Magyarság, 1925. november (6. évfolyam, 247-271. szám)
1925-11-01 / 247. szám
1925 -november 1. vasárnap MAGYARSAG Nem halasztható tovább a hitbizományok reformja Politikusok és közgazdászok nyilatkozata a Hitbizományok átalakításáról és megszüntetéséről f —JA Magyarság tudósítójától —. Az utolsó esztendők nagy agrárreformjával kapcsolatban gyakran fordult a szakkörök és az illetékes tényezők figyelme a hitbizományok problémája felé. Bár a földreform végrehajtását a hitbizományok nem akadályozták, mégis mindenki előtt kétségtelenné vált, hogy a hitbizományok mai formájukban fenn nem tarthatók. A hitbizományok reformálása azonban oly kényes és bonyolult politikai, jogi és közgazdasági kérdéseket vetett volna fel, hogy a kormányok eddig kényelmi szempontból nem akartak ennek a feladatnak nekivágni. Az egységes párt agrárius csoportja, tavaly, amikor az úgynevezett Nagyatádi-féle tizenhat pontot szerkesztették, ezt a kérdést is napirendre tűzte. Az igazságügyminisztérium utasítást kapott, hogy végezze el a szükséges előmunkálatokat és a minisztérium a külföldi adatok beszerzése után ennek az utasításnak meg is felelt. Ez idő szerint mindenesetre korai volna beszélni arról, hogy a kormány már valamilyen irányban állást foglalt volna, hogy például a hitbizományok maximumát 2000 holdban állapítaná meg, mert ilyen részletekről eddig még szó sem esett. Az előmunkálatok azonban máris annyira előrehaladtak, hogy nemsokára sor kerülhet a gazdasági és jogi testületek és szakemberek meghallgatására is, ami mindenesetre meg fogja előzni a reformjavaslat végleges szövegezését. Nagy Emil szerint a hitbizományi rendszernek csak hátrányai érezhetők A hitbizományok reformja anynyira fontos érdeke volna a magyar közgazdaságnak, hogy a Magyarság a kormány előkészítő munkásságával kapcsolatban időszerűnek látja megszólaltatni azokat a politikusokat és közgazdasági férfiakat, akik a hitbizományi kérdés napirendretűzését már hosszabb idő óta szükségesnek tartják. E nyilatkozatok első sorozatát alább adjuk. Nagy Emil volt igazságügyminiszter a következőket mondotta munkatársunknak: — Mindenki, akinek volt dolga hitbizományokkal — nekem volt elég belőle — igazat ad nekem abban, hogy okvetlenül szükséges a hitbizományi rendszer megreformálása és átalakítása. A hitbizományok jogviszonyait félszázaddal ezelőtt rendezték, ma már a hitbizományok kezelése nehézkes, nem gazdaságos, sok tekintetben ellenkezik a mai gazdasági helyzettel. A pátensek, amelyek a hitbizományi ügyekben intézkedtek, annyira elévültek, hogy valósággal bujkálni kell a szakaszok között, ha az ember valami okos dolgot akar csinálni. A hitbizományok mai formájukban nem felelnek meg azon családok érdekeinek sem, amelyeken voltaképpen segíteni akartak. Annál kevésbé, mert a földbirtoktörvény áttörte a hitbizományok sérthetetlenségének elvét, úgy hogy a hitbizományok elvesztették a régi jogi biztonságot, azonban ennek ellenére nincs meg a mód a modernizálásra. Ami előnye lett volna, az lassan kint elveszett, anélkül, hogy a hátrányain javítani lehetne. Felfogásom szerint tehát közérdek és magánérdek egyaránt a reformot sürgetik. Csak azt kérem, az Istenért, ne csináljanak belőle politikai kérdést. Ez elsősorban közgazdasági és jogi probléma és ezeknek a szempontoknak szemelőtt tartásával kell keresni a megfelelő megoldást. Ugron Gábor a hitbizományok megszüntetését kívánja Ugron Gábor nyugalmazott belügyminiszter a következőket mondotta nekünk: — Én már régtől fogva, még a modern földreformtörekvések előtt is azon az állásponton voltam, hogy a hitbizomány önmagát túlélt intézmény, amelynek ma már csak hátrányos hatása érezhető. A modern korszakba nem illik bele a feudális időknek ez a maradványa, ma már nem kell biztosítani a nagyvagyonnak együttmaradását, hogy az egyes családok katonaállítási kötelezettségeiknek megfeleljenek és most már a nemzetiségi kérdésre sem lehet ebben a vonatkozásban hivatkozni. Semmi indokolás nem hozható fel amellett, hogy a nemzet egy meglehetősen csekély töredékét az állam valósággal gondnokság alá helyezze és ezeknek