Magyarság, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-22 / 67. szám

1925 március 22. vasárnap MAGYARSAG S­erner István jubileuma Egy csendes, meleg évfordulót zavart meg február 14-én az Operaház váratlan bezárása. A következő lázas napok pedig n­­em voltak alkalmasak ünneplésre, ily­­formán majdhogynem nyomtalanul ha­ladtunk el Kerner István főzeneigazgató nevezetes dátuma előtt. Ezen a napon múlt ugyanis negyven éve, hogy a nyur­ga ifjú Kerner István részt vett délelőtt a Naila próbáján s este már, mint na­­pidíjas brácsása az operai zenekarnak, a Próféta előadását is végigjátszotta. Ezt a sorsdöntő lépést kemény harcok előzték meg. A reményteljes ifjú párhu­zamosan folytatta ugyanis tanulmányait a Zerge-utcai (ma Horánszky-utcai) reál­iskolában és a Nemzeti Zenedében. A reálban különösen mint jó matematikus tűnt ki s apja a derék máriakéméndi kántortanító épp ezért mérnöknek szánta bár fia rendkívüli zenei tehetségéről maga is meg volt győződve. Már a hato­dik osztályt járta az ifjú, mikor egyik nővérét váratlanul elvesztette s a gon­dos apa, aki egyébként is, most meg kü­lönösebben aggódott fiáért, sokalni kezdte a dupla munkát. Amikor azután nem találta a gyermeket túlságosan jó spinben egyik látogatásakor elment kö­rülnézni, melyik iskolát szüntesse meg. A reálban dicsérték a fiút, hogy kitűnő matematikus, az öreg tehát a reál mel­lett döntött. El is sétált nyomban a Ze­nedébe, hogy a fiát kivegye. Itt néhai való jó Huber Károlynak (Hubay Jenő édesatyjának) találta elmondani az ügyet Csak nézett, nézett a hirtelen m­érgy kiváló pedagógus, majd, amint összeszedte magát rámordult az aggódó szülőre, hogy talán csak nem bolondult meg, mikor a Pista gyerek a legtehetsé­gesebb növendéke, akiben igazi dirigens vér buzog! Mosolyogva tűrte a szidást az öreg Kerner, tudta ő azt nagyon jól s dagadozott is a büszkeségtől Nem is lett a »kivételből« semmi se. Már­mint a Kenedéiből — mert a reálból aztán csak­ugyan kimarasztotta a fiát, mivel hogy ?ő­ a következetesség. Az tehát most már eldőlt, hogy mu­zsikus lesz az ifjú Kerner Istvánból. De volt még egy nehéz próba hátra. Akkoriban jött haza Brüsszelből a fia­tal Hubay Jenő, mint világszerte ünne­pelt, híres művész, hogy a Zeneakadé­mia későbbi nagyhírű hegedűtanszakát megalapozza. Hubay nagyon szívesen kapott a kitűnő ifjún s ha csak rajta múlik, akkor Kerner István lesz az akadémia első világjárásra kibocsátott hegedűvirtcuóza. Hívják, csalogatják, meglebegtetik előtte a hírnév, a világ­dicsőség és gazdagság csábító képeit, de mindhiába. Az ifjú Kerner otthagy­ta a reáliskolát a­­­uzsikáért, de a vi­lág minden ábrándi képéért nem akarta otthagyni a muzsikát. Mit neki az egy­­szál hegedű minden dicsősége, mikor az ő lelke zenekart kívánt, beállt tehát művészképző helyett brácsásnak. Csak a nagyon erős lelkű, csak a magukban nagyon biztos emberek útja ez, akik úgyis érzik, hogy a virtuóz élet sima járdája csak eltérítené őket eredeti hi­vatásuktól. Az egyszerű, szerény ösvé­nyen biztosabban odajutnak. Ebben a kis történetben benne van az egész későbbi Kerner, a hamis fényt, külsőséges csillogást kerülő, elmélyedő, dolgozó igazi művészember, aki az el­múlt negyven év alatt mint legméltóbb ült bele az Erkelek nagy hagyományú, elkötelező örökébe. S az elmúlt negyven év magában foglalja az Operaház, a filharmónia, de mondhatnék az egész modern magyar muzsika közel félszá­­zados fejlődését, melynek hovatovább mindinkább Remner volt a vezetője, irá­nyítója, éltető lelke. Először Erkel Sán­dor alatt, azután mellette, végül — he­lyette. Mikor a nagy Erkel Sándor meghalt, felhangzott az aggódó kér­dés, ki­­lehet az utóda ? ! Egyszer csak érezni kezdte a közönség, hogy itt­ van. Természetesen és magától értetődőn jött, mint valami legitim jogutód s azóta mint meg nem ingatható tekin­tély áll előttünk. Egyetemes és biztos tudás e tekintély jogos alapja, amely valóban csak másodsorban ismer régi vagy modern muzsikát, elsősorban csak jó vagy rossz­­között tesz különbségeit. ]­­ Jól esett megáillnunk e negyvenéves fordulónál, jól­lsik Kerner Istvánt kö­szöntenünk s hisszük, hogy nem veszd rossz néven, hogy az ő munkái negyven évének egynémely tanulságát emléke­zetbe idézzük. Alice Terry Rex Ingram Franceska Berlini m. i. • (Operaház.) Pauly­ Dreesen Róza asszony Tosch-ja messze esik a mi íz­lésünktől, felfogásunktól, elképzelé­sünktől. Elismerjük, hogy abszolút drámai énekesnő. Átható, tömör hang, melynek mindenütt van súlya és kife­jező ereje. Előadásmodora azonban egészen németes. Kemény és melegség nélkül való. A kifejezett kantilriónák­­nak sincs meg az a lágy, dallamos édessége, melyet a “Puccini-operákban megszoktunk. A Tosca harmadik fel­vonása érdekes díszletben­ meglepetés­sel szolgált: Mihályi főrendező Róma új prospektusát csináltatta meg, a Péter-templom látképével mely haj­nalkor pirosodni kezd, majd aranyos napfényben ragyog. * (Rákosi Szidi Békéscsabán.) Rákosi Szidi, a Nemzeti Színház művésznője, Békéscsabán vendégszerepelt. Tegnap az Uj rokon című színdarabban lépett fel. A közönség igen meleg ünneplés­ben részesítette. * (A Nemzeti Színház hete.) Bibó Lajos nagy sikerű darabja, A juss a héten kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap szerepel a műsoron. A színház jövő szombaton új betanulással és új szereposztással adja Henry Bataille híres Nászindulóját, melynek főszere­peit Váradi Aranka, Aczél Ilona, Pethes Attila és Uray Tivadar játszák.­­ Két bemutatója lesz a Kamara­­színháznak, kedden este először kerül színre Schöpflin Aladár Vége a szép nyárnak háromfelvonásos színjátéka Horváth Árpád rendezésében Tasnády Ilona, Beleznay Margit, Iványi Irén, Gál Gyula, Abonyi, Mihályffy, Pethes Sándor, Harasztos, Szőke Sándor és Losonczyval a főszerepekben. Szomba­ton délután a Kamaraszínház nagy­sikerű gyermekelőadásainak folytatása­ként a színház az első magyar gyer­mekdarabját Sas Ede Vásár fia című háromfelvonásos vígjátékában. A da­rabot Siklóssy Pál rendezi A főszere­peket Hegyesi Mari, Ligeti Juliska, Gál, Sugár, és az öt gyermekszereplő játsszák. • (»A vén cigány.«) Vörösmarty örök­becsű költeménye ezentúl dalban fogja bejárni a világot. Minden ütemében magyar zenét írt hozzá Chorin Géza; énekművészeink és a cigányzenekarok is lelkesítő és maradandó hatással fog­ják előadni. Az ízlésesen kiállított kotta Rózsavölgyinél jelent meg és minden zeneműkereskedésben kapható. * (Hangversenyek.) A sok német zon­­gorás után érdeklődéssel hallgattuk a párisi Ciampi Marcéit, kinek a játéka a klasszikus francia mesterek: Pugno, Diemer, Eisler iskoláját képviseli és sa­játos csuklótartásával, rendkívül lágy és színes billentésével annyira eltér az álta­lunk megszokott zongoratechnikától. Tó­nusának ereje és zengése s ezzel a ritmus acélossága mögötte marad a német já­téknak, s ezt Ciampi műsorán Schumann fantáziájában éreztük, ellenben gyö­nyörű és egészen újszerű hatásokat pro­dukál a modern franciák, Ravel, Fauré, Debussy, Franck műveiben. E kompozí­ciók finom, pasztellszerű szépségei ilyen puha színfoltokkal ható játékkal érvé­nyesülnek igazán. Befejezésül a párisi művész Liszt egyik ritkán hallható da­rabját, a »Dante olvasása után« című szonáta-ábrándot játszotta fényes kész­séggel és stílusérzékkel. — Morini Erika európai körútja során egy önálló estén nálunk is játszott. Elsőrendű hegedűs, aki művészetét egyelőre teljesen a vir­tuozitás szolgálatába állítja. Nagy, tuda­tos zenei koncepciót Mozart és Csajkov­­szky koncertjeiben is hiába kerestünk, részletszépségek és csillogó technikai bra­vúrok akadtak minden előadott darabjá­ban. — Föltétlen elismerés illeti Bán János zongorajátékát. Fényes és amel­lett alapos készültségű művész, akit mél­tán megilletett az a lelkes, őszinte siker, melyet hangversenyének mindegyik szá­mával aratott. — Véghelyiné Deáky Flóra, nagy, de fáradságra érdemes fel­adatot tűzött maga elé. Liszt-estét ren­dezett zenekarkísérettel. Az A-dur és Es­­dur koncertek meg a Magyar fantázia saját kadenciával már mint műsor is te­kintélyes. A művésznő csillogó technikai készségét, komoly elmélyedő játékát a Vigadó majdnem telt háza méltányolta lelkes tapsaival. * (Magyar est a Zeneművészeti Fő­iskolán.) Virágvasárnapján,­­ április 5-ikén este fél 6 órakor a Zeneművé­szeti Főiskola nagytermében Magyar Est lesz, amelynek nagy gonddal ösz­­szeválogatott műsorán előkelő művész­nők és művészek szerepelnek. Közre­működnek: T. Mátrai Erzsi M, Né­meth­y Ella, Ptasinszky Pepi, Babos Évi, Barabás Sári, Palló Imre, Tarnay Alajos, Zsámboky Miklós, Molnár Imre dr., Brada Rezső, Károlyi Gyuszi, Far­kas Dezső, Cselényi József, Laurisin Lajos, Hodula István és Dobos Imre. A hangversenyt a Magyar Távirati Iroda Nyugdíjegyesülete rendezi. Je­gyek 100.000—10.000 koronás árban kap­hatók a Magyar Távirati Iroda kiadó­­hivatalában (IV., Városház­ utca 10.) és a Zeneművészeti Főiskola portásánál. * (Két egyfelvonásos vígopera.) A zeneirodalom két nálunk teljesen isme­retlen kis remekműve kerül bemuta­tásra a Nemzeti Zenede március 30-án, hétfőn a Zeneakadémia színpadán ren­dezendő operai estéjén. Az egyik: Denis úr és felesége Offenbach egyik legm­u­­latságosabb vígoperája. A másik Deli­­ber fiatalkori munkája: A skót kastély, dallamaiban és hangszerelésében felül­­múlhatatlanul finom apróság. A dara­bokat, melyeket Ottlik Pálma fordított magyarra, Mihályi Ferenc rendezi és az intézet zenekara kíséri Pető Imre karnagy vezetésével. Jegyek a Nemzeti Zenede irodájában (Semmelweis-utca 12.) kaphatók. * (Tehetséges gyermekek előadása.) Tehetséges gyermekek az elhagyott gyermekekért tartanak e hó 22-én, va­sárnap délután fél négy órakor előadást Mádyné­ Vass Róza írónő rendezésében a IV., Molnár­ utca 11. szám alatti szín­padon. Mádyné a legtehetségesebb gyermekekkel játszik és igaz gyönyö­rűséget­ nyújt a nagyszámú gyermek­­publikumnak. Gyönyörű énekes, tü­ndé­­ries jelenetek, kedves tréfák, dalok, tán­cok, mókák kerülnek bemutatásra pom­pás kosztümökben a Fővárosi Gyermek­­otthon javára. A gyermekvilág ked­vencei lépnek fel: Foss Évi, Winkler nővérek, Lenkey Györgyi, Károlyi Sá­rika, Weszter Lili, Rab Antal, Sebők Margit stb. A helyárak mérsékeltek. * (Jótékonycélú gyermekünnepély a Zeneakadémián.) Vasárnap délután 4 órakor a Zeneakadémia termében jóté­konycélra művészi gyermekelőadás és gyermekünnep lesz. Az előadáson az összes ismert gyermekművészek működ­nek közre. Gyönyörű meseszinjáték ke­rül előadásra. Oszkár bácsi mesél. Je­gyeket ajánlatos előre váltani a Zene­­akadémia portásánál .­­ * (Zichy Géza gróf emléke.) A jóté­konyságáról ismert főúr, művész, költő és zeneszerző emlékét méltó módon és az ő szellemében készül megünnepelni a magyar társadalom. Zichy Géza gróf művészeiket Rákóczi korának nagy eseményei ihlették meg s ezeket dol­gozta fel operáiban, a melyeknek leg-, szebb részletei kerülnek előadásra a Zeneművészeti Főiskola nagytermében e hó 29-én, vasárnap délután fél 6 óra­kor az Árpádházi Szent Erzsébet Gyer­mekotthon Egyesület péceli gyer­mekotthon javain tartott nagyszabású emlékhangversenyen, melyen a főher­cegi családok is megjelennek. Közre­működnek : Budánovits Mária, Márkus Emilia, Záborszky Ilona, Antalffy László, Kereszty Jenő, Pöschil Vilmos, Pusztay Sándor, Székelyhidy Ferenc dr. Szikla Adolf, Szügyi Kálmán, ifj. Toldy László dr., Venczell Béla, az Egyetemi Énekkarok és a budai Szent Cecilia kórusegyesület Jegyek kapha­tók: Rózsavölgyi és Társa zenemű­­kereskedésében. A Gyermekotthon veze­tője Tabódy Ida, Zita királyné volt magyar nyelv tanára. Az Árpádházi Szent Erzsébetről elnevezett Gyermek­­otthon azelőtt Pozsonyban működött, ahol 1909-ben I. Ferenc József avatta fel országos ünnepségek között Az összeomlás után­ Tabódy Ida úgyszólván a semmiből teremtette újra és ma már egy nagyszerűen felszerelt új otthon­ban nevelik az árva gyermekeket • Pé­­celen. Ennek az árva­ otthonnak a ja­vára és Zichy Géza grófnak, a kiváló zeneszerzőnek, a pozsonyi Toldy-kör egykori elnökének emlékére rendezik ezt a hangversenyt, melynek nagy­szabású műsora méltó a célhoz. * (Erdélyi irodalmi előadás-ciklus.) A Székely Egyetemi és Főiskolai Hall­gatók Egyesülete március 25-én, sz­e­­dán délután hat órakor rendezi máso­dik irodalmi előadását a Zenemű­vészeti Főiskola kistermében. Az erdélyi pró­za-irodalom fog bemutatásra kerülni Az erdélyi próza-irodalmat Perényi József dr. kegyesrendi tanár, a Szexti István Akadémia tagja fogja ismer­tetni. Az estély főbb szereplői még: Jászai Mari, aki az erdélyi költők ver­seiből szaval: Lászlóff­y Margit, ki Liszt: Paganini Variatiókat adja elő zongorán. Végül Gyallay Domokos »Viperák« című novelláját fogják fel­olvasni. Jegyek előre válthatók: a Szefhe titkárságánál naponta 6—8-ig (Deák-tér L­II.) és a Studium köny­vesboltban (Múzeum-kurut 21.). Belépő­jegy 10.000 korona. * (Orvosok hangversenye.) Az Or­vo­sok Kamarazeneegyesülete a keretet­­képtelen orvosok segélyalapja javára április 3-án este félkilencórai kezdettel rendkívül érdekes hangversenyt rendez a Zeneakadémia nagytermében. A mér­­sékeltáru belépőjegyeket a Rózsavölgyi és Társa cég árusítja. * (A Deák-téri templom orgonáimig­­versenyének elhalasztása.) A budapesti Deák-téri evangélikus egyházközség, Zalánfy Aladár zeneakadémiai tanár, orgonaművész betegsége miatt az e hó 25-én délután fél 7 órára hirdetett, nagy érdeklődéssel várt orgonakor ló­versenyt kénytelen e hó 31-ére, keddre, délután fél 7 órára áttenni Műsor vál­tozatlan marad. A megváltott jegyek érvényesek. * (Svéd lap a magyar táncról.) A Svenska Dagbladets március 7-iki mel­léklete részletesen ismerteti Leffler Béla kitűnő hazánkfia tollából Réthei Prikkel Marián nemrég megjelent könyvét a Magyar táncokról A hosszú közleményt, mely a nagy évterjedelmű újságnak csaknem egész első lapját elfoglalja, a könyvből vett elég jól si­­kerü­lt illusztrációk élénkítik. 19 Dante világhírű műve, a POKOL minden idők legragyogóbb filmje, pénteken, március hó 27-én a SzgítséP-Ou­tigniir Jegyelővétel már hétfőtől!

Next