Magyarság, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-20 / 41. szám

6 etesves Holmi !'ÉSZKELODLS. Saját külön kisuj­­junkból roppott értesülés szerint a ter­­vezett játékbankot nem a Margitszige­ten állítják föl, hanem Buda valamely wildregényes erdőhegyi vidékén, eset­leg a Zugliget berkyben. Várakozási illetmény-dal A­J Refera s Basi hegyeken... Genfi hegyeken Fújnak a síelők, Megízentem kísántántcafe­lő szerelmemet. Tisztviselő már Addig csak elvár, Míg neki a csöpp nyugdíja Végleg ki nem jár« (Magamban:) Várhatsz, tatám, elvárhatsz, Míg csak bele nem fáradsz! #* MEGVADULT DOHÁNY. 'A 'Nagyatádtól—Mager irányában ve­zető aranyközéputmi cirkáló járőr egy teljesen elvadult dohány­cse­metét talált. A­­pénzügyek szima­­tos őrei, a kis vaddohányt a genfi nemzetközi n­egülepedések alapján beszolgáltatták a népszövetségi só­­hivatalba, holott megszelidíttetvén, nyilván a szanálás céljaira szolgáló dohányok közé kerül beosztásra, utóbb kiosztásra, a Centennáriumra Nyögjük Titanonnak gyászát. Idegenek bitják Jókainak szülőházát, Petőfinek sírját... Jókai-népünnepély a t. Házban Pekár Gyula, a parlament harmincés­­feles hadipacsirtája, a nemzetgyűlés Jó­­kai-ünnepén óriásit ötlött- kiötlötte­­kátlőtte, miszerint a nemzet most lebo­rul, a célból, hogy fölemelkedjék. A frappáns és vadonatúj ötlet fölemelő hatást keltött. Kuna Pé­menten leboru­lt Pokár szellemi és testi nagysága előtt, hogy sietve fölemelkedvén, a büffele billegjen. tk Sieyes a köbön Kétlényü természet Vass-Sieyes abbé. Eszre nem is vészed. Hol és mikor csap bé, . mo RÁDIÓNK (Direkt a lécből) Londonból jelentik: Macdonald volt angol miniszterelnök megren­dült vezéri állásának helyreáll­ítása céljából Chamberlainre utazod. Genfből jelentik: Bethlen Oszkár átváltozómű­vész előadóestje a Nép­szövetségi Vigadóban csengő tapso­kat aratott. Ércesebb csengések majd később­ Prágából jelentik: Az első cseb­­r m magyar fut­ball­ mérkőzés bi­rásául az előnyösen ismert és jószervű Hladis Dobornik urat szándékoznak fölkérni. Bucurcsőből jelentik: A Romániá­nak adandó nemzetközi váltóköl­­csök­ sorsa biztosítva van a legelő­kelőbb oláh biztosító intézeteknél, leégés és jégverés esetére. Kiebi fottériája Új népiskolát ezer vernek, És sorsjátékot terveznek. Félek, kihozzuk a lutrit S nem termet kapunk, de putrit. MAGYARSÁG­wmmmmmmmaaaMIKBmmaKBBS 1925 február 20, péntek Két hónappal ezelőtt meggyilkoltak és kiraboltak egy leányt a Teréz-körúton A bűntényt csütörtök délelőtt fedezték föl .­­A Magyarság tudósítójától . Alig viharzottak el a sajtóban és a közhangulatban a Laferer-gyilkosság utolsó hullámai, és máris újabb gyilkos­ságról kell beszámolnunk, amely majd­nem olyan borzalmas, de föltétlenül titokzatosabb, mint az előbbi volt. Ma délben történt, hogy a főkapitányságon megjelent egy Karstens Tivadar nemi gazdag hollandus vállalkozó, Messner István dr. ügyvéddel együtt Horváth Antal dr. rendőrfőtanácsosnál, a sérülé­­si osztály vezetőjénél és bejelentette, hogy a Teréz­ körút I1. számú házban, az I. emelet 2/a. számú lakásában borzal­mas módon meggyilkolva találta Intner Amália magánfőnőt. A vállalkozó el­mondta, hogy Leh­er Amáliát régóta is­meri és ma délelőtt föl akarta keresni. Csöngetésére senki sem­ jelentkezett, a zárban pedig a kulcsot betörve talál­ták, úgyhogy hosszas töprengés után fölnyitatták a lakást. A szobábam­ bor­zalmas lát­vány tárult szemeik elé. A huszonhat év körüli Leh­er Amália holt­teste teljesen megfeketedve, aludt