Magyarság, 1923. augusztus (4. évfolyam, 171-195. szám)

1923-08-07 / 176. szám

6 hírek !­s (Az új budapesti sörös követ.) A '■görög forradalmi kormány takarékos­­­ságból több külföldi követséget meg­­­szüntetett, így megszüntették a buda­pesti görög követséget és helyébe- fő­­konzulátust szerveztek. A görög kor­mány most Lagodákisz külügyminiszté­rium­i főigazgatót bécsi és budapesti kö­vetté nevezte ki. Az új követ székhelye Bécsben lesz.­­ (A Fehérház serlegavató estélye a Pátria-Klubban.) 1919 augusztus 6-ának négy éves évfordulóját ma este 9 óra­ikor serlegavató fényes ünnepség kere­tében ünnepelték meg a Fehérház tag­jai a Pátria-Klubban. Az estélyen részt­vettek: József kir. herceg, vitéz Nagy­­Pál tábornok, Schnetzer Ferenc nyug.­miniszter, Tholt Gábor tábornok,­ Csécsi­­Nagy Imre altábornagy, Balás György báró táborszernagy, Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, Friedrich István, Bleyer Jakab, Csik­éry András, Pekár I Gyula, Zilahi-Kiss Jenő, Bakó László !stb. Az első szónok Csik­éry András volt, aki rámutatott arra a romboló­­munkára, amit a sajtó egy része vég­­isvett évtizedek alatt. Üdvözölte József kir. herceget, továbbá a honvédség fő­­parancsnokát s a honvédség tagjait. .Utána Pekár Gyula mondott serleg­avató beszédet, ismertette a Feh­érház működését, s József kir. herceg szere­pét az ellenforradalomban. A következő szónok József kir. herceg volt, aki a kö­vetkezőket mondotta: — Egész életemben magyar­­ hazám­nak h­ü katonája voltam s amikor szó volt arról, hogy azt a gonosz férge­t, amely kirágja az ezeréves tölgyet, el kell távolítani, hazafias kötelességem­nek éreztem, hogy élére álljak a moz­galomnak. (Éljenzés.) Igaz magyar sze­retettel üdvözlöm a Fehérház tagjait s mindazokat, akik a nagy munkából nagy részt vettek ki. A katona eszmé­nye a hősiesség. Nem távozhatom­ el ettől az asztaltól anélkül, hogy fel ne említsem, hogy sok polgári ruhába öl­tözött hőst láttam abban az időben, s’o­­lharam­at a Fehérház tagjaira és az el­­lenforradalmárokra emelem. (Éljenzés.) Zilahy Kiss Jenő alpolgármester tol­mácsolta meg Budapest közönségének üdvözletét. Végül Bakó László, a Nem­zeti Színház művésze szavalta el nagy hatás mellett a Himnuszt. Programon kívül még több felszólalás történt. A Fehérház tagjai a késő éjjeli órákig maradtak együtt kedélyes hangulatban. — (Kinevezések.) A kormányzó Szabó Elek közalapítványi igazgatói cim­mel és jelleggel felruházott közalapítványi főfelügyelőt közalapítványi igazgatóvá, Bund Károlyt, az Országos Erdészeti Egyesület titkárát pedig közalapítványi főerdőtanácsossá kinevezte. I — (Halandó istentisztelet a szocialista kormány eltávolításának évfordulóján.) IA bolsevizmus bukása után néhány nappal, 1919 augusztus 6-án távolították el az ellenforradalmárok a szocialista ■Pfitl1-kományt. Ebből az alkalomból ma délelőtt tíz órakor a belvárosi templom­iban hálaadó istentisztelet volt, amelyen megjelent József kir. herceg, Auguszta és Zsófia kir. hercegnők, Friedrich Ist­ván, Csik­éry András dr. Pekár Gyula, Bleyer Jakab, Balogh Ferenc, a kor­mány képviseletében Gogolub­ Károly miniszteri tanácsos, a honvédelmi mi­niszter képviseletében Tóth Gábor tá­bornok, a főváros képviseletében pedig Bárdy tanácsnok.