Magyarság, 1926. július (7. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-01 / 145. szám

Mozgalom Indul­ az egységes pártban Kállay Tibor liberális szervezkedése ellen — A Magyarság tudósítójától — Annak idején, beszámoltunk már arról, hogy az egységes párt megkezdte a fő­városban a szervezkedést a közeledő vá­lasztásokra A pártnak az egész, úgyneve­zett, liberális csoportja részt vesz ebben a szervezkedésben, Kállay Tibor vezetésé­vel, aki a legutolsó hírek szerint a Sorház­­utcában, az Ébredő Magyarok Egyesületé­nek régi helyiségeiben üti fel főhadiszál­lását. A szervezkedés természetesen a leg­szélsőbb liberalizmus és tolerancia jegyé­ben folyik. Kállayék a demokratáknak néhány, az átlagosnál gyengébb munka­­jövedelemfimel rendelkező és így szegény közhelyiségét is megszerzik a legnagyobb csöndben és ezekbe azután befogadnak és betoboroznak mindenkit, akit csak meg­kaphatnak, minden szempontra való te­kintet nélkül. Ez a buzgó szervezkedés meglehetős föltűnést és elégedetlenséget kelt több­felé, elsősorban is magában az egységes pártban. Kétségtelen jele ennek az, hogy a pártnak körülbelül negyven tagja érte­kezletet tartott a napokban, amelyen egyedül és kizárólag Kállayék budapesti szervezkedésével foglalkoztak. Az értekez­leten jelen volt az egységes pártnak majd minden tekintélyesebb jobboldali hajlandóságú és konzervatív gondolkozású tagja, akik valamennyien az éles elítélés hangján nyilatkoztak a liberális csoport budapesti tobor­zómunkájáról. Valameny­­nyien hangoztatták, hogy ez a száz­­percentes liberalizmus, amelyet a párt nevében a fővárosban produkálnak, igen rossz hatást fog gyakorolni az országban. A vidék népének figyelmét nem fogja elkerülni az, hogy Budapesten a párt exponensei tisztán liberális jelszavakkal igyekszenek megnyerni fajra, felekezetre és társadalmi állásra való tekintet nélkül mindenkit, akinek csak szavazata van, nem törődve azzal, hogy munkájukkal a keresztény máznak utolsó csöppjeit is le­törlik a párt arculatáról. Ezért azután, ha Kállayéknak sikerülne is a budapesti demokratáktól egy-két mandátumot elhó­dítani, ezzel csak árthatnak a párt pozí­ciójának, mert munkájuk visszahatása a vidéken igen erősen érezhető lesz. Az értekezlet résztvevői elhatározták, hogy ezt a felfogásukat a legrövidebb időn belül közük Bethlen István gróf miniszterelnökkel is, akit kérni fognak arra, hogy a liberális csoport budapesti szervezkedő munkáját szorítsa megfele­lőbb határok közé. A mozgalmat nagy rokonszenvvel nézi az egységes párt több aktív miniszter és államtitkár tagja is, akik a jövendő vá­lasztásokig feltétlenül meg akarják óvni az egységes párt „keresztény, agrár“ jel­legét. Smith Jeremiás búcsúlevele a sajtóhoz Smith Jeremiás népszövetségi főbiztos búcsúlevelet intézett a magyar sajtóhoz, s igy mond köszönetet az egész magyar nemzetnek azért az előzékenységért és szívességért, amely­lyel őt Magyarországon fogadták. A szíves fogadtatást sohasem felejti el s itteni tartóz­kodására mindig a legnagyobb örömmel gon­dol vissza. A keresztény gazdasági és szociális párt nagygyűlése A keresztény gazdasági és szociális párt csütörtökön, július 1-én este hét órakor Bokréta­ utca 3. szám alatt nagygyűlést tart, amelyen Wolff Károly, Haller István, Ernst Sándor, Csilléry András, Petrovácz Gyula, Szabó József és Frühwirth