Magyarság, 1924. szeptember (5. évfolyam, 181-202. szám)
1924-09-02 / 181. szám
2 arról volt szó, ami mostan is az erdélyi oláh nemzeti párt jelszava, hogy Erdély az erdélyieké legyen. Talán mostan is azt jelentené, ha a Janku-ünnepet ez az erdélyi nemzeti s nem a kormányon levő liberális párt rendezné, így többet magyaráznak bele, mint amennyit Janku történelmi egyénisége elbír. Mindenesetre engedmény az Erdélyben többségben levők történelmi érzéke iránt, de olyanformán rendezik, mint mikor negyedéve Erdélyen át precesszióban vitték végig Mihály vajda fejét, hogy az összes oláhok együvé,tartozásának érzetét bizonyítsák és erősítsék. Csakhogy azon processzió óta a »regát«, a »királyság« Erdélyt teljesen kisajátította a maga számára, az unió híveit majdnem mindenütt eltávolította a forradalom idején elfoglalt befolyásos hivatalaikból, saját más műveltségű hivatalnokaival árasztotta el Erdélyt, mellyel szemben anyagi és szellemi téren olyan kizsákmányoló politikát folytat, mintha egyszerű gyarmata volna. Pedig itt szó sincs a tönkretett nyakas magyarokról s a csalódott alkalmazkodó szászokról és svábokról; csak magukról az odavaló oláhokról, kiknek Janku és Maniu egyaránt azt hirdette, hogy Erdély az erdélyieké. Mátyás király és Bocskay fejedelem szülővárosában Janku szobra azon a téren fog állani, hová a kolozsváriak Bocskay szobrát akarták felállítani. Bocskay szobra azt jelentette volna, hogy Magyarországot Erdély népének erejével akarják újrateremteni. Janka szobra sem jelent a regátra nézve egyebet, mint hogy csak Erdély népének ereje és szeretete tarthatja fenn. Hogy a szobrok és az ünnepek bármely nemzet életében milyen sokat jelentenek, arra legújabban Magyarországnak egy szintén elszakadt fia, Juriga Nándor tanította meg a tótokat, kik mostan már nem merik megünnepelni a földjükön valaha tisztelt szenteket: Szent Istvánt, Szent Imrét, Szent Lászlót, Szent Margitot, Szent Erzsébetet. Pedig a kath. egyházban nem lehet Szent István magyar királysága ellen kifogást tenni, mert ezen az alapon a cseh Vencelt is törölni kellene a szentek sorából. Talán Nagyváradon sem kellett volna eltávolítani Szent László szobrát, hogy most egy élő király szobrát állítsák oda. Ha a gyónás titkának megőrzése miatt nem egy cseh, hanemegy magyar lett volna vértanú, ennek a folyók, patakok mellé állított szobrait a csehek megtűrnék-e úgy, mint ahogy a magyarok *■“»“ ■'■■■... mindenütt megtűrik a cseh Nepomuki Jánosét? Megtűrik a Hentziét is, csak más, megfelelőbb térre helyezték át, mert a magyarok a kegyeletből nem csinálnak politikát. Janku szobrának felállításából sem csinálnak, hiszen tudják, hogy a kolozsvári Egyetem-utcából nyíló utcát akár Petőfiről, akár — most — Jankuról nevezik, odavisz az a házsongárdi temetőbe, Erdély magyarságának Pantheonába, arra az egyetlen területre, amelyet nekik még meghagytak. S az ilyen temetők bejárata fölött az az egyetlen szó szokott állani: »Feltámadunk.« — Hátha soha többé nem megyek ki a szobából ! — ellenkezett a nagyapám verejtékezve. — Ha nem jössz ká, majd kihúznak, — vigasztalta meg Pere néne. Ettől kezdve nagyapám nem jött ki többé a szobából. Még hogy ilyet: »Nem fog szobában, ágyban meghalni, nem is lesz beteg, hanem fegyvertől vagy ütéstől a fején, fog hirtelen kimúlni.« Szuhay az ajtóra, ablakra, uj tolózárat rakott s ő lett az egyedüli, aki a szobába beléphetett... Aki az ablak alatt ment el, arra »gyilkos«-t kiáltott s ha csodálkozva megállt, rálövöldözött. Szerencsére Szuhay csak port szórt a csövekbe ... Éjszakára eltorlaszolták magukat s az asztalt telerakták töltött fegyverrel, meg borosüveggel, így várták a gyilkost, s a második üvegnél már nem féltek ! — Mihály, — mondta kevélyen nagyapám Szuhaynak, egy négycsövű, fazöld-rozsdás, kapszlis pisztollyal ütve a taktust — meglásd, megérem a százat, mert megölni magamat nem hagyom ! Szuhay rikkantott, _ nagyot csapott az asztalra, oszt ivott, mint a teve. Vig élet folyt a tanyán is. A kocsis fütyölt, a cselédlányok rekedtre danolták magukat s mi gyerekek vígan hancuroztunk : az öreg nem jött volna ki a szobából. Vén zsivány Szuhay időnként parádés éjjeli támadást rendezett. Valóságos farsangot. A kocsisokat bemázolta sublikkal, mindegyiknek araszos bajuszt, szakállt festett, s a kezükbe porral töltött pisztolyokat nyomott. Aztán bement a nagyapámhoz, mire ezek ádáz orditozással, lövöldözéssel rájuk estek. Irtózatos lövöldözés folyt, míg apám ágyból kelve, a legényeket szét nem pofozta. - minden jólment vagy féléven át. A nagyapám már azt hitte, hogy elnyerte a halhatatlanság koszorúját, mikor februárban bort fejtettünk. Öreg Szuhay jött-ment, kapatosan, hol a pincébe, hol a pincéből a nagyapámhoz, kancsóval, üvegekkel föl-le, mint a cséplőgépen a paternoster és elkezdte az öreget biztatni, hogy tekintsen le a pincébe, — hisz itt van csak húsz egynéhány lépést a szobától — és merítsen poharával a forrásból... Addig örőgködött, dadogott, téblábolt, előre-hátra, hogy az öreget kisértetbe hozta. Aztán kiszaladt s elkergetett mindenkit még a pince környékéről is. Erre a nagyapám kiugrott az ajtón és nagy sebbellobbal a pince felé haladt. Amint rálépett az első lépcsőre, az izgalomtól megbotlott, előre bukott és hanyatt fordulva — lezuhant. Tarkóját vágta a legalsó lépcsőéibe, azonnal meghalt. . Szuhay ölébe vette az összeroncsolódott fejet, átvillant agyán Kócz Pére jóslata és égnek vetett fejjel segítségért üvöltött... MAGYARSAG Nagyatádi Sincó fenyegető szózata a baloldali veszedelemről A pffi Siiha hírei • — A Magyarság tudósítójától — Nagyatád községben vasárnap leplezték le az elesett katonák emlékszobrát. Az ünnepségre hazájába tért nagyatádi Szabó István is és beszédet mondott, amelyben önmagának a politikai és törvényszéki helyzethez való viszonyát ismertette. Megállapította, hogy ő és a hozzászóló kisgazdapárt is mindig a magyar intelligenciával való együttműködést kereste és figyelmeztette azokat, akik az összetartást megbontani akarják, hogy ma jobbra való eltolódás alig lehetséges. Hivatkozott a világeseményekre és azt a következtetést vonta le belőlük, hogy ma a politikai változás rendesen balfelé történik. A földmivelésügyi miniszter köztudomás szerint teljesen megbékélt és újból összemelegedett Bethlen István gróf miniszterelnökkel, így teljesen tanácstalanok vagyunk, kihez címezte ezt a mély megfontoltságra és alapos külpolitikai érzékre valló megállapítást. Bethlen gróf táborában érdeklődésünkre ezt úgy magyarázták, hogy Nagyatádi a fajvédőket figyelmeztette, ne akarják őt kiugratni a kormányból, mert akkor jön a baloldali veszedelem. A fajvédők azt olvasták ki a nyilatkozatból, hogy a földmivelési miniszter megrázta a mai rendszer felé a parasztöklöt és belátta, hogy a baloldali veszedelmet csak a tömbösökkel való valamilyen együttműködéssel lehet megakadályozni. A baloldal viszont szilárdan hiszi, hogy Nagyatádi megérti az idők szavát és csavaros eszejárásával készítgeti a politikai pontonhidat, amelyen majd valahogy átessékélhet hozzájuk. Szóval Nagyatádit magyarázzák, analizálják, körültöprengik és általános megnyugvással mindenki örömmel súgja meg barátainak: hozzánk közeledik. Minket, az igazat megvallva, Nagyatádinak külpolitikai hivatkozása lepett meg. Mert adjuk meg neki az elismerést, a földmivelésügyi miniszter eddig meglehetősen függetleníteni tudta magát a nemzetközi áramlatoktól, sőt általában minden áramlattól, ő sohasem ment konokul csak jobbra, vagy csak balra, hanem mindig, tántoríthatatlanul, lelkének legbelsőbb és csalatkozhatatlan ösztönét követve, torony iránt, egyenesen a deszignált miniszterelnök felé. Ment ő jobbra, Hadik János grófhoz, balra Károlyi Mihályhoz, megint jobbra, egész jobbra a keresztény irányzat miniszterelnökeihez, azután középre Bethlen grófhoz és szigorúan ragaszkodott azon elvi alapjához, hogy az országnak Nagyatádira feltétlenül szüksége van, tehát Nagyatádinak törik-szakad, miniszternek kell maradnia. Ez az elvi alap fogja őt a jövőben is vezérelni. És mi csak azért nem tudjuk, kinek szólt Nagyatádi dodonai kijelentése Nagyatádon, mert nem tudjuk, hol látja Szabó István a felkelő napot. Nagyatádi kijelentéseit az a párt magyarázta helyesen, amelyik a közeljövőben a hatalommal rendelkezni fog. És annak kell majd gondoskodnia arról, hogy megfelelően rendeztessék az Esküttügy, amelynek kimenetelétőlfügg a kisgazdapárt végső orientálódása a függő politikai kérdésekben. Egyébként a földmivelésügyi minisztert Mayer János és Schandl Károly vezetésével számos képviselő kísérte el Nagyatádra. A szoborleleplezés előtt