Magyarság, 1924. október (5. évfolyam, 205-231. szám)

1924-10-01 / 205. szám

1924 október l, szerda M ICTlBSlfc Előfizetési árak: Negyedévre £20.000 korona. Egy hóra 40.000 koP* Egyes tfzám ára hétköznap 2000 korona* Vasárnap 3000 korona. Ausztriában hétköznap és vasárnap 2000 osztr. K. Felelős szerkesztő: Milotay István Szerkesztőség i VII. kerület. Mlksn-ntca S. , Te 1 elon: JOzael68-90, József 68-91. — Kiadóhivatalt VII. kerület, Miksa-utca 8. Telefon: József 08—93* Megjelenik hétló kivételével mindennap. Levélcím: Budapest 741, Postatiók 19. Jogrend-harakiri A szolnoki királyi törvényszék a liberális-radikális oldal részéről is elismert, szabályszerű perrendi tárgyalás után fölmentette azo­kat a fiatalembereket, akiket a csongrádi bombamerénylettel vá­doltak s akiket a nyomozóhatóság a véres bűntény tetteseinek tar­tott. Az elnök olyan színvonalon tartotta a bünper tárgyalását, hogy senkinek eszébe nem jutott érinteni vagy gáncsolni a birói tribünt, pedig ugyancsak körlil­­tajtékozták azt az egymással csa­tázó pártok és világnézetek szilaj hullámai. Baloldali jogi Itekintéi­­lyek és sajtóorgánumok állítottak ki a szolnoki törvényszék itélő­­tanácsáról olyan objektivitási bi­zonyítványt, amelyet oly sokszor és oly különös módon — a sorok közt fintorgó célzattal — kétségbe vontak a gyűlölt kurzus alatt. Az a sajtókampány, amely e jogrendi elemek részéről a tíznapos tár­gyalás alatt célzataikat és alig palástolt intencióikat fölfedte, nem is a birói eljárásra vonatko­zott, hanem azt iparkodott szug­­gerálni, hogy a vádlottakat a faj­védő és az ébredő eszme kollektiv felelőssége is terheli. Ha kissé nyersen és durván akarnánk megfogalmazni ezeknek a jog­rendi tényezőknek a szándékait, akkor körülbelül azt mondhat­nánk, hogy, nem is a tettesek el­itélése volt az ő szemükben a fő­dolog, hanem az, hogy a tettesek okvetlenül az ébredő vagy faj­védő gondolatnak katonái legye-, nek és igy a vádlottak személyén át halálos erkölcsi csapást mér­hessenek azokra az erőkre, ame­lyek ellen oly ádáz és konok küz­delmet folytatnak öt esztendő óta. A bíróság nem tette meg a jog­rendi monopólium haszonélvezői­nek azt a szívességet, amelyet tőle vártak, amelyet kiliizelegni ipar­kodtak s amelyre a maguk tola­kodó és alattomos modorában, rábeszélni próbálkoztak. Az Ítélet nem szájuk ize szerint ütött- ki. S mivel szinte bizonyosra, vették reményeik és számításaik teljesü­lését, annál vesz^ttebb dülivel ráncigálták most a vádlottak megürült padjára az előbb még istenitett szolnoki bírákat. Nem tudták kivárni azt, amíg ez a per a felebbezés utján megy tovább a magasabb fórumokig. Idegessé­gük, elkeseredésük, jogrendi el­­vakultságuk lobogása gyeptüz gyanánt harapózott szét a be­folyásiak alatt álló közvéleményre, sőt elkanyargott ez a tűz olyan helyekre is, aliol mégis csak job­ban kellene vigyázni a dekórumra s ahol nem volna szabad neurasz­­téniás embernek fontos állást be­teltem. A belügyminiszter ur idegei felmondták a szolgálatot. A! szanálás és ia népszövetségi gyámság után egy jó munkapárti léleknek illik tisztában lenni azzal, mekkora erőgyarapodásra és hatalomra tettek szert Csonka- Magyarországon a jogrendi pár­tok és egy jó mungónak miképp kell alkalmazkodnia a megválto­zott erőviszonyok uj egyensúlyá­hoz. Iiakovszky Iván, aki belügy­­minisztersége kezdetén titkos re­ménysége volt az összes úgyneve­zett jogrendellenes elemeknek, még idejében megcsinálta, a balra át-ot s szorgalmasan baktat főnöke után az arany közeputon. A szolnoki itélef által kellemet­lenül érintett világnézeti tábor felszisszenáse tehát a kelleténél is jobban megviselte ezt a tétova, jobbro-balra billegő státus férfiút. Iiakovszky Iván, mint Magyar­­ország belügyminisztere, a pánik hatása alatt olyan nyilatkozatot tett, amilyen felelős tényező ré­széről még soha el nem hangzott a független biróság ellen s ame­lyet a leghathatósabb destruk­ciónak kell minősíteni mindama sivár tények sorában, amelyeket e rendszer emberei öt esztendő, óta elkövettek, ' A‘ belügyminiszter ur -a közigazgatási hatóság sérel­mének jogcímén háborog. Azért, mert a biróság nem vette százper­­centes igazságnak s teljes értékű beszámítás alá a nyomozóközegek vallomását és megbélyegezte azt a módszert, ahogy ezek a nyomo­zók a gyanúsítottakból »kivették« a beismerő vallomást, amelyet a biróság előtt t szabadlábon vissza­vontak. beszélünk most ar­ról, hova síülyedt ezeknek^ a poli­tikusoknak- a mértéke, akik ve­­kébyszóra hördülték fel a parla­mentben, vála^aüjWz'Ór egy kép­viselő birálul merészelte a bíró­sági Ítéletekét.' Nem idézzük a belügyminiszter ur fáradt emlé­kezetébe, ' hogy a biróság már megállapított hasonló defektuso­kat egyik buzgó alkalmazottjá­ról, Hetényi Imre helyettes­­főkapitányról, akit — ha jól em­lékszünk — a biróság meg se es­ketett vadromantikája előadására az Ulain—Döhmel-pörben. Akkor még azok a bizonyos jogrendi elemek nem voltak akkora erő­tényezők Csonkamagyarország politikai életében, mint most s a miniszter ur célszerűen hallgató füle akkor egyszerűén nem vette tudomásul azt a méltatlanságot és sérelmei, amelyet most a biróság állítólag elkövetett a rendészeti hatóságokkal szemben. Nem oktathatjuk ki a belügy­miniszter urat a bírósági per­­rendtartás, elemi szabályaira. Nem osztozkodhatunk lázas fölgerjedé­­sében sem, amikor a magyar köz­­igazgatási szervezetnek különben nagyrabecsült tagjait tolja maga előtt eleven fedezékek' gyanánt, hogy mögtilük most a bíróságai parittyázza. A miniszter pr elég­tételt követel. Miért? A magyal közigazgatás tekintélye nevében, amelyet a bírósági indokolás in yenere nem érint. Ki ellen? A magyar biróság ellen, amely sza­bályszerűen járt el s amely való­ban nem ítélkezhetett a liberális lapok vezércikkei után. Micsoda elégtételről van hát szó? Arról, hogy szivendöfjék vele a bírói függetlenség tételes, szent és sérthetetlen elvét: az elmozdit­­hatatlanságot. Lesz tehát bírói B-lista. Pokolba a független bí­rókkal! Nekik olyan Ítéletek kel­lenek, amelyeket nyomtatott blan­kettákról olvasnak fel a minisz­ter diktandójára. Van is rá előző eset, bála Istennek. A munkapárti uralom legsötétebb vaskorszakából, amikor szintén durva kézzel bele kellett babrálni az igazságszolgáltatás finom szer­kezetébe a Désy—Lukács-per után. Hogy erre gondolni lehet és gondolni mernek és éppen a jog­rend nevében, a jogrendi kórus bátorító üvöltözése köziben, mu­tatja, hová züllött ez a rendszer és meddig sülyedhet ez a nemze­dék, amely tétlenül nézi, hogy a jogrend molohjának torkába utolsó falatnak miként lökik be magát a jogrendet is. S hogy a jogrend végül hogyan falja fel, hogyan végzi ki önmagát ►—> a jogrend nevében. Ez a jogrend hasfelmetszése. A jogrend-hara­kiri. körénél fogva a birói funkció pérrend­szerit ellátását felülvizsgálat tárgyává teheti és amennyiben megállapítást nyerne, hogy az illető bíró nem- perread­­szerüen járt el, tigy a miniszternél!: a konduitlista utján vagy ésetleges fe­gyelmi vizsgálat megindításával módja, nyílik az illető bíró elleni eljárásra, A kormányhoz közelálló helyen ki­jelentették még munkatársunk glőtt, hogy a csongrádi bombapörből kifolyóan válság nincs 8 az igazságügyminiszter és a belügyminiszter között felmerült ellentétekről forgalomba került ixixek nem felelnek meg a valóságnak. Ezzel a félhivatalos beállítással szemben beavatott forrásból nyert értesüléseink alapján a -‘köVetkézők­­ben adhatjuk a helyzet valódi ké­pét:' \K’' Rakoyszky Iván belügyminiszter támadása a biróság ellen, amint várható- is volt, mindeüütt a legkí­nosabb megütközést és felháboro­dást keltette. A nyilatkozat hangja és tartalma meglepetés volt magára a miniszterelnökre nézve is. Ra­­kovszky említette ugyan Bethlen gróf előtt, hogy a nyilvánosságot tájékoztatni akarja, azonban a mi­niszterelnök nem gondolt arra, hogy ez a tájékoztatás ilyen formában történjék meg. Az egységes párton ezek után szá­mítanak is arra, hogy Rakov szky Iván állásából sürgősen távozik. Bethlen István ugyan régi elvéhez híven, nem akar miniszterválságot akkor, amikor ez a változás a kor­mány vereségének bevallását jelen­tené, ezért most is kísérletet tesz a válságnak legalább is kitolására. Pesthy Pál igazságügyminiszter azonban, aki maga is független biróember volt, a bíróságot való­színűleg legalább oly energiával veszi védelmébe, amint Rakovszky Diószesrhyt és detektivjeit, és igy kettejük közül az egyiknek, esetleg mind a kettőnek mennie kell. Az egységes pártban szívesebben nél­külöznék a belügyminisztert, aki­nek a kisgazdak.épviselők még máig R Ara 2000 korona (1104b A csongrádi Dttiper a minisztertanács előtt 4 honvédelmi miniszter panaszt (eft a per tárgyalásán észlelt egyes jelenségeit miatt - Az igazságligyminíszfer felülvizsgáltatja a szolnoki tárgyaiás vezetését EfUgszaStaszos fönténuiafaslcif készíti a hirák áíhclQfr zéséről, ntjaüűljazásárúl -és a kiről B-Iisfőról — A Magyarság tudósítójától — Bethlen István gróf miniszterei- ; nők ma átvette hivatala vezetését s a kormány tagjait rendkívüli mi­nisztertanácsra hívta egybe, hogy ­­a szabadsága idején történt esemé­nyekről informálódjék. A minisz­tertanácson, amely délután öt óra­kor kezdődött és este féltiz óra­kor ért véget, az összes . miniszterek részt vettek. A kormányhoz közel-,' álló helyen a Magyarság tudósítója* a minisztertanács lefolyásáról a kö­vetkező értesülést nyerte: A miniszterek mindenekelőtt fontosabb reszortügyekről tettek jelentést, majd Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter ismertette főbb vonásaiban az arany­­költségvetést, amelyet az október 7-én | összeülő nemzetgyűlés első ülésein ter­jeszt elő. A minisztertanács foglalkozott a csongrádi bombapörben hozott ítélettel is és megállapította, hogy a birói Ítélet ellen elhangzott kifogások és felmerült aggályok csupán perorvoslat utján bí­rálhatók el s miután a királyi ügyész fellebbezést jelentett be, egyéb intézke­désre szükség nincs. Csdky Károly gróf honvédelmi miniszter bejelentette a mi­nisztertanácsnak, hogy a bombapör tár­gyalása során észlelt egyes jelenségek miatt máris írásban panasszal élt az tgazságiigyminiszterhez, akihez a bel­ügyminiszter a tényállás felderítése után, ha szükségesnek mutatkozik, ugyancsak panasszal fog fordulni. Az igazságiigyminisztornek módjában áll ezen esetekben a felügyeleti vizsgálatot elrendelni s ennek kapcsán a szükséges intézkedéseket megtenni. Miután az elsőfokú ítélet a vádlottakat felmentette, természetes, hogy a nyomozás a tettesek felkutatására tovább folyik, ■ Az. ighiságiigyminisztor által elrendel­hető felügyeleti vizsgálatra vonatkozóan aztr áz információt kaptuk, hogy. az igazságügyminiszter felügyeleti hatás-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék