Magyarság, 1925. december (6. évfolyam, 272-295. szám)
1925-12-01 / 272. szám
a nyugdíjasok országos gyűlésen követették törvényes jogaik érvényben tartását — .1 Magyarsia tudósító ifitől —A nyugdíjasok tegnapi országos gyűlésén szinte forradalmi hangokban robbant ki az az elédedetlenség, amely régóta sistergett a láva alatt anélkül, hogy a kormányzat a legcsekélyebb figyelmet és méltányosságot fordított volna az ország legszerencsétlenebb áldozatainak sorsára. Annak ellenére, hogy ez a a réteg, amely a legutóbbi évekig a korosabb és konzervatív társadalmi réteget képviselte, hosszú idő óta vigasztalan nélkülözésben élt. Most aztán a gondokkal való szakadatlan és reménytelen küzdelem mondhatni forradalnpeltolta a kora és állapota szerintkonzervatív osztályt. A vezetőségnek a legnagyobb önmérséklettel és energiával sikerült csak megfelelő mederbe terelni a nyugdíjasok petícióját. Reméljük, hogy ez az utolsó kísérlet nem találkozik a kormány részéről azzal a merevséggel, amely eddigi magatartását jellemezte, mert félő, hogy Újfalusy tábornok meggondolatlan fenyegetődzése nem izolálódik néhány lelkiegyensúlyát elvesztett nagynyugdíjasra, hanem átterjed olyan elemekre is, akik ma még távol állnak az Ujfakzsy-féle sötétbeugrástól. A kormányzattal szemben lehet bírálatot alkalmazni és lehet, sőt kell is a nyugdíjasok panaszaira jogorvoslást találni. De ennek nem az útja, hogy rongásállású volt katonatisztek és hivatalnokok a társadalmi internacionáléhoz csatlakozzanak. Holtpom törvény & rzfosi£ja a nyugdíjaspro jofjoitt Az országos gyűlésen résztvettek a nyugdíjas egyesületek kiküldöttei, mintegy kétezer nyugdíjas, azonkívül it Ivansz István, Pudlhy György, Szilágyi Lajos és Burton Andor nemzetgyűlési képviselők. Neményi Imre nyugalmazott államtitkár elnöki megnyitó beszédében üdvözölte a gyűlés résztvevőit és köszönetet mondott a sajtó ama részének, amely a nyugdíjasok ügyét pártfogolja. Indítványozza, menjenek el küldöttségben a kormányzóhoz és a miniszterelnökhöz. (Köziifildál Játoki - kormányhoz minek vagyis hiábavaló.) A gyűléseken meg szokták indokolni, hogy miért volt szükség annak összehívására. Most nem kell indokolni, mert minden nyugdíjasnak, árvának ott van szivében a keserűség és könnyen megtalálják a feleletet. A nyugdíjasok türelme eljutott az Ínség font időpontjához. A régi nyugdíjtörvényt humánus elvek alapján alkották meg. Akik a törvényt hozták, belátó emberek, klasszikusan iskolázott politikai elmék voltak. (A mai törvényhozók is belátók magjukkal szemben.) A törvény szerint azok a nyugdíjasok, akik teljes idejüket kiszolgálták, egész fizetésüket megkapják nyugdíj címén. A törvény humánus intézkedéseit még a forradalom és a kommunizmus idején sem merték megrótt ezt akit. Az 1923. évi XXXV. és a szanálási törvény szintén biztosítja a teljes összegű nyugdíjat. A kormány pedig az úgynevezett genfi pótlékot már nem utalta ki. Háromszoros törvényes garancia mellett a nyugdíjasok■ nem kaptak semmit. (Ez a törvénytisztelet.! Le, a kormánnyal!) Feltalálták azt a mesét, hogy a genfi tanács nem engedélyezi. (Nem igaz! Smithel is ferdén informálják !) Lehetetlen dolog, hogy abból az összegből, amiből a ténylegesek nem tudnak megélni, a nyugdíjasoknak elegendő