vér­rel belepve feküdt az ágyon. Ugyancsak bejelentette a gyilkossá­got az áldozat édesatyja, Leh­er Lő­rinc is. A rendőrség a bűntény színhelyén A főkapitányságról a szenzációs beje­lentésre rögtön rendőri bizottság szállt ki a Teréz­ körút 6. számú háromemele­tes házba. Laky Lajos detektivfőnök vezetésével tizenkét detektiv, Horváth Antal rendőrfőtanácsos, Vogel József rendőrkapitány, a vizsgálóbíró, a soros királyi ügyész és a rendőrorvosok ti­zenkét­ óra előtt pár perccel érkeztek meg a lakásba, amelyet rögtön lezár­tak. A lakásban nagy rendetlenséget, ta­lált a bizottság, a bútorokon vastagon feküdt a­ por, újságpapirosok voltak szétdobálva, ruhadarabok szétszórva, az egész lakásból, pedig borzalmas levegő áradt. Egyik díványon egy budapesti lappéldány december 21-iki száma és két likőrös pohár feküdt. A hálószobában a detektívek az ágyon egy megfeketedett női holttestet találtak, Leh­er Amália hulláját. A hulla körülbelül két hónapja, feküdt a bezárt szobában. Fején éles szerszámtól eredő mély seb van. Az ablak mellett a detektívek egy férfiinggombot és egy angollapgseos papírtokot találtak, amelynek tartalmát a gyilkos valószí­­­űen arra­ használta föl, hogy valami­lyen rajta esett karcolást vagy kisebb sebet betakarjon. A rendőri­­bizottság a rendőrorvos véleménye alapján meg­állapította, hogy a gyilkosság körül­belül szat hónappal ezelőtt, karácsony táján történt és azóta senki sem járt­a, lezárt lakásban és senki sem érdeklő­dött Leh­er Amália sorsa iránt. Az éjjeli szekrényen lévő ébresztőóra Vill-et mutat. Két hónap óta senki sem látta a 7. áldozatot A meggy­ikolt édesapja jómódú, ma­gánzó és a Baross­ utcában lakik. Ér­dekes, hogy január 23-án vagy körül­belül egy hónappal a gyilkosság után Mészner István dr. ügyvéd képviselte Leirer Amáliát egy járásbírósági tár­gyaláson, a meggyilkolt lakás ügyében. Leirer Amália Kerstens Tivadar holland vállalkozóval többször ment külföldi utakra és a meggyilkolt édesapja és ügyvédje, valamint az összes házbeliek is mind azt hitték, hogy a­ nő mozi is elutazón. Így történhetett, hogy két hónap óta senki sem kereste föl Leh­er Amáliát, míg ma délelőtt a borzalmas gyilkosság ki nem derült. A meggyil­kolt lakása, illet­ve az a­ lakás, amely­ben Leirer Amália annak idején beköl­tözött, eredetileg öt szobából állott. A lakást két részre osztották és­­ a másik részbe Máig Gerti színész költözött. A báabeliek a meggyilkolt életéről és az egész esetről csak annyit tudnak, hogy Leirer Amália mint táncosnő ismerke­dett meg Korstens Tivadarral, aki gyakran időzött Budapesten és gyakran kereste föl a tragikus véget ért leányt. Mindig pontosan járt haza, látogatókat nem fogadott, a hollandul vállalkozó kivételével. öt szúrással ölték meg Leh­er Amáliát Déli egy órakor érkezett meg a Teréz-körúti házba Kenyeres Balázs dr. egyetemi orvosprofesszor, törvényszéki orvosszakértő, aki két rendőrorvos segítségével tüzetesen megvizsgálta a holttestet. Az orvosi­ vizsgálat eredmé­nyeképp megállapították, hogy Lei­er Amália halálát összesen öt szúrás okozta, amelyek az áldozat nyakát, mellét és halántékát értek. Az orvosok véleménye szerint a gyilkos szerszám valamilyen nagy konyhakés, vagy más egyéb szúrószerszám lehetett. A hely­zetből, ahogy a hulla az ágyon feküdt, arra következtetett a rendőri bizottság, hogy Leh­er Amáliát a gyilkosság után helyezték az ágyba. A holttest ugyanis az ágy szélén feküdt és a vértócsa más­fél lépésnyire volt az ágytól. Két órakor a