­­ (A munkavédelmi hivatal tagjai elégtételt követelnek Peyer Károly­tól.) A Nemzeti Munkavédelmi Hivatal tagjai, akik a vasutassztrájk idején önfeláldozó és lelkes munkálkodást fejtettek ki, a legnagyobb izgalommal értesültek arról, hogy a nemzetgyűlé­sen Peyer Károly az öt jellemző feszte­lenül neveletlen stílusban csürhének nevezte a nemzetvédelmi, osztagokat. .Ezeknek a nemzetvédelmi csoportoknak a tagjai, most keresik az utat és mó­dot ahhoz, hogy ezért a minősíthetet­len és biztos fedezék mögött elkövetett sértésért elégtételt szerezzenek. Termé­szetesen ennél az elégtételkeresésnél mindig szem előtt kell tartani azt, hogy Peyer Károlyt a mentelmi jog védi, azonban még egy szociál­demokrata képviselőtől is meg lehet követelni annyi tisztességérzetet, hogy ha előkelő főtiszt­viselőket, idős úriem­bereket, feddhetetlen múltú férfiakat csürhének nevez, ezért legalább a nem­­zetgyűlés színe előtt kérjen bocsána­tot. Ha Payer Károly megkapta azo­kat a leveleket, amelyeket az elkesere­dett és megsértett urak hozzánk kül­döttek, valószínűleg meg fogja, bánni, hogy oly hősi kitörésre ragadtatta magát.­­ (Harding elnök halála.) Newyork­­ból jelentik: Amíg a vonat Harding el­nök holttestével végigfutott Amerikán, a templomokban mindenütt gyászisten­tiszteletet tartottak. Valamennyi állo­máson a gyászolók nagy sokasága je­lent meg, hogy virágokat helyezzen el a gyászkocsiban. Coolidge elnök rende­letéhez képest a keddi naptól három napig az állam valamennyi közhivatalá­ban szünetel a munka. Az új elnök az­zal kezdte meg hivatali működését, hogy a jövő pénteket, Hardingnak Marionban való temetése napját, nemzeti gyásznap­nak nyilvánította. Coolidge megtartja az egész igazgatási személyzetet, amely Harding alatt szolgál­.­­ Harding el­nök halála alkalmából szombaton meg­jelent az amerikai Egyesült­ Államok budapesti követségén Bartha Richard, a kormányzói kabinetiroda főnöke, hogy a­ kormányzó legmelegebb részvétét tol­mácsolja. Ugyanakkor részvétét fejezte ki a külügyminiszter nevében Kánya Kálmán rendkívüli követ és meghatal­mazott miniszter is. Európában vala­mennyi amerikai konzulátusi hivatalnál a gyász jeléül négy napig szünetel a hivatalos munka. A­­budapesti amerikai konzulátusra ez a rendelkezés természet­szerűen szintén kiterjed. Ennek alap­ján a magyar kivándorlókat és vissza­­vándorlói­at védő iroda közh­írré teszi, hogy mindazok, akiket folyó hó 7-ére, 8-ára, 9-ére és 19-ére idéztek be vízum­­ü­gyben az amerikai konzulátus útlevél­­látta utazó hivatalához, az említett na­pik helyett folyó hó 11-én, szombaton jelentkezzenek ott.­­ Berlinből jelen­tik, hogy a hatóságok intézkedésére va­sárnap félárba nem eresztették a város­háza tornyán lévő zászlókat, hogy ezzel együttérzésüket fejezzék ki a Harding elnök elhunytan érzett gyászban.­­ (A júniusi ellenforradalom évfor­dulója.) Az 1919 Júniusi Bajtársak Szö­vetsége szombaton ünnepelte a júniusi ellenforradalom évfordulóját. Mándok­y Sándor tábori főpap imája után Seör­­tsey József kormán­yfőtanácsos, a Ma­gyar Nemzeti Szövetség alelnöke­ mél­tatta a Júniusi Bajtársak Szövetségének szerepét. Ezután Perényi Zsigmond báró tartott hosszabb beszédet. Azt han­goztatta, hogy a legfontosabb feladat jelenleg a nemzet összetartásának érzé­sét és a haza iránti kötelesség érzését beültetni a lelkekbe. Az elmúlt időkből csak azt a tanulságot lehet levonni, hogy gyűlölni csak a haza ellenségeit kell, azokat, akik körülöttünk arra tö­rekednek, hogy megfojtsanak bennün­ket. Altenburger Gyula, Mokcsay Zol­tán és Mándoky Sándor mondottak po­­hárköszöntőket. Végezetül ismét megis­mételték a Júniusi Bajtársak Szö­vetségének azt a fogadalmát, hogy a nemzet igazi céljaiért mindig készek csatasorba állni. Az illő A Meteorológiai Intézet jelentése sze­rint a légnyomás általában nagy. Vi­szonylag kicsiny a légnyomás a Finn­öböl táján és Skóciától nyugatra. Euró­pában az idő túlnyomóan száraz és mérsékelten meleg. Hazájukban derült idő uralkodott. A hőmérséklet alacso­nyabb a normálisnál. Maximuma 29 fok Kecskeméten, minimuma 3 fok Eger­ben. Jóslás: Túlnyomóan száraz idő vár­ható hőemelkedéssel. — A földmivelés­­ü­gyi minisztérium vízrajzi osztályának jelentése: A Duna Straden— Bécs között, Oroszvárnál, Budapest és Baja között árad, egyebütt apad. Pozsonynak Zi­­monynál igen alacsony, egyebütt ala­csony vizállásu. A Tisza Vásárosna­­ménynál árad, egyebütt apadó jellegű. Titeinél alacsony, innen feljebb igen alacsony vizállásu.­­ (A volt cs. és kir. 101-es gyalogei­­red emlékművének leleplezése.) Békés­csabáról jelentik: Vasárnap délelőtt az egész város részvételével leplezték le a volt cs. és kir. 101-es gyalogezred em­lékművét. A honvédelmi minisztert az ünnepségen Kruscin Manó tábornok képviselte. Az ünnepség tábori misével kezdődött, amelyet Hévay Gyula plébá­nos, a 101-esek tábori lelkésze mondott. Kuntz Henrik evangélikus tábori lel­kész mély érzésű imában emlékezett meg az ezred hősi halottairól. Setényi Pál dr., volt 101-es főhadnagy mondott hatásos emlékbeszédet. Az emlékművet Krusina tábornok koszorúzta meg első­nek, majd a honvédség, a város, a kü­lönböző testületek és iskolák helyeztek el koszorút. Az ünnepély után a hon­védség díszszázada és a volt 101-esek díszmenetben vonultak el a tábornok és a közönség előtt.­­ (A gyulai Erkel Ferenc em­lék­sakkversenyen) az első díjat Gruber (B.­Csaba) nyerte 11 nyert ponttal, II. Kulcsár (Debrecen) 9V2, III. Jakab (Bu­dapest) 9, IV. Steiner L. 8V2, V. Steiner E. 8, VI—VII. Havasi és Chalupetzky (Győr) 7*/*. Részt, vettek még: Szigeti, Bakonyi, Tóth, Bakos, Scherer, Sipos és Horváth dr.­­ .— — (Márki Sándor feljegyzései.) A mai napon közölni kezdjük azokat a föl­jegyzéseket, amelyeket Márki Sándor, a nagy történetíró, a menekült kolozs­vári egyetem ősz tanára volt szíves rendelkezésünkre bocsátani. E följegy­zések helyét valahol az anekdota és a történelmi miniatűr között lehetne meg­állapítani. Külön érdekessége vala­mennyinek, hogy a kiváló tudós maga gyűjtötte hosszú élete alatt s minden esetben följegyzi, mikor és kitől hal­lotta? Túlnyomórészt erdélyi dolgok, olyan nemes magyar nyelven írva, ahogy ma Márki Sándoron kivül alig­­néhányan tudnak írni Magyarországon. Nem nevettetők a Márki Sándor em­lékei. De olykor-olykor, ha mosoly­­gunk is egyet, könny csillan a sze­münkbe. A Kemény Zsigmond tragé­diáját felvillantó kis epizód példának okáért megrendítő, Márki Sándor föl­jegyzéseit, — egy letűnt hatalmas kor­szak mélabús apróságait — időről­­időre fogjuk közölni. Számuk körül­belül száz.­­ — (A nürnbergi rendőrkongresszus.) Kü­rnbergből jelentik: A Szent Katha­­rina-templomban nyitotta meg Marich Ágoston ny. budapesti rendőrfőfel­ügyelő a rendőrkongresszust. Nürnberg város részéről Wolfram szenátor és Papp rendőrfőnök üdvözölték meg a kongresszust. Négy ülés alatt letárgyal­ták a szövetség alapszabályait és meg­választották a tisztikart. Elnök lett Schober bécsi rendőrfőnök, alelnökök A. Ivask (Észország), A. Dambekolus (Riga), Wirth A. (Linz), Beier dr. (Drez­da), ügy­vezető-igazgató: Marich Ágos­ton lett. A kongresszust a jövő évben Bécsben tartják meg.­­ (Párbeszéd a Hegyalján.) A Tokaj-Hegyfaljáról írja egyik olvasónk: Van a városkánkban egy kisbirtokos, aki, hogy zongorát vehessen a kisasz­­szony lányának, eladta egy tag földjét. Néhány hét óta a szalonban áll a zon­gora. Minap a kapujában áll ez a kisbirto­kos. Éppen arra hajtat könnyű kocsijá­ban egy barátja, aki arról nevezetes a vidéken, hogy eladta a házát s annak árából vette a kocsit és lovat. Meglátja tehát ezt a barátját s odakiált neki: — No János, hajtod már a­­ házat? János se maradt adós. A szalonból ép­pen kihallatszott a házikisasszony zon­gorája. János tehát visszakiáltott: — Én legalább hajtom... De a te lá­nyod odabent veri a­­ tagot! — (Repülési rekord.) Parisból jelentik: Coupet fralícia repülő tíz lóerős motor­ral felszerelt repülőgépen vasárnap reg­gel 100.000 lábelyi magasságra emelke­dett.­­ (A volt magyar királyi pápai 7-es honvéd huszárezred) tisztikara aug. 17-én délelőtt fél 10 órakor a pápai nagytemplomban a világháborúban el­esett hőseink lelkin­dvéért és emlékéért gyászmisét mondat. A gyászül­ésére A­d­­dossy György nyugállományú tábor­nok, az ezred volt parancsnoka az ez­red özvegyeit, árváit, volt tisztjeit, al­tisztjeit és huszárjait meghívja. Gyü­lekezés fél 9 órakor a volt magyar ki­rályi pápai 7. honvédhuszárezred lakta­nyájában, akik a gyászmisén részt­­venni óhajtanak, szándékukat közöljék legkésőbb augusztus 10-éig Botka Jó­zsef főelőadóval a 2. honvéd vegyes dandár parancsnokságnál.­­ (Gyászmise I Windisch Károly lelki­­üdvéért.) Az Új Lap szerkesztősége augusztus 11-én délelőtt 9 órakor a Fe­rencesek belvárosi templomában Win­­d­isch Károly hírlapíró lelkin­dvéért gyászmisét mondat. — A sajtót­anfo­­lyam, melynek egyik, megalapítója és tanára volt az elhunyt, tanári karát és hallgatóit ezúton kérem fel, hogy a gyászmisén minél nagyobb számban je­lenjenek meg. 1923 augusztus 6. Des­­sewffy István dr. sajtótanfolyam előadó dékán-h.­­ (Egy úriasszony titokzatos eltűnése.) Pillenber­fer Emil dr., budapesti orvos bejelentette a rendőrségen, hogy fele­sége, született Szentgály Erzsébet két nappal ezelőtt, rövid látogatásra eltá­vozott Horthy Miklós­ út 37. szám alatti lakásáról és azóta nem adott életjelt magáról. Az asszony idegbeteg volt és néhány nap óta feltűnően izgatott. Negyvennégy éves, körülbelül 160 cm. magas, szeme zöldeskék színű, haja gesztenyebarna, szemöldöke összenőtt, fekete. Sárga kalap, sárga testhezálló ruha, fehér félcipő volt rajta, amikor utoljára látták. A rendőrség az eltűnés ügyében megindította a nyomozást. — (Ovomaltiu) a legjobb erősítő szer szellemileg és testileg kimerültek ré­szére. — (Nősülés — autóra.) Az eset sze*. szerint megtörtént néhány nappal ez­előtt. Az Erzsébet­ körúton elakadt a fiatal és »szegény« tőzsdés