Magyarság, 1923. október (4. évfolyam, 230-246. szám)

1923-10-12 / 230. szám

«'clelős szerkesztő: Ml lotav ISTVÁN Szerkesztőség: VII. kerület, Miksa-utca 8. szám. TelQÍoii: Józ3«ffG8-4H), József 08-91, - Kiadóhivatal: • VII. kerület, Miksa-utea S. Telefon: Józsel OS—92, j Megjelenik liétíő kivételével mindennap. A bafer diktátor befeMi az éfel-Máüiarco! a szociáldemokrácia ellen MUmben, oki. C (A Muaijarsúg kiküldött tudóul!ójától) Négy esztendő óta nemcsak a ba- Sor, de az összes német naclonalis* Tták egyik nagy reménysége és po- Sitikai vezére, Kahr dr. ma ismét Bajorország élén áll és mint diktá­tor intézi a bajor ügyeket, Kahr, üuint bajor miniszterelnök szervezte íneg ft müncheni kommunizmus ■után Bajorországot és mikor a nép* jpárt megbuktatta, vonult vissza a (politikától, hogy megvárja, műig ideje ismét elérkezik. I Most ütött az órája. A passzív el­lenállás bukása után ugyanazok a ^jelenségek mutatkoztak Néniet­­iorizágban, mint 1918 novemberé­ben. Az anarhia szele csapta meg )a felelős emberek arcút és úgy lát­szott, bogy az általános fejvesztett­­jségben a jobbszélről és balszélről taogindul a roham a mai állam el­len. A bajor kormány nem érezte tenagát többé elég erősnek, hogy ha ‘Hitler és a horogkeresztes nemzeti fczocfalisták fegyveresen akarnák Selkergetni a korrupt parlament [korrupt kormányát, vagy Szász­­lomágból vörös offenziva indul meg j— az állami tekintélyt fegyvere­den tudja megőrizni és ekkor lór­id ült az egyetlen emberhez, aki Ba­jorországban mindenkinek impo­nál, akinek erős kezét ismerik, — ÍKahrhoz. Kahr engedett a hívás­inak, kezébe vette a gyeplőket — és hligba fogja azokat hamarosan el­engedni. Fölkerestük a bajor diktátort, Ihogy tőle halljuk meg, milyen tö­rekvéseket akar megvalósítani és pnerrefelé akarja vinni Bajororszá­got és azon keresztül Németorszá­­jgot is. Kahr alacsony, zömök férfi, fölül van a hatvanon, do ez nem látszik rajta, koromfekete, szinte íolaszos típus, egész fellépése — azt lehet mondani — tudatosan diktá­­jtori, kemény, határozott, kurta mondatokban beszél, impulziv és pem tétovázó; azt mesélik, a mi­niszterek, akik most lényegileg ha­táskör nélkül maradtak, valóság­gal félnek tőle. A bajor föállam­­frktos, amint hivatalosan címezik, B magyar sajtó részére adott nyi­latkozatában bevezetőül azokkal a híresztelésekkel foglalkozott, ame­lyeket a világsajtóban a bajor dik­­jtátor terveiről terjesztettek. — Valóban csak csodálkozni tu­dok azon, hogy még mindig annyi Ostoba ember akad, akik minden (Ostobaságot elliisznek. Bajorország nem fog szállítani a világnak sem puccsot, sem monarhia- k?kioltást«, fém különválást a birodalomtól. — Én megmondom egész nyíltan, mit akarunk. Szeretem, mint őseink, a nyílt, becsületes harcot, a véle­ményemet mindig kimondom, te­kintet nélkül bárkire és örülök, ha ezemtől-szeuiben látom az ellen­feleimet. Elhatároztam, hogy min­den erővel harcolok azért, amit ha­zám érdekében jónak látok és nem fogok tágítani. — Első feladat a nemzeti becsüle­tet a régi piedesztálra emelni. A becsület minden nemzetnek, épp-; ugy, minj, minden embernek is, a J^aagyobb kincse. Most sajnos, nem volt elég evőnk az ellenünk in­tézett támadásokkal szemben a be­csületünket megvédeni, de ezt meg akarom változtatni. Nem szabad tűrnünk azt sem, hogy továbbra is rajtunk legyen a háborús felelős• ség szégyenfoltja. — A második feladatom az ál­lami tekintély védelme és helyre­állítása. Egy államban csak az ál­lamhatalomnak szabad erősnek lenni, másnak nem, különben kifelé nem tud kellő erővel fellépni. Párt­emberekből ismét állampolgárokat kell csinálni. A német birodalom csak akkor lesz erős, ha az egyes német államok megerősödtek, tudo­másul kell tehát venni mindenki­nek, hogy ami Bajorországnak hasz­nál, használ a nagy német népnek is. Mindert nemzeti érzésű elemet összefogva, helyre is