az agyonvédelmezett családoknak is bizonyára az felelne meg a legjobban, ha visszanyernék mozgási szabadságukat. Én általában a hitbizományok teljes eltörlését tartanám helyesnek, mert ettől birtokpolitikai és szociális szempontból igen mélyreható és komoly eredményeket várhatnánk. Én azt hiszem, az ország helyzete majelentékenyen kedvezőbb volna, ha a hitbizományok reformjának gondolatával már akkor foglalkoztunk volna, amikor ezt a reformot a Felvidéken, Erdélyben és a Délvidéken mi vihettük volna keresztül. Warschall Ferenc a szociális és tradicionális szempontok érvényesítését tartja szüségesnek Marschall Ferenc nemzetgyűlési képviselő, az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója ezeket mondotta: " Az egységes párt agráriusai részéről már régebben felmerült az a kívánság, hogy a hitbizományokat az újabb idők szellemének megfelelően átalakítsák. Nincs ugyan igazuk azoknak, akik a hitbizományt, mint a legszélsőbb reakció fellegvárát állítják be, a hitbizományoknak megvolt a történelmi szerepük, ma azonban már elkerülhetetlen a modern szociális eszmékkel számolva, ennek az intézménynek átalakítása. Máról-holnapra azonban nagyon nehéz volna a hitbizományokat teljesen eltörölni. A szerzett és történelmi jogokat egész egyoldalúsággal figyelmen kívül hagyni nem lehet, megfelelő átmenetet kell létesíteni és a megkötöttségeket úgy megszüntetni, hogy ez megfeleljen a magyar nemzet, és a magyar mezőgazdaság érdekeinek. Egy csapásra, egy kézlegyintéssel való eltörlésre jogászember aligha vállalkozik, ez csak erőszakos úton történhetnék. A kérdés mérlegelésénél tekintetbe kell venni, hogy maguk az érdekelt családok is a megkötöttség megszüntetését kívánják. Lehet, hogy némelyek csak azért, mert így szabadon adhatják majd el a birtokokat, szóval egyszerűen pénzszerzés szempontjából,a nagyobb rész azonban feltétlen komoly megfontolás aránján, egyrészt a családi érdekek megóvása szempontjából, másrészt azért, mert a megkötöttség sok gazdaságilag szükséges intézkedést, birtokcserét, nagyobb szabású beruházást lehetetlenné tesz. A hitbizományok megszüntetésére már a háború előtt is voltak tervezetek, azonban akármilyen megoldás kerül most előtérbe, csakis az lehet egészséges, amely számol az átmeneti idők nehézségeivel és a lehetőségig méltányolja a szerzett jogokat is. Szabó Sándor a Mibizományosonafo a családtagok közti szétosztását ajánlja Szabó Sándor, a kormánypárt kisgazdapártjának egyik vezetője az alábbi nyilatkozatot tette: " A mai hitbizományú szabályok reformálása ma már nem halasztható és én azt hiszem, hogy az rövidesen sorra is fog kerülni. Én nem tartozom azok közé, akik az intézmény teljes eltörlését kívánják, csupán a mai tapasztalható túlzásoknak és igazságtalanságoknak kellene véget vetni. Méltatlan helyzet az, hogy egy család egész vagyona egy ember kezében összpontosuljon és a többi családtagok valósággal ennek az egynek segélypénzeire legyenek utalva. A történelmi magyar családok érdekeinek is az felelne meg a legjobban, ha a vagyon az egyes ágak között felosztásra kerülne. Mindenesetre a reform keresztülvitelénél tekintettel kell lenni a családtagok és az örökösök jogos érdekeire. A hitbizományi rendszer teljes eltörlését ma még korainak tartanám, sőt nem tudom, nem volna-e helyes bizonyos kisbirtokos kategóriákban is a birtokok megkötöttségéről gondoskodni, azonban a nemzet legéletbevágóbb érdekei, a szociális fejlődés igényei kívánják azt, hogy a mai állapoton minél előbb változtassanak. Madarassy Beck Gyula anakronizmusnak mondja a hitbizományt Madarassy-Beck Gyula báró, a Magyar Jelzálogbank elnöke a következőket mondotta: — A hitbizomány institúciója kétségtelenül nem olyan jogi intézmény, amely a mai ,általános gazdaságpolitikai felfogással összeegyeztethető. Amikor a háború utáni időben az összes körülöttünk fekvő államokban a birtokmegosztásokat és feldarabolásokat a legerősebb tempóban viszik végbe, és amikor ezekben az úgynevezett földreformokban a politikum annyira erős, hogy a termelés legelemibb érdekeinek mellőzésével, sőt igen sok helyen ennek