Magyarság, 1926. február (7. évfolyam, 26-48. szám)
1926-02-24 / 44. szám
4 RADIO Műsorok: Szerda, február 24. Budapest (546 m — 2 KW) 9 6 30 p, 10 6 30 p és 12 6 30 p. Hírek, közgazdaság. 11 6 30 p és 1 6 30 p. Zongorajáték. 2 6 30 p és 3 6. Hírek, közgazdaság. 4 6. Oszkár bácsi mesedélutánja. 5 6. Benedeke Rózsi előadása: Hogyan él az amerikai asszony? 5 6 45. p. Melles— ZZsámboky magyar vonósnégyes hangversenye. 1. Gajáry István. 2. Brahms: C-moll. 3. Haydn: Ci-dúr Vonósnégyesek. 76 30 p. Jeszenszky Gyula zeneszerző zongorajátéka. Só 30 p. Hangverseny: 1. Dolmányi: Hegedűszonáta Cisz-moll, előadják Hannover György és Keleti Lily. 2. Haydn: Variációk, előadja: Keleti Lily. 3. Mendelssohn: Hegedűkoncent, előadja: Hannover György, zongorán kiséri Keleti Lily. 4. Chopin: Impromtu Fiszdur, Delibes— Vohnányi: Maila keringő, előadja: Keleti Lily. 5. Mendelssohn: Zongoratrió D-moll, előadják: Keleti Lily, Hannover György és Hitter Pál. 6. Rubinstein: Melodie, Hopper: Kis orosz dalok, előadja: Hitter Pál, zongorán kiséri Keleti Lily. 7 Liszt: XII. rapszódia. (Rákócziinduló) előadja: Keleti Lily. 10 6. Tánczene, szaval. 5 6. Szórakoztató zene. 6 6 30 p. Ifjabb Gonda Béla író előadása. (Régi gáláns asszonyok, mai dolgozó nők. I. rész.) 7 6. Tánczene. 7 ó 30 p. Sárossy Mihály gitárkisérettel énekel. 7 ó 50 p. Tánczene. 8 ó 30 p. Ária-est. K. Schboli Anna operaénekesnő, zongorán kiséri Gabler Vilmos, a Nemzeti Zenede tanára. Közreműködik Leichtner Endre csellóművész. 1. Mascheroni: Ave Maria. 2. Schumann: Widmung ... . 3. Schumann: Der Nussbaum ... 4. a) Popper: Andacht; b) Goens: Scherze. 5. Schumann: Die Lotosblume. 6. Schumann: Wenn ich in deine Augen seit’. 7. Verdi: „Troubadour“ Leonora áriája. 8. a) Saint-Saens: Hattyúdal; b) Popper: Tarantella. 9. Schumann: Mondnacht. 10. Schumann: Ich grolle nicht. 11. Schumann: Du bist wie eine Blume. 12. Marienwürmchen. 10 ó. Tánczene. Bécs (530 m — 1.4 KW) 11 6. Zene. 4 ó 15 p. Hangverseny. 5 ó 15 p. Török mesék. 6 ó 10 p. Színházi közlemények. 6 ó 25 p. Elektrotechnikai tanfolyam. 7 .6 10 p. Eszperfrotó tanfolyam. 7 ó 40 p. Angol nyelvtanfolyam. 8 ó 15 p. Wagner operája: „Siegfried.*‘ •— Grác (397 m — 0.5 KW). Leadja a bécsi programot. — Prága (550 m — 0.5 KW) 5 ó 6 ó. Hangverseny. 6 ó 15 p. Német nyelvű leadás. 7 ó. Francia nyelvtanfolyam. 7 ó 30 p. Legújabb hírek. — Berlin (505 m —10 KW) 4 ó 30 p. Hangverseny. 6 ó 5 p. Előadás. 6 ó 45 p. Modern képtelegrafálás. 7 ó 16 p. Birodalmi kölcsönök. 7 ó 45 p. Német asszonyi költészet. 8 ó 30 p. Regélyolvasás. 9 p. Előadás. 10 ó 30 p. Tánczene. — Königsberg (463 m — 1 5 KW) 4 ó 15 p. Régi és új operettek. 6 ó 30 p. Mezőgazdasági előadás. 7 ó. Rádiótechnikai előadás. 7 ó 30 p. Kamarazene. — Lipcse (452 m — 3.5 KW) 4 ó. Hangverseny. 6 ó 30 p. Rádióelőadás. 7 ó. A lipcsei vásár. 