Magyarság, 1925. október (6. évfolyam, 220-246. szám)
1925-10-01 / 220. szám
4- A mészárosokra és az államra hárul a szusdrágaság ódiuma — A Magyarság tudósítójától — ném mi mondjuk, hanem a népjóléti miniszter tegnapi husankétje állapitotta meg hitelt érdemlően, hogy a budapesti mészárszékben kimérésre kerülő hús és a marha élősúlya között ma negyven százalékkal nagyobb a »Spannung«, mint volt, a békében. Vagyis ebből könnyűszerrel kiszámítható, hogy amennyiben a budapesti mészáros az árai megszabásánál szigorúan a békebeli »spannungot« igyekezne megtartani, minden kiló húst átlagban 52/5 koronával adhatna olcsóbban a ma érvényes áraknál. Vagyis a 10.0O0 koronáért mért elsőrendű marha felsárnak legfeljebb 35.000 koronába szabadna kerülni, a harmadrendű marhahús olcsóbb részeit pedig a szegényebb háztartások számára már 20.000 koronáért is lehetne árusítani. Ez a tanulságos megállapítás most már minden vitát kizárólag halomra dönti azt a régen hangoztatott védekezését, a mészárosoknak, hogy az élőállat, drágulása okozza elsősorban a hús árának megfizethetetlen voltát. Jellemző adatként meg kell még állapítanunk, hogy a mai mészáros-kalkulációk mellett a budapesti marhahús minden kilója 26.300 koronával drágább, mint maga a marha élősúly ára. Vagyis, a termelő, által kilónkénti , 15.000 koronájával eladott marhahúsát, a budapesti mészárszékben 11.300 koronáért mérik. Kétségtelen és teljesen vitán, felül áll ezek után, hogy sz husdrágítás okait a termelők kizárásával teljesen a mészáros és az állam körül kell keresni. A legvégső megállapítás szerint mind a kettő hibás a dologban, következésképpen csak a két tényező, a mészáros és az állam, vonható felelősségre, a húsárak megfizethetetlen volta miatt. Azt már most nem tudjuk, hogy ez a két tényező egymás között hogyan fogja elintézni a nehéz ügyét, de annyi bizonyos, hogy a fogyasztó nem térhet egykönnyen napirendre a dolgok felett. Előre láttuk ugyan, hogy a Fass-féle hasonkérnek most, a második összeüléskor sem lesz pozitív eredménye. Mert a népjóléti miniszternek az a végső megállapítása, hogy az összes fennforgó körülmények figyelembevételével a mészárosok rovására legfeljebb 1,06 százalékos drágítás mutatkozik, egy kicsit megmosolyogni való naivság. Ezt még maguk a mészáros-érdekeltségek sem hiszik el, pedig az úgynevezett tájékoztató adatok nagy részét ők szolgáltatták Vass miniszter kezeihez. A magyar zsír a német és a cseh piacokon A budapesti zsirpiacon hetek óta egyre tart a drágulás, noha a ferencvárosi vásárokon az élősertés ára körül hétről-hétre lanyhulás mutatkozik. Megállapítható tehát, hogy a zsír drágulása ezúttal is teljesen független az élőállatának alakulásától, vagyis egészen másban kell keresni az okát. A sertésszakma szakértői szerint a drágulás oka a Németország és Csehország felé hetek óta tartó nagyobbarányú zsír- és szalonnaexportban leli magyarázatát, mely eddig nagyrészben amerikai növényzsírt fogyasztott, mostanában rátért az aránylag nem drágább magyar sertészsírra. Az amerikai zsír ár a nagybani tételekben Triesztben és a többi lerakodóállomásokon egészen 30.000 koronáig drágult. Ezzel szemben a magyar exportzsír nagyban szintén nem drágább 30—31.000 koronánál. Tápértékben azonban jóval ,fölötte áll az amerikai zsírnak. Ez az oka, jórészt annak, hogy, Németország tőlünk igyekszik beszerezni zsírszükségletét, amihez járul Csehország nagyobbarányú vásárlása is. .Ez a két felvevőpiac együttvéve idézte elő a hazai zsírpiac szilárdulását. Érdekes, hogy a bécsi piac nagybani zsirárai a magyar korona paritásában valamivel olcsóbbak ugyan, mint a magyarországi zsír budapesti paritásban, de ennek ellenére a németek és a csehek mégis a messzebb fekvő Budapestről szerzik be eddig több mint 50—60 vagont kitevő zsírszükségletüket. Az amerikai zsír, amint a példa mutatja, megbukott, a világpiacon. Már az európai legnagyobb fogyasztópiacát, Németországot is elveszítette. .Bécsben is már alig vásárolják." Csak éppen az európai legprímább ,sertészsírt termelő Magyarország fővárosában állnak érte sort a szegény asszonyok a községi búskimérőszék előtt. Ugyanekkor Európa legelső márkájú sertészsírját kiviszik tőlünk messze idegenbe. Ez a fonák helyzet olyan, mintha most is" háborús időket élnénk, amikor kizárólaga hadiérdekek paracsoltak