Magyarság, 1925. május (6. évfolyam, 98-122. szám)
1925-05-01 / 98. szám
"2 szélben. A kormánypártnak a magyarsághoz való viszonyát Francénak, a nagy magyar botanikusnak egy megfigyelésével illusztrálhatjuk a legtalálóbban annak feltüntetésére, miként fejlődik vissza egy élő szervezet a növényi állapotba. Mint fürge, jólfejlett rák bújt ki petéjéből és nagyszámú szett végtagjaival virgoncul úszkált a vízben. Homlokát pir és szem díszítette. Egész belseje pompásan fejlett, tele bonyolult szervekkel. Egy szép napon odatapadt egy halhoz, lyukat fúr a bőrébe, kiszívja vérét. Lemond az önkéntes úszásról, a változatosság örömeiről, nem akar többé semmit se látni, semmit átélni, kikerüli még a naponkinti táplálékszerzés fáradságát is. Némán, tompán üldögél a hason és szívja, könyörtelenül szívja. Teste idomtalanná duzzad, elveszti minden arányát, sőt tagoltságát is, lábai visszafejlődnek s teljesen elsorvadnak, Bíbor piros szeme szétmállik s eltűnik. Testének egész belseje összeomlik és elpépesedik. Csak a bőre marad meg s ebben az idomtalan zsákban kering és emésztődik meg a felszívott vér. Lassan kint egyetlen csomóból áll, olyan, mint valami kaktusz. Vasárnap 26 gyűlésen 120 keresztény szernek készül — A Magyarság tudósítójától — A községi választások politikai agitációja még nem érte el tetőfokát, még minden párt számít arra, hogy megmozgathatja a maga tömegeit (természetesen ahol a tömegek nemcsak papíron szerepelnek) és a szelvénygyűjtések munkája mellett ki fognak használni minden percet arra, hogy felrázzák Budapest közönségét. A demokratikus blokk agitációjában óriási hanyatlás állott be, amelynek legfőbb oka az, hogy előtérbe kerültek az anyagi ügyek és szenvedélyes támadásokat intéznek a listákon rossz helyre került adakozóké Vászonyi Vilmos pártjának kasszája ellen. A legtöbben visszakövetelik pénzüket, és elkeseredésükben természetesen gátat vetnek és elgáncsolnak minden újabb mozgalmat. Az adakozóknak ez a szembefordulása Vázsonyival olyan nagy mértéket öltött, hogy Vássonyi Vilmos már nem is akar a demokrata blokk központjában megjelenni sem. A liberális törpe párt agitációja egyáltalán nem volt erős, mivel ők maguk is gyengék. A félhivatalos Hipka-párt pedig tovább vacsorázgat és igyekezik fellendíteni azoknak a vendéglőknek a forgalmát, amelyek szívességből átengedik helyiségeiket. Az Egységes Keresztény Községi Párt agitációs munkája éppen olyan hatalmas arányokban folyik, mint az az első napon megkezdődött. A párt vezetősége azonban számol a körülményekkel és a választások előtti utolsó vasárnap, amikor még szabad gyűléseket tartani, — tehát május 3-án — egyszerre mind a huszonkét választókerületben nagygyűlést fog tartani, mert május 10-én már bizonyára a legteljesebb gyűléstilalom I lesz és így a keresztény pártagitációs I vasárnapul május harmadikát választotta. Ezen a vasárnapon huszonhat helyen tart nagygyűlést a keresztény községi párt és a huszonhat helyen összesen 121 szónok fog beszélni Budapest népéhez. Maga a párt elnöke, Wolff Károly dr. a huszonhat, hely közül huszonkét helyen fog megjelenni. Ez a huszonhat gyűlés impozáns erővel fogja bemutatni nemcsak a párt szervezettségének erejét, hanem olyan seregszemléje lesz a keresztény választók táborának, aminő még nem volt Budapesten. dobja. Ugyanakkor a paklit tartó balkezével a homlokához kap. — Hát mondjátok meg, ha a Vera nem ludas a dologban, miért nem ment el a gazda temetésére?... A kérdésére beállott csendben leadja a következő három lapot is. — Bank — mondja a jegyző és rádobja lapját a bankosoméra. Még csak a hátát látta a kártyájának. De ütött kabalából. Az idő már közel járt a