Magyarság, 1924. augusztus (5. évfolyam, 156-180. szám)

1924-08-17 / 169. szám

20 MAGYARSÁG 1024 augusztus 17, vasárnap s a kispesti asztalosok osirikája és Ma­ssiasmik bútorokat — A Magyarság tudósítójától — . Jelentettük, hogy Kispest város ipar­művészeti kiállítással kapcsolatban áru­mintavásárt rendez. A mintavásárt a kereskedelmi miniszter képviseletében­­Ott János dr. államtitkár pénteken dél­előtt nyitotta meg. A miniszter képvise­lőjét Várga Gyula dr. polgármester és Tomanovics Dezső ipartestületi elnök üdvözölte. A kispesti iparosok az áru­­mintavásár rendezésével be akarják bi­zonyítani itthon és a külföld előtt, hogy­­Magyarország nemcsak gabonát tud termelni, kövér disznókat hizlalni, ha­nem az ipara és kézimunkaművészete is olyan fejlett és annyira tökéletes, hogy bármely ország iparával fölveheti a versenyt.­­Az­ árumintavásáron a következő ipa­rosok állítottak ki különböző iparcik­keket és iparművészeti munkákat: Anda János szappanos, Bartha János vendég­lős, Becsek• Alajos műbútorasztalos,­­Berger Henrik sütőmester, Bodrog Erzsi iparművésznő, Borhy József mec­anikus, Braun József szerelő, Budai József ká­dármester, Burger Károly hangszer­­készítő, Dömény Ödön mérlegkészítő, •Dávid Béla tűzhelykészítő, Dick Fidél konzervkereskedő, Eckschmied János cipészmester, Cipészmesterek Termelő Szövetkezete, Eörsy-Nagy Istvánné iparművésznő, Farkas Szilárd cukorka­­kereskedő, Fernbach Jakab órás, Fischer Aladár bőrkereskedő, Fischer Henrik könyvnyomdász, Fixter Henrik férfi­­szabó, Frareisch József faesztergályos, Frenkel László rajzoló, Forberger K. Lajos szíjgyártó, Gájer János épület­asztalos, Göttler Annie iparművésznő, Gróger Gyula szi­esmester, Gujdár Jó­zsef motorkészítő, Győri Mihály mű­bútorasztalos, Györössy Dezső műbútor­asztalos, Horváth József dr. iparmű­­vész, Kárpáti Jenő pékmester, Kiss Sán­dor könyvkötő, Kispesti Gyapjúáru­­gyár, Kispesti Asztalosmesterek Bútor­­szövetkezete, Kornfeld Ármin bádogos­­szerelő, Kowald Péter kelmefestő, Klein Izidor bádogos, Kuli Károly cipész, Kraszner József cementárukereskedő,­­Klein Testvérek borkereskedők, Ligeti Sándor és fiai­ üvegfestők, Magyar Kefe-, Kosár- és Seprő­gyár r.-t., Mayer Ferenc kocsigyártó, Márta Ferenc réz­műves, Vajda Sámuel varrógépgyáros, Marx Lajos lakkgyáros, Melcser Vilmos ikőrkereskedő, Mezei és Pál illatszerké­­s­zitők, Mobilia faárugyár, Molnár Endre rajzoló, Olivia­ Gábor kádármester, Olivia Elvira kézimunkakészítő, Papp­­logó Mihály lakatosmester, Parti János asztalosmester, Pászt­y Imre rézöntő­mester, Pintér Sándor porcellánkeres­­­kedő, Pártos feszmérőgyár, Progress lakkgyár, Pósfay István festőművész, Porcelángyár r.