elevenek, és holtak fölött. Mindenesetre nagyon furcsa ... MAGYARSÁG 1925 október 1, csütörtök Began larisaym templomim!! alapköteteié — A Magyarság tudósítójától — A Ragnári 'Marianum ’' Egyházközség ünnepre készül..A XVII. katolikus nagygyűlés előestéjén le akarja tenni az uj templomának alapkövét. Kőbe akarja, vészi annak a szörnyű időnek emlékét, amelybe született. Ez az Egyházközség nem úgy jött- -tette, mint más Midítő intézmények , kipattant a lelkekből, mint a keresztény magyarság , dacos élmiakarcsa. Előzőleg egy negyedszázadon át építette már a Regnum Marianum az ifjúság lelkében ezt a szellemet. Kongregációiban és cserkészcsapataiban, lapjaiban, olyan ifjúságot nevelt, amelyet a háború borzalmai sem tudták összetörni, a forradalom gyilkos tüze sem tudott megperzselni. Ez az ifjúság egy szálig kitartott hite és hazafias meggyőződése mellett s a kommün legsötétebb napjaiban úgy állt itt a Csikágónak nevezett munkásnegyed közepén, mint egy élő tilalomra, a saját vesztébe vakon rohanó emberáradatban. Ez az őszig-vérig magyar és tiszta keresztény szellem azonban nemcsak az ifjúság lelkében virágzott, hanem a szülők lelkét is megérintette s őket is mindig nagyobb számban vonzotta a Regnum Marianum kis, kápolnájába és otthonába. S amikor ezek a jó emberek érezni kezdték, hogy reng alattuk a föld, s az ezeréves keresztény magyarság épülete omladozni kezd, valami ■ megmagyarázhatatlan bizalommal és ősapáink csodálatos buzgóságával menekültek a Regnum Marianum szent falai közé. Itt újraéledt hitük a keresztény magyarság történelmi hivatásában s betelt a lelkük a magyar feltámadás reménységével. S azalatt, míg a cipészszakszervezet otthonának akarták a templomot lefoglalni, elemi erővel tört ki a környék lakosságának lelkéből az óhaj, hogy a kis kápolna plébániatemplomuk legyen. Ez a kívánság illetékes helyen megértésre talált és Csernoch János hercegprímás 1919 május 4-én a kis kápolnát tényleg plébániatemplommá emelte s annak vezetésével. Shvoy Lajost, a Regnum Marianum házfőnökét bízta meg. Az új egyházközség mindjárt megalakulása után lelkes szeretettel tömörült Tabódy Viktor világi elnök vezetésével a plébános és Halász Pál diakáplán köré s nagy gyorsasággal szervezte meg a Csikágó katolikusait. Nemcsak a szorosan vett lelkipásztorkodással foglalkozott, hanem a környék szegény népének szociális sebeit is enyhíteni akarta s e célból nagyszerű szociális és gyermekvédelmi intézményeket teremtett. Megtalálta az utat a tömegek lelkéhez és hitvallói bátorsággal'' hintette szét köztük a keresztény magyar kultúra magvait.. . . . . " . . . A mintegy 13.000 lelket számláló egyházközségnek már az első évben szűk lett a Regnum Marianum kis kápolnája, amely legföljebb csak 500 hivő befogadására alkalmas. Már akkor felmerült megfelelő plébániatemplom építésének gondolata. Egy év múlva megalakult az Egyházközség Templomépítő Bizottsága, melynek fővédnökségét a hercegprímás mellett Albrecht királyi herceg és Horthy Miklósné vállalták. A bizottság elnökéül Skerlicz Iván báró nyugalmazott horvát bán és Scitovszky Béla dr.-t, anemzetgyűlés elnökét választotta meg. A székesfőváros törvényhatósága, mint a plébánia kegyura honorálta az egyházközség lelkes munkáját s az építendő plébániatemplom részére a Damjanich- utca tengelyében, a Városliget szélében jelölt ki telket. Az új templomot a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére és dicsőségére emelik a hívek, hogy méltó megtestesülése legyen a Regnum" Marianum nevében is kifejezett ezeréves történelmi gondolatnak. De egyúttal emlékeztetője is annak a szörnyű ’ vörösuralommnak, amelyet" a nemzet dicsőséges múltjáról megfeledkezett hűtlenség , és gyűlölet zúdított reánk. Ez a templom nem lehet jelentéktelen mű. A hazájához és,egyházához hű, az ezeréves,tradíciót megbecsülő és tiszteletben tartó katolikus magyarság impozáns hitvallásának kell lennie. Az új templom, amely egyike lesz a főváros legszebb alkotásának, Kotsis Iván' dr. műegyetemi tanár' tervei szerint épül. Alépítményében az Egyházközség szociális intézményei nyernek ,elhelyezést, homlokzata és tornya remek befejezése lesz a Damjanieh utcának. Az egyházközség hívei a sz ínséges esztendők dacára, páratlan áldozatkészséggel adták össze a monumentális szép templomra adományaikat. De ez természetesen korántsem elegendő a templom felépítéséhez. Éppen ezért az egyházközség a belügyminiszter engedélyével azzal a kéréssel fordul elsősorban ezökhöz, akik a Regnumban nevelkedtek, vagy a Regnum Mariáruimhoz tartoznak, ha az egész keresztény magyar társadalomhoz is, hogy pénzbeli, vagy természetbeni adományaikkal segítsenek felépíteni a keresztény magyarságnak ezt a várát és őrhelyét. "Az építendő új templom alapkövét az idei katolikus nagygyűlés előestéjén, október 10-én, délután 5 órakor fogja a hercegprímás megáldani és elhelyezni a kormányzó, a királyi fenségek, a kormány és a székesfőváros, mint kegyúr képviselőinek jelenlétében. ■ Ezzel megindulhat a munka, amely emléket akar állítani az elmúlt szomorú időknek, hogy soha el nem múlóa emlékezetünkbe idézze széles é.hazában a valláselnyomást, a nemzeti pusztulást, a lestonáni poklot, Trianont , és az ezeréves magyarság megcsonkítását. Hirdesse mindent koroknak fennen a törté- nelmi hivatására ébredt keresztény magyarságot ■ és az ezeréves történelmi Regnum Marianumot. fiz áruló nacedón „sztkisáfus“ gyilfiosa a bíróság előtt Bécsben ma kezdte meg a bécsi esküdtszék Melpovicna.(Mencia) Carnicius bűnperének főtárgyalását. Mint ismeretes, Mencia Carnicxu ez év május 8-án,a, Burg-színházbar megölte a macedóniai Panizát. A" vádlott 1918 szeptemberében, Münchenben ismerkedett meg Theodor Panizával, akit a macedóniaiak szabadsághősként ünnepeltek. Amit csak róla hallott Carusciu, az mind megbecsüléssel töltötte el Paniza iránt, később, azonban nagy megdöbbenéssel, „ megtudta,, hogy Panizát a háború alatt, a Sztambulinszki-komány jogtalan meggazdagodás miatt perbe fogta. Még nagyobblett kiábrándulása, amikor arról értesült, hogy Paniza az eljárástól úgy szabadult meg, hogy a bolgár kormány szolgálatába lépett. Egyenesen megvásároltatta magát, sőt a bolgár kormány által felszerelt egyik katonaosztag élén bevonult Nevrokopba, hogy ilyenmódon katonai nyomással terítse át a népet Sztambulinszki oldalára, ő, mint, a macedón szabadságmozgalom híve,, megvetette. . .Panizának ezt a köpönyegforgatását, de amikor Paniza 1923 júniusában, Sztambulinszki , bukása után kénytelen volt Jugoszláviába menekülni, mégis győzött lelkében a részvét érzése. Nemsokára kiderült azonban, hogy a szerb biztonsági osztály főnökétől" pénzt vett"fel azoknak a szerb bandáknak jobb megszervezése céljából, amelyek a Szerbiához csatolt macedón területen a szabadharcosok leverésére, tehát a, macedón szabadságmozgalom elfojtására alakul-' tak. Ekkor eltiatatlan gyűlölet fogta el', Paniza' il-'anyában, ',akiben most' már a siracedón szabadsagmfog'állom Kimok- dőlterénységét látta. Garnieru, mint ahogy elmondja, már 1923 telén meg akarta bosszulni ezt az árulást, de nem kínálkozott rá jó alkalom. A rákövetkező nyáron Szófiában egy Mauser-pisin tollyal szerelte fel magát, de tettét most sem tudta végrehajtani, mert Paniza - Bécsben tartózkodott. Időközben, súlyosan megbetegedett és szülei orvosi vizsgálat céljából 1925 januárjában Bécsbe küldték. Itt egyik barátnőjénél vett szállást és az ő rérért mind sűrűbben jött össze Panizával, aki előtt gondosan leplezte, gondolatait. Közben barátnője jegybe lépett Bumbarov bolgár menekülttel „é®. Caruiciu tet. tének elkövetése előtt ijp ..akarta ,, várni, a jegyespár esküvőjét. A gyilkosságot tudvalévően., május 8-án hajtotta végre, aBurg-szinházban, Ibsen. Peer . Gynts. jenek előadása közben. A Szófiában vásárolt pisztollyal két lövést, tett Panizára, majd ötször rásütötte meg a fegyvert. Négy golyó halálosan találta Panizát. A többi golyó súlyosan megsebezte Ekaterina Panizát, valamint Bogatinov mezőgazdát, aki oltalmul állandóan Paniza kíséretében volt. A vádlott azt állítja, hogy golyóit kizárólag Panizáva irányította és másokat nem volt szándékában megölni. A' vád' irat szerint ezt az állítását nem is tudták megcáfolni. A golyók mindenesetre veszélyeztették nemcsak a sebesülteket, hanem a közönséget, a színészeket. A zenészeket és az alkalmazottakat 'is, ezért a vádirat az életbiztonság veszélyeztetése címén is vádat 'érnél'Menicia Caruiciu ellen. A Vádirat végül megállapítja, hogy a szakértők véleménye szerint a vádlott nem' szenved elmebajban. S.őrRft£iAugyesák Evetovics szűcsnél Budapest, V. kerület, Erzsébettér 8., I. emelet