héthez. A jegyző vesztett. A botosnak félnyolcra megtízszereződött a pénze. A pap megütötte az egészet. A zöld disznóra. Ekkor a bankár haragosan felmutatta a lapját. - Ilyen a szerencsém! Királyt tartott az ujjai között. Az izgalmas csata a pap diadalával végződött. A zöld disznó magához röfögte a vörös disznót. — Tűz! — kiáltott hangosan a tanító, mire a botos az egész paklit a jegyző elé dobta. Az előszobából halk csoszogás hallatszott, majd megnyikordult ív kilincs. A kisbiró kereste a jegyzőt. — János, hozz egy litert a vörösből — szólt hozzá a pap. A kisbiró átvette a feléje nyújtott pénzt, azután, ahogy jött, csendben elcsoszogott. A jegyző változatos szerencsével kevert megosztott. A botost bántotta s pap szerencséje, valami különös ingerültség kezdte nyugtalanítani. Hamarosan nem tudott egyebet kitalálni a pap bosszantására, minthogy újból előráncigálta a Gyurka esetét.— Belefullasztotta magát. A Veráért. Itt az igazság. — One ász, disznó ugrik — szól maga elé a tanító és hogy mindenki lássa, felmutatja a lapjait. A kisbiró meghozta a bort, poharakat keresett elő, majd töltött. Közben meg biztatta az urakat: — Tessen hozzányúni!... Ittak. Először csak kóstolgatták ugyan a karcost a nyelvük hegyével, de azután mégis valamennyi üresen tette vissza a poharát. A pap fizeti a nyereségből. — Óné ász — mondja ismét a tanító. A jegyző elgondolkozva, kimért lassúsággal nyújtja feléje a lapot. Nehéz — bólintgat közben a fejével. A tanító guberál hosszan, majdnem negyedóráig. Végre is kétségbeesetten tekint fel a menyezetre. — No, még egyet! A jegyzőben megmozdul a vér. Nyertem! A tanító utálattal dobja el magától a lapokat. — Mért nem ment el a Vera a temetésre? - fordul a jegyző a botos telen, hogy örömét a tanító meg ne lássa. — Biztosan azért, mert, nem volt kedve hozzá. A fehérnep pedig olyan portéka, hogy amihez nincsen kedve, azt meg nem teszi magának Pilátusnak se. A nap nem sokat értett az asszonyokhoz, de ezúttal ő is bólintott. A botos újabb kérdést fogalmazott meg az agyában. A tanító fizetett. A jegyző farkasszemet nézett az ablakon bekandikáló sötétséggel, hogy ki ne törjön belőle a röhögés. Kutyatermészet szorult belé. Örült megkoppasztotta a tanítót. MAGYARSÁG 1925 május 1, péntek J az ajánlások átszarlásának szabályozása A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy a belügyminiszter ma a következő rendeletét adta ki: »Avégből, hogy a székesfővárosi törvényhatósági bizottsági választásoknál az eljárás az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat rendelkezéseivel összhangban legyen, a 7600—1924. évi. számú végrehajtási rendelet évi 26. szakaszának 12. és 13. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : Azok a választók, akik az ajánlást átnyújtják, az átnyújtáskor élőszóval két vagy három választót jelölnek ki, akik a választási elnökkel való érintkezésre hivatottak. A választási elnök a bejelentett egyének neveit jegyzékbe foglalja. Az ajánlást legalább két és legfölebb kíz olyan ajánlónak kell személyesen átnyújtania, akiket a választási elnök személyesen ismer, vagy akik személyazonosságukat igazolják. A személyazo nosságnak a kerületi elöljáróság által történt igazolását a választási elnök köteles elfogadni.« Felévés a XIII. választókerület keresztény polgárságához A XIII. választókerület elnöksége körlevél formájában felhívást intézett a kerület keresztény polgárságához. Ebben a körlevélben elsősorban köszönetet mond a párt elnöksége mindazoknak a választóknak, akik eddig szavazószelvényüket benyújtották és ezzel hathatósan támogatták a pártot. De fölkéri a párt elnöksége a kerületben lakó többi keresztény polgárt is arra, hogy szavazószelvényüket május 5-én este 8 óráig ■vigyék be a párt irodájába (VII., Dohány utca 3. I. Keresztény Kaszinó). Hivatalos órák reggel 8-tól este félig. Végül a keresztény kötelességre való hivatkozással, nyomatékosan kér a párt elnöksége mindenkit, hogy május 14-én és 15-én okvetlenül menjen el szavazni. A XIII. kerület irodájában, most az utolsó napokon is olyan páratlanul forgalmas élet uralkodik, aminet aligha lehet látni más kerületben. Különösen a hölgyek látogatják az irodát, felmennek egyszerű munkásasszonyok és beosztást kérnek. Pár pillanatra beugranak az elfoglalt férfiak is, átadják szelvényüket és mennek munkájuk után. Egy kézszorítást váltanak a párt vezetőségével s valamennyien büszkék arra, hogy ebben a kerületben »az ördöggel szövetkezett« Ehrlich Dr. Gusztáv nem fogja beküldeni a teljes listát, nem fogja kiosztani családja és csatlósai közt a hatalmat. » „szemét" zsidók és Vázsonyi A választási harcok folyamán, mint azt annak idején megírtuk, Vázsonyi Vilmos »szemét«-nek nevezte a zsidóságnak igen tekintélyes részét. Erre a kifejezésre az indította Vázsonyi vylmost, hogy megtudta, hogy a zsidóság egy része az álkeresztény lobogó alá a Ripka-párthoz csatlakozott. Most a Ripka-párt egy vacsoráján Laufer Zsigmond nyilatkozatot olvasott fel, amelyben a Ripka-párt zsidói nevében a leghatározottabban visszautasítják Vázsonyinak ezt a támadását, kijelentik, hogy nem engedik magukat terrorizálni és nem akarják Vázsonyit a demokraták gettójába követni. A támadást különben Ripka Ferenc dr. kormánybiztos is visszautasította, mert szerinte olyan »szemetek, azok a zsidók, akik nála vannak, mint amilyen »rothadt: keresztény ő azok szemében, akik nincsenek tőle elragadtatva. Ilii ÉIÉ a ülfiiiil ifrtpli Iliiül H9ÉÍ9 — A Magyarság tudósítójától. Ma délután értekezletre gyűltek össze a szállodák, fürdők, gyógyvizek és szanatóriumok legkiválóbb ismerői és szakemberei, hogy egységes megállapodásra jussanak a magyar idegenforgalom fellendítését célzó reformok életbeléptetése kérdésében. E nagyfontosságú és szociális jelentőségű kérdés részletes megvitatásra talált az egyes előadásokban, amelyeket az előkészítő bizottság felkérésére szakférfiak tartottak. Elsőnek Bánlaky Géza, a Szent Gellért, fürdő és szálló igazgatója fut az előadói asztalhoz és azt fejtegette, hogy Budapest, mely Európa városai közt az ötödik helyet foglalja el, gyógykincsekben páratlanul gazdag és néhány specialitásával egyedülálló az összes nyugati államok városai között, világfürdő lehetne, ha kellően kifejlesztenék és propagálnák külföldön. Elsősorban hévizei teszik alkalmassá fürdőkultúrájának fejlesztését. Budapest azt jelenthetné az európaiak számára a reumatikus és egyéb izületi bajokban szenvedők számára, mint, amit Karlsbad jelent a gyomorbajosoknak. Kitűnő szanatóriumaink és bármely európai állam közegészségügyével vetekedő egészségügyi kultúránk, európai szaktekintélyű orvosaink egyenesen predesztinálják arra, hogy fürdővárossá fejlődjék. Ez pedig megszámlálhatatlan milliárdos jövedelmet jelentene az ország számára. Utána Gundel Károly,hangsúlyozta, hogy ha régen nem is volt fontos a béke boldog éveiben az idegenforgalom, ma igenis elsőrendű kérdés pénzügyi szempontból is. Ki kell emelni a magyarság nemzeti sajátosságait kultúránk minden megnyilatkozásában és ma, amikor a modern magyar zene európai hifi zenei hetek rendezésével és nemzeti ütnnepek propagálásával kellene lekötni a külföldi érdeklődését. Ez annál könynyebben történhetnék, mert Budapest már nem az a drága város, aminek közvetlenül a háború után emlegették. Felber Lipót savanyúnizeink export és