P. Börzsey, ferencrendi atya tábori misét mondott, Goreczky Nándor főjegyző megnyitója után Tallián Andor mondott ünnepi beszédet. Az emlékművet a község nevében Karbuszky József községi bíró vette át. A banketten Sárközy György főispán után szólalt fel nagyatádi Szabó István, aki elpanaszolta, hogy az lett árulója és gyalázója, aki vele egy tányérból evett. Megvédelmezte a kisgazdapártot a vád ellen, mintha osztálypolitikát csinált volna, kijelentette, hogy tudnának ők önállóan is politikát csinálni, és a földreformot végre kell hajtani. Berky Gyula és Schandl Károly azt hangoztatták, hogy az országnak szüksége van Nagyatádi és Bethlen gróf együttműködésére. Hoyos Miksa gróf a földreform végrehajtásának fontosságáról szólott. Magyarország engedelmesen követi a népszövetség utasításán A népszövetség magyar albizottságárnak jelentésével kapcsolatban hosszabb beszédet mondott a népszövetség tanácsa előtt Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter. Forró köszönetét fejezte ki a népszövetségnek Magyarország szanálása körül kifejtett lankadatlan munkálkodásáért és közölte a népszövetségi tanáccsal, hogy a magyar nemzet ma már nem bizalmatlan a népszövetséggel szemben, nem gondolja azt, hogy a népszövetség csak egyes nemzetek hatalmi alakulata, hanem szilárdan hiszi, hogy e nemzetközi társaság magasabb eszményeket szolgál. Ezek az eszmények az igazság, szabadság és emberi jogok érvényesítése. Bármily csekély volt is a kölcsön összege, ezzel mégis meg lehetett állítani a korona zuhanását és stabilizálni lehetett a gazdasági életet. Smith főbiztos meghódította a magyar nép bizalmát és szeretetét. Megszűnt a rothasztó spekuláció és megkezdődhetik a gazdasági élet újjáépítése. A magyar nemzet megtette, amit tehetett. Nagy anyagi és erkölcsi erőfeszítéssel tartotta magától távol a fenyegető összeomlást, amíg — technikai okokból a reméltnél jóval később — megérkezett a segítség. Remény van rá, hogy a magyar nép továbbra is kitart és oly áldozatkészséggel biztosítja az állami bevételeket, ahogy a kellő fizetésben nem részesíthető tisztviselői kar évek óta kötelességét teljesíti. Magyarország mindig tőkeszegény volt és szüksége volna a nemzetközi tőke beáramlására. Amíg ez meglesz, Magyarország engedelmesen követi a népszövetség utasításait, igyekszik a szanálással dicsőséget szerezni a népszövetségnek és e magasztos munkája közben nem szűnik meg reménykedni abban, hogy az igazsághoz, szabadsághoz és emberi méltósághoz való jog mindenkit megillet. Korányi Frigyes báró beszédét a népszövetségi urak megelégedéssel hallgatták. 1924 szeptember 2. kedd Ezután még nagy csomó szónoklat hangzott el. A miniszterelnök Genfbe érkezett Bethlen István gróf miniszterelnök vasárnap délelőtt 10 órakor elutazott Genfbe. A miniszterelnökkel együtt utazott Daruváry Géza külügyminiszter, Khuen-Héderváry Sándor gróf követségi tanácsos és Gajzágó László miniszteri tanácsos. A miniszterelnök és kísérete hétfőn este 9 órakor érkezett meg Genfbe. Pénteken összeül a nemzetgyűlés A szociáldemokraták nem minden nehézség nélkül összeszedték a Ház egybehívásához szükséges harminc aláírást és így pénteken délelőtt tíz órakor a nemzetgyűlés ülést fog tartani Az aláíró képviselők részéről hárman fognak beszélni, Peyer Károly a munkanélküliségről, Sándor Pál a forgalmi adóról, Meskó Zoltán a vagyonváltságról. A kormány részéről Vass József és Bod János szólalnak fel, esetleg nagyatádi Szabó István, ha — amint valószínű — az Eskütt-ügyet emlegetni fogják. A keresztényszociailsta párt a választójogi törvényért A keresztényszocialista párt kerepes szervezete augusztus 31-én, vasárnap, népgyűlést tartott, melyen Kóródy-Katona János, a párt főtitkára beszédében kiemelte, hogy a párt a sürgősebb javaslatok letárgyalása után első törvényhozói feladatnak tartja a választójogi törvény megalkotását. Lehetetlenség és ellenkezik a modern alkotmányos állam alapelveivel, — mondotta — hogy egy országban, ahol bármikor előadódhatik egy kormányválság és ezt követő új választás, a politikai élet ki legyen téve annak, hogy választás előtt 1-2 hónappal a kormány kénye-kedve szerint öszszetákolt kormányrendelet alapján történjék a választás. iskolai és praecisiós rajzeszközök a legfinomabb anima kivitelben: CALDERONIIm Haas-palota I