legyen. Azt mondják, hogy az állam teherbíróképessége nem engedi meg a javítást. (Csak a miniszterek és képviselői fizetésemelését bírja el az államháztartás.) Amín együtt kellett küzdenia nyugdíjasoknak a ténylegesekkel, addig nem szóltak semmit, de most már, amikor egyes kategóriákban majdnem ötvenszázalékos emelést is adtak. (Csak a minisztereknél és a képviselőknél , tervet készítettek arra, hogy a nyugdíjasok megsegélyezésére kölcsönt kellene felvenni. A kormány erre azt mondta, hogy kivihetetlen fantazmagória. Ausztriában pedig ezt az életrevaló tervet azonnal megvalósították. (Ez a magyar becsületesség!! De csak a kormány becsülete.) Illetékes helyen azt mondják, hogy a nyugdíjasok mozgalmát nem arra hivatott emberek vezetik. (Nem igaz! Kitalálás.) A nyugdíjasok az egész országban végtelenül elkeseredtek és azért a gyűlést össze kellett hívni. (Ez hozzátartozik a közszabadsághoz.) Ila illetéktelenek beavatkoztak valahol, akkor azok a státusrendelet kiadói voltak. (Levelük! Éljen Tamássy!) A központi vezetőség mindent megtesz. (Csak nem elég erélyes!) Törvénytiszteletre kérik a kormányt Határozati javaslatot terjesztett az országos gyűlés elé. Abnak hangsúlyozása mellett, hogy a nyugdíjasok .a magyar haza rögéhez i tánignyijfijjzkin '. .szeretettel.. raggszkojinak, egyenlő elbánást kérnek a nyugdíjasok, özvegyek. •'•mik. kegydijasok .és nyugbéresek részére. Kérik a kormányt, tartsa tiszteletben az 1907. évi LXIV.. az 1912. évi LXV., az 1923. XXXV. és az 1924. TV. törvénycikket, amelyek biztosítják nyugdíjasok jogait. A nagygyűlés mélységes keserűséggel állapítja meg, hogy a magyar királyi kormány a nyugdíjasokat, özvegyeket, árvákat törvényesen szerzett munkájuk által megszolgált jogaitól megfosztotta. Ez ellentétben áll az igazságossággal. (7 orvéni/szej/és !) ■ A nemzeti becsület által diktált igazság alapján egyforma elbánást kérnek. A nagygyűlés kimondja, hogy küldöttségben járul a kormányzó elé. Azonkívül a nemzetgyűlés tagjainak átadják írásba foglalva panaszaikat és segítségüket kérik. Felhívják a kormány figyelmét arra, hogy eljárása a törvények erejébe vetett erős lehet és szilárd bizalmat az állam polgáraiban megingatja .Ez a trirulidás törvénylisztelet.) A nagygyűlés küldöttségben keresi fel Bethlen István gróf miniszterelnököt, s Hiába megyünk! Le vele! Sóhivatal!) Végül figyelmébe ajánl a nagygyűlés a kormánynak, hogy a nyugdíjasoknak az állammal (Az állam nem a kormány !) szemben magánjogilag érvényesíthető követelései vannak- 1925 december 1, kedd MAGYARSÁG hogy ki nem öltötte rám ; nyelvét ez a haszontalan teremtés. Milyen hálátlanok az emberek! — sóhajtott a fiatal férj és szerelmesen belekarol a felesége szép gömbölyű karjába. De az asszony dühösen elrántotta magát s a méregtől pirosan kiáltotta: — Maga mindig ilyen ostobaságokat csillát! Jó, hogy annak az embernek több esze volt. Felirhatta volna a rendőr és akkor szaladgálhattunk volna három hónapig is a tárgyalásokra igaza volt annak a kalauznak, mit avatkozik maga más emberek dolgába." — De, szivem, hiszen az imént mennyire haragudott, hogy nem szabadítottam ki azt a boldogtalan öregasszonyt a részeg, brutális férje karmai közül." Igen... azt a szegény agyonvert öregasszonyt nem