Magyarság, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-01 / 51. szám
1924 március 1. szombat MAGYARSÁG behontottti a gomistáruk és a cukor árát — A Magyarság tudósítójától —• ■ A két hét előtti nagy koronapánik Mátén a külföldről behozott fűszer- és gyarigatáruk aránytalan mértékben megdrágultak. Most, hogy a külföldi devizák bizonytalan áringadozása szűnőben van és e téren némi csökkenés mutatkozik, az Átvizsgáló Bizottság szemlét tartott az üzletekben és ez alkalommal azt igyekezett megállapítani, hogy az egyes közszükségleti cikkek ára arányban áll-e a mai devizaárfolyammal, így a többek között a fűszer- és gyarmatáru cikkeknél meglehetős nagy eltolódás tapasztalható a dollár mai árfolyamával szemben. A nagykreskedők a dollár múltkori nagy kiugrása alkalmából egyszerre csaknem ötven százalékkal emelték fel a fűszer- és gyarmatáru nagybani árát Az Árvizsgáló Bizottság felszólította a nagykereskedőket, hogy a külföldi fizetőeszközök mai arányához képest mérsékeljék a magasabb dolláralapon megállapított áraikat.. Ebben az ügyben a fűszer- és gyarmatáru nagykereskedőikkel az Árvizsgáló Bizottság elnöke ma délben értekezletet tartott és ez alkalommal a nagykereskedők, a felszólításnak engedve, átlag 20%-kal leszállították a külföldről beszerzett háztartási cikkeik árát A gyarmatáruk olcsóbbodása e szerint, nagybani tételenként így alakult: Az összes háztartási cikkek nagyarányú drágulását véve alapul, ennek a néhány kiválasztott importcikknek az árleengedése nem volna különösebb tejenthogy, ha ezzel a ténnyel magával az Árvizsgáló Bizottság nem azt akarta volna kommentálni, hogy az indokolatlanul magasan tartott árak lemérsékelését most már az egész vonalon erélyesen keresztül akarja vinni. A külföldi termelésű gyarmatáruk után sorra következnek a hazai származású közszükségleti cikkek, beleértve természetesen a textilárukat is. Még egy kellemesen hangzó hír az árleszállítások frontjáról. A nagykereskedők ma délben bejelentették, hogy miután a cukorkartell a cukor árát a vagontételben való vásárlásnál kilónkint 700 koronával leszállította, ugyanennyivel a nagykereskedők is mérséklik azx eddigi, cukorárakat. Eme szinte hihetetlenül hangzó hírnek az a magyarázata, hogy" a cseh szokás némi olcsóbbodása következtében a cseh és a magyar cukorárak közötti arány a mi javunkra javult. És így a cukorkartell kénytelen volt ez egyszer, a saját kárára ugyan, de tudomásul venni és végrehajtani ezt a néhány százkoronás árleszállítást. Ne gondolja azonban senki, hogy a cukorkartell ezt a saját emberségéből csinálta. Mindenesetre nagyrészt avar az árak leszállítása körül annak a körülménynek, hogy már a pénzügyminisztériumban is kezdik megsokalni a cukor kar teli garázdálkodását. Természetesen, ennek a 700 koronás nagybani cukorár leszáll Hasnak a kiskereskedelmi cukoráraknál is érvényesülniök kell. Tekintettel arra, hogy a kiskereskedelemben most már némiképpen ismét,, helyreáll a verseny, arra lehet számítani, hogy a 700 koronás árleszállítással együtt a közeli napokban a cukor legalább 1000 koronával lesz olcsóbb a kiskereskedelmi forgalomban. ▼olt Most ezer koronákban Kávé marquesi 88 80 » Santos 33 42 » Rióta a? • Rizs Burma 761 670 Tea Sousoung 8a 73 Bors 31 26 Kakaó 38 33 Orango Porca 123 105 A MtemmaMKS a legegészségesebb, legértékesebb táplálék egy csésze tejhez 3 kávéskanál Ovomaline Ize kelleme... elkészítése egyszerű Htinka Madpols nyiatkozik a Magyarság tudósítója előtt a tótság követeléseiről Rózsakén... február hó (A Magyarság kiküldött tudósítójától) Felkapaszkodom a kanyargós, síkos lépcsőn a dombtetőn álló kicsi zömök templomhoz, amelynek szószékéről Hunka András prédikál a rózsahegyi néphez. Vasárnap van, de már nagyon délfelé jár az idő, az istentiszteletnek már vége, csak néhány öreg anyóka csoszog a padok között. — A plébános ur ilyenkor az irodában van. A plébánosi lakás és iroda rögtön átellenben van a városháza nagy épületében elhelyezve. Az