-t., Puhr Ferenc aszta­losmester, Rosenberg Menyhért babaja­­vítómester, Simon Dezső perzsaszőnyeg­­készítő, Schöppe Alajos műbútoraszta­los, Schivarcz Ferenc ecetgyáros, Stein­­bacher Ádám szabómester, Szauter Ist­ván emelőgépgyár, Székely Henrikné kalapkészítő, Szórády Ferenc cserép­­kályhás, Szalay Testvérek drogériás, Thienschmidt Ede könyvnyomdász, Truskó Antal műbútorasztalos, Fass­­Albert kötélgyártó, Vargha János ci­pészmester, Várady Sándor kötöttáru­kereskedő, Weckinger Lajos illatsze­rész, Winkler János elektrotechnikus, Winter Ferenc műbútorasztalos, Walcz­­ner Dezső kocsigyáros. A rádióamatő­rök különféle rádióalkatrészeket állí­tottak ki. Külön megemlítést érdemel Holló Mihály iparmű­vésztanár, aki igen szép és díszes bútordarabokkal szerepel a ki­állításon. Az árumintavásár legszebb és legértékesebb iparcikkei a Fazekas György által kiállított lakásberendezé­sek. Fazekas György kispesti mű­bútor asztalos remek faipari művészetét isme­rik már három világrészben. Amerika több városába és Alexandriába szállít állandóan bútorokat. Az ünnepi beszédek elhangzása után a megjelent notabilitások az árumintavá­­tár megtekintésére indultak. Az állam­titkár körsétájában mindegyik kiállítónál hosszasabban időzött, a kiállított tár­gyakat, azok előállítását és forgalomba­­hozatalát illetőleg alaposan inforamáltatta magát, még a legkisebb cég tulajdonosá­hoz is volt egy-két buzdító szava, így elsősorban megemlítésre méltónak tartjuk Kispest valamennyi iparvállala­tai közül a Steinmetz Sámuel vezérigaz­gató vezetése alatt álló Magyar Kefe-, Kosár- és Seprőgyár Rt.-et (Kispest, Irá­nyi Dániel­ utca 3.), mely név ma már fogalom nemcsak hazánk, hanem az egész kontinens gazdasági életében is. Saját gyártmányai é. p.: bútorok, kefe, kosár- és seprűáruk, a Steinmetz-féle országos hírű nyolc különféle szabada­lom, valamint a szövőszékek, továbbá Weiszhausz Emil textilmérn­ök, igazgató szakszerű vezetése alatt készülő magyar porszaszőnyegek méltó feltűnést keltet­tek a közönség körében. Az államtitkár behatóan érdeklődött Steinmetz vezér­igazgatónál a gyár működése és teljesít­ménye iránt és neki teljes elismerését fe­jezte ki humánus gondolkozása, széles látókörön és szaktudáson alapuló műkö­dése fölött. Különösen megdicsérte a vállalatot, mert hadirokkantakat, özve­gyeket, árvákat, valamint vakokat juttat állandó kenyérkeresethez, minden állami támogatás nélkül fejt ki olyan ipari te­vékenységet, mellyel hazánknak még a külföldön is dicsőséget szerez. Nézetünk szerint az állam kötelességét teljesítené a vállalattal szemben, ha minél több ál­lami munkával látná el a gyárat és ily­­módon támogatná azt áldásos és ered­­ménydús tevékenységében. Ezt különö­sen a népjóléti és kereskedelmi minisz­terek figyelmébe ajánljuk. Bory József gép- és mechanikai műhely, precíziós f­ogaskerékgyár (Kispest, Vas Gereben­ utca 49.) által kiállított autók­hoz és szántógépekhez szükségelt fogas­kerekei bizonyítják ennek a gyárnak teljesítőképességét. A gyár egyik specia­litását képezi kikopott motorhengerek kiköszörülése, amely munkáival egyedül áll az országban. Az államtitkár Bory Józsefnek megelégedését fejezte ki való­ban precíz munkája fölött. Elragadtatásának kifejezésével állott meg az államtitkár Fazekas György mes­ter külön pavillonját megtöltő remek ki­állítása előtt, mely valóban páratlan a maga nemében és dicséri Fazekas mester nagy szaktudását, művészetét és műszlé­­sét. Csupa dokumentum, hogy a mester külföldön járt, ott nyitott szemmel lá­tott, tanult és tud dolgozni. Az