szabadította ki. Azt hagyta, hogy hadd üsse a részeg ura. De ezt aszemtelenebb fiatalt, ezt hősiesen megvényenezte, ugye? , kitudja, talán ismerte is már régen és úgy telt, mintha nagylelkűségből védelmezné . Émn nem vagyok féltékeny, nem törődöm a maga apró dolgaival, de mégis hallatlan, hogy a szemem láttára lovagi,sko-jik egy másik asszonnyal, aki bizonyára megérdemelte, hogy megverte az ura A férj álmélkodva nézte a haragvó feleségét s védelmére szavakat se talált. Annyira ártatlan volt szegény. És anynyira ifju! Még nem tudta, hogy az asszonyok szívesen megsajnálják és segítik azt a nőtársukat, aki elég okos volt — husz huszonöt évvel előbb jönni a világra, mint ők. Vagy ha volt elég ízlése és a csúnyának szülésért. Fáj az anyaszív, ha gyöngye , kis gyermeke vézna, gyönge. S azon töpreng, mit is tegyen, Hogy a gyermek erős légijén ! Nem kell a szomszédba menni. Jó tanácsot kéregetni. Betlen-lista és az új parancsolat Vitéz (Ilkey Toll Sándor nyugalmazott tábornok : A kormány legújabb rendelete két csoportba osztja a nyugdíjasokat. (Háromra! Bethlen-lista!) Így látszik, csak egy kis csoport részére készült. (A minisztereknek pénz kell.) A nyugtalanság füzét nemhogy eloltani igyekeznének, hanem élesztgetik. Mint katona kérdem : érdemes volt ezért élni, harcolni ? Mi pár évvel ezelőtt még hősök voltunk és ma a lomblázba dobtak bennünket. Vannak az országban, akik jól élnek. (Éljen Petrichevich !) A miniszterelnök kijelentette, hogy nem lehet rajtunk segíteni. (Le vele!) Nem hogy vigasztalnák a beteget (Mi nem vagyunk betegek. A kormány beteg.) A tízparancsolat egyik pontja azt mondja:tisztelt atyádat és anyádat. A miniszterelnök úr a mi gyermekeinknek azt üzente: várj, amíg apád és anyád sírbaszálllak. Köszönetet, mond a takarékossági bizottság ama tagjainak, akik a nyugdíjasok érdekében felszólaltak. (Szavazzák le a kormányt, írd megköszönjük nekik.) Rákóczi István nyugalmazott főispán,balassagyarmati kiküldött. Nagy elégedetlenséget keltett a státusrendezés. (Gyönyörű alkotás.) Tamássy... (Éljen ! Szobrot neki!) A szanálási törvény felhatalmazza a kormányt, hogy az ellátási díjakat felemelhesse. (A kormány a maga fizetését emelte.) Csonkamagyarországon csak kilenc minisztérium van, de tizemnyolc ember kap miniszteri fizetést. A szanálási törvény tárgyalásakor a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a fizetéseket oly módon fogják emelni, hogy a kisabbvanju, alkalmazottak kapják a nagyobb százalékos javítást. Most pedig épp az ellenkezőjét csinálták. A kisemberek kevesebb százalékot kapnak, a, jukj - ban magasabb tisztviselők, miniszterekkapják a nagyobb fizetést. (A szémnek is maga felé hajlik a keze.) Öt vasutasoknak törvényes jogaik vannak itt. Honda Béla a vasúti nyugdíjasok nevében szólalt fel. A vasúti alkalmazottak szolgálati pragmatikájának egyik pontja előírja, hogy a pragmatikát megváltoztatni csak az alkalmazottak javára lehet. A kormány pedig mégis megváltoztatta a vasúti nyugdíjasok hátrányára. Nem akar erős kifejezést használni, de ez valószínű törvénysértés. (Törvényszegés.) Ma a MÁV-nál hétmillió üzemi fölösleget mutatnak ki. A nyugdíjasoknak mégsem akarnak adni semmit. A beruházásokra kölcsönt, kellene felvenni, az üzemi