7 ó 30 p. Seribe komikus operája: „Fra Diavolo.“ — München (485 m— 5 KW) 3 ó 50 p. Lakó- és dolgozószobák. 4 ó 30 p. Hangverseny. 5 ó 30 p. Cseh népmonda. 7 ó 40 p. Híres indulók (hangverseny). 9 6. Felolvasás. 9 ó 35 p. Női karének. 10 ó 20 p. Morsetanfolvara. — Minister (410 m — 3 KW) 1 ó 15 p. Népies hangverseny. 4 6. Kulenburg Herbert: „Chattenbilder“. 4 ó 30 p. Dvorak-hangverseny. — Zürich (515 m — 0.5 KW) 1 6. Árfolyamok és hírek. 3 ó. Előadás. 4 6. Hangverseny. 6 ó 50 p. Hírek. 8 ó 15 p. Angol nyelvtanfolyam. 8 ó 30 p. Zenekari hangverseny. — (425 m — 5 KW) 2 ó 15 p. Zene. 5 ó. Hangverseny. 6 ó. Operaszemelvények. — London (365 m —■ 2 KW) 2 6. Gramofon-előadás. 4 ó 15 p. Előadás. 5 ó. Zene. 7 ó. Tánczene. 8 ó 25 p. Nyitányok. 9 ó. Klasszikus zene. 11 ó. Tánczene. AUDIONSSEMPA használata feltétlenül meggyőzi Önt arról, hogy ez az erősítő csöv a rádiótechnika végső eredményeit egyesíti. Az ECHO audion legmodernebben berendezett laboratóriumokban a legkényesebb tudományos igényekkel számolva, állandó szigorú ellenőrzés alatt készül. Az ECHO audionlámpa különös előnyei: B^^ A speciális izzószál, mely magas qualitásait nemcsak a normális használatban igazolja, hanem mintegy 200%-os túlterhelést is elvisel. Az ECHO audionlámpa teljesen gázmentes és bármily magas anódfeszültségnél sem ég kéken. Nem ad zavaró mellékzörejeket. Az adógép alaprezgéseire nem reagál. A legtisztább és leghangosabb vételt teszi lehetővé. Kérjen ECHO csövet és ismertetést bármely szaküzletben. . Berlin (576 m) 4 6. Grillparzer: Az ősanya, ezonorujáték. 8 50 p. A Havemtinn-quartett kamaraestje: 1. Schubert: Vonósnégyes op. posthum. 2. Schubert: C-dur vonósquintett op. 163. — Breslau (418 m) 8 6 10 p. Kotzebue: Kisvárosiak. Vígjáték négy felvonásban. — Frankfurt (470 m) 8 6 10 p. Freytag: Az újságírók. Vígjáték négy felvonásban. — Königsberg (463 m) 8 ó 10 p. Bahr: Hangverseny, vígjáték három felvonásban. — Leipzig (452 m) 7 ó 10 p. Szavaló- és zeneest. Régi és új költészet. — München (485 m) 7 ó 30 p. A Münchner Konzerverein hangversenye: 1. Berlioz: Karnevál-nyitány. 2. Sibelius: Hegedűhangverseny. 3. Mahler: I. szimfónia. — Róma(425 m) 8 ó 40 p. Hangversenyest. — Fáris(1750 m) 9 ó 30 p. Az Echo de Paris hangversenye. — Bécs (530 m) 8 ó. Beethoven: F-dúr vonósnégyes op. 59. Budapest legolcsóbb Rádió -szaküzlete Elsőrendű detektoros és lámpás vevőkészülékek KÜLFÖLDI ALKATRÉSZEK .7 „Sterlings angol gyártmány) a legjobb hangosan beszélő tölcsér „AUDION“ RÁDIÓTECHNIKAI VÁLLALAT BUDAPEST VI., NAGY MEZŐ UTCA 31. SZ. (Gr. Zichy Jenő-utca sarok.) TELEFONSZÁM: 26-38 Csütörtök, február 25. Budapest (546 m — 2 KW) 9 ó 30 p, 10 ó 30 p és 12 ó 30 p. Hírek, közgazdaság. 11 ó 30 p és 1 ó 30 p. Zongorajáték. 2 ó 30 p és 3 ó. Hitek, közgazdaság. 4 6. Weigerth Aladár zeneszerző zongoradélutánja, tésai Foglár Erzsébet 1926 február 24. szerda chomsift KÉSZÜLÉKEK ÉS ALKATRÉSZEK A LEGJOBB MINŐSÉGBEN ÉS LEGOLCSÓBBA. IV. KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN VILLANYSZERELÉSI ÉS RÁDIÓT CIKKEK NAGYKERESKEDÉSE TELETÖM **«5#''waNCquaumf Megjavul az Opera előadásainak közvetítése A Magyar Rádió Hírmondó vezetősége is belátja, hogy a m. kír. Opera előadásainak közvetítése nem tökéletes és ezért ez irányban különböző kísérleteket folytat. Mint értesülünk, remény van reá, hogy rövid időn belül az operai előadásokat sikerülni fog kifogástalanabbul közvetíteni. AVárosi Színház közvetítését pedig ugyanekkor beszüntetik, mert a helyiség akusztikája rádióközvetítésre nem alkalmas és ezen segíteni a Rádió Hírmondó a legjobb akarattal sem tud. Rádió a kórtermekben Amerikai példa után indulva, újabban több nyugateurópai államban vezették be a rádiót a kórházi betegágyakhoz. Ezzel a rádió újabb hivatása jutott érvényesülésre, mert van-e szórakozásra jobban rászorult ember, mint a kórházakban gyógyulásra váró és bajával sokat foglalkozó beteg. Ha csak napi egy-két órára tudja elvonta az orvos betegének gondjait, már ez is egy lépés a gyógyulás felé. És míg a kórházi könyvtárak nem minden népréteg igényeit elégítik ki, addig a rádió mindenkit szórakoztat. Nem tudjuk, nálunk nem foglalkoznak-e hasonló gondolattal az illetékes tényezők, de az bizonyos, hogy ha már a külföldiek felfedezték ezt a legújabb gyógyítási tényezőt, nekünk sem lenne szabad sokáig késni ennek alkalmazásával. Rádiókiálitás IV, Kossuth Lajos utca 13. Reggel 9 órától, éjjel 12 óráig Volt már a Rádiókiállításon? Olcsón és kényelmesen kívánja fűteni rádiócsöveit? Miért használ akkor akkumulátort? Vegyen nagykapacitású „Le Carboni ■féle rádióelemet! Nézze meg üzemben a kiállításon ! A. D. jelű fűtőelemek rádiócsövekhez 3 csöves készülékhez A.D. 240. elem ára K 85.000 5 „ „ A.D. 230. „ „ K 185.000 8-15 „ „ A.D. 222. „ * K 475.000 Fhllips-gyártmánytt rádiócsövek a fenti elemekhez: A 109 és A 106 typus . . . db.-ként . . . K 156.000 A 141 typus, kétrácsos ... „ . . . K 203.000 Kapható: Szalay Istvánnál Buddapest, L, M kormány 14* Telefon: 31-93, 65-82. Dugonics-utcai gyerekek nyilatkoznak a sokat emlegetett Kernstock-freskóról A Magyarság tudósítójától. A Dugonics-utcai elemi iskola ezelőtt tizenkét esztendővel hatalmas freskót készíttetett tornatermébe Kernstock Károly festőművészszel. Ezt a freskót láttam meg iskolalátogatás alkalmával az iskolaszék egyik tagja, ki aztán az iskolaszéki ülésen követelte, hogy a képet távolítsák el, mert nem váló elemi iskolába, így került az ügy a főváros VII. ügyosztályához, az ügyosztály evezetője aztán utasította a Képzőművészeti alosztályt, hogy e hét szombatján szálljon ki a helyszínre, az ő véleményük alapján akarják meghozni a döntést. A magyarnyelvű sajtó egy része, még mindig nagy