Magyarság, 1923. augusztus (4. évfolyam, 171-195. szám)

1923-08-01 / 171. szám

1923 augusztus­­, szerda MAGYARSÁG Izgalom az cöiS€gcs párjai a tircselem­adó-Jafasli! Miatt Csak­ m­ártilisztviselöi javaslatot fogadott el a formann­­párt-Elvetettén az aranyparitásos fizetési-A politika féh­ei — A Magyarság tudósítójától — A pénzügyi bizottság előadója a nem­zetgyűlés esti ü­lésén beterjesztette a pénzügyminiszter már ismertetett adó­javaslatát, mely az 1921. évi jövedelmi adót 1922-re ötszörösre, 1923-ra huszon­ötszörösre akarja emelni. A pénzügy­­miniszter ezeket a fontos rendelkezése­ket az utolsó pillanatban az indemnitási javaslatba akarja felvétetni, ami ellen pártkülönbség nélkül a legerősebb kifogások hangzanak el. Az ülés után az egységes párti képviselők a folyosón csoportosultak és éles hangon kritizálták a pénzügyminiszter eljárását, aki még azt sem tartotta szükségesnek, hogy a terve­zett pótlást megelőzőleg az egységes párt­nak is bemutassa. Hangoztatták több mi­niszternek, így nagyatádi Szabó Istvánnak is, hogy ilyen körülmények között nem állanak jót az új rendelkezések sima el­fogadásáért és azokat az észrevételeket, amelyeket a pártban elmondani nem tud­tak, kénytelenek lesznek a pénzügyi bi­zottságban és a nemzetgyűlésben előadni A hangulat amellett nyilvánult meg, hogy a miniszter vonja vissza a szakaszt és külön törvényjavaslatban terjessze a nem­zetgyűlés elé. A Ház mai ülésén intézték el továbbá azt a huszonkilenc javaslatot is, amelyet az indemnitási vita során a köztisztvise­lők, valamint a magánalkalmazottak érde­kében az ellenzéki képviselők a Ház elé terjesztettek. A javaslatok közül a Ház, illetve az egységes párt a pénzügyminisz­ter felszólalása után ötöt elfogadott, azonban ezek sem voltak már időszerűek, mert a kormány legutóbbi rendele­tében, amelyben a köztisztviselők fizeté­sét szabályozta, már teljesítette azokat A leszavazott indítványok között volt az is, amely a minimális fizetést hatszáz aranykoronában akarta megállapíttatni s az ezt meghaladó fizetéseket pedig a s­zékebeli aranykoronának ötven százaléká­ban. Erre a javaslatra negyvenhat képviselő aláírásával névszerinti szavazást kértek, azonban a negyvenhat képviselő közül csak tizenheten voltak benn az ülésteremben s igy az elnök a névszerinti szavazást nem rendelte el. A jelenlévő néhány ellenzéki képviselő hiába állt fel szava­zásra a javaslatok benyújtásánál, a kor­mánypárt az említett öt javaslat kivéte­lével valamennyit elutasította, többek kö­zött azt is, amely a szolgálati pragmati­kát akarta rendeztetek Értesülésünk szerint a köztisztviselők tekintettel az állam szorult helyzetére a mostani fizetésjavítást megnyugvással fogadták, azonban vannak egyes kategóriák, amelyek méltánytalan elbánásban része­sültek. Így az egységesített fizetésre vo­natkozó rendeletben a postásüzemi és egyéb alkalmazottakat kivették úgy a Máv­mint az általi csoportból és a tör­vény ellenére ezek számára rendeleti­leg egy ötödik csoportot állítottak fel. Sé­relmesen intézkedett továbbá a rendelet azokról az államvasúti alkalmazottakról, akik