hullát egy halottszállító kocsin a törvényszéki orvostani inté­zetbe vitték és ezután megkezdődőe­ a minden részletre kiterjedő rendőri nyo­mozás. A rendőri bizottság sok érdekes nyomra bukkant a lakásban, amelyek a nyomozásra nagy fontossággal bírnak. A fogadószobában lévő likőröspohara­­kon ujjlenyomatokat találtak és ugyan­csak ujjlenyomatokat vettek észre több szétszórt kártyalapon, amelyekkel való­színűen a gyilkos kaszinózott Leh­er Amáliával. A rendőrségi emberek dak­tiloszkópiai felvételeket készítettek a felfedezett ujjlenyomatokról és így a rendőrség összesen 8—10 ujjnyomat bir­tokába jutott, amelyek mind meg­egyeznek egymással és amelyek a leg­nagyobb valószínűség szerint a gyil­kos kezétől származnak. A leány életmódja A rendőrség egyik detektívcsoportja már körülbelül egy évvel ezelőtt foglal­kozott Lei­er Amália személyével, aki ellen feljelentés érkezett a lakásh­­iva­­talhoz, hogy lakásában nem folytat ren­des életmódot és így a lakás elrekvirá­­lását kérik. A detektívek ekkor több napon át figyelték Lei­er Amáliát, azon­ban ez a megfigyelés eredménytelenül végződött, úgy hogy a lakást nem is rekvirálhatták el tőle. A lakást külön­ben a meggyilkolt leány hosszas után­járás után szerezte meg, mivel arra a háztulajdonos is igényt tartott. Egyesek szerint Kerstens hollandi vállalkozó ré­vén a hollandi konzulátus is közbenjárt, hogy a­ lakást megkaphassa, a háztulaj­donos azonban később­ a­zt a választ kapta, hogy a holland konzulátus egy­általában nem járt el eb­ben az ügyben. A lakás bérét, eleinte Leirer Amália édesapja fizette, majd később, így pél­dául február elsején már Mészner dr. ügyvéd intézte el ezt a kérdést a háztu­lajdonossal. Mit raboltak a­ a lakásból? A lakásban végzett kutatás­­során Leirer Lőrinc bemondása alapján a rendőrség megállapította, hogy a lakás­ból a következő értéktárgyak tű­ntek el: 1 brilinsgyű­rű, platinába foglalt há­­romkarálon kővel, 1 drb platina karkötő­­óra, ovális alakú, fekete szalagon, kö­rülbelül 20 drb brilliáns kővel kirakva. Az óra Eega gyártmány, a mutató­­lapon a következő felírás látható: sáiga*. A felírás a javítás következté­ben nehezen olvasható. Egy arany jegygyűrű.­­Viktor, véséssel, egy darab alpakka kávéskanna, egy alpakka kis tejeskanna, egy alpakka cukordoboz. Ezeket Bécsben az Argentor műveknél vásárolták. Egy lakk rétikus, egy disznóbőr bőrönd. 36 személyes ezüst evőké­szle, amelyet Lei­er Amália de­­cember közepén feltűnő olcsó áron vá­sárolt magánúton a Keleti pályaudvar környékén lakó, eddig még­­ ismeretlen elvált vagy özvegy úriembertől. Az ezüst evőkészleten gyengén bevésett monogram látható, amelyet esetleg Lei­er Amália utólag saját monogram­jával is ellátott. Egy darab százkoronáson kívül a lakás­ban pénzt nem találtak. A meggyilkolt leány pénzét egy piros szattyánbőr­­bélésű tárcában szokta, tartani, ez a tárca is eltűnt. Eddigi megállapítás sze­rint valószínűleg 6,7 millió korona volt a láncában. A délutáni ór­ákban Vogel­­ József rendőrkapitány kihallgatta Kerstens Tivadart és Leirer Lőrincet. A kihall­gatás a késő esti órákig tartott. # Egy kékkabátos ifjú A detektívek a meggyilkolt Leirer Amália lakásáról sok fényképet vittek be a főkapitányságra. Valamennyi fény­kép a következő dedikációval van el­látva: Ritának. A detektívek most a fényképek alapján igyekeznek világos­ságot deríteni a gyilkosságra. Leh­er Amália a gyilkosságot megelőző időben sűrűn megfordult a főváros előkelő ven­déglőiben és kávéházaiban s a