Magyarság, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-01 / 26. szám
Snips autószerencsétlenség a Zugligetben Halmay Tibor színész gépkocsija darabbonra tört, a soffőr szörnyethalt. Két utas súlyosan megsebesült —A Magyarság tudósítójától — Ha délután 4 óra tájban súlyos kimenetelű gépkocsiszerencsétlenség történt a Zugligetben. Halmay Tibor, aFővárosi Operettszínház tagja próbáltaki sofőrjével és két utassal új gépkocsiját és a síkos, lejtős után egy hirtelen kanyarodónál nekiment egy villanypóznának, darabokra törött, utasai pedig eszméletlenül maradtak a kocsi romjai alatt. A soffőr nyomban szörnyethalt, míg utasai közül egy súlyosan, kettő pedig könnyebben megsebesült. Maga Halmay Tibor, a gépkocsi tulajdonosa a könnyű sebesültek között van. A szerencsétlenség részletei a következők: Ha délután 3 óra tájban Halmay Tibor színész a Fővárosi Operettszínház Mozsár utcai színpadi bejárója elől elindult új hathengeres, világosbarna Baík-gépkocsijával, hogy egy budai sétakocsizással kipróbálja az autót. A próbaútra magával vitte öccsét, Halmay Gyulát, továbbá ennek barátját, Sztrakonitzky Sándor volt főhadnagyot, míg a gépkocsit Fischer József soffőr vezette a városban. A társaság vidám hangulatban indult el a színház elől s nekivágtak a Margithídon át a Svábhegynek. Nyolcvan kilométeres sebességgel, száguldva tette meg a gépkocsi az utat, majd visszafelé, erős kanyarodóval a Zugligeti-utón tértek vissza. A svábhegyen maga Halmay Tibor vezette a kocsit, ahogy azonban a Zugligeti-útra értek ki, átadta a kormánykereket Fischer soffőrnek, azzal, hogy itt túlságosan sok a kanyarodó és lejtő ahhoz, hogy vállalhassa a felelősséget. Teljes menetsebességgel száguldott a kocsi a meredek és sáros után, amikor ■— körülbelül a Zugligeti út 40. számú villa irányában — egy kanyarodónál hirtelen oldalt csúszott és hátsó felével nekiment egy az út mellett, álló fának. A fa kidőlt, de ugyanekkor a soffőr olyan erősen lefékezte az erős lendületben száguldó kocsit, hogy a gép kétszer megfordult, a saját tengelye körül és teljes erejével nekivágódott egy villanyoszlopnak. A karambol erejű darabokra zúzta a hatalmas gépkocsit, melynek roncsai az árokba zuhantak és maga alá temette utasait. A Zugligeti-út járókelői, akik szemtanúi voltak a szerencsétlenségnek, nyomban odasiettek, de a véres és nyöszörgő utasokat nem tudták kiszabadítani a kocsi roncsai alól. Nyomban értesítették a mentőket és a tűzoltókat és az I. kerület tüzőrsége, valamint a mentőorvosok gépkocsija néhány perc alatt megérkezett. A tűzoltók felemelték a nehéz kocsit és kiszabadították a szerencsétlenül járt utasokat, akiket a mentők vettek gondozásba. A soffőr, Fischer József, sérüléseinél már mit nem használt az orvosi segítség, mert a szerencsétlen ember, kinek vigyázatlansága okozta az egész súlyos balesetet, koponyaalapi törést szenvedett és a helyszínen meghalt. Súlyos és életveszélyes a sérülése Sztrakonitzky Sándor volt főhadnagynak, kit eszméletlen állapotban vittek a mentők az Új Szent János-kórházba. Halmay Tibor arcán, vállán és térdén sérült meg könnyebben, míg öccse, Halmay Gyula sérülése komolyabb természetű. Mindkettőjüket Halmay Tibor lakására vitték amentők. A szerencsétlenség hírére rendőri bizottság szállt ki a halálos gépkocsi Varsó, január 30 (A Magyarság külön tudósítójától) A lengyel politikai köröket csak látszatra foglalkoztatja annyira a danzigi lengyel postaládák német színekre való mázolása, mint amennyire a sajtóból kitűnnek. Szó sincs róla, presztízskérdés ez a postaszekrény is, a lengyelek pedig hihetetlenül érzékenyek presztízskérdésekben. Nem csoda, annyi időn át meg voltak fosztva az állami szuverenitástól, hogy most körülszakadtig ragaszkodnak a szuverenitásnak mindenféle külső látszatához is. Az igazi gond, mely a lengyel politikusokat és katonákat foglalkoztatja, Oroszország készülődése. Aggodalmasan figyelik nemcsak a határt, nemcsak az európai Oroszországban történteket, hanem a messze Keletet is, mert érzik, hogy itt dől el Lengyelország sorsa. Szerencsétlen beékelt helyzetben van ez a nemes nemzet. A sárban hentergő orosz óriás és a feltámadni készülő német titán közt áll válaszfalként, mind a kettőt ellenségnek tekinti, mind a kettőtől fes s voltaképpen azt sem tudja, milyen politikát folytasson. Franciaország olyan elválaszthatatlanul összenőtt a kisántánttal, melynek vezetője a lengyeleknek az orosznál és németnél is nagyobb ellensége, a cseh, hogy francia politikát nem tud és nem akar folytatni. Angliába veti minden reményét, de kötik a régi szerződések Franciaországhoz és Angliában sem tudja, hogy meddig hizhalik. Az angol politika nagyon is világpolitika ahhoz, hogy túlságos nagy helyet foglalhatna-e el benne Lengyelország, mely Középeurópában tényező ugyan, de a nagy világon jelentéktelen kis pont. Ha nagy világérdekek megkívánják, kérdés, hogy Anglia nem ejti-e el Lengyelországot. A lengyel politikai irányítói nagyon is jól tudják, hogy két óriási hatalom küzd most a világuralomért: az angolszász és az orosz. Az orosznak könnyebb a helyzete, mert rombolni akar és nem építeni, a rombolás a tömegeknél pedig mindig népszerűbb. Orosz kommunisták keze inkább elér Angliába, mint az angol konzervátivók . Oroszországba és még sokkal jobban Afrikába, Ázsiába, mindenüvé, ahol elégedetlen népek és néprétegek vannak. Ebben az óriási küzdelemben döntő tényező lesz a sárga faj és ennek útjai máris elváltak —ha ugyan valaha együtt voltak — az angolszásztól és veszedelmes, közelségbe jutottak az oroszhoz. A washingtoni konferencia annak idején mindent elkövetett, hogy a fehérek érdekeit biztosítsa Kínában és Kínát biztosítsa a fehér érdekeknek. Hozzájárult, hogy Kína felemelhesse a külföldi áruk vámját öt százalékról hét és fél százalékra, de Kínát ezzel meg nem tudta nyerni. A két részre oszlott »mennyei birodalom« erősebb kormánya, a pekingi, az angolszászok érdekkörébe került. Korlátlan úr lett itt Vu-Pej-Fu, a föluhun, amint a katonai kormányzókat nevezik Kínában. Vu-Pej-Fu lassanként a többi tartomány tuhunjait mind hatalma alá szorította, hatalmas hadsereget szervezett, az oroszok azonban vele szemben a három mandzsúriai tartomány tuhunját, Csatiff-Co-Lin-t pártolták. Két eredménytelen hadjárat után végre tavaly nyáron Csang-Co-Lin tudta űzni angol-amerikai párti ellenfelét, miután a pénzéből kifogott diktátornak csapatait hátra- Akos zsoldjuk kiűzetésével megtette magának. Kina védelmi szerődést kötött az orosz szovjettel: Karakán, egyik legtehetségesebb és legveszélyesebb agitátor, nagykövetnek ült be Pekingbe és fonja rendületlenül a keleti bonyodalmak szálait, Vu-Pej-Fu bukása buktatta meg voltaképpen az angol munkáspárti kormányt is. Az angolok belátták, hogy védekezni, sőt támadni kell a szovjet ellen. Amerika azonban a bevándorlási bikés végleg ellenségévé tette Japánt s Japán hosszas tárgyalások után végre egyezményt kötött a bolsevikokkal. Most aztán Moszkva teljesen fedezve van Kelet felől és zavartalanul szentelheti minden figyelmét az európai politikának és folytathatja aknamunkáját az angol uralom ellen Indiában. Milyen messze esnek mindezek Lengyelországtól és milyen közelről érdeklik mégis a lengyeleket. Az a szerencséje Lengyelországnak, hogy nincs tengere s így nem ő ellene irányul elsősorban a terjeszkedni akaró orosz birodalom lökése. Közvetlenebbül vannak érdekelve északon a balti államok és délen Románia. Besszarábiáról az oroszok le nem mondtak és alighanem a besszarábiai Elzász kérdése robbantja ki az új háborút, melytől azonban Lengyelország sem tarthatja magát távol, mint Románia szövetségese. Varsóban biztosra veszik, hogy az orosz támadás, B Besszarábiáért nem közvetlenül a Dnyeszternél fog megtörténni, hanem járul északabbra Bukovinán keresztül és Mármaros megyébe, ahol a csehek olyan álnok buzgalommal készítik elő a talajt a pravoszláviának, de készíti maga a kommunista párt is közvetlenül a bekövetkezhető orosz támadásnak. A lengyel vezérkar a legnagyobb ■gonddal figyeli Bukovina és Keletgalicia határát s éppen ezért a beavatottak közt hihetetlen izgalmat keltett két esemény. Egyik a japán kormány jegyzéke Románia sürgető kérésére, hogy ratifikálja a besszarábiai egyezményt. A japán kormány azt felelte, hogy míg a többi garantáló hatalmuk: Olaszország és az Egyesültllamokon; ratifikádják, addig ő sem ratifikálja. Mi ahogy, pedig a Besszarábia Romániához csatolásának elismeréséhez három nagyhatalom ratifikálása szükséges, az egyezmény még mindig nem érvényes és Besszarábia jogilag nem tartozik Romániához. Az Egyesült Állaiport távol tartják magukat az európai ügyektől, s ratifikálás onnan nem is várható, Olaszország viszont a Fekete-tengeri hajózási koncesszió fejében kötelezte magát az orosz kormánynak, hogy nem ratifikálja az egyezményt. Japán a mostani japánorosz megegyezésben ilyen világosan nem kötötte le magát, de az a kötelezettsége, hogy a nagyhatalmak közül csak legutolsónak ratifikálja az egyezményt, köznyelvre lefordítva szintén azt teszi, hogy nem járul hozzá, és így Oroszország, ha háborút indít Besszarábiáért, voltaképpen csak azt veszi vissza, ami jogilag ma is az övé. A másik izgalmat a Bratianukormány Moszkvával való tárgyalásai idézték elő. Az oláh ellenzéki sajtó napok óta hírt ad erről, a kormány azonban erélyesen, de hitelretalálás nélkül cáfolja. Varsóban azonban még a feltételeket is tudják. A besszarábiai kérdésről nincs szó, ellenben egyéb ellenszolgáltatásokért a Brabianti-kormány hajlandó Bukovinában,közvetlenül a lengyel határon területi engedményeket adni az oroszoknak. Ezalatt pedig az orosz vörös hadsereget újra átszervezik, Trockij helyére a besszarábiai oláh Frunza került főparancsnoknak és az oláhellenes agitáció teljes erővel megindult mindenfelé. Megkezdődtek a határ mentén az útépítéseit,a csapatfelvonulások és a lengyel vezérkar a legnagyobb aggodalommal látja, hogy a Bratianu-kormány még maga akarja megkönnyíteni a betörést területi engedményekkel Bukovina irányában . Japán nem ismerte Romániának Besszarábiára való fogát 1025 február 1. vasárnap MAGYARSÁG baleset színhelyére és a szemtanuk előadása nyomán a fentiekben állapította meg a súlyos szerencsétlenség részleteit. Kihallgatták Halmay Tibort is, ki elmondotta, hogy a balesetért egyedül a soffőrt terheli a felelősség, mert túlságosan vakmerően vezette át a gépet a veszedelmes kanyarodón. A súlyos, gépkocsibaleset ügyében a rendőri nyomozás folyik. napirend február, vasárnap ja) kél: 7 ó. 11 p., nyuszik: 16. ó. 45 p. Küld kés: 11 ó.0 p., nyugszik: 1é. 50 p. Római kat. és protestáns: Ignác. ELŐADÁSOK: Gábor János előadása a Teleia Egyesületben (Vill., Eszterházy u. I 9.) fell. Pályi Sándor előadása a Dudás : Iparosifjak Egyesületében (I., Városmajor-utca 59.) fél 18. — BÁLOK: Riporter-bál a Műcsarnokban (Városliget.) — ; ■ KÖNYVTÁRAK: Iparművészeti Múzeum 1 . könyvtára (IX., Illés-út 33.) 10—12. ; Fővárosi könyvtár (IV., Gróf Károlyi-utca) ; 9—13. Egyetemi könyvtár (IV., Ferenciek I . tere 5.) 9—11. — MÚZEUMOK- Közlekedési ; Muzeum (Vll., Herminaut) 9—12. Mező- ; : gazdasági Muzeum (Városliget) 10—13. ; I Magyar Történelmi Képcsarnok (V., A ka* taiénni-utca 2.) 10—13. Nemzeti Muzeum ; •alal- és ásványtára és két római terma : (Vili., Muzeum-kurut 13.) 9—13. Nemzeti J . Múzeum Növénytár (V., Akadémia utca 2.) ; 9—13. Szépművészeti Múzeum (VI., Aréna- • . ut 41.) Régi és modern képtár LVI—VI*14. v ; Néprajzi Múzeum (Városliget, Iparcsarnok) | ! 9—13. Fővárosi Múzeum (Városliget) 9—13. ♦ ; Aquincumi ásatások és Múzeum (III., ♦ ! Óbuda, Külső Szentendrei-út). Földtani I Intézet Múzeuma (Stefánia-út 14.) 10—14. | ► Iparművészeti Múzeum (IX., Üllői-út 33— 137.) 30—13. Ráth György-Múzeum (V.,X . Vilma királyné-út 12.) 10—13. | február 2. Hétfő : Nap kél: 7 ó. 10 p., nyugszik: 11 ó. 46 p. ! ; Hold kél: 11 é. 50 p., nyugszik: 1 é. 53 p. ! ; Római kat. és protestáns: Gyertya- szentelő B. A. ÜNNEPF.K: Budai Margit-Mária kongre- •gáció ünnepe Fő-utca 40. 18. — • KÖNYVTÁRAK: Nemzeti Múzeum Széchenyi-könyvtára 9—10. Akadémiai könyv- tár (V., Akadémia-utca 2.) 15—19. Egye- temi könyvtár (IV., Ferenciek-tere 5.) Főv. könyvtár (IV., Gróf Károlyi-utca 8.) 9—19. Erzsébet Népakadémia könyvtára (VIII., Német-utca 40., I. em.) 11—19. Országos : Pedagógiai könyvtár (VI., Andrássy-út Inc.) 9—19. Statisztikai hivatal könyvtára (11., Keleti Károly-utca 5—7.) 9—11. Ipar- művészeti Múzeum könyvtára (IX., Üllői- k út 33—27.) 13—20. — MÚZEUMOK: Akadé- ? miai Goelsee-szoba (V., Akadémia-utca 2.) 10—12. Nemzeti Múzeum Állattár (VIII., Muzeum-körút 14.) 9—13. Nemzeti Múzeum | Növénytár (V., Akadémia-utca 2.) 9—13.2 Szépművészeti Múzeum (VL, Aréna-ut 41.VX Grafikai gyűjtemény 10—13. Aquincumi * ásatások é.)* Muzeum (Hl., Óbuda, Külső | »Szentendre,i-ut.) Földtani Intézet Múzeuma | 'Stefánia-ut 14.) 10—14. Mezőgazdasági * Muzeum (Városliget, Vajdahunyad Vára.) * 10-13. 5 Figruer 3. irenyi Nap kél: 7 ó. 9 p., nyugszik: 10 ó. 46 p. Hold kél: 12 ó. 24 p., nyugszik: 2 ó. 53 p. Római kat.: András. Protestáns: Ráhel. J MINISZTEREK FOGADNAK: Földmivefésügyi .1.3—14. pénzügyi 17 ó. — X EIMOADÁSOK: Havadi Barabás eladásai a Szabad Líceumban (I., Horthy Mikidovut 27.) 13 ó. Torday Ferenc előadása | a Közegészségi Egyesületben (Vill.,setérházy-utca 7. szám.) IIz. — | KÖNYVTÁRIAK: Akademie: könyvtár (V., Akadémia-utca 2.) 16—19. Egyetemi könyv- | tár (iV., Fermic.lk toro .5.) 9—19. Fővárosi könyvtár |Gfél Károlyi-u. 8.) 9—19. . Erzséb'Ibet Népakad. könyvtára (IYITI., Német-u. 1 40., f. em.) 17—20. Országos Pedagógiai könyvtár (VI., Andrássy ut 69.) 9—19. Iparművészeti Múzeum könyvtára (IX., fel.lör-ut 33.) 10—13., 15—120. Terhnológiai és Anyagvizsgáló Intézet könyvtára (YHL, J József-körút 6.) 17—20. Statisztikai hivatal könyvtára CIII.( Keleti Károly-utca 5—7.) 1 9—14. — MÚZEUMOK: Akadémiai Széchenyi-Múzeuma (V., Akadémia-utca 2.) 10— 12. Akadémia Történelmi Képcsarnoka 5 (V., Akadémia) 10—13. Mezőgazdasági Múzeum (Városliget) 10—13. Nemzeti I Múzeum Régiségtár (Vili., Afúzeum-körút |14.) 9—13. Nemzeti Múzeum Növénytár 1 (V., Akadémia-utca 2.) 9—13. Hopp- Muzeum . (VI., Aiulrá&sy-ut 103.) 10—13. t Iparművészeti Múzeum (IX., f Huint S3.) I 9—13. Szépművészeti Múzeum (VI., Aréna- ut 41.) Régi képtár 10—13. Fővárosi Múzeum (Városliget, Stefánia-út) 15—18. | Aquincumi ásatások és Múzeum (III., Óbuda, Külső Szentendrei-út). | mmmmfLOJimtSIJMfl Fél évre......... 340.000 K Negyed évre.... 120.000 K Egyes szám ára hétköznapon 2000 kor., vasárnap 3000 korona, Ausztriában 2500 osztrák korona