Mátyás beszélnek. Előzetes letartóztatásban marad Bach­er Emil és Fábry Oszkár igazgató — a-­ Magyarság tudósítójától — Bacher Emil és Fábry Oszkár most már hétfő óta az ügyészség fogházának lakói, a vizsgálat ügyükben mind tovább halad. Ked­den reggel úgy Langer Jenő dr. a büntető­törvényszék elnöke, mint Sztrache Gusztáv dr. királyi főügyész megjelentek hivatalukban, miután a malomigazgatók ügyének vizsgáló­bíróját kellett kijelölni. Féltizenegy órakor döntött Langer Jenő dr. ebben a kérdésben és kijelölte az ügy vizsgálóbírójává Medvés- Medico István dr.-t. Medvés-Medico hétfőn soros vizsgálóbíró volt és teljes huszonnégy órát töltött hivatalában, kedden délelőtt tehát otthon volt, hogy az inspekció fáradalmait ki­pihenje. A törvényszék elnöke értesítést kül­dött lakására, egyúttal elküldte az ügy hatal­mas aktacsomagját is, hogy már odahaza meg­kezdhesse az iratok tanulmányozását. Bacher Emilnek rózsákat hozott a felesége Kedden délelőtt tizenegy óra tájban Bacher Emil felesége újból megjelent az ügyészségen és kivételes beszélgetésre kért engedélyt. El­mondotta az ügy referens ügyészének, Auer György dr.-nak, hogy éppen most van házas­sági évfordulójuk napja és ezért szeretne le­tartóztatott férjével beszélni. Bacherné hatal­mas piros rózsacsokrot is hozott magával és engedélyt kért arra is, hogy a rózsákat férjé­nek átadhassa. Az ügyészség Bacherné kérését teljesítette s az asszony Auer dr. királyi ügyész szobájában néhány percig beszélgethe­tett férjével, aki azután a házassági évfor­dulóra kapott rózsacsokrot magával vitte cel­lájába. Megjelent kedden délelőtt az ügyészségen Fábry Oszkár testvérbátyja, Fábry László ezredes-hadbíró is és engedélyt kért arra, hogy fivérével beszélhessen. Az ügyészség kivétele­sen megadta az engedélyt még Fábrynak vizs­­gálóbírói kihallgatása előtt. Fábry Oszkár kö­­­rülbelül egy negyedóráig beszélhetett fivérével Auer György dr. királyi ügyész szobájában. A vizsgálóbíró fenntartja Bacher letartóztatását Szerdán reggel kilenc óta tájban megjelent hivatalában Medves-Medico István vizsgálóbíró is az ügy összes irataival és elmélyedt az ügy további tanulmányozásába. Tizenegy órakor azután a vizsgálóbíró elrendelte, hogy Bacher Emilt vezessék elő a fogházból és hozzák az ő hivatali szobájába. Bachert két oldalfegyve­res fogházőr kísérte föl a fogházból a harma­dik emeleti vizsgálati vizsgálóbírói szobába. A folyosókon járó­kelők érdeklődéssel nézték a bukott malomvezért és megállapították, hogy sápadt és fáradt, erősen meglátszik rajta a börtön hatása. Bacher a vizsgálóbírónál kijelentette, hogy újabb részletes vallomást akar tenni, továbbá bizonyos kiegészítéseket akar előadni előbbi vallomásához, amelyeket kér írásba foglalni. Kihallgatása ezért három óránál tovább tar­tott. Negyedhárom óra tájban Medves-Medico István dr. vizsgálóbíró behivatta szobájába Bacher védőjét, Székely Lajos dr.