Magyarság, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-01 / 26. szám

­ Snips autószerencsétlenség a Zugligetben Halmay Tibor színész gépkocsija darab­bonra tört, a soffőr szörnyethalt. Két utas súlyosan megsebesült —­­A Magyarság tudósítójától — Ha délután 4 óra tájban súlyos ki­­­­menetelű gépkocsiszerencsétlenség tör­­­­tént a Zugligetben. Halmay Tibor, a­­Fővárosi Operettszínház tagja próbálta­­ki sofőrjével és két utassal új gép­kocsiját és a síkos, lejtős után egy hir­telen kanyarodónál nekiment egy vil­lanypóznának, darabokra törött, utasai pedig eszméletlenül maradtak a kocsi romjai alatt. A soffőr nyomban ször­nyethalt, míg utasai közül egy súlyo­san, kettő pedig könnyebben megsebe­sült. Maga Halmay Tibor, a gépkocsi tulajdonosa a könnyű sebesültek között van. A szerencsétlenség részletei a kö­vetkezők: Ha délután 3 óra tájban Halmay Tibor színész a Fővárosi Operettszínház Mozsár­ utcai színpadi bejárója elől el­indult új hathengeres, világosbarna Baík-gépkocsijával, hogy egy budai sétakocsizással kipróbálja az autót. A próbaútra magával vitte öccsét, Hal­­­may Gyulát, továbbá ennek barátját, Sztrakonitzk­y Sándor volt főhadna­gyot, míg a gépkocsit Fischer József soffőr vezette a városban. A társaság vidám hangulatban indult el a színház elől s nekivágtak a Margith­ídon át a Svábhegynek. Nyolc­van kilométeres sebességgel, száguldva tette meg a gépkocsi az utat, majd visszafelé, erős kanyarodóval a Zug­ligeti-utón tértek vissza. A svábhegyen maga Halmay Tibor vezette a kocsit, ahogy azonban a Zugligeti-útra értek ki, átadta a kormánykereket Fischer soffőrnek, azzal, hogy itt túlságosan sok a kanyarodó és lejtő ahhoz, hogy vállalhassa a felelősséget. Teljes menetsebességgel száguldott a kocsi a meredek és sáros után, amikor ■— körülbelül a Zugligeti­ út 40. számú villa irányában — egy kanyarodónál hirtelen oldalt csúszott és hátsó felével nekiment egy az út mellett, álló fának. A fa kidőlt, de ugyanekkor a­ soffőr olyan erősen lefékezte az erős lendület­ben száguldó kocsit, hogy a gép kétszer megfordult, a saját tengelye körül és teljes erejével nekivágódott egy villany­oszlopnak. A karambol erejű darabokra zúzta a hatalmas gépkocsit, melynek roncsai az árokba zuhantak és maga alá temette utasait. A Zugligeti-út járókelői, akik szem­tanúi voltak a szerencsétlenségnek, nyomban odasiettek, de a véres és nyöszörgő utasokat nem tudták kisza­badítani a kocsi roncsai alól. Nyomban értesítették a mentőket és a tűzoltókat és az I. kerület tüzőrsége, valamint a mentőorvosok gépkocsija néhány perc alatt megérkezett. A tűzoltók felemel­ték a nehéz kocsit és kiszabadították a szerencsétlenül járt utasokat, akiket a mentők vet­tek gondozásba. A soffőr, Fischer József, sérüléseinél már mit­ nem használt az orvosi segítség, mert a szerencsétlen ember, kinek vigyázat­lansága okozta az egész súlyos balese­tet, koponyaalapi törést szenvedett és a helyszínen meghalt. Súlyos és élet­­veszélyes a sérülése Sztrakonitzky Sán­dor volt főhadnagynak, kit eszmélet­len állapotban vittek a mentők az Új Szent János-kórházba. Halmay Tibor arcán, vállán és térdén sérült meg könnyebben, míg öccse, Halmay Gyula sérülése komolyabb természetű. Mind­kettőjüket Halmay Tibor lakására vit­ték a­­mentők. A szerencsétlenség hírére rendőri bi­zottság szállt ki a halálos gépkocsi­­ Varsó, január 30 (A Magyarság külön tudósítójától) A lengyel politikai köröket csak látszatra foglalkoztatja annyira a danzigi lengyel postaládák német színekre való mázolása, mint amennyire a sajtóból kitűnnek. Szó sincs róla, presztízskérdés ez a postaszekrény is, a lengyelek pedig hihetetlenül érzékenyek presztízs­kérdésekben. Nem csoda, annyi időn át meg voltak fosztva az ál­lami szuverenitástól, hogy most körülszakadtig ragaszkodnak a szuverenitásnak mindenféle külső látszatához is. Az igazi gond, mely­ a lengyel politikusokat és katoná­kat foglalkoztatja, Oroszország ké­szülődése. Aggodalmasan figyelik nemcsak a határt, nemcsak az európai Oroszországban történte­ket, hanem a messze Keletet is, mert érzik, hogy itt dől el Lengyel­­ország sorsa. Szerencsétlen beékelt helyzetben van ez a nemes nemzet. A sárban hentergő orosz óriás és a feltá­madni készülő német titán közt áll válaszfalként, mind a kettőt ellen­ségnek tekinti, mind a kettőtől fes s voltaképpen azt sem tudja, mi­­lyen­ politikát folytasson. Francia­­ország olyan elválaszthatatlanul összenőtt a kisántánttal, melynek vezetője a lengyeleknek az orosz­nál és németnél is nagyobb ellen­sége, a cseh, hogy francia politikát nem tud és nem akar folytatni. Angliába veti minden reményét, de kötik a régi szerződések Francia­­országhoz és Angliában sem tudja, hogy meddig hizhalik. Az angol politika nagyon is világpolitika ahhoz, hogy túlságos nagy helyet foglalhatna-e el benne Lengyel­­ország, mely Középeurópában té­nyező ugyan, de a nagy világon je­lentéktelen kis pont. Ha nagy vi­lágérdekek megkívánják, kérdés, hogy Anglia­ nem ejti-e el Lengyel­­országot. A lengyel politikai irányítói na­gyon is jól tudják, hogy két óriási hatalom kü­zd most a világuralom­ért: az angolszász és az orosz. Az orosznak könnyebb a helyzete, mert rombolni akar és nem építeni, a rombolás a tömegeknél pedig mindig népszerűbb. Orosz kommu­nisták keze inkább elér Angliába, mint az angol konzervát­ivók . Oroszországba és még sokkal job­ban Afrikába, Ázsiába, mindenüvé, ahol elégedetlen népek és népréte­­gek vannak. Ebben az óriási küz­delemben döntő tényező lesz a sár­ga faj és ennek útjai máris elvál­tak —­ha ugyan valaha együtt vol­tak — az angolszásztól és veszedel­mes, közelségbe jutottak az orosz­hoz. A washingtoni konferencia annak idején mindent elkövetett, hogy a fehérek érdekeit biztosítsa Kínában és Kínát biztosítsa a fe­hér érdekeknek. Hozzájárult, hogy Kína felemelhesse a külföldi áruk vámját öt százalékról hét és fél százalékra, de Kínát ezzel meg nem tudta nyerni. A két részre oszlott »mennyei