ő bal­­dachinos renaissance- és az olasz beraká­­sos hálószobái, az Adams-ebédlő és a Mária Terézia-korabeli úriszoba, vala­mint a többi mesés olcsósága egyszerűbb, mahagóni-, tölgy- és cseresznyefából ké­szült hálószobái és ebédlői mind oly bá­josak, hogy a látogatók nem győzik cso­dálni. A gyár Kispesten, Kinizsi-utca 22., eladási üzlet Budapesten, az Irányi-utca 15. szám alatt van. Göttler Annie iparművésznő (Kispest, Nádasdy-utca 9.) lámpaernyői és külön­féle batikmunkái annyi szépséget és bájt­­árulnak el, hogy csak gratulálhatunk a művésznő kiváló ízlésének. Kornfeld Ármin épület, triszmabádo­­gos munkák és egészségügyi berendezé­sek vállalata (Kispest, Aladár­ u. 7—9) kiállítása valóban általános csodálkozást keltett a közönség körében és maga az államtitkár is hosszasabban gyönyörkö­dött a kiállított gyártmányok szépsége fölött, aki Kornfeld mestert megdicsérte alapos és gyönyörű munkájáért. A vál­lalat fürdőszobaberendezése tényleg első­rendű és méltán versenyezhet nemcsak pesti, de bármely külföldi gyár készít­ményével. Rendkívül praktikusak kü­lönleges fürdőkádjai, mosdói, mosogató és pité berendezései, porcellán zománco­­zású kagylói stb., melyek mindegyike nemcsak szakszerű munkát, de első­rangú ízlést is árul el. A vállalat motor­­erőre berendezett tömegcikkgyártást is folytat és ezen a téren is kiválót pro­dukál. Parti János asztalosmester (Kispest, Zsigmond­ körút 8) egyik méltó repre­zentánsa a kispesti híres asztalosipar­nak. Az általa kiállított saját készítésű szobabútorai, konyha- és előszobaberen­dezései, az összes háztartási asztalosáruk különfélesége és kosárárui szolid kivite­lükkel általános elismerést keltettek. Az államtitkár teljes megelégedését fejezte ki. Parti mesternek és lelkesítette to­vábbi eredményes tevékenységre, amely­­lyel ennek az iparágnak még sok elis­merést lesz hivatva kiérdemelni. Szauter István emelőgépgyár (Kispest, Ruzsa­ u. 24) kiállítása a vasipar terén igazolja ennek a gyárnak kiválóan első rangú voltát, amit az államtitkár is hangoztatott Szauter gyártulajdonos előtt. Az általa kiállított mindenféle teherbírású különféle emelőgépek fa- és acélburkolatban valóban elsőrangúak 2—20 tonnáig bíró emelőképességgel, mely tényleg hatalmas teljesítménye ezen aránylag kicsiny gépeknek. A gyár 1890 óta áll fenn és a MÁV-nak 25 éve állandó szállítója­ Szórády József és Ferenc cserépkályha­gyár (Kispest, Árpád-m 29). Saját gyárt­mányú cserépkályhái és kandallói, me­lyek meisseni minták utolsó divatja után készültek, előállításukban felülmúl­ják az eredeti mintákat. Ezt maga az államtitkár is megállapította, aki elis­meréssel nyilatkozott a Szórády-testvé­rek előtt A gyár Budapesten, Üllői­ út 41. sz. a. eladási üzletet tart fenn. Wass Albert kötélgyártó (Kispest, Lehel­ u. .9) az itt hatalmas csoportosi­ Utón az infláció felé (y) Amióta a Nemzeti Bankot felállí­tották, a bankjegymennyiség milliárdról milliárdra növekedett. Az aggodalmas­kodókat azzal nyugtatják meg, hogy a jegybank közel egyezer milliárdra devi­zát és valutát vásárolt ennélfogva a szaporulat jórésze fedezve van. Tehát