Magyarság, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1925-01-31 / 25. szám
1925 január 31, szombat MAGYARSÁG Ham im—iiHiiiunir iiiiiiiiiwiihi« mimi murai S PORT ii^iríisgsfssssgss^^ Hz aisfir-prstaionlsta kér úti írranár Európaszerte vajúdik és pedig abban az értelemben, hogy a kettéválasztás minél hamarább megtörténjék, vagyis, hogy a tömegeiben, adminisztrációjában és pénzügyi forgalmában rendkívül megnövekedett labdarúgósport immár térjen rá a nyílt profeszszionizmusra. Nem is csak az amatőrsportnak, de különösképpen a profeszszionista labdarúgásnak az égető kérdése az, hogy végre nyíltan szabályoztassék a professzionista játékosok mindennemű igény ügye, mert éppen a közelmúltban nyilvánosságra került bécsi, brünni és prágai nagy egyesületi, játékosok és vezetőség közötti belviszályok azt mutatták, hogy a legmagasabb angliai professzionista fizetéseket messze felülmúló óla matőr-zsarolások, a mai állapotok közepette előbb-utóbb, de holtbizonyosan anyagi csődbe kergetnék az egyesületeket. A különböző országok mindennemű sportpolitikai kérdései közöttt állandóan a napirenden szerepel a nyílt professzionizmus kérdése, annál különösebbnek látszik tehát, hogy éppen a Magyar Labdarúgók Szövetsége vette le ezt a kérdést a napirendjéről, ami azt jelenti, hogy az eddigi álamatőr-titkos professzionista állapot fenntartását kívánja. Pedig az eddigi állapot bomlasztó hatása máris katasztrofálisan éreztette a hatását: a játékosokból kiölte a puritán sporterkölcsöket, az egyesülethez való önzetlen ragaszkodást, nem kis mértékben lecsökkentette a játékosok nemzeti érzését, kiölte belőlük a munkakedvet, megvásárolható nemzetközi piaci árut csinált belőlük és mindezeknek nyomán szinte elmaradhattatlanul a magyar futballsportra zúdította a sorozatos nemzetközi vereségeket és végről felidézte az egész magyar sportot és társadalmat fájdalmasan érintő párisi csúfságot. Mindezeknek a rákfenéje pedig ottan élősködött romboló bacillus módjára az MLSz tehetetlenségében, egy-két nagyegyesülettel szemben tanúsított gerinctelenségében és egynémely nagyegyesületi pénzügyi — és sportpolitikus megalkuvó opportunitásában, a sorsegyesületek gyengeségét kihasználó önzésében és a nemzeti szempontokat negligáló tudatos rosszindulatában, amellyel a kérdést minduntalan elodázni igyekeztek, aminthogy az mindezideig sikerült is nekik. Ennek az eléggé el nem ítélhető önzésnek a jegyében folyt le a párisi kéjutazás, amelynek páratlanul érdekes, sőt pikáns adatait már ismeri a sporttársadalom és ennek az önzésnek a jegyében hajszolták végig Európa különböző országain a magyar csapatokat és a magyar labdarúgósport válogatottjait és csak ez a szemérmetlen önzés képes arra vetemedni, hogy még a milánói győzelem dicsőségéből is részt követeljen magának, holott ma már tudott dolog, hogy a milánói magyar győzelem nem az ő segítségükkel, de igenis az ő ellenükre virágzott 1:1 a magyar-olasz mérkőzésen. Ilyen előzmények után kezdődik egykét hét múlva a magyar labdarúgósport »tavaszi« szezonja. Már nyilvánosságra került a hatalmas nemzetközi program, amelyen egymás mellett szerepelnek, mint vendégcsapatok, angolok, németek, dánok, osztrákok és csehek, csak éppen a professzionista k kérdés nem szerepel a programon egyetlen jelével sem annak a szándéknak, hogy az MLSz végre-valahára dűlőre akarná vinni ezt a mindennél sürgetőbb kérdést is. De ha az MLSz megint csak el akarná altatni ezt a kérdést, ám akkor kétségtelen, hogy nálánál hivatottabb testületnek, az Országos Testnevelési Tanácsnak kell rendeznie ezt az ügyet és megállapítani azokat a határokat, amelyek megkülönböztethetően válasszák el egymástól az amatőröket és a professzionistákat. A nagy nyilvánosság már türelmetlenül és kíváncsian várja annak a vizsgálatnak az eredményét, amelyet éppen a párisi kéjutazás elszámolásainak a felülvizsgálására rendelt el az OTT elnöksége. Egészen bizonyos, hogy ennek a vizsgálatnak a megállapításán megfelelő alapot fognak nyújtani az OTT elnökségének arrais, hogy abból kiindulva, az amatőr-professzionista problémának azonnali tárgyalására és nyílt színvallásra kényszerítse az MLSz elnökséget. Ennél sürgősebb kérdése ma nincsen a magyar sportnak és ennél sürg getőbb ügye nem lehet az OTT-nak, mert a titkos professzionista métely már átcsapott a kerékpáros sportra, kikezdte a birkózókat és ökölvívókat és tipikus jelenségei megnyilatkoztak az atlétikában és az úszósportban is. Elérkezett a 24-ik órája annak, hogy az OTT csinálja meg azt, ami az MLSz dolga volna, de amit az MLSz megcsinálni nem akar! Sparthírak A Budapesti Korcsolyázó Egylet február 1-ére hirdetett nemzetközi korcsolyaversenyét és 2-ára tervezett jégünnepélyét a beállott jégolvadás miatt elhalasztotta. Kedvezőbb jogviszonyok esetén a jégünnepély február 7-én, a korcsolyaverseny pedig a rákövetkező napon, február 8-án fog lebonyolításra kerülni.• Lumnizer Sándor és Gáspárdy Béla győztek a Monte-Carló-ban eldöntésre került a Double rise- galamblövő-versenyben 130 lövő közül. + Cpája, Jánost, dobták, Berlinben a Thalia-Thunterben nemzetközi birkózóverseny folyik mostanában. A versenyen részt vesz a magyar Czája János is, de vállalkozását ezideig nem kísérte szerencse, mert először a Budapestről is jól ismert Jangó fektette két vállra, majd Westergaard-Schmidt fektette a szőnyegre, legutóbb pedig Katcan szobta 11 óra 21 percnyi küzdelem után. A versenynek az eddig veretlen Westergaard-Schmidt a favoritja.• Halálra sújtott boxoló. Az amerikai Montana nevű városban legutóbb rendezett boxmérkőzésen Jack Coliin úgy ütötte szíven Judd Tate nevű ellenfelét, hogy utóbbi azonnal összeesett és néhány perc múlva meghalt. A Magyar Úszó Szövetség rendes évi közgyűlését vasárnap délelőtt 9 órakor tartja meg a Böser-intézet dísztermében. lészfeffii sí és? ásá, kárpitosáruk,irodabútorok és egyéb bútorok, készpénzárban.VII.Dollány u. 10. Hegedűs és Társánál, Budapest Bélyeggyüjtök / Február 10-én jelenik meg a legjobb képes bélyegszaklap, a Piatetta szenzációs 50 oldallal, több mint 100 illusztrációval, milliós pályázatokkal, sok kedvezménnyel. Évi eLSfthetis IO Admra S3-000 H Fizessen elő azonnal a kiadónál Budapest, IV., Gróf Károlyi u. 36. Postaiak, csekkszámla i-1.682. Evangélium Katolikus hitszónoklati folyóirat. — Szerkeszti Hász István dr. teológiai tanár, az országos nevű hitszónok közöl kidolgozott szent beszédeket: vasárnapokra, ünnepekre, alkalmakra. Nagyböjt, májusi sorozat, templomi katekézisek, fegyesitett beszédek.: Oltár-, Szent Vince-, ifjúsági egyletek, szivgárdák, kongregációk részére. Érdekes lelkipásztori tapasztalatok. Minden számában 20 tibiró nyújtja tehetsége legjavát. A szentévven művészi címlappal, páratlan kiállításban jelent meg. Kiadóhivatal: Győr, papnövelde-utca 2. Előfizetési ár: 40 kg búzának budapesti tőzsdei középára az előfizetés napján. Ugyanezért kapható még a II. és III. évfolyam. Előfizetni csak egész évre lehet. Hirdetmény. Gyulavári község elöljárósága egy mély- furatu artézi kút furatásit vatta tervbe. Amidőn esen munkára pályázatot hirdet,, , felhivja pályázni óhajtókat, hogy aranykorona ! ! alapon szerkesztett zárt írásbeli ajánlataikat a f.é. február bő 8. napjának d. a. 12 órájáig a tojógyzot irodában nyújtsák be Bánatpénzül SCO méter furat alapul vétele I mellett s a méterenkénti egységárnak meg-' 1 2elelő összeg le-Vo-a az ajánlat benyújtása előtt tíz község letéti pénztáránál betétkönyvben le- j ,tétbe helyezendő e az erről szóló elismervény az ajánlathoz csatolndó. Ezen biztosíték csak : a knt .átvételét követőleg fog vállalkozónak kiadatni. A község képviselőtestülete már most le-szögezi, hogy az ajánlatok fölött az ajánlati1 ■ összegre való tekintet nélkül szabadon határoz ! Ajánlattevők ajánlataikat illetőleg a régi ,leges döntésig kötelezettségben maradnak. I | Visszautasitott s illetve el Sem 'fogadott • !ajánlatokért kárpótlás semmi címen sem követtől!: utó ] j Egyéb feltételek a hivatalos órák alatt a [ főjegyzői irodában tudhatók meg. Gyulavári, 1925 jan. 22. Erdődi Lajos Vertán Emil bíró, főjegyző. A lótenyésztői vitája a telivérek kivitele és a „zugmének** körül Amikor a kormány a teljes szabadforgalomra való áttérés idején felszabadította a lókivitelt is, eldöntetlen kérdés maradt, hogy mi történjék az úgynevezett telivér anyag kivitelének engedélyezésével. Ugyanis a hazai nemesfajta lótenyésztés fejlődése érdekében nem lehet közömbös az a kérdés, hogy az általános szabadkivitel keretén kívül egyes felmerülő esetekben milyen minőségű lovak kivitelét ne engedje meg a kormány, helyesebben a fölelmivelési minisztérium lótenyésztési osztálya. A nemesfajta versenylovak kivitelének dolgában már a kivitel általánossátételének kezdetén éles ellentétek merültek fel a földmivelésügyi minisztérium és a Magyar Lovaregylet között. Az általános kiviteli tilalmak idején a telivér lóanyag sorozatába tartozó lovak kivitelének ügyében esetenként mindig a Magyar Lovaregylet véleménye volt a döntő. Miután a Lovaregyletnek általában az az álláspontja, hogy a magyar nemesfajta lótenyésztés érdekében az e kategóriába tartozó versenylovakat nem szabad kiengednünk az országból, majdnem minden egyes felmerült esetben a Lovaregylet megtagadta a hozzájárulást a kivitelre kérelmezett versenylótól. A földmivelésügyi minisztérium szerint ez a szigorúság rendjén volt mindaddig, amíg az általános kiviteli tilalom fennállott a gazdasági életben. De azonban, amikor már az egész vonalon szabadon érvényesül a kivitel, a földmivelésügyi minisztérium nem látja szükségét a nemesfajta lovak kiviteli tilalmának. E tekintetben aztán éles ellentétbe kerül a Lovaregylet és ezen keresztül a lósporttal foglalkozó szakemberek véleményével. A Magyar Lovaregylet pár héttel ezelőtt is egy konkrét esetből kifolyólag megtagadta több versenyló külföldi eladásától a hozzájárulást, holott a földmivelésügyi minisztérium álláspontja szerint a kérdéses lovak kivitele esetén a hazai telivérlótenyésztés semmi sérelmet sem szenvedett volna. Hogy a földmivelésügyi minisztérium végét vesse az ilyen ellentétes felfogásoknak, most végre egyöntetűen rendezni akarja a nemesfajta lovak kiviteli engedélyezésének kérdését és erre vonatkozólag rendelettervezetet készítettek a földmivelésügyi minisztériumban. A tervezet szerint a végleges döntés joga ezentúl minden külső beavatkozástól mentesen a földmivelésügyi minisztériumot illeti meg. A döntés előtt a minisztérium kikéri ugyan a Lovaregylet szakvéleményét, azonban határozatát ettől teljesen függetlenül hozza meg. A földművelésügyi minisztérium az ügyben készített rendelettervezetét a véleményadás végett megküldte az ügyben érdekelt összes szaktestületeknek és egyesületeknek, tehát a Magyar Lovaregyletnek is, amely ragaszkodik eredeti megszorító álláspontjához. Viszont a lótenyésztő gazdák általánosságban a földmivelésügyi minisztérium szabadabb álláspontját vallják, nyilvánvalóan abból a felfogásból kiinduva, hogy a szabad kivitelt nem lehet e tekintetben sem szigorú korlátok közé szorítani, másrészről pedig a kiviteli engedélyek tágabb értelmezése a hazai lótenyésztés szempontjából számottevő bevételi forrást jelent, amit semmiképpen sem szabad nélkülözni A nemesfajta lovak kivitelének ügyével némiképpen összefügg a hazai lótenyésztők ama állásfoglalása is, amelyet a földmivelésügyi minisztérium álláspontjával szemben kifejtettek az OMGE lótenyésztési szakbizottságában, amikor a magántulajdonban lévő fedezőtének külön megadóztatásának tervét megismertette a földmivelésügyi minisztérium. A dolog ott kezdődik, hogy a honvédelmi minisztérium egyik átiratából, de még a saját közvetlen tapasztalataiból is megállapította a földmivelésügyi minisztérium, hogy a magyarfajta nemesebb lóanyagunk egyre satnyás és szinte szemmel láthatóan harcsásul. Ennek okát pedig a hivatalos szakemberek abban látják, hogy a fedező mének kérdését a közelmúltban hivatalos részről nem kezelték olyanszigorúsággal, amilyennel kellett volna. Hivatalos megállapítás szerint sok volt a szusimény, amely csak szaporította a korcs lónemzedéket. A földmivelésügyi minisztériumban ezek alapján törvényjavaslatot készítettek arról, hogy az ilyen szugménekkel szemben az állam hogyan védekezzék. A javaslat szerint az állam a jövőben szugménnek minősítené az összesnem állami, tehát hivatalos bizonylattal el nem látott fedező méneket és minden egyes ilyen »zugmén« után a tulajdonos évenként 1000 aranykorona állami illetéket köteles fizetni. A földmivelésügyi minisztériumban azt hiszik, hogy ez a súlyos megadóztatás nagyon megcsappantaná a »zugmének« számát, mert hiszen ez papírban kifejezve 17.0OODOO koronát tenne ki, amit a magánkézben lévő fedező mének képtelenek volnának tulajdonosaiknak behozni és végeredményben a fedeztető gazdák mégis az állami méneket volnának kénytelenek igénybe venni. A földmivelésügyi minisztérium törvényjavaslatát az OMGE lótenyésztési szakbizottsága tiltakozással fogadta és kimondta, hogy annak keresztülvitele ellen a legerélyesebben síkra száll, mert a gazdák nem hajlandók precedenst szolgáltatni arra, hogy a pénzügyőr már az istállóba is benézhessem 13 Üzlettelen a tőzsde A részvénypiacon ma a hivatalos üzletidő alatt mindvégig kedvetlen volt az üzlet A forgalom szűk keretek között mozgott Az irányzat nyugodt maradt, a bécsi piacról is kedvező jelentések érkeztek. Zárlatkor csak lényegtelen volt az árváltozás. Az utótőzsdén a mai rendezési nap sem hozott változást A késő déli órákban valamivel javult az irányzat és a komolyabb ipari és bankértékeket szívesebben vásárolták. Az árnivó is megjavult valamivel. A pénzpiacon a forgalom csekély maradt, a legtöbb kötést 0.25-0.375%-os kamatlapon bonyolították le. Az utótőzsde árfolyamai: Magyar Hitel 450—454.000, Ganz-Danubius 2,980— 2.290.000, Georgia 350—552.000, Nova 198.500—200.000, Rima 156—157.000. Kétezerötszáz koronával olcsóbb lett a búza A terménypiacon ma nem folytatódott az árdrágulás. A forgalom csendesebb volt, mint tegnap, mert a kereslet megcsappant, sőt a búza is olcsóbbodott 2500 koronával. Az amerikai piacokról is olcsóbbodást jelentettek. Búzából mintegy 15 vagon cserélt gazdát. A titkárságnak bejelentett árfolyamok: 76 kilós pestmegyei búza 627.500 e Gro.0COv zárlatkor tiszavidéki búza budapesti paritásban 635.000—837.000, rozs nyitáskor 580.000, zárlatkor 535—587.000, zab budapesti paritásban 430.000, állomásról 400.000, prompt tengeri tolnamegyei állomásról 305.000, hevesmegyei 310.000, biharkeresztesi 300.000, nagykőrösi 303.000, budapesti paritásban félkasszára 320.000, czinkvantin tengeri