első emeleten megtalálom az irodát és benyitok. Az egyik asztaltól karcsú, ezüstöshajú pap fordul felém. — Hanka András, a katolikus tót néppárt és az egész tót nép vezére, a mai cseh köztársaság egyik legérdekesebb politikai egyénisége. Amikor látom finom, szellemes, aszkétikus papi arcát, egyszerű reverendáját, a puritán dísznélküli szobát, a sötét könyvespolcokat, és rendbe sorakoztatott termetes anyakönyveket, m meg tudom érteni a rózsahegyiek tiszteletét a plébánosokkal szemben. Ahogy bemutatkozom, elevenen, közvetlenül, szántó a kérdéseket be sem várva kezd beszélni, látszik, hogy amiket mond, sokat foglalkoztatták. X eléldergeteti zsidóit — A magyarok. Várjon megbánták-e már a politikájukat, amely 1918-hoz vezetett? Apponyi gróf és a többi urak . . . Mi ellenünk, tótok ellen dolgoztak minden erejükkel és közben a zsidókat dédelgették. A zsidók vezettek a közélet minden területén és ezek tették tönkre Magyarországot. Persze, a magyarok nagyon meg voltak velük elégedve, mert sietve megmagyarosodtak, tüzes soviniszták voltak, izgattak ellenünk, pánszlávok ellen, nézze csak meg az akkori pesti napilapokat. Az eredmény volt Budapesten Kun Béla uralma, nálunk pedig — ugyanezek a zsidók most a legnagyobb csehszlovákok és ismét lenéznek bennünket, akik megelégszünk azzal, hogy csak szlovákok legyünk. renegáfok mint er fesztursaság támaszai . Én nyugodtan és tárgyilagosan tudok visszagondolni ezekre a letűnt időkre. Vessenek számot magukkal, mit eredményezett a háborúelőtti nemzetiségi politikájuk? A zsidókról már szóltam, de itt vannak a többiek is. Nézze meg ezt, a meghívót, valami mulatság Stepán Sándor érsekújvári főszolgabíró védnökségével. Természetesen szigorúan csehszlovák alapon. Ez a Stepan Sándor mint Sándor István legnagyobb üldözője volt annak idején, az úgynevezett pánszlávoknak, mikor 1906-btt a Szakolca tájékán jártam, állandóan nyomomban volt, spicliket küldött utánam, hogy valamiképp államellenes pánszláv izgatáson foghasson. Most lobogó lelkesedésül csehszlovák, közigazgatási támasza a mai rendszernek, itt van Benczik késmárki igazgató. A magyar uralom alatt kidobáltatta a tót gyerekeket, ha tótul mertek beszélni, ma is változatlanul igazgató és végtelen nagy cseh. Tudnék még egynéhány nevet mondani. Azok, akik most a köztársaságban csehszlovák érzésű tótoknak mondják magukat, jórészben ilyen renegátok. El akarják felejtetni a magyar uralom alatti működésüket, egyetlen céljuk van, kiszolgálni az uralmon lévő rendszert. — Hogy nekem egyénileg milyen emlékeim vannak a magyar korszakból? Nagyon fájdalmasak, elhiheti. Hogyan gondoljak vissza arra az éjszakára, amikor éjfélkor csendőrök jöttek értem és bezártak engem, Rózsahegy szülöttét, Rózsahegy plébánosát egy közös tömlőébe, tizenkét óra hosszat cigányasszonyok és csavargónők közé. És hogyan gondoljak arra a négy esztendőre, amit a szegedi börtönben töltöttem el izgatásért elítélve. Szabadott volna ilyennek megtörténni? A tótok soha nem lesznek csehszlovákok . De én pap vagyok, katolikus pap és politikus és feladatom az igazságért küzdeni, nem a múltakon töprengeni. Az igazság elve azt követeli, hogy Tótország a tótoké legyen és mi ezt az elvet a csehekkel szemben is érvényre fogjuk juttatni. Vagy megértik ezt a csehek, vagy nem, de mi soha csehszlovákok nem leszünk, mint tótok csináltuk a köztársaságot és tótok is fogunk maradni. Követeljük magunknak a pittsburgi egyezményben biztosított autonómiát, nemcsak nemzetiségi, hanem országos autonómiát is, külön országgyűlést, bíráskodást, közigazgatási és közoktatási önállóságot, azt a berendezkedést, amit perszonális uniónak lehetne mondani. Mi nem vagyunk hajlandók hozzájárulni ahhoz, hogy közénk idegenek jöjjenek a testvériség, vagy bármely más jelszó leple alatt. Bejött hozzánk valami kétszázezer cseh hivatalnok és ennek az exportnak ellenére mi kénytelenek vagyunk importálni a saját népünket. A csehországi ipar miatt egymásután