fogjuk állí­tani Bajorországban az állami te­kintélyt, Semmiféle puccsot nem fogunk eltűrni. — Abból, amit mondtam, termé­szetszerűleg következik, hogy Bajor­ország .semmiféle szeparációs poli-m tikát fizni vem akar, és vem is fog. Az kétségtelen, hogy a bajor nép túlnyomó többsége előtt nem na­gyon rokonszenves az 1918-as forra­dalom után létesített weiinári al­kotmány, amely szerencsétlenségbe sodorta az egész nagy német népet. Mi vissza akarunk térni a bismarcki föderalisztikus alkotmányhoz, amely a német törzseknek testvéri együtt­működését biztosította. Mi úgy te­kintjük Bajorországot és a Német­birodalmat, mint a sziámi ikreket, nem szabad őket egymástól elvágni, mert elpusztulnak. Döntő fontos­ságú történelmi, gazdasági és er­kölcsi kötelékek kapcsolják össze a német államokat és Bajorország nem akarja magát kivonni ebből a sorsközösségből, — Sok szó esik mostanában a monarhikus államformáról. A mon­­arhia kérdése háttérbe szorul ma a német birodalom egyéb, égetően fontos problémái előtt, mint ahogy a mi trónörökösünk, Piupprecht her­ceg ezt nagyon szép szavukkal kife­jezésre is juttatta. Az azonban tény, hogy a bajor nép óriási több­sége monarhista. Énrólam azt mondták, hogy ki akarom kiáltani a inonarhiát. Ez azok közé az os­toba hírek közé tartozik, amelyek­ről előbb szóltam, amelyeknek ter­jesztésében — lojálisán el kell is­mernem — a belföld egy színvona­lon áll a külfölddel. Legutóbb már olyan híreket is bocsátottak világgá, hogy Bajorországból pápai, egy­házi államot akarunk csinálni. Ez a hir mutatja, hogy u mai hiszté­rikus időkben minden abszurdum hihetőnek látszik. Én sokkal jobb monarhista vagyok, semhogy most egy ügyetlen kísérletezéssel koc­káztassam a monarhista gondola­tot. Nem akarok a bajor és német történelemben mint hires kalandor és bandavezér szerepelni. ­— Általában, elég volt a kísérle­tezésekből, Elég kárt okozott már nekünk a marxista kísérletezés. A jövőben a legélesebben szembe kell szállnunk a marxizmussal, amely nemzetköziségével megbontotta a német nemzet ^ségéj, amely--Btft-^ térin lista vilúgfolfogásával egymás ellen uszította az egyes osztályokat. A marxizmus, a szociáldemokrácia szemét az államban, amelyet ki kell tisztogatni, amellyel nincs alkudo­zás és paktum. A német nemzet neui tűrheti egy kisebbség, egy osztály diktatúráját. A marxizmus hiába fedezi magút azzal, hogy a munkás­ság érdekeit képviseli, a munkássá­got mi is megbecsüljük, úgy a szellemi, mint. a fizikai munkást az állam és nemzet nagy fontosságú tagjának tekintjük, de kell, hogy a München, okt. 8 (A Mtnjyarsói) kiküldött tudósítójától.) Hitler Adolf ma egyike Német­ország legaktuálisabb embereinek. Három éve csatázik kíméletlen erő­vel a köztársaság, a parlaruemt, a »November—Verbrecher*, a szociál­demokrácia ellen, követeli a dikta­túrát és a kíméletlen leszámolást a belső ellenségekkel és most na­gyon közxil jutott ahhoz, hogy kí­sérletet tehessen ezeknek a követe­léseknek megvalósítására. Hitler nagyban készülődik is," hogy »történelmi misszióját« telje­sítse. Nagy erőfeszítéssel tanul, meg akarja szerezni azt a politikai mű­veltséget, amelyet mint munkás Ausztriában nem kaphatott meg. Egyenesen bámulatos agitációs te­vékenységet fejt ki, mindennap Bajorország más és más pontján tűnik fel, megszámlálhatatlan nép­­gyülésen beszól. Szónoki egyéni­sége — nemélem nem veszik rossz­néven ezt a párhuzamot — nagyon emlékeztet Friedrich Istvánéra, rendesen fel-alá sétál a pódiumon, zsebredugott kézzel, közvetlenül, könnyeden, valósággal lebeszélget a publikumhoz, tréfálkozva, csípő­sen fűrészelve intézi el a politikát és a politikusokat. Különben nyers, darabósvonásu arcán örökösen gunyoros mosoly, és a nép rajong érte. Neki sikerült a munkástöme­gek közzé is beférkőznie és még azok is, akik csupán ügyes dema­gógnak tartják, elismerik, hogy ez­zel sikerült a szociáldemokrácia ha­talmát Bajorországban lényegesen meggy engitenie. Másik érdeme, amit mindenki elismer, hogy az ő agitáció ja szorította egészen hát­térbe Bajorországban a szeparációs törekvéseket, Hitler a német egy­ségnek legelszántabb hive. Most, mikor főhadiszállásán be­szélek Hitlerrel és alvezóreivel, köztük . a legtevékenyebbel, Esser Herman na], már ismét indulóban vannak Nürnbergbe, automobil­szemüveg, bőrkabát rajtuk, autón mennek, mert a vezérkarnak állan­dóan két automobil áll rendelkezé­sére. A főhadiszállás egy pillanatig sem nyugodt, itt van a Völkischer Beobachter szerkesztősége és mel­lette a sStosstruppok« központja, állandóan érkeznek kerékpáros kül­döncök, katonás tisztelgéssel je­lentkeznek az ügyeletesnél, mint a valóságos főhadiszállásokon,. Bizalmatlanság Kahr iram Elsőnek megkérdeztük a nemzeti •Qgynalisták vezérét, hogy miért vi­munkások is érezzék, hogy nem­csak jogaik, de kötelességeik is van­nak az állammal szemben. — KélpVilágnézet harcol itt, — mondotta a bajor diktátor, befeje­zésül. — Ennek a harcnak kimene­tele döntő az egész német nép sor­sára és döntő egész Európára nézve, mert egész Európa érdeke, hogy Németország végre befelé konszoli­dálódjék és teljes erővel hozzákezd­hessen az újjáépítés esztendők ótv megakadt munkájához. Ksulnni Endr« t923 október 12, péntek R Áfa 3519 Um&m Budapest, IV. évi. 230. (835.) szám m uaíMMic Előfizetési árak' negyedévre 20.000 korona. Egy hóra Zoookorona. Egyes szám ára hétköznap 330 korona, ­­Vasárnap 400 korona. Ausztriában hétköznap és vasárnap 2000 osztr. K. itálír űv. nyiiafftozafti a Htogijarsag fudősifőja előtt Hitler nyilatkozik a Magyarság tudósítója előtt «elletnek bizalmatlansággal Kahi, bajor diktátorral szemben, és miért jelentették vele szemben a nyílt harcot? — Kahr ur — volt a válasz — egy­­izben már, mint miniszterelnök be­bizonyította, hogy ily nagyfontos­­ságu állást megfelelően betölteni nem tud. Semmi okuk sincs fel­­teiftii, hogy pár hónap, vagy esz­tendő alatt Kahr ur egyénisége és képességei, átalakultak volna és e miatt a személyes bizalmatlanság miatt vem támogathatjuk őt. — Kit kívánnának Kahr, helyére? — Bajorország diktátora ma csak egy ember lehetne, Pöhne volt mün­cheni rendőrfőnök. ..csal« ml lőtietHnh.. — IOs az egész« Német birodalom diktátora? — Ez a kérdés egy kissé agresz­­sziv. Az kétségtelen, hogy a mai parlamentáris rendszer, teljes csődbe jutott, ezt beismerik a parlamenti urak is és tudja minden ember. Ke­ressen egész Németországban egyet­lenegy embert, aki előtt még a par­lamentnek, politikai pártoknak és frakcióvezérüknek tekintélyük van, ilyent nem fog találni. Ez a heten­kénti kormánycserélgetés és diplo­matikus izzadás, amig egy uj ka­binetet nyélbeütnek, világosan mu­tatja, hogy az egész rendszer nem­sokára utolsót vonaglik. Ezután természetesén csak mi jöhetünk. A nemzeti szocializmusnak határozott ideáljai vannak és mi bízunk ön­magunkban. Hogy azután u mi ré­szünkről ki fog az élen állani, hogy kik lesznek az esetleges direktórium tagjai, arról most beszélni valóban még nem időszerű. Meggyőződésem, hogy a változás már csak igen rö­vid idő kérdése. Napot előre nem lehet mondani, 1918-ban sem tudta senki bemondani az összeomlás dá­tumát, de mindenki érezte, hogy jöru — Milyen erővel rendelkezik most a nemzeti szocialista tábor? — Pozitív adatokat persze nem mSndhatok, tény, hogy a nürnbergi nagy szemlén hatvanezer, ember, vett részt, hogy csak magában Mün­chenben harmin^háromezer embe­rünk van, pedig két év előtt egész Németországban alig volt három­száz. —; Melyek a legsürgősebben meg­valósítandó programpontjaik? — Az első és legfontosabb feladat végre idehaza rendet csinálni, le­számolni a marxizmussal és meg­tisztítani az országot minden bűnös és Mtos elemtől

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék