Magyarság, 1926. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-24 / 44. szám

4 RADIO Műsorok: Szerda, február 24. Budapest (546 m — 2 KW) 9 6 30 p, 10 6 30 p és 12 6 30 p. Hírek, közgazdaság. 11 6 30 p és 1 6 30 p. Zongorajáték. 2 6 30 p és 3 6. Hírek, közgazdaság. 4 6. Oszkár bácsi mese­­délutánja. 5 6. Benedeke Rózsi előadása: Hogyan él az amerikai asszony? 5 6 45. p. Melles— ZZsámboky magyar vonósnégyes hangversenye. 1. Gajáry­ István. 2. Brahms: C-moll. 3. Haydn: Ci-dúr Vonósnégyesek. 7­6 30 p. Jeszenszky Gyula ze­neszerző zongorajátéka. Só 30 p. Hangverseny: 1. Dolmányi: Hegedűszonáta Cisz-moll, előadják Hanno­ver György és Keleti Lily. 2. Haydn: Variációk, előadja: Keleti Lily. 3. Mendelssohn: Hegedű­koncent, előadja: Hannover György, zongorán kiséri Keleti Lily. 4. Chopin: Impromtu Fiszdur, Delibes— Vohnányi: Maila keringő, előadja: Keleti Lily. 5. Mendelssohn: Zongoratrió D-m­oll, előadják: Keleti Lily, Hannover György és Hi­tter Pál. 6. Rubinstein: Melodie, Hopper: Kis orosz dalok, előadja: Hi­tter Pál, zongorán kiséri Ke­leti Lily. 7 Liszt: XII. rapszódia. (Rákóczi­in­duló) előadja: Keleti Lily. 10 6. Tánczene, szaval. 5 6. Szórakoztató zene. 6 6 30 p. Ifjabb Gonda Béla író előadása. (Régi gáláns asszo­nyok, mai dolgozó nők. I. rész.) 7 6. Tánczene. 7 ó 30 p. Sárossy Mihály gitárkisére­ttel énekel. 7 ó 50 p. Tánczene. 8 ó 30 p. Ária-est. K. Schboli Anna operaénekesnő, zongorán kiséri Gabler Vilmos, a Nemzeti Zenede tanára. Közreműkö­dik Leichtner Endre csellómű­vész. 1. Masche­­roni: Ave Maria. 2. Schumann: Widmung ... . 3. Schumann: Der Nussbaum ... 4. a) Popper: Andacht; b) Goens: Scherze. 5. Schumann: Die Lotosblume. 6. Schumann: Wenn ich in deine Augen seit’. 7. Verdi: „Troubadour“ Leonora áriája. 8. a) Saint-Saens: Hattyúdal; b) Pop­per: Tarantella. 9. Schumann: Mondnacht. 10. Schumann: Ich grolle nicht. 11. Schumann: Du bist wie eine Blume. 12. Marienwürmchen. 10 ó. Tánczene. Bécs (530 m — 1.4 KW) 11 6. Zene. 4 ó 15 p. Hangverseny. 5 ó 15 p. Török mesék. 6 ó 10 p. Színházi közlemények. 6 ó 25 p. Elektrotech­­nikai tan­folyam. 7 .6 10 p. Eszperfrotó tanfo­lyam. 7 ó 40 p. Angol nyelvtanfolyam. 8 ó 15 p. Wagner operája: „Siegfried.*‘­ •— Grác (397 m — 0.5 KW). Leadja a bécsi programot. — Prága (550 m — 0.5 KW) 5 ó 6 ó. Hang­verseny. 6 ó 15 p. Német nyelvű leadás. 7 ó. Francia nyelvtanfolyam. 7 ó 30 p. Legújabb hírek. — Berlin (505 m —­10 KW) 4 ó 30 p. Hangverseny. 6 ó 5 p. Előadás. 6 ó 45 p. Modern képt­elegrafálás. 7 ó 16 p. Birodalmi kölcsö­nök. 7 ó 45 p. Német asszonyi költészet. 8 ó 30 p. Regélyolvasás. 9 p. Előadás. 10 ó 30 p. Tánc­­zene. — Königsberg (463 m — 1­ 5 KW) 4 ó 15 p. Régi és új operettek. 6 ó 30 p. Mezőgazda­­sági előadás. 7 ó. Rádiótechnikai előadás. 7 ó 30 p. Kamarazene. — Lipcse (452 m — 3.5 KW) 4 ó. Hangverseny. 6 ó 30 p. Rádióelőadás. 7 ó. A lipcsei vásár. 7 ó 30 p. Seribe komikus ope­rája: „Fra Diavolo.“ — München (485 m­­— 5 KW) 3 ó 50 p. Lakó- és dolgozószobák. 4 ó 30 p. Hangverseny. 5 ó 30 p. Cseh népmonda. 7 ó 40 p. Híres indulók (hangverseny). 9 6. Felol­vasás. 9 ó 35 p. Női karének. 10 ó 20 p. Morse­­tanfolvara. — Minister (410 m — 3 KW) 1 ó 15 p. Népies hangverseny. 4 6. Kulenburg Her­bert: „Chattenbilder“. 4 ó 30 p. Dvorak­-hang­­verseny. — Zürich (515 m — 0.5 KW) 1 6. Ár­folyamok és hírek. 3 ó. Előadás. 4 6. Hangver­seny. 6 ó 50 p. Hírek. 8 ó 15 p. Angol nyelv­­tanfolyam. 8 ó 30 p. Zenekari hangverseny. — (425 m — 5 KW) 2 ó 15 p. Zene. 5 ó. Hang­verseny. 6 ó. Operaszemelvények. — London (365 m —■ 2 KW) 2 6. Gramofon-előadás. 4 ó 15 p. Előadás. 5 ó. Zene. 7 ó. Tánczene. 8 ó 25 p. Nyitányok. 9 ó. Klasszikus zene. 11 ó. Tánc­zene. AUDIONSSEMPA használata feltétlenül meggyőzi Önt arról, hogy ez az erősítő csöv a rádiótechnika végső eredményeit egyesíti. Az ECHO audion legmodernebben beren­dezett laboratóriumokban a legkényesebb tudományos igényekkel számolva, állandó szigorú ellenőrzés alatt készül. Az ECHO audionlámpa különös előnyei: B^^ A speciális izzószál, mely magas qualitá­­­­sait nemcsak a normális használatban iga­zolja, hanem mintegy 200%-os túlterhelést is elvisel. Az ECHO audionlámpa teljesen gázmentes és bármily magas anódfeszültségnél sem ég kéken. Nem ad zavaró mellékzörejeket. Az adógép alaprezgéseire nem reagál. A legtisztább és leghangosabb vételt teszi lehetővé. Kérjen ECHO csövet és ismertetést bármely szak­üzletben. . Berlin (576 m) 4 6. Grillparzer: Az ősanya, ezon­orujáték. 8­­ 50 p. A Havemtinn-quartett kamaraestje: 1. Schubert: Vonósnégyes op. posthum. 2. Schubert: C-dur vonósquintett op. 163. — Breslau (418 m) 8 6 10 p. Kotzebue: Kisvárosiak. Vígjáték négy felvonásban. — Frankfurt (470 m) 8 6 10 p. Freytag: Az­ új­ságírók. Vígjáték négy felvonásban. — Königs­berg (463 m) 8 ó 10 p. Bahr: Hangverseny, vígjáték három felvonásban. — Leipzig (452 m) 7 ó 10 p. Szavaló- és zeneest. Régi és új költé­szet. — München (485 m) 7 ó 30 p. A Münchner Konzerverein hangversenye: 1. Ber­lioz: Karnevál-nyitány. 2. Sibelius: Hegedű­­hangverseny. 3. Mahler: I. szimfónia. — Róma­­(425 m) 8 ó 40 p. Hangversenyest. — Fáris­­(1750 m) 9 ó 30 p. Az Echo de Paris hangver­senye. — Bécs (530 m) 8 ó. Beethoven: F-dúr vonósnégyes op. 59. Budapest legolcsóbb R­ádió -szaküzlete Elsőrendű detektoros és lámpás vevőkészülékek KÜLFÖLDI ALKA­TRÉSZEK .7 „Sterling­­s angol gyártmány) a legjobb hangosan beszélő tölcsér „AUDION“ RÁDIÓTECHNIKAI VÁLLALAT BUDAPEST VI., NAGY MEZŐ­ UTCA 31. SZ. (Gr. Zichy Jenő-utca sarok.) TELEFONSZÁM:­ 26-38 Csütörtök, február 25.­­ Budapest (546 m — 2 KW) 9 ó 30 p, 10 ó 30 p és 12 ó 30 p. Hírek, közgazdaság. 11 ó 30 p és 1 ó 30 p. Zongorajáték. 2 ó 30 p és 3 ó. Hi­tek, közgazdaság. 4 6. Weigerth Aladár zene­szerző zongoradélutánja, tésai Foglár Erzsébet 1926 február 24. szerda chomsift KÉSZÜLÉKEK ÉS ALKATRÉSZEK A LEGJOBB MINŐSÉGBEN ÉS LEGOLCSÓBB­A. IV. KÉPES ÁRJEGYZ­ÉK INGYEN VILLANYSZERELÉSI ÉS RÁDIÓT CIKKEK NAGYKERESKEDÉSE TELETÖM **«5#''waNCq­uaumf Megjavul az Opera előadásainak közvetítése A Magyar Rádió Hírmondó vezetősége is belátja, hogy a m. kír. Opera előadásainak közvetítése nem tökéletes és ezért ez irány­ban különböző kísérleteket folytat. Mint ér­tesülünk, remény van reá, hogy rövid időn belül az operai előadásokat sikerülni fog ki­­fogástalanabbul közvetíteni. A­­Városi Szín­ház közvetítését pedig ugyanekkor beszünte­tik, mert a helyiség akusztikája rádióközvetí­­tésre nem alkalmas és ezen segíteni a Rádió Hírmondó a legjobb akarattal sem tud. Rádió a kórtermekben Amerikai példa után indulva, újabban több nyugateurópai államban vezették be a rádiót a kórházi betegágyakhoz. Ezzel a rádió újabb hivatása jutott érvényesülésre, mert van-e szórakozásra jobban rászorult ember, mint a kórházakban gyógyulásra váró és bajával so­kat foglalkozó beteg. Ha csak napi egy-két órára tudja elvonta az or­vos betegének gond­jait, már ez is egy lépés a gyógyulás felé. És míg a kórházi könyvtárak nem minden nép­réteg igényeit elégítik ki, addig a rádió min­denkit szórakoztat. Nem tudjuk, nálunk nem foglalkoznak-e hasonló gondolattal az illetékes tényezők, de az bizonyos, hogy ha már a kül­földiek felfedezték ezt a legújabb gyógyítási tényezőt, nekünk sem lenne szabad sokáig késni ennek alkalmazásával. Rádiókiálitás IV­, Kossuth Lajos­ utca 13. Reggel 9 órától, éjjel 12 óráig Volt már a Rádiókiállításon? Olcsón és kényelmesen kívánja fűteni rádiócsöveit? Miért használ akkor akkumulátort? Vegyen nagykapacitású „Le Carboni ■féle rádióelemet! Nézze meg üzemben a kiállításon ! A. D. jelű fűtőelemek rádiócsövekhez 3 csöves készülékhez A.D. 240. elem ára K 85.000 5 „ „ A.D. 230. „ „ K 185.000 8-15 „ „ A.D. 222. „ * K 475.000 Fhllips-gyártmánytt rádiócsövek a fenti elemekhez: A 109 és A 106 typus . . . db.-ként . . . K 156.000 A 141 typus, kétrácsos ... „ . . . K 203.000 Kapható: Szalay Istvánnál Buddapest, L, M kormány 1­4* Telefon: 31-93, 65-82. Dugonics-utcai gyerekek nyilatkoznak a sokat emlegetett Kernstock-freskóról A Magyarság tudósítójától.­­ A Dugonics-utcai elemi iskola ezelőtt tizen­két esztendővel hatalmas freskót készíttetett tornatermébe Kernstock Károly festőművész­­szel. Ezt a freskót láttam meg iskolalátogatás alkalmával az iskolaszék egyik tagja, ki aztán az iskolaszéki ülésen követelte, hogy a képet távolítsák el, mert nem váló elemi iskolába, így került az ügy a főváros VII. ügyosztályá­hoz, az ügyosztály evezetője aztán utasította a Képzőművészeti alosztályt, hogy e hét szom­batján szálljon ki a helyszínre, az ő vélemé­nyük alapján akarják meghozni a döntést. A magyarnyelvű sajtó egy része, még min­dig nagy hajlandóságot mutatott a keresztény társadalom bornírtságának, kulturellenességé­­nek és álszemérmének bizonyítására, természe­tesen rögtön hatalmas kulturbotrányt fedez fel az ügyben, művészetsértést, új majomport emleget. Hogy mit ábrázol a freskó, milyen alakok vannak rajta és mi az ami tulajdon­képpen sérti az iskolaszéki tag szemét, arról még csak megközelítő pontosságú leírást sem kapunk sehonnan. Munkatársunk elindult te­hát, hogy végére járjon a „világraszóló kul­­turbotránynak“. Csúnya fekete emberek vannak a freskón A járda mellett gyermekek golyóznak, ez csalhatatlan jele a tavasznak. De itt a legsöté­tebb Józsefvárosban sok egyéb minden is jelzi a tavasz közeledtét. A kerítésekről nagy lepe­dők, fehérneműért világítanak a napsütésbe, vig kintornaszó szól az egyik udvaron lágy pendülésekkel, s egy napfénynek kitárt ablak­ból éktelen lárma hallatszik. Az ócska kerítések, műhelyek­, szemétdom­bok mögött hidegen villogó bádogtetők felett pillantjuk meg kutatásunk célját, a Dugonics­­utcai elemi iskola oromzatát. Egy habos felleg­­gomoly fehérült mögötte s ez még jobban ki­emeli a nagy, vörös épület modern, sima, egyiptomias tömbjét. Látszik rajta, hogy abban a háboru előtti években épült, mikor a fővárosnak még volt pénze a lehető legmoder­nebb újprimitív stílusok luxusaival próbál­kozni. Csupa vízszintes tagozás, csupa hosszú, égfelé törő sávozás az egész. A fiúk kijáratánál éppen most ömlik ki a sok apró elemista, ugrálnak, hancúroznak, kergetik egymást a friss napsütésben, mint a béklyóból szabadult kiscsikók. Nagynehezen sikerül útját állnom az egyiknek, második elemista lehet, rongyos kabátban, fülére hú­zott ócska ródlisapkában szökdécselt előttem. Kérdésemre ijedten néz rám egérorrocská­jával. — Azt a képet tetszik gondolni, bácsi, amin az angyalkák visznek koronát? — Nem, dehogy azt, amelyik a tornaterem­ben van? Félrekapja fejét, összemosolyog a mellette baktató kisfiúval s kitörő kacagással mondja: — Jaj, bácsi, az nagyon csúnya. Egy gyámoltalan kis harmadelemistát fo­gok meg, harisnyája lecsúszott, táskája besza­kadva lóg hátáról egyetlen szijjon, üveggyön­gyök lógnak orrocskájából. — Kis fiú, — kérdem tőle — láttad te azt a képet, ami a tornateremben van? — Ahol tornázunk? ,r — Igen, láttad? no mi van rajta? — Emberek. — Aztán milyen emberek? — Olyan csúf feketék, tetszik tudni, nin­csen semmi rajtuk, még nadrág se. Egyebet nem tudok belőle kiszedni csak annyit, hogy nagyon csúf feketék és mindenki nevet rajtuk. A gyerekek furulyát és szuronyt, valamint elefántot is látnak a képen Most egy verekedő csoportot választok szét, egy ak­anaren elemista kipirulva püföli toll­tartóval másik társát. Ezek is szörnyű ron­gyosak, koldusak, szegények, egyiken egy nagy kockafoltos női kabát van, a másikon még cipő sincsen, csak egy posztópapucs. •— Hé, fiuk, láttátok azt a képet, ami a tornaterem falán van? — Igen, láttam, kérem — feleki készsége­sen a posztópapucsos gyerek és gyíkszemecs­­kéi értelmesen csillognak reám. — Aztán mit láttatok rajta? — Olyan nagy-nagy emberek vannak rajta kérem, —magyarázza egyik a másik szavába belebeszélve. —­ Nincs rajtuk semmi ruha, öten vannak, mind csupaszok, szaladnak, az első egy fához szalad, szurony van a kezében, a másiknak furulya, egyik meg egy verebet fogott... hátul elefántok is vannak... mind csupaszok és tetszik tudni, a két szélső... Összemosolyognak s hahotával kacagnak. Már alakulni kezd előttem a freskó. Igaz, hogy kissé furcsa: veréb, szurony, fa, ele­fánt, nagy meztelen. Hát bizony, ez kicsit zavaros. Egyik szalad, a másik furulyázik. Ugyan milyen lehet? Már kezdek szörnyű ki­váncsi lenni. Berontok az iskola portásfülkéjébe. — Mondja kérem, mi van azon a festmé­nyen, ami a tornaterem falán van? — kérde­zem a portástól. — Én kérem jövőre is a fővárosnál akarok maradni! — hangzik a kurta felelet. Már tudja, hogy újságíró vagyok. Az igazgatóhoz vágtatok be s kisül, hogy a tornatermet az ügyosztály rendeletére lezár­ták és a freskót senkinek nem szabad meg­nézni. Ezzel akarják megakadályozni, hogy a különböző véleményekkel vágjanak elé az ügyosztály határozatának. Ez aztán még nö­veli a kép körüli bonyodalom titokzatosságát. — Félnek az objektív szemektől — mondják egyes újságírók. Mi van a freskón? Egyébként aki a titokzatos és oly EurgiSS rejtegetett freskót látta, annak hamar kiala­kul a véleménye az ügyről. „Az ősemberek élete“ címet viselő erősen és talán túlstilizált falképen, öt óriás szöcskeszerű alak lép előre ritmikus füzérben, két fatörzs között. Egyik lándzsával hadonászik, a másik tülköt fuj, lándzsa és tör van a többi kezében is, a sartjá­ban pedig a stilizált kupalákú hegyek között három mamut látszik. Nem akarjuk most ezt a festményt kriti­zálni. Csak azon az egyen csodálkozunk, ho­gyan bízták meg egykor éppen Kernstock Károlyt, próbálkozások, forradalmak és szél­­sőségek emberét egy elemi iskola egyszerű, szelíd­ mesét és beszélő ábrát kívánó falának díszítésével? Vájjon micsoda korszak lehe­­tett az a főváros történetében, mikor az ilyen­ gikszereket hajszolták? Ez a kép lehet hisz egy főúri palota falán, műteremben, vagy középületben, de elemi is­kolába, hat-nyolcéves gyerekek csodálkozó szeme elé adni állandó okulásra, az igazán csak a liberális-radikális éra gondolatvilágá­ban születhetett meg. o. A világhírű REMINGTON Portable írógépre minden irodában és otthonban feltétlenül szükség van! Négysoros billentyűzetű és a nagy író­gépek minden előnyével rendelkezik Kiválóságáról meggyőződhetik, ha díjmen­tes és vételkötelezettség nélküli bemutatásra felhívja cégünket REMINGTON ÍRÓGÉP Részvénytársaság Budapest, VI. kerület, Andrássy­ út 12. sz. Telefon: L. 975-20 Telefon: T. 18-09 Kedvező részletfizetési feltételek!

Next