az így kibocsátott bankjegyek pénzünk értékét nem érintik. Ez valutapolitikai­­lag helyt nem álló felfogás, mert igaz ugyan, hogy a felszaporodott külföldi fizetési eszközök segítségével pénzünk külföldi árfolyamát mesterségesen meg tudjuk védeni a visszaeséstől, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt az elemi valutáris igazságot, hogy a pénz­jegymennyiség minden szaporítása — még ha csupa aranyról szóló utal­ványokat bocsátunk is ki — egyoldalúan szaporítja a fizetési eszközöket ennél­fogva növeli az áruk után való keres­letet, és így ha az áruk termelése, tehát a kínálat ezzel párhuzamosan nem emelkedik, romlik a pénznek az áruhoz való értékviszonya, azaz gyengül a pénz belső vásárlóereje. Már­pedig ha a pénz vásárlóereje hanyatlik, a pénz külföldi árfolyamának egy szinten tartása merő fikció, amelyet előbb-utóbb fel kell majd adni és hozzásimítani a pénz belső vá­­sárlóképességéhez, amely végsősorban megszabja a pénz értékét. Már száz év előtt kimondta Ricardo azt a nagy valu­táris igazságot, hogy ha az Angol Bank udvara alatt véletlenül kimeríthetetlen aranybányákra bukkannának, akkor az aranypénz vásárlóereje, tehát gazdasági értéke is nagyot csökkenne. Az osztrák példa is a közelmúltból világosan mu­tatja, hogy a pénzmennyiség szaporítása — amennyiben ez az áruforgalomra való tekintet nélkül történik — minden eset­ben előbb-utóbb a pénz vásárlóerejének, tehát valódi értékének hanyatlására ve­zet, ha mindjárt arannyal is­ fedezik a kibocsátott bankjegyeket. Ha a pénzügyi kormányzat infláció­nak minősítette azt, hogy , építkezések céljára, tehát közvetlen termelésre bank­jegyet nyomasson, mennyivel inkább in­fláció az, ha külföldi fizetési eszközök vásárlására nagymértékben szaporítják a pénzjegyek mennyiségét, hiszen ez esetben az ily pénzjegyek esetleg túl­nyomórészt nem termelési, hanem fo­gyasztási célokra használtatnak fel, te­hát növelik a pénzkínálatot anélkül, hogy a másik oldalon gyarapodnék — a termelés növekedése következtében — az árukínálat. Csodálatos, hogy száz esz­tendő valutáris tapasztalatai felett pénz­ügyi vezetőink öt év keserves tanulságai után m­ég mindig oly könnyen eltekin­tenek és egy példátlanul nagyarányú inflációs korszak kiáltó tanulságai után még mindig nem ébredtek tudatára a mennyiségi elv döntő fontosságának a pénz csereértékének alakulása szempont­jából. Ausztriában a bankjegymennyi­ségnek­ két és félszeresre való emelése bankszerű fedezet mellett , a szanálási időszak alatt 25%-os általános árdrágu­lást okozott és végül is kényszerítette az osztrák kormányt, hogy az osztrák ko­rona külföldi árfolyamát az oly mere­ven és annyi dicsekvéssel tartott színvo­násban bemutatott hevederek, bálok, zsinegek, géphaj­tó-kötelek, zsákok és szalmazsákok, valamint gazdaságokban szükségelt különféle kötéláruk, impozáns módon igazolják Vass mester kiváló szaktudását amit az államtitkár teljes elismerésének nyilvánítása mellett ki­fejezésre juttatott A Vass-cég gyártmá­nyaival hazánknak a külföldön is sok dicsőséget szerzett ahol eredménnyel vette fel a versenyt a külföldi hasonló gyártmányokkal, Barról