-t is és az ő jelenlétében hirdette ki végzését Bacher előtt. A végzés szerint a vizsgálóbíró hűtlen kezelés bűntette címén továbbra is fenntartotta a Bacher ellen elrendelt előzetes letartóztatást. Bacher sírva hallgatja a letartóztató végzést Amint a vizsgálóbíró végzését kihirdette, Bacher sírva fakadt és hosszú percekig han­gosan jajgatott. Bacher ugyanis abban re­ménykedett, hogy miután feljelentést senki sem tett ellene, a vizsgálóbíró elrendeli azon­nali szabadlábra helyezését. A vizsgálóbíró döntése ellen azután védője felfolyamodást jelentett be a vádtanácshoz. Bacher ezután elhagyta a vizsgálóbíró szobáját, de kint az előszobában sem tudott uralkodni magán és görcsösen sírva ment át az előszobán és a folyosókon az őt kisérő fogházőrök között. Fábry Oszkár letartóztatását is fenntar­tották. Fél három óra után Medves-Medico István dr. vizsgálóbíró Fábry Oszkárt hozatta fel maga elé, hogy őt is kihallgassa. Ez a kihallgatás alig egy negyedóra hosszat tartott, Fábry mindössze annyit jelentett ki, hogy az ügyész­ségen tett vallomását fenntartja és azon sem­mit sem kíván változtatni. A vizsgálóbíró ez­után Fábry előtt is kihirdette végzését, ugyancsak védője jelenlétében. A végzés sze­rint a vizsgálóbíró a Fábry ellen elrendelt előzetes letartóztatását továbbra is fenntartja. Fábry a végzés ellen szintén felfolyamodott a vádtanácshoz. Bacher letartóztatását hivatalból rendelték el Bacher ügye egyéb vonatkozásaiban máig is teljesen változatlanul áll. Feljelentést ed­dig még senki sem tett ellene letartóztatását Timkó Zoltán dr. koronaügyészhelyettes, Sztrache Gusztáv főügyésszel egyetértve ren­delte el az ellene lefolytatott vizsgálat alap­ján. Nem tettek följelentést az angolok sem, akiknek képviselője, Roose kapitány, állandó tárgyalásokat folytat az ügy elintézésére. A Viktória-malom státusa jelenleg az, hogy az angolok követeléséből még közel 450.000 font áll fenn, amelyből körülbelül százezer font semmivel sincsen fedezve. Csetei-Her­­zogék követelése még körülbelül 25—30 mil­liárd, ennek biztosítására a szolnoki fűrész­­telep­ van lekötve. A Molinum részvénytársa­ság által rendelkezésre bocsátott tőkékért a Viktória-koncern malmai egyetemlegesen fe­lelősek, minden ingatlanra 70 milliárdot táb­láztak be. Az elterjedt hírek szerint egyébként az angolok tisztában vannak azzal, hogy sem a magyar kormány, sem a magyar gazdasági tényezők nem áldozhatnak többé a Viktória­­koncern szanálásáért egy fillért sem és így követelésük kiegyenlítésére hajlandók hosz­­szabb halasztást adni. Ebben az esetben a Viktória-koncern ingatlanait és egyéb vagyon­értékeit lassúbb tempóban és a viszonyokhoz alkalmazkodva lehetne értékesíteni. A.M ott ült már nagyapjának tintapecsétes, dohányszagú diófa-iróasztalánál. A gazd­­asszony petróleumlámpát helyezett az író­asztalra, a kis pipatórium fölé. Az író ke­­zéb vette a törötthegyű, rozsdás tollat. „Minden megrozsdásodik“ gondolta és évek óta most először kezdett olyan dol­gok fölött meditálni, amiknek lelke ott élt már gyermeksejtelmeiben is: szépség, szo­morúság, múlandóság és hogy hinni lehet, ha látni nem is. Közbe-közbe emlé­kezetébe tolultak az arcok, a fisikók, a durva, cinikus viccek, a pénz, a rekedt szerelmi terminus technikuszok, a hízelgé­sek, a nagyképűség. De mindig halvá­nyabban és halványabban. Szebb és szebb gondolatok szálltak fel és le benne és el­torlaszolt, bedugaszolt utak hasadtak fel lelkében, szomjas, titkos erek nyíltak fel benne... az érzések zaja, az emlékezések bizonytalan fényei, mint szentjánosboga­rak, röpködtek körülötte a félhomályban. Az író kutatni kezdett. Össze-vissza do­bálta az íróasztal tárgyait, a kalendáriu­mokat, aktacsomókat, kifizetett számla­­kötegeket, a poros itatósiveket. Kiránci­­gálta a fiókokat, kezei porosak lettek. S amikor megtalálta azt, amit keresett, na­gyot lélegzett és testtartása meggörnyedt. Két öklét arcához szorította, felkönyökölt az asztalra és kibámult az ablakon keresz­tül, a nagypapa kertjén át, fel a magasba, ahol messze, a kéklő ég peremén, tündö­kölve merült fel a Vénusz, gyermekkorá­nak kedves, tiszta csillaga. Hol ezt nézte, hol meg azt a füzetet, amit előkeresett. Eleinte kissé mosolygott, de azután komo­­rabb és komorabb lett az arca és szomorú érdeklődéssel húzta közelebb a petróleum­­lámpát és magasabbra csavarta a kanócot benne, mert jól akart látni minden betűt. Nyolcéves korában írta tele ezt a füze­tet, amelynek első oldalára piros tintával írta akkor: „A katakombák csillaga, szo­morú dráma hat felvonásban“. Az író visszaemlékezett arra, hogy ezen a művén éjjel-nappal dolgozott és apja jól meg is verte őt egyszer, amiért mindent más el­hanyagolt ebben az időben s mert nagy­­nénjével szemtelen volt, aki őt „szörnyű komoly“ munkájában zavarni próbálta. És az iró, akinek darabjait a külföldön elkapkodták és megfilmesítették, az iró, aki igen sokat elért, és most apránként olvasott el minden betűt benne és úgy érezte, hogy valami hatalmas kinyilatkoz­tatás az, ami az elsárgult, vonalas füzet lapjairól feléje int. „Nem félsz, óh, hős lovag­­__olvasta az iró__a csontos halál rádrohan ... nem félek én, az igazság ve­lem ... s tiszta szivem ... az égbe viszem... és bátor lelkem ... nem hagy engem ...“ __Mit tetszik olvasni, nagyságos úr? — hallotta háta mögött az öreg gazdasszony nyájas hangját. __ A vacsorát már el­készítettem, tessék bejönni. __Maga ezt talán nem érti, Mari néni, __felelte az író__de van nálam egy még híresebb ember, ő a leghíresebb író. Őt olvasom és meg szeretném ismerni és soha­sem fogom megtalálni majd. És a gazdasszony elcsodálkozott azon a hangon, amelyen az író ezeket mondta. Mintha nem ő beszélt volna és nem igen értette meg az értelmét. im SGSMtm C Reggelig tartó viták a főváros közgyűlésén — A Magyarság tudósítójától — A fővárosi pártok vitarendezői ma már komoly megbeszélésre ültek össze, hogy va­lamiképpen szabályozzák az ötvenkét szónok felszólalását. Elhatározták, hogy ma éjjel egy óráig, holnap éjjel éjfél után két óráig, pén­teken este pedig szombaton reggelig folytat­ják a közgyűlést s igy akarnak véget vetni a vitának. . Ma az első felszólaló Bródy Ernő dr. volt, aki egészséges, olcsó és alkotó Budapestet kí­vánt. Indítványozta, hogy a közgyűlés hatá­rozottan tiltakozzék az üzletbérek és a lakás­bérek emelése ellen, a kormány az új rendele­tet a Ház elnapolása után adta ki és ezzel megrémítette Budapest polgárságát. Sürgette a forgalmi adó enyhítését, a húsfogyasztási adó eltörlését, parkok és gyermekjátszóterek létesítését. Szerinte a telekértékadót újra be kell vezetni. Utána Harrer Ferenc a fővárosi törvény sürgősségét hangsúlyozta, mert lehe­tetlen az, hogy kinevezett bizottsági tagok le­gyenek. Beszélt a közmunkák tanácsának el­törléséről, a főpolgármesteri állás megszünte­téséről és a közigazgatás decentralizálásáról. Budapestet csak az erős önkormányzati élet fejlesztheti. Éber Antal éles kritikát mondott a főváros vezetéséről és rámutatott arra, hogy a régi deficitmentes költségvetés szerinte csak úgy jöhetett létre, hogy a koronaromlás folytán a főváros megszabadult háromszázmillió arany­korona adósságától, a tisztviselőknek alacsony fizetést adtak és igénybe vették a forgalmi adót, amelyik 1922-ben a főváros háztartásá­nak egyharmadát fedezte. Rámutatott az üzemi gazdálkodás egységtelen voltára, a fe­lesleges üzemek megszüntetésére, fejtegette a fogyasztási adó csökkentésének óriási jelen­tőségét és ezzel kapcsolatban a városi admi­nisztráció költségének összevonását Különö­sen a közoktatásügyi szervezés rossz, mert le­hetetlen az, hogy egy elemi iskolás tanuló a fővárosnak négymillió koronájába kerüljön. A költségvetést ugyan elfogadta, de bizalmá­nak, vagy bizalmatlanságának majd az őszi tisztújítás alkalmával ad kifejezést. Szigethy János felszólalása tele volt prak­tikus és igen értékes indítványokkal. Kiemelte, hogy mennyire elhanyagolt a közlekedés, külö­nösen a budai hegyvidéken. Indítványt nyúj­tott be a szellemi proletarizálódás megakadá­lyozására s a hadikölcsönkötvények valorizá­lása érdekében. Ha a kormány közhitel szem­pontjából szükségesnek tartotta Bacherék szanálását, akkor mennyivel inkább szükséges a közhitel szempontjából a hadikölcsönkötvé­nyek tulajdonosának kielégítése. Az üzemi al­kalmazottak nyugdíjellátása égetően aktuális. A jövő generációjának megmentése érdekében rengeteg a teendő, a szegény gyermekek közt mindennap ingyen tejet, vajaskenyeret kellene szétosztani. (Helyeslés minden oldalon.) In­dítványozta, hogy a luxustemetések kivételé­vel, minden temetés díjszabását szállítsák le. Az idegenforgalom fellendítésére vonatkozó­lag javasolta­, hogy először is cseréljék ki az utcajelző táblákat, örökítsék meg emléktáblá­val a tereket, amelyeket volt nagyságokról neveztek el, szüntessék meg az autó- és motor­kerékpárközlekedést ott, ahol a közönség nagyszámban sétál, távolítsák el a pesti Dunapartról az otromba árubódékat, vasár­­naponkint világítsák ki a dunai hidakat, a parlamentet, Halászbástyát, a budai Duna­­partot, színes lámpákkal és reflektorokkal lássák el a Gellért-hegyet, a Lánchídon a kan­­delláberekben égessenek öröktüzeket, a szökő­kutakat működtessék, a városligetet színes su­garakkal világítsák meg, minél előbb állítsák föl a Kossuth- és Rákóczi-szobrot, ugyancsak vasárnaponkint ingyenes térzenéket rendezze­nek a Városmajorban, a Várbástyán, a Nép­ligetben és a Városligetben. Javaslatait az egész közgyűlés egyhangúlag helyeselte. A következő szónok Kertész Miklós szo­ciáldemokrata volt, aki szerint a kormány a legutóbbi lakásrendelet alapján pallosjogot adott a háziurak kezébe. A lakás még min­dig kevés. Mire fordította a kormány azt az óriási részesedést, amelyet a házbérek után szedett? B. Virág Géza a kispolgárság szem­pontjából követelte a terhek progresszív el­osztását, helyeselte a cseléd- és autóadót, ki­fogásolta, hogy a kereskedelemmel olyan mos­tohán bánnak és hibáztatta a bürokrácia túl­­tengését. Körmöczi Zoltán dr. különösen egészségügyi kérdésekkel foglalkozott, Stern Szeréna pedig az anya- és csecsemővédelem kiszélesítését javasolta. Piazza Győző a közlekedésügy problémái­val foglalkozott, majd követelte az Óbuda— Ilungária-úti híd megépítését. Ezután Stern Sándor beszélt még, akit azonban már csak öt bizottsági tag hallgatott végig. A közgyű­­­lés fél egy órakor véget ért. Foto : © Ihrignei’a cikkek. IV. Ferenciek-tere 2.,T.Fitzdö­i'

Next