importjának statisztikájával tárta fel azokat a bajokat, amelyek megbénítják e közérdekű cikk kereskedelmi életét. Ma, amikor a trianoni béke ásványvízkutahik háromnegyed részét elszakította Magyarországtól és csak keserű vizeinket hagyta meg a régi hiánytalan mennyiségben, különösen fontos ez a kérdés. Hangsúlyozta, hogy ez összes európai gyógyvizek pótolhatók magyar vizekkel, kivéve a Selterstipusú lugos-sós vizeket, amelyeket azonban újabban bárki előállíthat otthon is. Ifluttyi Báró Jenő, a Balatonfüredi Eeszénytársaság vezérigazgatója ismertette az idegenforgalom szempontjából fontos iparágak kérelmeinek keserves sorsát, melyek ma is elintézetlenül stagnálnak a magyar bürokrácia útvesztőjében. Utána Jakab László dr., a Szanatóriumi Szövetség alelnöke mutatta be meggyőző statisztikai táblákon, hogy Budapest idegenforgalma az 1913-iki békeévvel szemben 1923-ban milyen eltolódásokat szenvedett. Ezekből az ada■VATM kiviláglik, hogy míg 1913-ban 14.000 idegen, részben magyarországi, részben külföldi szállott meg, addig 1923-ban 218.000. Előadásában kimutatta, hogy a budapesti idegenek 77%-ban magyarországiak voltak, Bécsből 12% és réma volt külföldi. Az 1923-iki évben az arány megváltozott. Csonkamagyarországból 146.000-en szálltak meg," a megszállt területekről 39.000-en és az bejövő külföldiek száma csaknem leszállt a felére. Még fontosabb azonban az, hogy míg Budapesten kívül élő 19 millió lakosságból 189.000 jött fel Budapestre, addig csonkamagyarországban Budapesten kudeínan 100 és félmillió lakosságból 146.000-en keresték fel Budapestet. Emellett elszomorító, hogy az elszakított 12 millió lakosból csak 39.000 ember kereste fel ismét Budapestet és ez a körülmény legjobban mutatja, hogy minden raktornak, hatóságoknak és érdekeseknek, művészetnek, irodalomnak és sajtónak minden agilitásával oda kell törekednie, hogy az elszakított területekről könnyen és sok százezren jöttének fel Budapestre és Magyarországra szívesen jönnének sokan, ha nehézkes akadályok nem állnák útjukat, ha gazdasági és politikai helyzetünk javulni fog, akkor az ideáramló elszakított testvéreink révén hatalmas lendület lesz Magyarország és Budapest idegenforgalmában. Jakab László dr. előadásában kiemelte azt, hogy az 1023. évi külkereskedelmi forgalom 80 millió aranykoronányi deficitjét az idegenforgalom révén könnyen tudnánk lecsökkenteni vagy eltüntetni. Megkapó hatású volt az előadása kapcsán bemutatott táblázatnak a külföldi fürdőkbe utazók költségeiről és a hazai gyógyhelyeken fizetendő heti ellátási díjakról. Kétségtelenül világos az előtt, ki a táblázatokat látja, hogy a beteg embernek gyógykezelés céljából, külföldre utazni nem kell sőt az feltétlenül luxus. Végül a jelenlevők felkérésére Gálos Kálmán, a Menetjegyiroda vezérigazgatója szólalt fel röviden, hangsúlyozva az idegenforgalom fontosságát a külföld Magyarország iránt való szimpátiájának felébresztése szempontjából. A nagy érdeklődéssel hallgatott előadások igazolták, hogy az idegenforgalom emelése érdekében sok akadályt kell legyőzni. Erre a legelső feltétel, hogy az összes magyarországi érdekeltek összefogjanak és szövetkezzenek a propagandára és Csonkamagyarország múlhatatlan érdekeinek képviselésére. » « A szavazatszedő küldöttségek megalakítása Az Egységes Keresztény Községi Párt központi és kerületi irodái lázasan dolgoznak minden kerületben a szavazatszedő küldöttségek megalakításán. Május 2-áig kell megalakítani a küldöttségeket, amelyekben a pártok számarányuk szerint vesznek részt. Május 6-aután pedig a keresztény párt be fogja jelenteni mindazokat a bizalmi férfiakat, akik a választási aktusnál közre fognak működni.