végre leszállítsa. Amerikában és a semleges államokban az aranypénz, illetve az arany odaözönlése nagy drá­gulást okozott, azaz az aranypénz érté­két is jelentékenyen csökkentette és az illető államokat arra kényszerítette, hogy az »aranyinfláció« ellen erélyesen védekezzenek az anyira fontos árstabili­tás megvédése érdekében. Ha körülmé­nyek között még mindig az egyoldalú fedezeti elv hamis elméletéhez ragasz­kodni, valóban érthetetlen. Ha a Nem­zeti Jegybank érckészletet akar gyűj­teni valutavédelmi célokból, — ami csak helyeselhető — akkor válasszon olyan módokat, amelyek nem vezetnek nyilván­való inflációhoz. Avagy ha más út erre nem áll nyitva, mint a bankóprés to­vábbműködtetése, akkor gondoskodni tar­tozik arról, hogy az így kibocsátott bankjegymennyiségek lehetőleg vissza­folyjanak és végeredményben csupán annyi bankjegy keringjen a forgalomban, amennyi a termelt áruk kicserélésének lebonyolítására szükséges. Iyen eszköz lenne például az arany­értékben rögzített takarékbetétek rend­szerének megvalósítása, amely a bete­vőt a papírpénz értékcsökkenésével szemben megvédi, ellenben a papírpénz árfolyamának esetleges javulását telje­sen figyelmen kív­ül hagyja. Ha a bank­jegysajtó segítségével vásárolt nemes devizák és valuták értékéhez képest ily aranybetétek elhelyezésére a jegybank a pénzintézetek útján lehetőséget nyújt, ez esetben az így kibocsátott, nyilván­valóan inflációs jellegű bankjegyek jó­része bizonyára visszakerül és mód nyí­lik arra, hogy az így visszafolyt bank­jegyek kihitelezés útján­ csupán a ter­melés, illetve az árucsere céljaira kerül­jenek újra forgalomba, tehát valutáris szempontból teljesen kifogástalan mó­­don. Egy másik módja volna a veszély­esen deviza- és valutagyűjtésnek a kül­földi fizetési eszközöknek — hosszabb időre (3—6 hónap) való lekötés mellett — kamatozó betétként való elfogadása és külföldi bankoknál hitelösszegek le­kötése valutavédelmi célokra. ssssssass . comZDASIG Q­R ez­er tűnő minőségű fehér női cipőnek 1 UU kor. Egész finom minőségben 125 ezerkor. OR ezer tenisz-, torna-, strand-és uccai Uu kor. fehér, szürke, barna és fekete színekben, vastag, vörös gumi­talppal, feltétlenül megbízható minőség. Férfi­ nagyság.................................110 ezer kor. Gyermekek részére.............BS és 75 ezer kor. ,nn párja a legfinomabb minőségű, valódi IM­I ezer duplatalpú és francia fazoné, -----------— bőrtalppal ellátott teniszcipőnek _ Férfi-nagyságban ........................ 240 ezer kor. I­MQR ezer I pár-ja garantált tiszta bőr, női box­­ ISJat jr. regatta- és spanglis cipőnek) l.fll. I párja 27—30-ig garantált legjobbgyárt-IzUkon ra gyermek vászoncipőnek ' ______30—35 számig .............135 ezer kor. Rjl e2Pr sz.-ig a valódi tehénbőrszandál-IU kor. nak. la minőség 23-26 számig 60 ezer, ------------- 27—29-ig 70 ezer, 30- 35-ig 85 ezer K Házicipők gyönyörű kivitelben 80 ezer K-tól félt. Sár-és hócipők most leszállított árban! ?fe h3for hónnál Budapest, I. kerület, Döbrentei OUllaSCI UClillGI tér 4-6. szám. Telefon: 5­71 Kereskedőknek engedmény. — Vidékre utánvéttel

Next