négy középosztályt végeztek. Az itt felsorolt sérelmeket a szerdai ülésen az interpellációk folyamán Homonnay Tiva­dar szóvá fogja tenni. A storiHőlay­ez íR reszan­­szer ellen Bethlen István gróf miniszterelnök ma IValkó Lajos kereskedelmi miniszterrel együtt délben fogadta a szakszervezetek küldöttségét, amely a béregyeztető hiva­talok felállítását és az indexrendszer be­vezetését kérte a kormánytól. A küldött­séget Peyer Károly nemzetgyűlési kép­viselő vezette, aki beszédében rámutatott arra az elviselhetetlen nyomorra, amely­ben a fix fizetésű alkalmazottak és a mun­kások élnek. Egyben felhívta a miniszter­­elnök figyelmét, hogy amennyiben a kor­mány sürgősen nem tesz erélyes intézke­déseket az említettek életszavadardjának emelésére, úgy óriási méreteket ölt a kivándorlás, amely már eddig is veszé­lyeztette a magyar ipar fennállását. Bethen István gróf miniszterelnök át­vette a küldöttség memorandumát s vála­szában hangsúlyozta, hogy a kormány hajlandó közreműködni a fix fizetésű alkal­mazottak és munkások elé tornyosuló ne­hézségek elhárítására, azonban aggályos­nak tartja az indexrendszer bevezetését. Az indexrendszer bevezetése a kormány felfogása szerint gyorsítaná pénzünk tel­jes leromlását. A béregyeztetésről szóló törvényjavaslat a hosszúra nyúlt indem­­nitási vita miatt nem kerülhetett a nyári ülésszakban tárgyalásra és így nincs tör­vényes út arra, hogy a kormány beavat­kozzék, hanem csak mint közvetítő léphet fel. Beszédét azzal a kéréssel fejezte­ be, hogy az átmeneti válságos idő alatt a munkásság őrizze meg nyugalmát. Walkó Lajos kereskedelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a maga részéről bár­mikor hajlandó a munkaadók és a mun­kásság között felmerülő differenciák elin­tézésében közreműködni. Egyben kijelen­tette, hogy a kereskedelmi kormány állandóan figyelemmel kíséri azokat a tárgyalásokat, amelyek a korona romlása következtében a munkások és a munka­adók között alkalomadtán folynak. Peyer Károly a miniszterelnök és a kereskedelmi miniszter beszédére adott válaszában kijelentené, hogy a szakszer­vezetek vezetői teljesen átérzik a nehéz gazdasági helyzetet és csak az ő műkö­désüknek köszönhető, hogy az iparban még mindig nincs anarchia. Kérte a kormányt, hogy határozza el magát végre olyan intézkedésekre, amelyek lehetővé teszik a dolgozók megélhetését. Bethlen István gróf miniszterelnök ismételt beszédében adatokat kért a munkásság helyzetére vonatkozóan és arra kérte a szakszervezetek vezetőit, hogy amennyiben a munkásság és munka­adók között nézeteltérések merülnek fel, forduljanak bizalommal hozzá. Itt említjük meg, hogy a szakszerveze­tek memorandumának átnyújtása alkal­mából Budapest valamennyi ipari üzemé­ben és gyárában tíz percig szünetelt a munka. MES&Vh­lft az estefa$!