelvű párt opportunizmusa követ­keztében. A német szövetségi politikában, azzal, hogy utódai nem voltak képesek elejét venni annak, hogy Németország politikáját megóvják az orosz és angol világbatalmakkal való összeütközésektől, vagy ha erre képtelenek voltak, Magyar­­ország és a monarhia számára kellett volna más utakat és lehetőségeket bizto­sítani. Andrássy gondolata Magyarország és a monarhia külpolitikájáról az volt, hogy közvetítsen Németország és Anglia között és ezzel elejét vegye annak a fe­szültségnek, melynek végső következmé­nye a világháború kitörése volt. Apponyi érdekes célzásokat tett arra, hogy Andrássy miért nem jutott -vissza újból a külügyminiszteri székbe: A feje­delmek nem szívesen hallgatják a függet­len jellemű államférfiakat e’s csak a leg­nagyobb kényszer esetén,- amikor sokszer késő már. Étiéit az erkölcsi önállóságtól való félelme a mindenkori fait álomnak volt HmmlMmh vezeti osztályok — kisebbségek —. kényének, kedvének. Huszonöt évvel ezelőtt Károlyi Sándor gróf még csak a falusi nép védőbástyáit látta a szövetkezetek­ben, ma ítgy mélységben, mint ter­jedelmében bővült ez az eredeti szö­vetkezeti hivatás: ma már nemcsak a falu népe, de az egyetemes magyar­­ság az, amely a szövetkezeti gon­dolat és a szövetkezeti szervezet ere­jéből támaszt, biztonságot, de egy­ben reménységet is merit, hogy az a küzdelem, amely ma a magyarság gazdasági hegemóniájának visszaszer­zését irta zászlajára, nemcsak a po­litika — változó atmoszferikus be­hatása zavarta bizonytalan leve­gőjében, de a reális gazdasági éa társadalmi ténylegességek sziláru ta­laján is megindult, még pedig nem jelentéktelen hadoszlopokkal és nem lekicsinylendő sikerekkel. Ünnepség az Országház kupolacsarnokában Az Országház és a környező ópüiotók zászlódiszt öltöttek, erre a napra. Már tíz óra után hatalmas tömeg hullámzott- az Országbáz környékén. Dlszruhás, sisakos rendőrök tartják fenn a rendet. Andrássy lovasszobra előtt az 1. honvédgyaiogezred diszszázada és a helyőrségi zenekar helyez­kedett cl. Egymásután érkeznek a közéleti és társadalmi' előkelőségek és vénáinak fel a kupolacsarnokba. Az elnöki emelvény piros szőnyeggel van bevonva,, a háttérben pedig búrdó drapéria. Pontban II órakor érkezik meg József kir. herceg, Izabella és ■ Auguszta kir. hercegasszonyok és Gab­riella kir. beroognő, s helyet foglal­nak az emelyényen. -József kir. herceg mellett iil Daruváry Géza külügyminisz­ter, a miniszterelnök helyettese, mint a kormány képviselője, az emelvény balol­dalán helyezkedett el Izabella, Auguszta cs Gabriella hercegnők, középen pedig Appa­­nyi Albert gróf, Folkusházy Lajos al­polgármester'és Szcitovszky Béla, a Ház elnöke. Az emelvénytől jobbra az An­­di'ássy-család: Andrássy Gyula gróf ég felesége, Andrássy Oréza és felesége, Andrássy Sándor és felesége, Bat (hány Lajos gróf és felesége, született Andrásig Ilona grófnő, Battyhdny Gyula gróf és fele­sége, C-Aráky József gróf és felesége, Odescalchi Károlyiló hercegné, Karáttonyi •Jenő gróf és felesége, született Andrásig Karolina, özvegy Almássy György grófné, PaUavicini György őrgróf és" fele­sége, Hadik-Barkóczy Endréne grófné; Dessewfjy Emil gráf és félesége foglaltak helyet. Á kormány képviseletében jelen­­volt Rakovszky Iván belügyminiszter, Belitska Sándor honvédelmi miniszter, valamint a nemzetgyűlés számos tagja.; Itt láttuk Lukács Györgyöt, Bsrzeviczy Albertet, Szász Károlyi, Wlassies Gyula bárót, Szterényi József bárót, Xerncs Antal püspököt, Csíszarik János .címzetes püspököt; a katonai előkelőségek közül jolen volt Koés Károly nyugalmazott al-­­tábornagy, Janky Kockára altábornagy, Vas-Wtüinqér Jakab ezredes stb ;• az egyetemi tanács, a kulturális in­tézmények, vármegyék, társadalmi intéze­tek küldöttei. Majdnem teljes számma! jelentek meg a Imdovika Akadémia első évfolyamának növendékei Hazai Samu báró volt honvédelmi miniszter vezetésé­vel. Képviseltette magát ezenkívül’ a Nemzeti Kaszinó, Zemplén, Szabolcs és Pest vármegyék, Tiszadob község, továbbá JÉW,ft wi}** A főváros emlékünnepe Andrássy Gyula gróf születésének Százéves évfordulóján

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék