Magyarság, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1925-01-25 / 20. szám
1925 január 25. vasárnap MAGYARSÁG A legrégibb pesti evezősök •*. A Magyarság tudósítójától — Ki gondolná a Nemzeti Kairóból, hogy valamikor a magyar evezős sport fészke volt? Pedig az volt A Nemzeti Kaszinót Széchenyi István gróf alapította. Ám a legnagyobb magyar cak volt egy másik, szerényebb, de nem kevésbé érdekes alapítása is, a Hajósegylet, az angol mintára megalakult első magya csónakda, anely az ISS-es években megfészkelte magát a pesti parton a Lánchíd-építkezés aljában. Az évtized végén beborult a magyar ég és a csónakda gazda nélkül maradt. Széchenyi nem tért vissza restre. A régi sportbajtársakból azonban itt volt még egyik-másik. Itt volt Clark Ádám, aki az Alagutat építgette, itt volt a mozgékony Waldstein János gróf, gyakran feljött Erdélyből a lelkes és erélyes Paget John. A Széchenyi-család nem egy tagjának is eszében maradt a régi csónakda kora- így aztán előkerültek a csónakok is és összeácsolódott a csónakda is. . Ártatlan szórakozás volt ez, amelyet még az osztrák abssolit kormány is m megtart. . Amikor pedig 1861-ben megkezdődött a magyar világ, a csónakotok formaszerüleg egyesületté alakultak. A 3. •aj egylet, mint említett nő, a Nem.Reti Kaszinó alapítása volt —. Széchenyi tetván gróf emlékezetére. Ezért tartották meg a Széchenyi által választott hajósegylet nevét, nevezvén magokat Budapesti Hajósegyletnek. . Az alapszabályt* is kimondják, hogy »Az egylet lobogója fehér és zöld vizirányos csitokból áll; a felső benső sarkában, Széchenyi István gróf emlékezetére veres tettes mezőben a magyar apostoli kette keresztet mutatja zöld hegye kan.; — Egy másik pont kimondja, hogy »az egylet, egyik hajója mindenkor Szécheznyi István gróf nevét viselje,tszáz taggal alakult meg az új egylet, amelynek tulajdonképpeni lelke Széchenyi Ödön gróf volt. Elnöknek Waldstein János grófot, igazgatónak Széchenyi Károly grófot választották. A tagok között sorozatosan ott találjuk a Széchenyi, Károlyi, Fosseiich és Zieny grófokat, a választmányi tagok között pedig néhány érdekes nevet a középosztályból: ■ Kárlay Béniét, Thaisz Elekét, Szögyény Lászlóét. S volt az egylet céljai »A magyar ifjúságnak férfias mulatságot, testet és lelket egyaránt edjő gyakorlatot szerezni, egyúttal a közönség figyelmét a hajókázás élvezetére és hasznosságára felhíván, a főváros díszét és kellemét emelni-A szabályokból arról is értesülünk, hogy amikor abegyakorlott tagok« vízre szálltak, vészért választottak. A vezér, aki lehetett »akár kormányos, akár vendég, akár evedzee, volt a hajó felelős parancsnoka- Az egyleti egyenruha vörös ing, kék hajósöltöny, barna szalmakalap volt, amelyekhez még kék nyakkendő is járult- Megállapítható, hogy az időben még nem a napfürdőzés kedvéért eveztek. Az evezős élet kezdetben igen élénk volt. Az egylet csakhamar páratlan sportteljesítménnyel dicsekedhetett. Két fiatal tagja — Birly István és Rosty Pál — kiment Angliába az evezős sportot tanulmányozni s onnan vizen jöttek haza. Igaz, hogy Rotterdamig gőzhajón, de onnan már modern outriggares, evezős, vitorlás csónakokon a Rajtján, Lajos-coffternán s a Dunán keresztül Pestre-Az uj argonauták azt képzelték, hogy váratlanul toppannak haza. Ám az otthoniak meglesték az érkezőket .Mennyire elcsodálkoztunk, —írják. — midőn egyszerre ösmetőn hang harsogott a sötétből felénk ás rögtön Széchényi Ödön gróf termett mellettünk, ki a viharos idő dacára kis Sympathy-jával élénkbe evezett. Kíséretében néhány perc múlva berepült hajónk a essomaredába, ahol díszes hölgyek, szeretett rokonok és jóbarátok várva a fáradt utasokat, szives fogadásukkal elfelejtették a hősem ki fáradalmait«. Ez bizony rekord volt a vízi turisztika terén. Ehhez csak Széchényi első aldunai útját lehet hasonlítani rá napjank néhány nagyobb tervezését, amikor például a Hunnisták a Duna forrásától Pestig öveztek, avagy, amikor a Neptunisták száguldottak le a Fekete-tengerig. A régiekről mindenesetre csodálattal kell megállapítanunk, hogy ők voltak a kezdeményezők, akiknek a még kellőleg ki nem kutatott terepviszonyokkal, a lakosság műveletlenségével, előítéleteivel s a mindezekből számazó gyakran igen kellemetlen viszontagságokkal is meg kellett küzdeniük. Az akkori polgárság mégis vegyes érzelmekkel fogadta a mágnások via sportolását. Korán megmozdult a kritika szelleme, így Huszár Imre az ugyancsak ISt13-ban megjelent s»Najad Fürdő Albumban« bemutat nekünk kételegáns reggeli pongyolába burkolt« magyar delnőt, akik unatkozva várnak a Császárfürdőbe menendő gőzösre. s Végre azonban kiderül a két nő arca, írja forrásunk Az »Angol Királyáé« mellől öt-hat délceg csak bukkan elő, kék hajósrukabam, veres viggis. Derekukat tarkashal övezi. — Ifiius! les voila — kiáltja az egyik, enthusiasm afiában kendőjét lobogtatva az érkezők felé. Ha soraim értelme kissé homályos volna előtted, nyájas olvasóm, sietek veled tudatni, hogy e délceg alakok, az első magyar csoknaközön egyed tagjai, kik gőzhajón a Császárfürdőba, onnét pedig a Margitszigetre sietnek reggelizni. Ezen egylet felől különböző nézetek uralkodnak. E sorok írója szerencsésnek érezné magát, ha a téveszmék leküzdéséhez bármily csekély tekintetben is járulhatna. Sokan azt mondják, mhr?gy,alól mostan! pontszűk időben, midőn akármennyi valóban nélkülözhetetlen vállalat és kegyeletszülte terv veszi igénybe áldozatkészségünket, mire való most nagyobb összeget feladni oly egyletre, melynek egyetlen célja a Margitszigetre felladikázni és ott reggelizni önök, uraim, kik így belelnek, nem hatnak be a dolgok mélyébe- ,és felületesen ítélnek oly eszméről, melyet,mint a franciák mondani szokták, csak lelkiismeretes approforadhotás után lehet kellőleg megérteni. Olvassák el önök azon egylet alapszabályait és örömmel ippaéztalandják, hogy mégis igaz azon példabeszéd, mely a magyart mindenre alkalmasnak tartja, meg a tengerészeire is. A csomabázó-egylet valóságos elemi iskolája a tengerészeinek, és azon egylet kebelében szerzett halottságunknak okvetlenül sűrű hasznát veendjük — mihelyt lesz tengerünk.« E cikkből meggyőződhetünk, hogy a mágnások csónakdlása más célokat is ismert, mint Európa végigladikázását. A legkedveltebb — talán azért, mert legkényelmesebb — kirándulóhely a Margitsziget volt, valamint ennek kis ikeröccse, a Budai-szagot Mert ilyen is létezett valamikor. Ott terült a Margitsziget délnyugat csúcsán, ahol most a Magyar Atlétikai Klub sportpályája van. És a sziget még jogilag is külön életet élt, mert amíg a fesztget a nádori családé volt, ez a kis sziget Buda városa tulajdonát ismerte urának. A Margitszigetre gőzös vitt, erre a szigetre csak csolnakon lehetett eljutni itt ranguk közt lehettek az övezetök. Nem zavarta itt őket elemi kultúra, gyönyörködhettek a természetben a ma alattuk elterülő városban, éppúgy, amint azt manapi utódaik a jádénak elnevezett Káposztásmegyeri-sziget látogatói teszik. Azt se higyjük, hogy a mágnás-evezősök nem ismerték volna a kötelezettséget, hogy igazi evezősnek nemes vetélkedésben is be kell mutatnia művészetét. Az 1860-as években a Duna hangos evezősversenyektől volt zajos. Mert hamarosan jelentkeztek a vetélytársak. Komolyan megmozdult a polgárság is, 1862-ben megalakult a Pesti Evező- és Vitorlázó Kör, 1864-ben pedig a Nemzeti Hajós Egylet, amely Cavalieri Róbertnek, a Dunagőzhajózási Társaság partkapitányának lelkes agitációjára jött létre. Ez volt - az úgynevezett --rési- Nemzeti Hajósegylet," Az új egyletek azonban távolról sem voltak olyan jó anyagi helyzetben; sárai a mágnások egylete. Az új evezősök kereskedők és hivatalnokok voltak, nem mágnások- A lelkesedés megvolt, de kevés volt a tag, kevés a pénz' és kevés a csónak. így esett, hogy 1867-ben a két egylet — az első 20,a násodik 17 taggal»— egyesült Unió Nemzeti Evező és Vitorlázó Egylet név alatt, amelyet 1871-ben ismét Nemzeti Hajósegyletre változtattak. E®.«a név megmaradt a mai napig. Mindenesetre érdekes megfigyelnünk, hogy a trágnásegylettel szemben ez a polgári egylet eláláfitárás a Dunagőzhajózási Társaságon keresztül Ezidén Széchényiig viszi vissza, így támadt az első vetélytárs, egyszersmind versenytárs. Mint versenytárs megjelent a Pozsonyi Hajósegylet is. A vezetőegylet, amely a versenyeket is rendezte, a mágnásegylet maradt. Ezek a kezdetleges, de rendkívül érdekes versenyek azonban már a budapesti evezősélet történetének következő fejezetébe tartoznak. A versenyeken magukon még a mágnások győztek. Az élet versenyében azonban a polgárok diadalaskodtak, így esett, hogy a mágnások Budapesti Hajósegyete 1873-ben szép Csendesen kimúlt. A mágnások, mint kezdeményezők, megtették kötelességüket. Bocsássuk meg nekik azt a születési hibájukat, hogy szeretnek exkluzívak lenni: nem tetszett nekik az evozás, amikor már minden polgárgyerek ■ csónakba szállhatott. A polgári egyletek ellenben mind nagyobb erőre kaptak, tovább dolgoztak, míg meg nem érkeztek a mai virágzó evezős sportig... Siklóssy László Jött az utolsó szám és utána utolsó párbeszédünk négyszemközt az intim kis lakosztályban, amikor már több bátorsággal megkérdezte, gondolom-e, hogy Kubelik szívesen venné, ha a hegedűt odaajándékozná. Erre azt hittem, mindjárt elszédülök, mert hiszen, mikor először szólt a hegedűről, elmondta, hogy Ilicinek 1000 Guineát fizetett! Az akkori érték szerint 11.280 koronát, ami 24 évvel ezelőtt igen nagy összeg volt Visszaszaladtam Kubelikhez és behívtam Pálmáméhoz, közben elmondtam neki az örömhírt. Soha életében ez a cseh Jankó bárgyabb arcot nem vágott! Csak úgy mekegett kincs örömében. Szivéhez szorította a hangszert és újra hegedülni kezdett rajta. Abba sem akarta hagyni! Megszólal a Pagnaini-hegedü Gabermann Branislauvval rendezett írániországi turnéja alkalmával Torinoból Genovába mentünk, ahol szintén n nagy sikere volt, melynek nagyszerűeredményeként sikerült a városi tanácsnál elérnem azt, hogy megengedték neki a híres Paganini-hegildán való játszást. Ez 1900. május 16-án történt. A polgármester ebből az alkalomból a következő meghívót küldötte a város előkelőségeinek? Genovi, 1903 május 11 T. C. Szombaton, f. hó 16-án u. u. 4 órakor Hubermann Bronislaw, hires hegedüművéss a városháza egyik termében Paganini-hegedűjét fogja megszólaltatni. Alulírott bátorkodik t. e.-t felkérni, szíveskednék éjjén előadásnál részt venni. bor agyiul G. B. polgármester. Kégy óra előtt megjelentünk, Utason Willy zongoraművésszel a városházán, ahol Mitoli lovag tanácsnok fogadott és mindjárt a vörös terembe vezetett a Paganini-hegedű elhelyezésének történelmi színhelyére. A megbecsülhetetlen értékű hangszer egyike a legszebbJoseph Guarneyius de Gesus-nak, amelyért pár nappal előbb egy amerikai szindikátus JOO.COO dollárt kínált. Paganini hegedűjét végrendeletben szülővárosára hagyta, hogy örök időn át őrizze és jó állapotban tartsa. A hegedűt, hogy mindennemű sérülésektől megóvják a fajba háromszoros szekrénybe tettek, vagy belül kék selyemmelyen kstapétázva A hegedűt fülön e célra kész'' rt lilaformája fogó illahelyzetben tartja és egy nagy üveg bura borítja. A zajkrányben Sinort lmgodüj, érdemrendész és Paganini és Sivort fényképei vannak Mikor a meghívoit előkelő közönség egyött vort, külön kiküldőt! tanult e. pecséteket az üvegburának aljáról eltávolították és a hegedűt Hubemannnak adták át Kezdetben elég fáradságot okozott a hegedűt rendbehozni. Új húrokat kelletett felhúzni, a csavarokat is a nyerget igazítani.. A teremben mély csend, a közönség a legnagyobb izgalomban! Végre megköteti a játékot. Először tompa hangok, melyek később élénkülnek A hang mindig é teltebb lesz, mindig impozánsabb, mialatt a művész lelke, a felmelegített fán láthat. Megkapó esemény volt: a hegedű, amely két emberöltő előtt ez egész világot soha ezelőtt nem ismert módon gyönyörködtette, másodszor megtagadja az emberi sávét! A nagy varázsló emléke, a hosszú pihenésből felébredt hegedű, Hubernians egyéniségének befolyára, lujudcz laogikw hatással volt a küzönségfv. A hang’vepsang befejeztse után aprefektus: Garre ni njajutu* et» a polgármester Kaszádét intéztek Duberaiaimhoz, amelyben a műélvezetet hibásan megköszönték. Végül az egaményről jegyzőkönyvet vettek fel, melynek másolatát nekünk átadták. Később közbenjárásomra ugyanabban a kitüntetésben, hogy a paganijii-fragedón játszhat. Keeldu Jaroslavé» Culbertson Sasa ia réf,s«uiílt. Ab ő ««praplisük is ugyanolyan ceremóniák niított tör brit, mint Hubonoottué, fiunkét Morhert' Uflido eeonomato. .<■ 11 nmmliä W B/KBÜT1 jElönZERSlARAll Fél évre,—916 080 Kg I Segged évre~. 120.000 E I ■ Egyes szám áru hétköznapon m ® 1’Wj kor., msárnap 3000 korona, B S .1usztriában 2000 osztrák korona I