komoly veszélyeztetésével hajtják keresztül, mikor nálunk is megint csak a politika kedvéért a földbirtokreform súlyos hátrányait el kell szenvedni, a múltak kísértete gyanánt, kell, hogy hasson az egyes családoknak óriási birtokokra biztosított privilégiuma. A hitbizományi intézmény a múltban érthető volt, megvolt a jelentősége és megvolt az értéke, de mindazoka gondolatok, és mindazok az elvek, amelyek létrehozták, ma, már anakronisztikusan kell hogy hassanak. A családok fényének és hatalmának fenntartása, a vagyon konzerválás erejénél fogva valamikor még állami érdekszámba is mehetett, ma azonban kizárólag családi érdekekké vált és egész komolyan kell mérlegelni tehát azokat a szempontokat, amelyek az országos érdek szempontjából ellene szólnak. Ezek mindazok a szempontok, amelyek magából a kötöttségből erednek, úgy a birtokforgalom, mint sok esetben a termelés szempontjából, a hitelkérdés megnehezítése, szóval mindaz, ami ezeket a hatalmas kötött birtokokat idegen testté teszi az államban. A kérdésnek a mai viszonyok közt megfelelő megoldása okvetlenül keresendő lesz. Meggondolandó, hogy ez a megoldás végleges vagy e Óriási szövet- és selyemraktárunk apasztása miatt november hó 15-ig readízvt árusítást rendezimk 30%-os árleszállítással. Férfiszövet-osztályunkat megszüntetjük. Árak beszerzési ár alatt Horváth és Kalász szövet- és selyem.Különlegességek áruháza IV. Ker., Váci utca 26. szám. Alapítva: 1895. 3 átmeneti jellegű legyen-e. Az utódállamokban végbemenő, a minden nemzetközi jogelvvel és a békeszerződéssel is ellenkező vagyonelkobzások idején, amikor a birtok fekvéséből folyó véletlennek olyan szerepe van abban, hogy valaki megtudta-e tartani egész vagyonát vagy úgyszólván koldussá vált, akkor, amikor a tulajdonjog a kialakult új atmoszférában annyi csorbát szenvedett, azt hiszem, mindenki előtt érthetőbbé válik a hitbizomány-reform szükségessége. AMunka Hírei a nádikölcsönek valorizálásáról szóló Híradás közös isétjes Börzepreit Cier Félhivatalosan jelentik. A kormány tagjai tegnap Bethlen István gróf miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsot tartottak, amelyen elsősorban a státusrendezés kérdésével foglalkoztak, azoknak a szempontoknak figyelembevételével, amelyek a takarékossági bizottság és a 33-as szanálási bizottság legutóbbi ülésein e tárgyban felmerültek. A minisztertanács a státusrendezésre vonatkozó kormányrendeletet teljes egészében letárgyalta és elfogadta. A rendelet a hivatalos lapban a jövő héten fog megjelenni. Ma reggel a sajtóban illetékes helyre való hivatkozással, nyilván azonos forrásból származó nyilatkozatok láttak napvilágot, amelyekben egész határozott formában közölték a nyilvánossággal, hogy a kormány a hadikölcsönkötvények egy vagy két százalékos valorizálását határozta volna el. Tudni vélte a nyilatkozó azt is, hogy a kérdésben a tegnapi minisztertanács döntött. Illetékes helyen felhatalmazták a Magyar Távirati Irodát annak kijelentésére, hogy ezek a hírek légbőlkapott koholmányok. Az egész híradás nem tekinthető egyébnek közönséges börze manővernél, amelynek, sajnos, a sajtó egy része is eszközül engedte át magát. Gáván nincs ellenfelei de a Honvédelmi miniszernezt Nyíregyházáról jelentik. A Veress, Ferenc halálával megüresedett gávai kerületben a választók száma 6760 és abból Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter részére 3044 írta alá az ajánlási ívet. Miután ellenjelölt nincs, a választási biztos ma a jelölést lezárta. Letenyén november 3-én lesz a pótválasztás Zalaegerszegről jelentik. A központi választmány a letenyei kerületben november 1-re, csütörtökre tűzte ki a fajvédő Somogyi Béla és a kormányt támogató Fitz Artur között megtartandó pótválasztást. (T S&/&■*&% N)Jc.i oSrrV. tuSjOty. ff ez ^ y ct tyevuieAj'Ao'x ( zSEim asaKKHHESaStIS t\ 6 GY£RM£K5Z/iNAZORinMOKERTi KORONÁÉRT W VERHET 1 •I hatülésss . TÚRAAUTÓI A kompUfí' Jzofea WTcná erért Smercríkiv ékpart 2 nikkslenauet I 40.,SINGER" varrin^apeA ■ 40 «Ccrákpárt 40 Komplalt . férfiöltönyt « $ÖR5]EGY INTÉZŐSÉG- I V., Zrinyi-ucca 44. Talajon, 431-56.485-91 ]