©H©h Ssafettóriáját Sipőcz Jenő, Budapest polgármes­terének vezetésével a városok kongresz­­szusának küldöttsége ma délben felkereste Kállay Tibor pénzügyminisztert és Bod János közélelmezési minisztert, akiket arra kértek, hogy tegyék lehetővé a városi munkaképteleneknek és szegények­nek kedvezményes lisztellátását Egyúttal azt is kérték, hogy a tisztviselők fizetésé­nek ne ötven, hanem száz százalékát vál­lalja el az állam, legalább augusztus havára, mert ezzel a városokra óriási teber háramlik. Kállay pénzügyminiszter kijelentette, hogy nem tartja helyes poli­tikának, hogy minden terhet az államra igyekeznek hárítani a városok, azonban keresni fogja a lehetőséget arra, hogy az eddigi ötven százaléknál többet vállaljon az állam. Bod János közélelmezési­­ mi­niszter arra kérte a küldöttsé­get, legyenek tekintettel az állam nehéz helyzetére. Egyebet nem ígérhet, minthogy a kérdéseket tárgyalás alá veszi és módot keres arra, hogy a váro­sok szegény lakosságát élelemhez jut­tassa. A küldöttség­ ezután Kiss József népjóléti minisztert kereste fel, akit arra kértek, hogy engedélyezze az éhségadó kivetését. A miniszter hajlandóságot mutatott a kérés teljesítésére s meg­ígérte, hogy a városok polgármestereit ebben az ügyben ankétra fogja össze­hívni. Interpelláció a Nemzen tróféiintétetről A nemzetgyűlés szerdai ülésén Heil­iger István nagy érdeklődéssel várt inter­pellációt jegyzett be a Nemzeti Hitel­intézet jövőjéről. Hal­er szóvá fogja tenni a Nemzeti Hitelintézet részvény­­többségének megbízhata­tlan kezekbe ter­vezett átadását, megvilágítja az egész ügynek a hátterét és a pénzügyminisztert meg fogja kérdezni, hogy mi indította őt erre az elhatározásra, amelyet az egész keresztény magyarság sérelmes­nek tart. Teiesillu vejlu SzterémjS sterill Popovics 56no s ér­­einére? Napok óta a leghatározottabb formában beszélik a pénzügyminisztériumhoz közel­álló körökben, hogy Popovics Sándor, a fegyintézet elnöke a lemondás gondola­tával foglalkozik és távozása már csak napok kérdése. Popovics Sándor a korona váratlan óriási zuhanása és a kormány új pénzügyi politikája miatt akarja helyét elhagyni és a pénzügyminiszternek nem sikerült őt akarata megváltoztatására rá­bírni. Igen jó forrásból szerzett értesülé­sünk szerint a pénzügyminiszter máris sietett gondoskodni arról, hogy a fegyintézet egészen árván ne maradjon és két olyan pénzügyi szakemberrel kezdett tárgyalá­sokat, akikre az országban kevesen gon­doltak volna. Kállay Tibor a fegyintézet élére információnk szerint vagy Teleszky Jánost, vagy Szterényi József bárót akarja megnyerni. A pénzügyminiszter evvel a választással ismét megmutatta, mennyire szegény ötletekben és mennyire nem tud szabadulni a régi liberális pénzügyi poli­tika hagyatékától. Arról nem is akarunk beszélni, micsoda képtelenség most, ami­kor épp a Teleszky-féle politika teljes csődje nyilvánvaló lett, ennek a politiká­nak mozgatóját az egyik legfonto­sabb aktív pénzügyi pozícióba segí­teni, de ugyanakkor, mikor a kormánytól a közvélemény egész pénzügyi és gazda­sági politikájának alapos átdolgozását kívánja, mikor a magyar gazdasági erők megszervezésénél a hitel, a gazdasági vérkeringés szabályozásánál tudatos ma­gyar akarat érvényesítését sürgetik, nem lehet szó nélkül engedni, hogy a magyar fegyintézet vezetése teljesen a liberebs pénzügyi gondolkozás képviselőinek kezébe csússzon át. Már az első hírek is nagy visszajátszást keltettek a kormány­­párton és a keresztény ellenzéken is és bizonyos, hogy ha a pénzügyminiszter tervét meg akarná valósítani, a leg­hevesebb támadások indulnának meg a miniszter ilyen elhatározása ellen. A béKítÓBOJS­ZERZ&CK­ Ifit vagalm­azásár­al a felemelést-. Az indemnitási javaslat részletes tár­gyalásánál, értesülésünk szerint a kor­mányt támogató, papi képviselők indít­ványt fognak benyújtani, amelyben kérni fogják, hogy a nemzetgyűlés rendezze a káplánok pénzbeli java­dalmazásának kérdését, mert a mostani fizetésük egyenesen lesújtó. (Évi ötszáz korona !) lesserai isiién ünneplése Lendvai István, Cegléd városának újon­­nan választott képviselője ma délelőtti Budapestre érkezett és tiszteletére a ke­resztény társadalmi egyesületek, valamint az egyetemi ifjúság ünnepélyes fogadta­tást rendezett. A pályaudvaron Kádár Lehel intézett hosszabb beszédet Lendvai Istvánhoz és rámutatott arra, hogy Cegléd városában két gondolat mérte össze ere­jét : a középút és a meg nem alkuvó ke­reszténység. A küzdelemből a meg nem alkuvó keresztény gondolat került ki diadalmasan. Lendvai rövid beszédben megköszönte a meleg fogadtatást. Az angol temáRf vStezuta Berlinben enyfeJSSS a SGExuSitsáig — A fetermán#voSság etssíS­éxesé* a itarSaanen!­j'áuSü­ssíj összaüSésBőg­elHaSasxealiták A francia és belga válaszról általános­ságban s anélkül, hogy egyetlen monda­tot is elárulnának tartalmukból — igen pesszimista hirek érkeznek Londonból. A Reuter közvetítésével terjesztett jelen­tésekből kitűnik, hogy a két­ jegyzék rossz benyomást okozott az angol kormányban. Ma, kedden miniszteri tanácskozásra ült egybe a londoni kabinet s ezt in beszélték meg, hogy külön választ kü­ldjenek-e Berlinbe a német javaslatra, vagy pedig folytassák még a tárgya­lást Franciaországgal. A határozat­ról egyelőre nem adtak ki közlést a nyilvánosság számára. Londoni politikai körökben nem hiszik, hogy a Baldwin­­kormány valamilyen döntő lépést fog tenni Franciaországgal szemben, mert ebben az esetben ellenállásra találna a saját párt­ján belül, de azt sem tartják lehetséges­nek, hogy a kormány visszatér a passzi­vitás politikájához, amely Bonni Law idejét jellemezte. Ilyen körülmény közt nagyon valószínű, hogy London tovább foly­tatja a tárgyalást Párissal és Brü­sz­­szellel. A francia és belga jegyzék közt való el­térésről ma megállapítják a londoni hír­források, hogy a különbség nem olyan lényeges köztük, mint ahogyan eleintén hitték s inkább csak formai dolgokban jelentkezik. Carzon lord külügyminiszter tegnap fogadta a francia, belga és olasz követet. Az előbbi kettő a válaszjegyzé­­ket adta át, az olasz követ pedig szó­belileg közölte kormánya válaszát, amely lényegében az, hogy Olaszország meg­várja az Anglia, Franciaország és Belgium közt való tárgyalás eredményét s addig is kívánatosnak tekinti, hogy a tárgyalást a megegyezésig folytassák. Az angol parlament most tartja utolsó üléseit, amelyek után november 13-ig el­napolja magát. Lehetséges, hogy ezt az alkalmat akár Curzon lord, akár Baldwin miniszterelnök