hajlandóságot mutatott a keresztény társadalom bornírtságának, kulturellenességének és álszemérmének bizonyítására, természetesen rögtön hatalmas kulturbotrányt fedez fel az ügyben, művészetsértést, új majomport emleget. Hogy mit ábrázol a freskó, milyen alakok vannak rajta és mi az ami tulajdonképpen sérti az iskolaszéki tag szemét, arról még csak megközelítő pontosságú leírást sem kapunk sehonnan. Munkatársunk elindult tehát, hogy végére járjon a „világraszóló kulturbotránynak“. Csúnya fekete emberek vannak a freskón A járda mellett gyermekek golyóznak, ez csalhatatlan jele a tavasznak. De itt a legsötétebb Józsefvárosban sok egyéb minden is jelzi a tavasz közeledtét. A kerítésekről nagy lepedők, fehérneműért világítanak a napsütésbe, vig kintornaszó szól az egyik udvaron lágy pendülésekkel, s egy napfénynek kitárt ablakból éktelen lárma hallatszik. Az ócska kerítések, műhelyek, szemétdombok mögött hidegen villogó bádogtetők felett pillantjuk meg kutatásunk célját, a Dugonicsutcai elemi iskola oromzatát. Egy habos felleggomoly fehérült mögötte s ez még jobban kiemeli a nagy, vörös épület modern, sima, egyiptomias tömbjét. Látszik rajta, hogy abban a háboru előtti években épült, mikor a fővárosnak még volt pénze a lehető legmodernebb újprimitív stílusok luxusaival próbálkozni. Csupa vízszintes tagozás, csupa hosszú, égfelé törő sávozás az egész. A fiúk kijáratánál éppen most ömlik ki a sok apró elemista, ugrálnak, hancúroznak, kergetik egymást a friss napsütésben, mint a béklyóból szabadult kiscsikók. Nagynehezen sikerül útját állnom az egyiknek, második elemista lehet, rongyos kabátban, fülére húzott ócska ródlisapkában szökdécselt előttem. Kérdésemre ijedten néz rám egérorrocskájával. — Azt a képet tetszik gondolni, bácsi, amin az angyalkák visznek koronát? — Nem, dehogy azt, amelyik a tornateremben van? Félrekapja fejét, összemosolyog a mellette baktató kisfiúval s kitörő kacagással mondja: — Jaj, bácsi, az nagyon csúnya. Egy gyámoltalan kis harmadelemistát fogok meg, harisnyája lecsúszott, táskája beszakadva lóg hátáról egyetlen szijjon, üveggyöngyök lógnak orrocskájából. — Kis fiú, — kérdem tőle — láttad te azt a képet, ami a tornateremben van? — Ahol tornázunk? ,r — Igen, láttad? no mi van rajta? — Emberek. — Aztán milyen emberek? — Olyan csúf feketék, tetszik tudni, nincsen semmi rajtuk, még nadrág se. Egyebet nem tudok belőle kiszedni csak annyit, hogy nagyon csúf feketék és mindenki nevet rajtuk. A gyerekek furulyát és szuronyt, valamint elefántot is látnak a képen Most egy verekedő csoportot választok szét, egy akanaren elemista kipirulva püföli tolltartóval másik társát. Ezek is szörnyű rongyosak, koldusak, szegények, egyiken egy nagy kockafoltos női kabát van, a másikon még cipő sincsen, csak egy posztópapucs. •— Hé, fiuk, láttátok azt a képet, ami a tornaterem falán van? — Igen, láttam, kérem — feleki készségesen a posztópapucsos gyerek és gyíkszemecskéi értelmesen csillognak reám. — Aztán mit láttatok rajta? — Olyan nagy-nagy emberek vannak rajta kérem, —magyarázza egyik a másik szavába belebeszélve. — Nincs rajtuk semmi ruha, öten vannak, mind csupaszok, szaladnak, az első egy fához szalad, szurony van a kezében, a másiknak furulya, egyik meg egy verebet fogott... hátul elefántok is vannak... mind csupaszok és tetszik tudni, a két szélső... Összemosolyognak s hahotával kacagnak. Már alakulni kezd előttem a freskó. Igaz, hogy kissé furcsa: veréb, szurony, fa, elefánt, nagy meztelen. Hát bizony, ez kicsit zavaros. Egyik szalad, a másik furulyázik. Ugyan milyen lehet? Már kezdek szörnyű kiváncsi lenni. Berontok az iskola portásfülkéjébe. — Mondja kérem, mi van azon a festményen, ami a tornaterem falán van? — kérdezem a portástól. — Én kérem jövőre is a fővárosnál akarok maradni! — hangzik a kurta felelet. Már tudja, hogy újságíró vagyok. Az igazgatóhoz vágtatok be s kisül, hogy a tornatermet az ügyosztály rendeletére lezárták és a freskót senkinek nem szabad megnézni. Ezzel akarják megakadályozni, hogy a különböző véleményekkel vágjanak elé az ügyosztály határozatának. Ez aztán még növeli a kép körüli bonyodalom titokzatosságát. — Félnek az objektív szemektől — mondják egyes újságírók. Mi van a freskón? Egyébként aki a titokzatos és oly EurgiSS rejtegetett freskót látta, annak hamar kialakul a véleménye az ügyről. „Az ősemberek élete“ címet viselő erősen és talán túlstilizált falképen, öt óriás szöcskeszerű alak lép előre ritmikus füzérben, két fatörzs között. Egyik lándzsával hadonászik, a másik tülköt fuj, lándzsa és tör van a többi kezében is, a sartjában pedig a stilizált kupalákú hegyek között három mamut látszik. Nem akarjuk most ezt a festményt kritizálni. Csak azon az egyen csodálkozunk, hogyan bízták meg egykor éppen Kernstock Károlyt, próbálkozások, forradalmak és szélsőségek emberét egy elemi iskola egyszerű, szelíd mesét és beszélő ábrát kívánó falának díszítésével? Vájjon micsoda korszak lehetett az a főváros történetében, mikor az ilyen gikszereket hajszolták? Ez a kép lehet hisz egy főúri palota falán, műteremben, vagy középületben, de elemi iskolába, hat-nyolcéves gyerekek csodálkozó szeme elé adni állandó okulásra, az igazán csak a liberális-radikális éra gondolatvilágában születhetett meg. o. A világhírű REMINGTON Portable írógépre minden irodában és otthonban feltétlenül szükség van! Négysoros billentyűzetű és a nagy írógépek minden előnyével rendelkezik Kiválóságáról meggyőződhetik, ha díjmentes és vételkötelezettség nélküli bemutatásra felhívja cégünket REMINGTON ÍRÓGÉP Részvénytársaság Budapest, VI. kerület, Andrássy út 12. sz. Telefon: L. 975-20 Telefon: T. 18-09 Kedvező részletfizetési feltételek!