birodalom« erősebb kor­mánya, a pekingi, az angolszászok érdekkörébe került. Korlátlan úr lett itt Vu-Pej-Fu, a föluhun, amint a katonai kormányzókat ne­vezik Kínában. Vu-Pej-Fu lassan­ként a többi tartomány tuhunjait mind hatalma alá szorította, ha­talmas hadsereget szervezett, az oroszok azonban vele szemben a három mandzsúriai tartomány tu­­hunját, Csati­ff-Co-Lin-t pártolták. Két eredménytelen hadjárat után végre tavaly nyáron Csang-Co-Lin­­ tudta űzni angol-amerikai párti ellenfelét, miután a pénzéből kifo­gott diktátornak csapatait hátra- Akos zsoldjuk kiűzetésével meg­tette magának. Kina védelmi szer­­ődést kötött az orosz szovjettel: Karakán, egyik legtehetségesebb és legveszélyesebb agitátor, nagy­követnek ült be Pekingbe és­­ fonja rendületlenül a keleti bo­nyodalmak szálait, Vu-Pej-Fu bukása buktatta meg voltaképpen az angol munkáspárti kormányt is. Az angolok belátták, hogy védekezni, sőt támadni kell a szovjet ellen. Amerika azonban a bevándorlási bik­és végleg ellensé­gévé tette Japánt s Japán hosszas tárgyalások után végre egyezményt kötött a bolsevikokkal. Most aztán Moszkva teljesen fedezve van Kelet felől és zavartalanul szentelheti minden figyelmét az európai poli­tikának és folytathatja aknamun­káját az angol uralom ellen Indiá­ban. Milyen messze esnek mindezek Lengyelországtól és milyen közel­ről érdeklik mégis a lengyeleket. Az a szerencséje Lengyelországnak, hogy nincs tengere s így nem ő ellene irányul elsősorban a terjesz­kedni akaró orosz birodalom lökése. Közvetlenebbül vannak érdekelve északon a balti államok és délen Románia. Besszarábiáról az oro­szok le nem mondtak és alighanem a besszarábiai Elzász kérdése rob­bantja ki az új háborút, melytől azonban Lengyelország sem tart­hatja magát távol, mint Románia szövetségese. Varsóban biztosra ve­szik, hogy az orosz támadás, B Besszarábiáért nem közvetlenül a Dnyeszternél fog megtörténni, ha­nem járul északabbra Bukovinán keresztül és Mármaros megyébe, ahol a csehek olyan álnok buzga­lommal készítik elő a talajt a pra­voszláviának, de készíti maga a kommunista párt is közvetlenül a bekövetkezhető orosz támadásnak. A lengyel vezérkar a legnagyobb ■gonddal figyeli Bukovina és Kelet­­galicia határát s éppen ezért a be­avatottak közt hihetetlen izgalmat keltett két esemény. Egyik a japán kormány jegyzéke Románia sürgető kérésére, hogy ratifikálja a besszarábiai egyez­ményt. A japán kormány azt fe­lelte, hogy míg a többi garantáló hatalmuk: Olaszország és az Egye­sült­­­llamok­on; ratifikádják, ad­dig ő sem rati­fi­kál­ja. Mi ahogy, pe­dig a Besszarábia Romániához csa­tolásának elismeréséhez három­ nagyhatalom ratifikálása szüksé­ges, az egyezmény még mindig nem érvényes és Besszarábia jogilag nem tartozik Romániához. Az Egyesült Állaiport távol tartják magukat az európai ügyektől, s ra­tifikálás onnan nem is várható, Olaszország viszont a Fekete-ten­geri hajózási koncesszió fejében kö­telezte magát az orosz kormány­nak, hogy nem ratifikálja az egyez­ményt. Japán a mostani japán­­orosz megegyezésben ilyen világo­san nem kötötte le magát, de az a kötelezettsége, hogy a nagyhatal­mak közül csak legutolsónak rati­fikálja az egyezményt, köznyelvre lefordítva szintén azt teszi, hogy nem járul hozzá, és így Orosz­ország, ha háborút indít Besszará­­biáért, voltaképpen csak azt veszi vissza, ami jogilag ma is az övé. A másik izgalmat a Bratianu­­kormány Moszkvával való tárgya­lásai idézték elő. Az oláh ellenzéki sajtó napok óta hírt ad erről, a kor­mány azonban erélyesen, de hitelre­­találás nélkül cáfolja. Varsóban azonban még a feltételeket is tud­ják. A besszarábiai kérdésről nincs szó, ellenben egyéb ellenszolgálta­tásokért a Brabianti-kormány haj­landó Bukovinában,­­közvetlenül a lengyel határon területi engedmé­nyeket adni az oroszoknak. Ez­alatt pedig az orosz vörös hadsere­get újra átszervezik, Trockij he­lyére a besszarábiai oláh Frunza került főparancsnoknak és az oláh­­ellenes agitáció teljes erővel meg­indult mindenfelé. Megkezdődtek a határ mentén az útépítéseit,­­a csa­pat­felvonulások és a lengyel vezér­kar a legnagyobb aggodalommal látja, hogy a Bratianu-kormány még maga akarja megkönnyíteni a betörést területi engedményekkel Bukovina irányában­ . Japán nem ismerte Romániának Besszarábiára való fogát 1025 február 1. vasárnap MAGYARSÁG baleset színhelyére és a szemtanuk elő­adása nyomán a fentiekben állapította meg a súlyos szerencsétlenség részle­teit. Kihallgatták Halmay Tibort is, ki elmondotta, hogy a balesetért egyedül a soffőrt terheli a felelősség, mert túl­ságosan vakmerően vezette át a gépet a veszedelmes kanyarodón. A súlyos, gépkocsibaleset ügyében a rendőri nyo­mozás folyik. napirend február­­, vasárnap­ ja­) kél: 7 ó. 11 p., nyuszik: 16. ó. 45 p. Küld kés: 11 ó.­­0 p., nyugszik: 1­é. 50 p. Római kat. és protestáns: Ignác. ELŐADÁSOK: Gábor János előadása a Teleia Egyesületben (Vill., Eszterházy­ u.­­ I 9.) fe­­ll. Pályi Sándor előadása a Dudás­­ : Iparosifjak Egyesületében (I., Város­­­­major-utca 59.) fél 18. — BÁLOK:­­ R­iporter-bál a Műcsarnokban (Városliget.) — ; ■ KÖNYVTÁRAK: Iparművészeti Múzeum 1 . könyvtára (IX., Illés-út 33.) 10—12.­­ ; Fővárosi könyvtár (IV., Gróf Károlyi-utca) ; 9—13. Egyetemi könyvtár (IV., Ferenciek I . tere 5.) 9—11. — MÚZEUMOK- Közlekedési­­ ; Muzeum (Vll., Hermina­ut) 9—12. Mező- ; : gazdasági Muzeum (Városliget) 10—13. ; I Magyar Történelmi Képcsarnok (V., A ka* t­aié­­n­ni-utca 2.) 10—13. Nemzeti Muzeum ; •­al­al- és ásványtára és két római terma :­­ (Vili., Muzeum-kurut 13.) 9—13. Nemzeti J . Múzeum Növénytár (V., Akadémia­ utca 2.) ; 9—13. Szépművészeti Múzeum (VI., Aréna- • . ut 41.) Régi és modern képtár LVI—VI*14. v ; Néprajzi Múzeum (Városliget, Iparcsarnok) | ! 9—13. Fővárosi Múzeum (Városliget) 9—13. ♦ ; Aquincumi ásatások és Múzeum (III., ♦ ! Óbuda, Külső Szentendrei-út). Földtani I­­ Intézet Múzeuma (Stefánia-út 14.) 10—14. | ► Iparművészeti Múzeum (IX., Üllői-út 33— 1­­­37.) 30—13. Ráth György-Múzeum (V.,X . Vilma királyné-út 12.) 10—13. | február 2. Hétfő : Nap kél: 7 ó. 10 p., nyugszik: 11 ó. 46 p. ! ; Hold kél: 11 é. 50 p., nyugszik: 1 é. 53 p. ! ; Római kat. és protestáns: Gyertya-­­ szentelő B. A. ÜNNEPF.K: Budai Margit-Mária kongre- •­gáció ünnepe Fő-utca 40.­ 18. — • KÖNYVTÁRAK: Nemzeti Múzeum Szé­chenyi-könyvtára 9—10. Akadémiai könyv-­­ tár (V., Akadémia-utca 2.) 15—19. Egye-­­ temi könyvtár (IV., Ferenciek-tere 5.) Főv.­­ könyvtár (IV., Gróf Károlyi-utca 8.) 9—19.­­ Erzsébet Népakadémia könyvtára (VIII.,­­ Német-utca 40., I. em.) 11—19. Országos : Pedagógiai könyvtár (VI., Andrássy-út I­nc.) 9—19. Statisztikai hivatal könyvtára (11., Keleti Károly-utca 5—7.) 9—11. Ipar-­­ művészeti Múzeum könyvtára (IX., Üllői- k út 33—27.) 13—20. — MÚZEUMOK: Akadé- ? miai Goelsee-szoba (V., Akadémia-utca 2.)­­ 10—12. Nemzeti Múzeum Állattár (VIII.,­­ Mu­zeum-körút 14.) 9—13. Nemzeti Múzeum | Növénytár (V., Akadémia-utca 2.) 9—13.2 Szépművészeti Múzeum (VL, Aréna-ut 41.VX Grafikai gyűjtemény 10—13. Aquincumi * ásatások é.)* Muzeum (Hl., Óbuda, Külső | »Szentendre,i-ut.) Földtani Intézet Múzeuma | 'Stefánia-ut 14.) 10—14. Mezőgazdasági * Muzeum (­Városliget, Vajdah­unyad Vára.) * 10-13. 5 Figruer 3. ireny­i Nap kél: 7 ó. 9 p., nyugszik: 10 ó. 46 p.­­ Hold kél: 12 ó. 24 p., nyugszik: 2 ó. 53 p.­­ Római kat.: András. Protestáns: Ráhel. J MINISZTEREK FOGADNAK: Földmive­­f­­ésügyi .1.3—14. pénzügyi 17 ó. — X EIMOADÁSOK: Havadi Barabás eladása­i a Szabad Líceumban (I., Horthy Mikido­v­­ut 27.) 13 ó. Torday Ferenc előadása | a Közegészségi Egyesületben (Vill.,­­­s­etérházy-utca 7. s­zám.) II­z. — | KÖNYVTÁRIAK: Akademie: könyvtár (V.,­­ Akadémia-utca 2.) 16—19. Egyetemi könyv- | tár (­i­V., Fermic.l­k­ toro .5.) 9—19. Fővárosi­­ könyvtár |Gfél Károlyi-u. 8.) 9—19. . Erzséb'I­bet Népakad. könyvtára (IYITI., Német-u. 1 40., f. em.) 17—20. Országos Pedagógiai­­ könyvtár (VI., Andrássy­ ut 69.) 9—19.­­ Iparművészeti Múzeum könyvtára (IX., f­el.lör-ut 33.) 10—13., 15—120. Terhnológiai és­­ Anyagvizsgáló Intézet könyvtára (YHL, J József-körút 6.) 17—­20. Statisztikai hivatal­­ könyvtára CIII.( Keleti Károly-utca 5—7.) 1 9—14. — MÚZEUMOK: Akadémiai Szé­­­­chenyi-Múzeuma (V., Akadémia-utca 2.) 10—­­ 12. Akadémia Történelmi Képcsarnoka 5 (V., Akadémia) 10—13. Mezőgazdasági­­ Múzeum (Városliget) 10—13. Nemzeti I Múzeum Régiségtár (Vili., Afúzeu­m-körút |­1­4.) 9—13. Nemzeti Múzeum Növénytár 1 (V., Akadémia-utca 2.) 9—13. Hopp-­­ Muzeum . (VI., Aiulrá&sy-ut 103.) 10—13. t Iparművészeti Múzeum (IX­., f Hui­nt S3.) I 9—13. Szépművészeti Múzeum (VI., Aréna-­­ ut 41.) Régi képtár 10—13. Fővárosi­­ Múzeum (Városliget, Stefánia-út) 15—18. | Aquincumi ásatások és Múzeum (III.,­­ Óbuda, Külső Szentendrei-út). | mmmm­fLOJimtSIJMfl Fél évre......... 340.000 K Negyed évre.... 120.000 K Egyes szám ára hétköznapon 2000 kor., vasárnap 3000 korona, Ausztriában 2500 osztrák korona

Next