rendőr­ség most ezen az alapon is folytatja a nyomozást. Tanuk jelentkeztek, akik elmondották, hogy a gyilkosságot megelőző napokban, többször látták Leh­er Amáliát egy kék télikabátos, magas fiatalember társasá­­gában. Könnyen lehetséges, hogy ez a kék télikabátos, magas fiatalember gyil­kolta meg a szerencsétlen leányt. A­ nyomozás ebben az irányban is meg­indult. m­mit. A katonai ellenőrzésről szóló jelentés sajtó alatt van Paris, febr. IS. A Havas-iroda diplo­máciai tudósítója jelenti: Az állam­nyomda már megkezdte a katonai ellen­őrzésről szóló jelentésnek, valamint, a rendkívül terjedelmes utóiratoknak nyomását. A munkával sietnek, hogy­ az okmányokat lehetőleg már holnap, kioszthassák a katonai ellenőrző bizott-’ ságnak és a nagyköveti értekezletnek a tagjai, valamint a szövetségesek között." A nagykövetek értekezlete szombaton, délelőtt összeül; ha eddig az időpontig­ elkészül a Versailles­ katonai bizottság, szakvéleménye, akkor tárgyalás alá­ fogja venni a jelentést. Londoni jelent t­­és szerint a katonai ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv egy francia példányát az angol külügyi hivatal ma megkapta. . Hétszáznégyezer dollárt fizet Németország a Lusitánia hátramaradottjainak ■Washington, február 19. A német" amerikai bizottság elnöke nyilvános­­ságra hozta a bizottságnak azt a hatá­rozatát, hogy­ Németország köteles azt a kárt megtéríteni, amelyet az ango­­­loknak Amerikában élő hozzátartozói a­ Lusitania elsülyesztésénél elhunyt uta­­­sok halála folytán szenvedtek. A bi­i­zott­ság azt is nyilvánosságra hozta,­ hogy­ az a követelés, melyet a külön­böző döntőbíróságok amerikai polgárok­nak megítéltek, 704.000 dollárt tesz ki. A Harmat-botrány a birodalmi gyűlés vizsgáló­bizottsága előtt Berlin, febr. 19. A birodalmi gyűlés­nek a Harmat és Kutisker számára nyújtott hitelek ügyében kiküldött vizs­gálóbizottsága ma, mint tanukat, eskü­ alatt kihallgatta Meissner államtitkárt és Töpffer alállamtitkárt. Előzőleg a bi­zottság elnöke felolvasta Hirsch Pál volt miniszterelnök levelét, amelyben Hirsch kijelenti, hogy Barmaték érde­­­kében soha sem tett semmit, továbbá­ Noske levelét, amelyben No­ske hangs­­úlyozza, hogy a Barmat testvérek köz­­ztl soha egyiket sem látta. Ezután­ tette meg Meissner államtitkár vallo­mását, amelyben a következőket mondta: Ami a birodalmi elnöki iroda okmányait illeti, ezekben három, a Har­mat-családdal kapcsolatos esetről van szó. Az első: Barmainak Wells képvise­lőhöz intézett többször említett­ táv­irata. Erre a táviratra a birodalmi el­­nök ceruzával a­ következő megjegyzést írta:­­A külügyi hivatal hozzájárult ahhoz, hogy Barmai három hónapra szóló vízumot kapjon. Óhajtom, hogy a követséget mégegyszer kérjék m­eg.­ Ezt a táviratot és a birodalmi elnök jegy­zetét a szükséges intézkedésre vonat­kozó kérelemmel megküldték a külügyi hivatalnak. A Bur­mattal való második érintkezés arra a­ telefonbeszélgetésre vonatkozik, amelyet Burmat az elnöki irodából Krü­ger képviselő engedet­­yével ismételten folytatott Amsterdammal. A birodalmi elnök sajátkezű­leg írt 1019 augusztus 8-iki rendelkezésében ezt az eljárást megengedhetetlennek minősítette. A harmadik eset egy határátlépési ajánlólevél, amelyet Krüger a saját sza­kállára szabályellenesen állított ki Bar­mainál­. A tanú a továbbiakban még azt vallja, hogy Krüger ezenkívül határ­átlépési ajánlólevelet állított ki Bar­­nat egyik rokona számára is. Mindez Krü­ger személyes, önhatalmú tényé vált.

Next