autója. Odamegy­ hozzá az öreg és gazdag tőzsdés és mi­vel tudja, hogy huszonnégy esztendős fiatal kollégája mindössze egy tőzsdei cég nem éppen jelentékeny alkalma­zottja, elcsodálkozik. — Mi az? Magának annyi pénze van, hogy már autón jár? — Huszonöt millióért vettem, —— mondja a fiatal. — Az volt minden va­­gyonom. Azonfelül egy krajcárom sincs... — Dehát akkor minek vette az autót? — Nősülni akarok! — Nősülni? — néz nagyot az öreg és gazdag tőzsdés. — Ki az ördög hallotta, hogy a nősüléshez autó kell? S hozzá egy krajcárom se maradjon. A fiatal és »szegény« tőzsdés erre a következőkben adta meg a felvilágosí­tást: — Tecsik tudni kérem, megvettem ezt az autót. Becsületemre mondom, ezen kívül olyan szegény vagyok, hogy még éjjeli szekrény sincs az ágyam mellett, mert arra nem telik. De az autóra föl­­tétlen szükségem van. Az autóval min­den este vagy a Wipnerbe, vagy a Uun­­delbe hajlok ki s megvacsorázom. Tehsik tudni, ott találni a legtöbb felvidéki zsidót... — De miért éppen felvidéki? — cso­dálkozott el másodszor is az öreg és gazdag tőzsdés. A fiatal és­­szegény« nevetett. — Mert azok szokolban adják a hoz­oo­mányt... — S biztosra veszi, hogy benősül az autója? — Ajaj! — legyintett a fiatal. — Még ezen a nyáron. De csak olyan parti kell, amelyik legalább ötszázmillió magyar koronát hoz szokolban. Tes­sék csak meghallgatni: ismerem én az üzletfeleimet! Ha az a felvidéki tatu azt­ látja, hogy nekem huszonnégy éve a koromban saját autóm van, csak úgy,­ repíti hozzám azt az ötszázat. Milliók­­ban! Mert az autót látja. Hogy éjjelii szekrényem nincs, azt nem látja. De azt veszünk majd az ötszázból. Az öreg fejet csóvált, de azért tet­­szett neki: — S biztos az az ötszázmillió? — Akár ma adhatom kosztba, «•* nyugtatta meg a fiatal. Aközben a soffőr rendbehozta as. autót. Az ifjú gépkocsi-tulajdonos *, h­átulsó ülésbe vágta magát, köszönt és odaszólt a soffőrnek: — A Gundelhez! MAGYARSÁG 1923.augusztus 7, bead A cukor ára, mint pacsirta. Fölfelé száll, eget hasítva A szédületes magasságba Dalát trillázva és cifrázva Dala lyukat fur a kék égbe Mindenható kartellt dicsérve.­­ (Betiltották a házmesterek gyülé­sét) A Házfelügyelők Országos Szövet­sége vasárnap délutánra, a­ régi képvi­selőház üléstermébe nagygyűlést hirde­tet, amelyen a házmesteri javadalma­zások és különösen a kapupénz felem­e­lését akarták megvitatni. A rendőr­ség azonban az akkor még érvényben vot kivételes állapotokra való tekintettel a gyűlés megtartását nem engedélyezte. Ilázasság- Néhai Váran­g­ay Ferenc jószágigaz­gató és neje született Sokolowski Franciska leányát. Klárikát (Nyíregy­házán) eljegyezte Xvámosy Mihály kir kúriai biró és neje született Vámos­, Ilona fia: Mihály, uradalmi intéző Gö­rögszálláson.­­­ (Megint drágult a cukor.) A pénz­ügyminiszter az importcukor kincstári részesedését kilónként 1398 koronára emelte fel. Ennek következtében ma a kristálycukor 1750, a kockacukor ponta 1800 koronára drágult kilónként. -----------------------Küzdelem az _* --------­ÖREGSÉG ELV­EI 30 év óta folyik elismert sikerrel dr. Jutassy tanár kozmetikai gyógyintézetében, (Budapest, IV . Kossuth Lajos ucca 4.) Leghatalmasabb fegyverünk a dr. Jutassy Kozmetikus kenőcs, mely élteti, táp­­______tálja az arcbőrt és elsimítja a ráncokat

Next