Magyarság, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-22 / 67. szám
1925 március 22. vasárnap MAGYARSAG Serner István jubileuma Egy csendes, meleg évfordulót zavart meg február 14-én az Operaház váratlan bezárása. A következő lázas napok pedig nem voltak alkalmasak ünneplésre, ilyformán majdhogynem nyomtalanul haladtunk el Kerner István főzeneigazgató nevezetes dátuma előtt. Ezen a napon múlt ugyanis negyven éve, hogy a nyurga ifjú Kerner István részt vett délelőtt a Naila próbáján s este már, mint napidíjas brácsása az operai zenekarnak, a Próféta előadását is végigjátszotta. Ezt a sorsdöntő lépést kemény harcok előzték meg. A reményteljes ifjú párhuzamosan folytatta ugyanis tanulmányait a Zerge-utcai (ma Horánszky-utcai) reáliskolában és a Nemzeti Zenedében. A reálban különösen mint jó matematikus tűnt ki s apja a derék máriakéméndi kántortanító épp ezért mérnöknek szánta bár fia rendkívüli zenei tehetségéről maga is meg volt győződve. Már a hatodik osztályt járta az ifjú, mikor egyik nővérét váratlanul elvesztette s a gondos apa, aki egyébként is, most meg különösebben aggódott fiáért, sokalni kezdte a dupla munkát. Amikor azután nem találta a gyermeket túlságosan jó spinben egyik látogatásakor elment körülnézni, melyik iskolát szüntesse meg. A reálban dicsérték a fiút, hogy kitűnő matematikus, az öreg tehát a reál mellett döntött. El is sétált nyomban a Zenedébe, hogy a fiát kivegye. Itt néhai való jó Huber Károlynak (Hubay Jenő édesatyjának) találta elmondani az ügyet Csak nézett, nézett a hirtelen mérgy kiváló pedagógus, majd, amint összeszedte magát rámordult az aggódó szülőre, hogy talán csak nem bolondult meg, mikor a Pista gyerek a legtehetségesebb növendéke, akiben igazi dirigens vér buzog! Mosolyogva tűrte a szidást az öreg Kerner, tudta ő azt nagyon jól s dagadozott is a büszkeségtől Nem is lett a »kivételből« semmi se. Mármint a Kenedéiből — mert a reálból aztán csakugyan kimarasztotta a fiát, mivel hogy ?ő a következetesség. Az tehát most már eldőlt, hogy muzsikus lesz az ifjú Kerner Istvánból. De volt még egy nehéz próba hátra. Akkoriban jött haza Brüsszelből a fiatal Hubay Jenő, mint világszerte ünnepelt, híres művész, hogy a Zeneakadémia későbbi nagyhírű hegedűtanszakát megalapozza. Hubay nagyon szívesen kapott a kitűnő ifjún s ha csak rajta múlik, akkor Kerner István lesz az akadémia első világjárásra kibocsátott hegedűvirtcuóza. Hívják, csalogatják, meglebegtetik előtte a hírnév, a világdicsőség és gazdagság csábító képeit, de mindhiába. Az ifjú Kerner otthagyta a reáliskolát auzsikáért, de a világ minden ábrándi képéért nem akarta otthagyni a muzsikát. Mit neki az egyszál hegedű minden dicsősége, mikor az ő lelke zenekart kívánt, beállt tehát művészképző helyett brácsásnak. Csak a nagyon erős lelkű, csak a magukban nagyon biztos emberek útja ez, akik úgyis érzik, hogy a virtuóz élet sima járdája csak eltérítené őket eredeti hivatásuktól. Az egyszerű, szerény ösvényen biztosabban odajutnak. Ebben a kis történetben benne van az egész későbbi Kerner, a hamis fényt, külsőséges csillogást kerülő, elmélyedő, dolgozó igazi művészember, aki az elmúlt negyven év alatt mint legméltóbb ült bele az Erkelek nagy hagyományú, elkötelező örökébe. S az elmúlt negyven év magában foglalja az Operaház, a filharmónia, de mondhatnék az egész modern magyar muzsika közel félszázados fejlődését, melynek hovatovább mindinkább Remner volt a vezetője, irányítója, éltető lelke. Először Erkel Sándor alatt, azután mellette, végül — helyette. Mikor a nagy Erkel Sándor meghalt, felhangzott az aggódó kérdés, kilehet az utóda ? ! Egyszer csak érezni kezdte a közönség, hogy itt van. Természetesen és magától értetődőn jött, mint valami legitim jogutód s azóta mint meg nem ingatható tekintély áll előttünk. Egyetemes és biztos tudás e tekintély jogos alapja, amely valóban csak másodsorban ismer régi vagy modern muzsikát, elsősorban csak jó vagy rosszközött tesz különbségeit. ] Jól esett megáillnunk e negyvenéves fordulónál, jóllsik Kerner Istvánt köszöntenünk s hisszük, hogy nem veszd rossz néven, hogy az ő munkái negyven évének egynémely tanulságát emlékezetbe idézzük. Alice Terry Rex Ingram Franceska Berlini m. i. • (Operaház.) Pauly Dreesen Róza asszony Tosch-ja messze esik a mi ízlésünktől, felfogásunktól, elképzelésünktől. Elismerjük, hogy abszolút drámai énekesnő. Átható, tömör hang, melynek mindenütt van súlya és kifejező ereje. Előadásmodora azonban egészen németes. Kemény és melegség nélkül való. A kifejezett kantilriónáknak sincs meg az a lágy, dallamos édessége, melyet a “Puccini-operákban megszoktunk. A Tosca harmadik felvonása érdekes díszletben meglepetéssel szolgált: Mihályi főrendező Róma új prospektusát csináltatta meg, a Péter-templom látképével mely hajnalkor pirosodni kezd, majd aranyos napfényben ragyog. * (Rákosi Szidi Békéscsabán.) Rákosi Szidi, a Nemzeti Színház művésznője, Békéscsabán vendégszerepelt. Tegnap az Uj rokon című színdarabban lépett fel. A közönség igen meleg ünneplésben részesítette. * (A Nemzeti Színház hete.) Bibó Lajos nagy sikerű darabja, A juss a héten kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap szerepel a műsoron. A színház jövő szombaton új betanulással és új szereposztással adja Henry Bataille híres Nászindulóját, melynek főszerepeit Váradi Aranka, Aczél Ilona, Pethes Attila és Uray Tivadar játszák. Két bemutatója lesz a Kamaraszínháznak, kedden este először kerül színre Schöpflin Aladár Vége a szép nyárnak háromfelvonásos színjátéka Horváth Árpád rendezésében Tasnády Ilona, Beleznay Margit, Iványi Irén, Gál Gyula, Abonyi, Mihályffy, Pethes Sándor, Harasztos, Szőke Sándor és Losonczyval a főszerepekben. Szombaton délután a Kamaraszínház nagysikerű gyermekelőadásainak folytatásaként a színház az első magyar gyermekdarabját Sas Ede Vásár fia című háromfelvonásos vígjátékában. A darabot Siklóssy Pál rendezi A főszerepeket Hegyesi Mari, Ligeti Juliska, Gál, Sugár, és az öt gyermekszereplő játsszák. • (»A vén cigány.«) Vörösmarty örökbecsű költeménye ezentúl dalban fogja bejárni a világot. Minden ütemében magyar zenét írt hozzá Chorin Géza; énekművészeink és a cigányzenekarok is lelkesítő és maradandó hatással fogják előadni. Az ízlésesen kiállított kotta Rózsavölgyinél jelent meg és minden zeneműkereskedésben kapható. * (Hangversenyek.) A sok német zongorás után érdeklődéssel hallgattuk a párisi Ciampi Marcéit, kinek a játéka a klasszikus francia mesterek: Pugno, Diemer, Eisler iskoláját képviseli és sajátos csuklótartásával, rendkívül lágy és színes billentésével annyira eltér az általunk megszokott zongoratechnikától. Tónusának ereje és zengése s ezzel a ritmus acélossága mögötte marad a német játéknak, s ezt Ciampi műsorán Schumann fantáziájában éreztük, ellenben gyönyörű és egészen újszerű hatásokat produkál a modern franciák, Ravel, Fauré, Debussy, Franck műveiben. E kompozíciók finom, pasztellszerű szépségei ilyen puha színfoltokkal ható játékkal érvényesülnek igazán. Befejezésül a párisi művész Liszt egyik ritkán hallható darabját, a »Dante olvasása után« című szonáta-ábrándot játszotta fényes készséggel és stílusérzékkel. — Morini Erika európai körútja során egy önálló estén nálunk is játszott. Elsőrendű hegedűs, aki művészetét egyelőre teljesen a virtuozitás szolgálatába állítja. Nagy, tudatos zenei koncepciót Mozart és Csajkovszky koncertjeiben is hiába kerestünk, részletszépségek és csillogó technikai bravúrok akadtak minden előadott darabjában. — Föltétlen elismerés illeti Bán János zongorajátékát. Fényes és amellett alapos készültségű művész, akit méltán megilletett az a lelkes, őszinte siker, melyet hangversenyének mindegyik számával aratott. — Véghelyiné Deáky Flóra, nagy, de fáradságra érdemes feladatot tűzött maga elé. Liszt-estét rendezett zenekarkísérettel. Az A-dur és Esdur koncertek meg a Magyar fantázia saját kadenciával már mint műsor is tekintélyes. A művésznő csillogó technikai készségét, komoly elmélyedő játékát a Vigadó majdnem telt háza méltányolta lelkes tapsaival. * (Magyar est a Zeneművészeti Főiskolán.) Virágvasárnapján, április 5-ikén este fél 6 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében Magyar Est lesz, amelynek nagy gonddal öszszeválogatott műsorán előkelő művésznők és művészek szerepelnek. Közreműködnek: T. Mátrai Erzsi M, Némethy Ella, Ptasinszky Pepi, Babos Évi, Barabás Sári, Palló Imre, Tarnay Alajos, Zsámboky Miklós, Molnár Imre dr., Brada Rezső, Károlyi Gyuszi, Farkas Dezső, Cselényi József, Laurisin Lajos, Hodula István és Dobos Imre. A hangversenyt a Magyar Távirati Iroda Nyugdíjegyesülete rendezi. Jegyek 100.000—10.000 koronás árban kaphatók a Magyar Távirati Iroda kiadóhivatalában (IV., Városház utca 10.) és a Zeneművészeti Főiskola portásánál. * (Két egyfelvonásos vígopera.) A zeneirodalom két nálunk teljesen ismeretlen kis remekműve kerül bemutatásra a Nemzeti Zenede március 30-án, hétfőn a Zeneakadémia színpadán rendezendő operai estéjén. Az egyik: Denis úr és felesége Offenbach egyik legmulatságosabb vígoperája. A másik Deliber fiatalkori munkája: A skót kastély, dallamaiban és hangszerelésében felülmúlhatatlanul finom apróság. A darabokat, melyeket Ottlik Pálma fordított magyarra, Mihályi Ferenc rendezi és az intézet zenekara kíséri Pető Imre karnagy vezetésével. Jegyek a Nemzeti Zenede irodájában (Semmelweis-utca 12.) kaphatók. * (Tehetséges gyermekek előadása.) Tehetséges gyermekek az elhagyott gyermekekért tartanak e hó 22-én, vasárnap délután fél négy órakor előadást Mádyné Vass Róza írónő rendezésében a IV., Molnár utca 11. szám alatti színpadon. Mádyné a legtehetségesebb gyermekekkel játszik és igaz gyönyörűséget nyújt a nagyszámú gyermekpublikumnak. Gyönyörű énekes, tündéries jelenetek, kedves tréfák, dalok, táncok, mókák kerülnek bemutatásra pompás kosztümökben a Fővárosi Gyermekotthon javára. A gyermekvilág kedvencei lépnek fel: Foss Évi, Winkler nővérek, Lenkey Györgyi, Károlyi Sárika, Weszter Lili, Rab Antal, Sebők Margit stb. A helyárak mérsékeltek. * (Jótékonycélú gyermekünnepély a Zeneakadémián.) Vasárnap délután 4 órakor a Zeneakadémia termében jótékonycélra művészi gyermekelőadás és gyermekünnep lesz. Az előadáson az összes ismert gyermekművészek működnek közre. Gyönyörű meseszinjáték kerül előadásra. Oszkár bácsi mesél. Jegyeket ajánlatos előre váltani a Zeneakadémia portásánál . * (Zichy Géza gróf emléke.) A jótékonyságáról ismert főúr, művész, költő és zeneszerző emlékét méltó módon és az ő szellemében készül megünnepelni a magyar társadalom. Zichy Géza gróf művészeiket Rákóczi korának nagy eseményei ihlették meg s ezeket dolgozta fel operáiban, a melyeknek leg-, szebb részletei kerülnek előadásra a Zeneművészeti Főiskola nagytermében e hó 29-én, vasárnap délután fél 6 órakor az Árpádházi Szent Erzsébet Gyermekotthon Egyesület péceli gyermekotthon javain tartott nagyszabású emlékhangversenyen, melyen a főhercegi családok is megjelennek. Közreműködnek : Budánovits Mária, Márkus Emilia, Záborszky Ilona, Antalffy László, Kereszty Jenő, Pöschil Vilmos, Pusztay Sándor, Székelyhidy Ferenc dr. Szikla Adolf, Szügyi Kálmán, ifj. Toldy László dr., Venczell Béla, az Egyetemi Énekkarok és a budai Szent Cecilia kórusegyesület Jegyek kaphatók: Rózsavölgyi és Társa zeneműkereskedésében. A Gyermekotthon vezetője Tabódy Ida, Zita királyné volt magyar nyelv tanára. Az Árpádházi Szent Erzsébetről elnevezett Gyermekotthon azelőtt Pozsonyban működött, ahol 1909-ben I. Ferenc József avatta fel országos ünnepségek között Az összeomlás után Tabódy Ida úgyszólván a semmiből teremtette újra és ma már egy nagyszerűen felszerelt új otthonban nevelik az árva gyermekeket • Pécelen. Ennek az árva otthonnak a javára és Zichy Géza grófnak, a kiváló zeneszerzőnek, a pozsonyi Toldy-kör egykori elnökének emlékére rendezik ezt a hangversenyt, melynek nagyszabású műsora méltó a célhoz. * (Erdélyi irodalmi előadás-ciklus.) A Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete március 25-én, szedán délután hat órakor rendezi második irodalmi előadását a Zeneművészeti Főiskola kistermében. Az erdélyi próza-irodalom fog bemutatásra kerülni Az erdélyi próza-irodalmat Perényi József dr. kegyesrendi tanár, a Szexti István Akadémia tagja fogja ismertetni. Az estély főbb szereplői még: Jászai Mari, aki az erdélyi költők verseiből szaval: Lászlóffy Margit, ki Liszt: Paganini Variatiókat adja elő zongorán. Végül Gyallay Domokos »Viperák« című novelláját fogják felolvasni. Jegyek előre válthatók: a Szefhe titkárságánál naponta 6—8-ig (Deák-tér LII.) és a Studium könyvesboltban (Múzeum-kurut 21.). Belépőjegy 10.000 korona. * (Orvosok hangversenye.) Az Orvosok Kamarazeneegyesülete a keretetképtelen orvosok segélyalapja javára április 3-án este félkilencórai kezdettel rendkívül érdekes hangversenyt rendez a Zeneakadémia nagytermében. A mérsékeltáru belépőjegyeket a Rózsavölgyi és Társa cég árusítja. * (A Deák-téri templom orgonáimigversenyének elhalasztása.) A budapesti Deák-téri evangélikus egyházközség, Zalánfy Aladár zeneakadémiai tanár, orgonaművész betegsége miatt az e hó 25-én délután fél 7 órára hirdetett, nagy érdeklődéssel várt orgonakor lóversenyt kénytelen e hó 31-ére, keddre, délután fél 7 órára áttenni Műsor változatlan marad. A megváltott jegyek érvényesek. * (Svéd lap a magyar táncról.) A Svenska Dagbladets március 7-iki melléklete részletesen ismerteti Leffler Béla kitűnő hazánkfia tollából Réthei Prikkel Marián nemrég megjelent könyvét a Magyar táncokról A hosszú közleményt, mely a nagy évterjedelmű újságnak csaknem egész első lapját elfoglalja, a könyvből vett elég jól sikerült illusztrációk élénkítik. 19 Dante világhírű műve, a POKOL minden idők legragyogóbb filmje, pénteken, március hó 27-én a SzgítséP-Outigniir Jegyelővétel már hétfőtől!