bevitelekből peddig az alkalmazottak eltartásáról gondoskodni. Walter Ottó: A nyugdíjasok nem használták ki a konjunktúrát, tehát tiszta becsülettel állnak a nemzet közvéleménye elé. A pénzügyminiszter azt mondja, hogy a nyugdíjasok segélyezésére nem talál fedezetet. A képviselőknek azonban tudott, adni nyolcmilliós fizetést. (Le céh1:) .Jog, törvény és igazsíág alapján kérik a nyugdíjkérdés rendezését. A pénzügyminiszter kijelentette még azt is, hogy a nyugdíjasok Inába gyüléseznek, ő úgyse tud segíteni. (Mondjon le!) Mi pedig így ülésezni fogunk mindaddig, amíg segítséget nem kapunk. Veres Sándor MÁV főfelügyelő szintén a vasúti nyugdíjasok érdekében szólalt fel. A valorizációs javaslatnak van egy pontja, amely szerint a kormány az alkalmazottat illetményeinek a mértékét megállapíthatja. Ez rendkívül hátrányos a vasutasokra, párthoz ...A tábornoknak erre a kijelentésére roppant felzúdulás keletkezett a teremben. Minden oldalról kiáltozták. Nem megyünk, mi magyarok vagyunk. Az elnök szakadatlanul csengetett, a padsorokból pedig többen kezüket emelve igyekeztek Csfantusy tábornok felé és- egyre kiáltozták , ki vide. Menjen■ ki. A tábornok szótlan mozdulatlanságban állt a helyén. A zaj csillapultával HegyiSándor rendőrtanácsos állott fel. Figyelmeztetem — mondotta — a gyűlés tagjait, hogy itt azért jöttek össze, hogy anyagi sérelmeiket megtárgyalják. Politikai dolgokról itt nem lehet tanácskozni. Azért a tábornok úrtól a szót megvonom. Reményi Imre elnök ezután szintén kérte gyűlés résztvevőit, hogy politikát ne keverjenek bele a tanácskozásba. (Keresztény erkölcsi alapon állunk.) Várda Gyula felszólalása után Krompecher Károly nyugalmazott tábornok bejelentette, hogy a Nyugdíjas Katonatisztek Országos Szövetsége nem azonosítjamagát Ujfalusy tábornok határozati javaslatával. Koplalás — nemzeti alapon Baló István szegedi tanfelügyelő. Az 1922. évi 14. törvénycikk a nyugdíjba is beszámítható személyi pótlékot állapított meg. Alig félév múlva pedig a kormány már ezt az intézkedést törölte. Rokkant vagyok, mondotta , de arra kérem nyugdíjas társaimat, hogy a hazafias nemzeti alapot, ne hagyjuk el. (Nemzeti alapon koplalunk.) Kocsányi Havim Rezső fővárosi nyugdíjasok megsegítését sürgette. A sajtó is mellettünk van. Mindenki velünk érez (Csak a kormány nem.) A pénzügyminiszter (Le vide!) azt, mondta, hiába bestior azummozinak. Miperig, továbbra is kérni fogunk, mert a midbisfimig vl.. a törvény. Somogyi, Sándor szegedi ■ kiküldött: Mindaddig fogunk kérni, sürgetni, amíg nagyobb (land) kenyeret nem kapunk. Summer Ödön postatiszt: úgy látszik, hogy most már más nem segít. Ököllel kell kivívni jogainkat. Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képiselvel mint nyugdíjas katonatiszt szólalt fel. Helyes, hogy a nyugdíjasok a kormányzó elé mennek és ott hangsúlyozni fogják törvényben biztosított jogaikat. Pályási és katonai nyugdíjasokon egyaránt segíteni kell. Az ország feltámadásában nem lehet hinni, ha az illetékes tényezők ilyen közömbösen haladnak el nagy , és fontos kérdések mellett. ■túllősz János felhívta a figyelmet arra, hogy az 1907. évi XXXVI. törvénycikk különös jogokat biztosít a vasutasoknak. Balogh Béla vasúti segédtiszt : Az államvasúti nyugdíjasok és a többiek is nagy részben azért nem tudtak eljönni a nagygyűlésre, mert rongyos a ruhájuk és szégyellik idejönni. Kéri, vegyék be a memorandumba, hogy a misülások jogait tudósító törvényeket is imir meg a kormány. Waller Ottó felolvasta a soproni nyugdíjasok átiratát, azután a nagygyűlés a határozai javaslatot módosításokkal együtt egy kungaau eltagadta. A gyűlés a Himnusz eléneklésével ér véget. Kavarodás egy tábornok indítványa körül Ujutitsy István nyugalmazott tábornok helyesli azt, hogy a kormányzóhoz akarnak elmenni. A miniszterelnök azt mondta, hogy nem tud ajándékot, adni. Ez fejbukókintása a középosztály önérzetének. A nyugdíjasok ügyét a sajtó egy része nem pártfogolja (Csak a keresztény sajtó). Ha nemzetgyűlésen nem szólaltak fel az újabb intézkedések ellen, az még érthető. (Mert ekkor nem róluk volt szó.) Indítványozza, vegyék írásba az eddig elhangzott sértő megállapításokat és azt küldjék meg a nemzetgyűlésnek. A nyugdíjasoknak sincsen egységes szervezetük. Ez nagy baj. A nyugdíjas társadalomnak egy olyan politikai párthoz kell szegődnie, amely sérelmüket megérti és ügyüket felkarolja. (Helyeslés). Azért indítványozza, hogy a nyugdíjasok csatlakozzanak a szociáldemokrata 3 A jog és az igazság a nyugdíjasok mellett van Kosinszky Viktor: A nyugdíjasok ügye most már nemzeti kérdés (A tisztesség kérdése). A háborúban elesett tisztviselők özvegyei kevesebb nyugdíjat kapnak, mint azoknak a tisztviselőknek özvegyei, akik ezután halnak meg. (Abszurdum! Gyalázat! Agyatújfalvi-Hegyi Sándor rendőrtanácsos felhívására az elnök figyelmeztette a gyűlés résztvevőit, hogy az ilyen közbeszólásoktól tartózkodjanak. Kosinszky : a kettéosztott igazság meghasonláshoz vezet, ez pedig káros az egész nemzetre is. Javorniczky Jenő dr., a KANSz. vezértitkára : E teremben már tizenöt esztendővel ezelőtt azt követelték, hogy a nyugdíj valóban nyugalmat biztosítson az élet utolsó korszakában. Az özvegyek és árvák részére szintén biztosítani kell a megélhetést. Az 1912-es nyugdíjtörvény jótékony hatását eddig nem élvezhették a nyugdíjasok, mert jött a háború, a forradalmak, a szanálás is a sífilmrendezés. 1923-ban törvényben biztosították, hogy a nyugdíjasok illetményeit a ténylegesekével együtt rendezik. (Nem tartják meg a törvényt.) A kormányzó is jóindulattal kezeli a nyugdíjasok ügyét. (Éljen!) A kormánynál az illetékes tényezők egy része szintén jóindulattal van. (Nem áll! Hol az eredmény ?) Itt az eredmény nem is jelentkezik . . . (Le a kormánnyal! Meg se hallgatnál bennünket!) ■Javorniczky kéri a gyűlés résztvevőit, hallgassák meg türelemmel. A jog és igazság a nyugdíjasok mellett van és addig folytatják a küzdelmet, amíg a nyugdíjasoknak biztosítani tudják megélhetésüket. A .'cjjorrij sorsjegy a I Sil-lilil Az 1 főnyeremény: 12 nagyon busa, melynek értéke bármely .takarékpénztárban a szokásos Ss/4*/4-es kamatozása mellett stíl 3!,Oö®.iB0 Hsrosa kamat Jindeime! binesil és emellett a 1-fitos iwegsK2s*ai3«R/.cnkiril l698 nagy értékű nyeremény tárgy összesen "QQQ.SQO.QCO Kor. ÉrtéklSBB. Egy sorsjegy ára 5030 kar. Húzás nsk -'i hét múlva 1925. december 26-án. MüÉÉ: trigpfl ÜMRjfpti Sorsjegyek mindenütt kaphatói. Sorsjegyiroda, Budapest, V., Vécsey u. 4. Tel. 51-28. |