arra fogja fölhasználni, hogy a helyzetről nyilatkozzék. Berlinben a nemzeti koalíciós kormány alakítására vonatkozó mozgalmat egyelőre elhalasztották, mert a birodalmi gyűlés augusztus 8-án úgyis egyben­, s akkor el­intézhetik a kormányválság dolgát is. Emellett el fog hangzani addig az angol kormány nyilatkozata is, amely szintén hozzájárulhat esetleg a helyzet tisztázá­sához. Hogy a feszültség Berlinben pilla­natnyilag enyhült, kitűnik abból is, hogy a pártvezérek Stresemannal egyetemben ismét vidékre utaztak. BaSelwvs» cs4jfärtßh<Ö-.i K^SiattcöJsMt Londonból jelentik. A Daily Telegraph parlam­enti tudósítója szerint Baldwin miniszterelnök a Ruhr-kérdésről és a jó rá­tétetekről csütörtökön nyilatkozik a par­lamentben. VowáErte eurgsisrottBank­2 Londonból jelentik. A Times közli. Egyes körök úgy vélik, hogy a legutóbbi annol jegyzékre adott francia és a belga válasz a szövetséges kormányok között további eszmecserét fog eredm­ényezni. Nem titok azonban, hogy angol körök a jóvátételi kérdésnek diplomáciai jegyzé­kek kicserélése és diplomáciai tárgya­lá­­sok megindítása által való halogatásait a középeurópai helyzetre való tekintettel sa­­­­nálatos dolognak tekintenék. 3 r rwpe­r.­.-sta­r­tol * £­­ NAPIREND Aus$iss.£éiís 1. szerda | Sáp kél­­t 6. 22 p., nyiv.­sz.ik 19 ó. 17 n r £ Hold kél 21 ó. 34 p., nywgazik 9­0. ut I jt Kőld kát. és prot. Vas. Péter. fi I (Városliftot, Műcsarnok) 10—7.9. Hopp pe_ * rcDC-i­uzeum (Andrássy-ut 10.".'. szíum) 10—IS £ Bibliofil-Társaság fal­etszetki&llitaro (Ipar- X művészeti Muzeum­, Üllői-ut as. sz.) a—iá. £ Dudits Andor Eskütétel című fest- ~ ménye a Nemzeti Muzeum kupolacsar- £ nokatan 9—IS. l­ est-Buda grafurai kiáltj- X 1 t&sa (Szépművészeti Muzeum, y—IS.­ —X 4 könyvtárak: Fővárosi tin­váno* refertár -Gróf X 1 Károlyi-u. b.) 9— fél­én. Aknáém­éru ’könyv- X '• tár (Akadémia-utca 2. szám) 15—19. Egyetemit. könyvtár (Ferenciek-tere b. szám) 9—19. 2 Nemzeti Múzeum könyvtára (Múzeum-körut 1 14.) 9—13. Erzsébet Népakadémia könyv- X I ftik­aavatások: Honvédelmi miniszter-fogadás 6.­­ Kiállítások: 1. Országot Gyermekügyi Juvocín­á­k *1 I tára (vm., Német-u. 40. i. em.) 17—20. Örsi f­i pedagógiai könyvtár (Andressy-ut 69.) 1­ t—in'­­ Iparművészeti Hazaim könyvtára (IX., I|J­ói­us X 33.) 10—12. és II—a). — m Muzeumok : Nemzeti­­ Muzeum Ásványtár (Muzeum-kurut 14.) 9 13 fi Nemzeti Museum Növénytár (Akadémia-ll. fi 9—13. Szépművészeti Muzeum modern képtára fi (Aréna-ut 41. sz.) 10—43. Akadémiai Goethe- fi szoba (Akadémia­ u. 2.) 10—12. Iparművészeti fi Museum (Ullői-út 33-37. szám.) 9—13. Köz- S­zek­ede­si Muzeum (Városliget, Hermina-ut)9—17 fi ‘J­am­.ser-Museum­ (Andrássy-ut 69.) 10—13. Tűri. fi­radalmi Múzeum (Mária Valéria-8.) 10—13.­­ Mezőgazdasági Museum (Városliget) 10—13 fi Kereskedelmi Museum (Akadémia-u. 3.) 9—14' fi Aquincumi ásatások és Múzeum (Óbuda" * Külső Szentendrei-út). KERÉKPÁROK GUMIK, ALKATRÉSZEK világon létező összes kerék­párokhoz a legolcsóbban! ÁRJEGYZÉK INGYEN­­­ PÍ°5áPí CEAK­USZLÓ­ Budapest,VIII. kerü­­let, Német­ utca 45. Telefon: József 60-94. szám.

Next