kellett bel csukniok a mi gyárainknak és emiatt ma hatvanezer munkásunk kérvénye fekszik a minisztériumban kivándorlási engedélyért Amerikába. Hasikor^ sept^ükstel kell az iskolákban rendet csimítsd — A parlamentben számos alkalommal sokkal energikusabban juttattuk kifejezésre álláspontunkat, mint mikor a külföldhöz szólunk. Küzdünk a mai iskoláztatás szelleme ellen is. Mi husziták nem leszn rk soha, az úgynevezett humanizmusból épp úgy nem kérünk, mint akár a bolsevizmusból. Nem tarthatjuk egészséges állapotnak, hogy az iskola összeütközzék a szülők és gyermekek vallási felfogásával, hogy a tanító alatt legyen kénytelen előadni, amire a kis tót gyerekek felmutatnak és azt mondják: tanutó úr, otthon azt mondták,hogy ez nem igen, vagy hogy az aszszonyok seprűkkel vonuljanak fel az iskolához és kergessék haza a gyerekeket, akiket ünnepen is berendelnek az iskolába. Nem helyeselhetjük a mostani, soviniszta szlávosító iskolapolitikát, mert, nem szabad ugyanabba a bűnbe esni, amely a régi rendszer bukását okozta. A sovinizmus a világ átka. Viszont az krmész fetos, hogy aki nálunk boldogulni akar, az jól teszi, ha megtanul tótul. . . A mi pártunk a parlamentben önállóan mozog, de ha más pártok céljainkat helyeslik és velünk együtt akarnak dolgozni, azt örömmel fogadjuk. Az ellenzéki pártok együttműködésének vannak bizonyos technikai akadályai is. Ezeknek az ellenzéki pártoknak először otthon kell rendetcsinálniok. Hát van • a fair-és magyar víalás ? — Itt vannak a magyar pártok. Miért tűrik el hogy a Hodzsa-párti Csáki-Neumann úr, vagy a kommunista Taussig úr magukhoz szervezzék a magyarokat, ugyanaz a Tauszig Hermann ügyvéd úr, aki kijelentette azt is, hogy ő a térség leghivebb fia. Általában nekem nem lehet beleszólásom a magyarok, vagy bármely más kisebbség politikai tevékenységébe, de mint öszipír ember, aki a véleményeimetnem szoktam titkolni, annyit mondhatok, hogy a magyarság prjovsinsskodne, nagyon gyengén, viselkedik. Ha épp azt mondom, hogy elégedetlen vagyok és nem részesülök megfelelői elbánásban, akkor nem hódolok be, hanem bátran követelek orvoslást és nem ijedek meg a harctól. Él nem látom, hol van az a híres nnagyar virtus, hol van a Zrínyiért, Rákócziak, Thököly el bátorsága? Itt közbevetettem, hogy talán 81 magyarok helyzete az új államban magyarázza meg a magyarság magatartását, mert azt valóban nem lehet mondani, hogy a magyar kisebbségnek dédelgetésben volna része. Hlinka András nem bocsátkozott ennek a kérdésnek a vitatásába, csak annyit mondott: — Azal mindenkinek tisztában kell lennie, hogy a hatalmasokkal szemben való küzdelem áldozatokat követel. ■ He, igazság győzni fog Aztán elmondta, hogy a múlt évi szeptemberében Kassán tartott gyűlést. A csehek megszállták az előadótermet és nem engedték beszélni, a tótokat nem is engedték be, a magyarok sehol sem voltak láthatók. — Meg is mondtam a parlamentben: Hallja-e Zeminova, Tucsnyi nem voltak maguk Rózsahegyen, akadályozta magukat valaki a beszédben, hát Bérer, hát Szamek. —Amint beszélhettek itt nyugodtan és én. Tótország fia, nem mehetek Kassára. — De a nép az én oldalamon át? Valószínű, hogy én nem fogok győzni, de az eszméim győzni fognak, a s tótok megkapják az önálló nemzeti élet lehetőségét. Az igazság győzni fog a világon. A beszélgetés ezzel véget ért. Mikor kiléptem a plébánia házából, már lassan kezdtek szállingózni az emberek a délutáni litániára. Sietnem kellett, hogy még elérjem a délutáni vonatot Kassa felé, ha egy percre megálltam lent a kis hídon, amely itt a fiatal Vágón nyúlik át. A vékonyka vizen alig észrevehető mozgással csúsztak lefelé a jégtáblák. Oly lassan haladtak, annyiszor megakadtak, összetorlódtak, hogy szinte kételkedni kellett, beérkeznek-e a nagy kerülőúton a Dunához, a hófehér hegyek üzorCvei a magyar Alföld részére. Radnai ! 3 Dáummif&rkfor ey hiée^tój, s*edye$yégtéi c'f I.i • MA‡'l'f¡¡S\G j/Téfov.si'ÍV ti' 1 SZERKESZ.'lŐSÉG J YBOSAK.Y/... X/ifeipesf