Magyarság, 1926. július (7. évfolyam, 145-171. szám)
1926-07-01 / 145. szám
Mozgalom Indul az egységes pártban Kállay Tibor liberális szervezkedése ellen — A Magyarság tudósítójától — Annak idején, beszámoltunk már arról, hogy az egységes párt megkezdte a fővárosban a szervezkedést a közeledő választásokra A pártnak az egész, úgynevezett, liberális csoportja részt vesz ebben a szervezkedésben, Kállay Tibor vezetésével, aki a legutolsó hírek szerint a Sorházutcában, az Ébredő Magyarok Egyesületének régi helyiségeiben üti fel főhadiszállását. A szervezkedés természetesen a legszélsőbb liberalizmus és tolerancia jegyében folyik. Kállayék a demokratáknak néhány, az átlagosnál gyengébb munkajövedelemfimel rendelkező és így szegény közhelyiségét is megszerzik a legnagyobb csöndben és ezekbe azután befogadnak és betoboroznak mindenkit, akit csak megkaphatnak, minden szempontra való tekintet nélkül. Ez a buzgó szervezkedés meglehetős föltűnést és elégedetlenséget kelt többfelé, elsősorban is magában az egységes pártban. Kétségtelen jele ennek az, hogy a pártnak körülbelül negyven tagja értekezletet tartott a napokban, amelyen egyedül és kizárólag Kállayék budapesti szervezkedésével foglalkoztak. Az értekezleten jelen volt az egységes pártnak majd minden tekintélyesebb jobboldali hajlandóságú és konzervatív gondolkozású tagja, akik valamennyien az éles elítélés hangján nyilatkoztak a liberális csoport budapesti toborzómunkájáról. Valamenynyien hangoztatták, hogy ez a százpercentes liberalizmus, amelyet a párt nevében a fővárosban produkálnak, igen rossz hatást fog gyakorolni az országban. A vidék népének figyelmét nem fogja elkerülni az, hogy Budapesten a párt exponensei tisztán liberális jelszavakkal igyekszenek megnyerni fajra, felekezetre és társadalmi állásra való tekintet nélkül mindenkit, akinek csak szavazata van, nem törődve azzal, hogy munkájukkal a keresztény máznak utolsó csöppjeit is letörlik a párt arculatáról. Ezért azután, ha Kállayéknak sikerülne is a budapesti demokratáktól egy-két mandátumot elhódítani, ezzel csak árthatnak a párt pozíciójának, mert munkájuk visszahatása a vidéken igen erősen érezhető lesz. Az értekezlet résztvevői elhatározták, hogy ezt a felfogásukat a legrövidebb időn belül közük Bethlen István gróf miniszterelnökkel is, akit kérni fognak arra, hogy a liberális csoport budapesti szervezkedő munkáját szorítsa megfelelőbb határok közé. A mozgalmat nagy rokonszenvvel nézi az egységes párt több aktív miniszter és államtitkár tagja is, akik a jövendő választásokig feltétlenül meg akarják óvni az egységes párt „keresztény, agrár“ jellegét. Smith Jeremiás búcsúlevele a sajtóhoz Smith Jeremiás népszövetségi főbiztos búcsúlevelet intézett a magyar sajtóhoz, s igy mond köszönetet az egész magyar nemzetnek azért az előzékenységért és szívességért, amelylyel őt Magyarországon fogadták. A szíves fogadtatást sohasem felejti el s itteni tartózkodására mindig a legnagyobb örömmel gondol vissza. A keresztény gazdasági és szociális párt nagygyűlése A keresztény gazdasági és szociális párt csütörtökön, július 1-én este hét órakor Bokréta utca 3. szám alatt nagygyűlést tart, amelyen Wolff Károly, Haller István, Ernst Sándor, Csilléry András, Petrovácz Gyula, Szabó József és Frühwirth Mátyás beszélnek. Előzetes letartóztatásban marad Bacher Emil és Fábry Oszkár igazgató — a- Magyarság tudósítójától — Bacher Emil és Fábry Oszkár most már hétfő óta az ügyészség fogházának lakói, a vizsgálat ügyükben mind tovább halad. Kedden reggel úgy Langer Jenő dr. a büntetőtörvényszék elnöke, mint Sztrache Gusztáv dr. királyi főügyész megjelentek hivatalukban, miután a malomigazgatók ügyének vizsgálóbíróját kellett kijelölni. Féltizenegy órakor döntött Langer Jenő dr. ebben a kérdésben és kijelölte az ügy vizsgálóbírójává Medvés- Medico István dr.-t. Medvés-Medico hétfőn soros vizsgálóbíró volt és teljes huszonnégy órát töltött hivatalában, kedden délelőtt tehát otthon volt, hogy az inspekció fáradalmait kipihenje. A törvényszék elnöke értesítést küldött lakására, egyúttal elküldte az ügy hatalmas aktacsomagját is, hogy már odahaza megkezdhesse az iratok tanulmányozását. Bacher Emilnek rózsákat hozott a felesége Kedden délelőtt tizenegy óra tájban Bacher Emil felesége újból megjelent az ügyészségen és kivételes beszélgetésre kért engedélyt. Elmondotta az ügy referens ügyészének, Auer György dr.-nak, hogy éppen most van házassági évfordulójuk napja és ezért szeretne letartóztatott férjével beszélni. Bacherné hatalmas piros rózsacsokrot is hozott magával és engedélyt kért arra is, hogy a rózsákat férjének átadhassa. Az ügyészség Bacherné kérését teljesítette s az asszony Auer dr. királyi ügyész szobájában néhány percig beszélgethetett férjével, aki azután a házassági évfordulóra kapott rózsacsokrot magával vitte cellájába. Megjelent kedden délelőtt az ügyészségen Fábry Oszkár testvérbátyja, Fábry László ezredes-hadbíró is és engedélyt kért arra, hogy fivérével beszélhessen. Az ügyészség kivételesen megadta az engedélyt még Fábrynak vizsgálóbírói kihallgatása előtt. Fábry Oszkár körülbelül egy negyedóráig beszélhetett fivérével Auer György dr. királyi ügyész szobájában. A vizsgálóbíró fenntartja Bacher letartóztatását Szerdán reggel kilenc óta tájban megjelent hivatalában Medves-Medico István vizsgálóbíró is az ügy összes irataival és elmélyedt az ügy további tanulmányozásába. Tizenegy órakor azután a vizsgálóbíró elrendelte, hogy Bacher Emilt vezessék elő a fogházból és hozzák az ő hivatali szobájába. Bachert két oldalfegyveres fogházőr kísérte föl a fogházból a harmadik emeleti vizsgálati vizsgálóbírói szobába. A folyosókon járókelők érdeklődéssel nézték a bukott malomvezért és megállapították, hogy sápadt és fáradt, erősen meglátszik rajta a börtön hatása. Bacher a vizsgálóbírónál kijelentette, hogy újabb részletes vallomást akar tenni, továbbá bizonyos kiegészítéseket akar előadni előbbi vallomásához, amelyeket kér írásba foglalni. Kihallgatása ezért három óránál tovább tartott. Negyedhárom óra tájban Medves-Medico István dr. vizsgálóbíró behivatta szobájába Bacher védőjét, Székely Lajos dr.-t is és az ő jelenlétében hirdette ki végzését Bacher előtt. A végzés szerint a vizsgálóbíró hűtlen kezelés bűntette címén továbbra is fenntartotta a Bacher ellen elrendelt előzetes letartóztatást. Bacher sírva hallgatja a letartóztató végzést Amint a vizsgálóbíró végzését kihirdette, Bacher sírva fakadt és hosszú percekig hangosan jajgatott. Bacher ugyanis abban reménykedett, hogy miután feljelentést senki sem tett ellene, a vizsgálóbíró elrendeli azonnali szabadlábra helyezését. A vizsgálóbíró döntése ellen azután védője felfolyamodást jelentett be a vádtanácshoz. Bacher ezután elhagyta a vizsgálóbíró szobáját, de kint az előszobában sem tudott uralkodni magán és görcsösen sírva ment át az előszobán és a folyosókon az őt kisérő fogházőrök között. Fábry Oszkár letartóztatását is fenntartották. Fél három óra után Medves-Medico István dr. vizsgálóbíró Fábry Oszkárt hozatta fel maga elé, hogy őt is kihallgassa. Ez a kihallgatás alig egy negyedóra hosszat tartott, Fábry mindössze annyit jelentett ki, hogy az ügyészségen tett vallomását fenntartja és azon semmit sem kíván változtatni. A vizsgálóbíró ezután Fábry előtt is kihirdette végzését, ugyancsak védője jelenlétében. A végzés szerint a vizsgálóbíró a Fábry ellen elrendelt előzetes letartóztatását továbbra is fenntartja. Fábry a végzés ellen szintén felfolyamodott a vádtanácshoz. Bacher letartóztatását hivatalból rendelték el Bacher ügye egyéb vonatkozásaiban máig is teljesen változatlanul áll. Feljelentést eddig még senki sem tett ellene letartóztatását Timkó Zoltán dr. koronaügyészhelyettes, Sztrache Gusztáv főügyésszel egyetértve rendelte el az ellene lefolytatott vizsgálat alapján. Nem tettek följelentést az angolok sem, akiknek képviselője, Roose kapitány, állandó tárgyalásokat folytat az ügy elintézésére. A Viktória-malom státusa jelenleg az, hogy az angolok követeléséből még közel 450.000 font áll fenn, amelyből körülbelül százezer font semmivel sincsen fedezve. Csetei-Herzogék követelése még körülbelül 25—30 milliárd, ennek biztosítására a szolnoki fűrésztelep van lekötve. A Molinum részvénytársaság által rendelkezésre bocsátott tőkékért a Viktória-koncern malmai egyetemlegesen felelősek, minden ingatlanra 70 milliárdot tábláztak be. Az elterjedt hírek szerint egyébként az angolok tisztában vannak azzal, hogy sem a magyar kormány, sem a magyar gazdasági tényezők nem áldozhatnak többé a Viktóriakoncern szanálásáért egy fillért sem és így követelésük kiegyenlítésére hajlandók hoszszabb halasztást adni. Ebben az esetben a Viktória-koncern ingatlanait és egyéb vagyonértékeit lassúbb tempóban és a viszonyokhoz alkalmazkodva lehetne értékesíteni. A.M ott ült már nagyapjának tintapecsétes, dohányszagú diófa-iróasztalánál. A gazdasszony petróleumlámpát helyezett az íróasztalra, a kis pipatórium fölé. Az író kezéb vette a törötthegyű, rozsdás tollat. „Minden megrozsdásodik“ gondolta és évek óta most először kezdett olyan dolgok fölött meditálni, amiknek lelke ott élt már gyermeksejtelmeiben is: szépség, szomorúság, múlandóság és hogy hinni lehet, ha látni nem is. Közbe-közbe emlékezetébe tolultak az arcok, a fisikók, a durva, cinikus viccek, a pénz, a rekedt szerelmi terminus technikuszok, a hízelgések, a nagyképűség. De mindig halványabban és halványabban. Szebb és szebb gondolatok szálltak fel és le benne és eltorlaszolt, bedugaszolt utak hasadtak fel lelkében, szomjas, titkos erek nyíltak fel benne... az érzések zaja, az emlékezések bizonytalan fényei, mint szentjánosbogarak, röpködtek körülötte a félhomályban. Az író kutatni kezdett. Össze-vissza dobálta az íróasztal tárgyait, a kalendáriumokat, aktacsomókat, kifizetett számlakötegeket, a poros itatósiveket. Kiráncigálta a fiókokat, kezei porosak lettek. S amikor megtalálta azt, amit keresett, nagyot lélegzett és testtartása meggörnyedt. Két öklét arcához szorította, felkönyökölt az asztalra és kibámult az ablakon keresztül, a nagypapa kertjén át, fel a magasba, ahol messze, a kéklő ég peremén, tündökölve merült fel a Vénusz, gyermekkorának kedves, tiszta csillaga. Hol ezt nézte, hol meg azt a füzetet, amit előkeresett. Eleinte kissé mosolygott, de azután komorabb és komorabb lett az arca és szomorú érdeklődéssel húzta közelebb a petróleumlámpát és magasabbra csavarta a kanócot benne, mert jól akart látni minden betűt. Nyolcéves korában írta tele ezt a füzetet, amelynek első oldalára piros tintával írta akkor: „A katakombák csillaga, szomorú dráma hat felvonásban“. Az író visszaemlékezett arra, hogy ezen a művén éjjel-nappal dolgozott és apja jól meg is verte őt egyszer, amiért mindent más elhanyagolt ebben az időben s mert nagynénjével szemtelen volt, aki őt „szörnyű komoly“ munkájában zavarni próbálta. És az iró, akinek darabjait a külföldön elkapkodták és megfilmesítették, az iró, aki igen sokat elért, és most apránként olvasott el minden betűt benne és úgy érezte, hogy valami hatalmas kinyilatkoztatás az, ami az elsárgult, vonalas füzet lapjairól feléje int. „Nem félsz, óh, hős lovag__olvasta az iró__a csontos halál rádrohan ... nem félek én, az igazság velem ... s tiszta szivem ... az égbe viszem... és bátor lelkem ... nem hagy engem ...“ __Mit tetszik olvasni, nagyságos úr? — hallotta háta mögött az öreg gazdasszony nyájas hangját. __ A vacsorát már elkészítettem, tessék bejönni. __Maga ezt talán nem érti, Mari néni, __felelte az író__de van nálam egy még híresebb ember, ő a leghíresebb író. Őt olvasom és meg szeretném ismerni és sohasem fogom megtalálni majd. És a gazdasszony elcsodálkozott azon a hangon, amelyen az író ezeket mondta. Mintha nem ő beszélt volna és nem igen értette meg az értelmét. im SGSMtm C Reggelig tartó viták a főváros közgyűlésén — A Magyarság tudósítójától — A fővárosi pártok vitarendezői ma már komoly megbeszélésre ültek össze, hogy valamiképpen szabályozzák az ötvenkét szónok felszólalását. Elhatározták, hogy ma éjjel egy óráig, holnap éjjel éjfél után két óráig, pénteken este pedig szombaton reggelig folytatják a közgyűlést s igy akarnak véget vetni a vitának. . Ma az első felszólaló Bródy Ernő dr. volt, aki egészséges, olcsó és alkotó Budapestet kívánt. Indítványozta, hogy a közgyűlés határozottan tiltakozzék az üzletbérek és a lakásbérek emelése ellen, a kormány az új rendeletet a Ház elnapolása után adta ki és ezzel megrémítette Budapest polgárságát. Sürgette a forgalmi adó enyhítését, a húsfogyasztási adó eltörlését, parkok és gyermekjátszóterek létesítését. Szerinte a telekértékadót újra be kell vezetni. Utána Harrer Ferenc a fővárosi törvény sürgősségét hangsúlyozta, mert lehetetlen az, hogy kinevezett bizottsági tagok legyenek. Beszélt a közmunkák tanácsának eltörléséről, a főpolgármesteri állás megszüntetéséről és a közigazgatás decentralizálásáról. Budapestet csak az erős önkormányzati élet fejlesztheti. Éber Antal éles kritikát mondott a főváros vezetéséről és rámutatott arra, hogy a régi deficitmentes költségvetés szerinte csak úgy jöhetett létre, hogy a koronaromlás folytán a főváros megszabadult háromszázmillió aranykorona adósságától, a tisztviselőknek alacsony fizetést adtak és igénybe vették a forgalmi adót, amelyik 1922-ben a főváros háztartásának egyharmadát fedezte. Rámutatott az üzemi gazdálkodás egységtelen voltára, a felesleges üzemek megszüntetésére, fejtegette a fogyasztási adó csökkentésének óriási jelentőségét és ezzel kapcsolatban a városi adminisztráció költségének összevonását Különösen a közoktatásügyi szervezés rossz, mert lehetetlen az, hogy egy elemi iskolás tanuló a fővárosnak négymillió koronájába kerüljön. A költségvetést ugyan elfogadta, de bizalmának, vagy bizalmatlanságának majd az őszi tisztújítás alkalmával ad kifejezést. Szigethy János felszólalása tele volt praktikus és igen értékes indítványokkal. Kiemelte, hogy mennyire elhanyagolt a közlekedés, különösen a budai hegyvidéken. Indítványt nyújtott be a szellemi proletarizálódás megakadályozására s a hadikölcsönkötvények valorizálása érdekében. Ha a kormány közhitel szempontjából szükségesnek tartotta Bacherék szanálását, akkor mennyivel inkább szükséges a közhitel szempontjából a hadikölcsönkötvények tulajdonosának kielégítése. Az üzemi alkalmazottak nyugdíjellátása égetően aktuális. A jövő generációjának megmentése érdekében rengeteg a teendő, a szegény gyermekek közt mindennap ingyen tejet, vajaskenyeret kellene szétosztani. (Helyeslés minden oldalon.) Indítványozta, hogy a luxustemetések kivételével, minden temetés díjszabását szállítsák le. Az idegenforgalom fellendítésére vonatkozólag javasolta, hogy először is cseréljék ki az utcajelző táblákat, örökítsék meg emléktáblával a tereket, amelyeket volt nagyságokról neveztek el, szüntessék meg az autó- és motorkerékpárközlekedést ott, ahol a közönség nagyszámban sétál, távolítsák el a pesti Dunapartról az otromba árubódékat, vasárnaponkint világítsák ki a dunai hidakat, a parlamentet, Halászbástyát, a budai Dunapartot, színes lámpákkal és reflektorokkal lássák el a Gellért-hegyet, a Lánchídon a kandelláberekben égessenek öröktüzeket, a szökőkutakat működtessék, a városligetet színes sugarakkal világítsák meg, minél előbb állítsák föl a Kossuth- és Rákóczi-szobrot, ugyancsak vasárnaponkint ingyenes térzenéket rendezzenek a Városmajorban, a Várbástyán, a Népligetben és a Városligetben. Javaslatait az egész közgyűlés egyhangúlag helyeselte. A következő szónok Kertész Miklós szociáldemokrata volt, aki szerint a kormány a legutóbbi lakásrendelet alapján pallosjogot adott a háziurak kezébe. A lakás még mindig kevés. Mire fordította a kormány azt az óriási részesedést, amelyet a házbérek után szedett? B. Virág Géza a kispolgárság szempontjából követelte a terhek progresszív elosztását, helyeselte a cseléd- és autóadót, kifogásolta, hogy a kereskedelemmel olyan mostohán bánnak és hibáztatta a bürokrácia túltengését. Körmöczi Zoltán dr. különösen egészségügyi kérdésekkel foglalkozott, Stern Szeréna pedig az anya- és csecsemővédelem kiszélesítését javasolta. Piazza Győző a közlekedésügy problémáival foglalkozott, majd követelte az Óbuda— Ilungária-úti híd megépítését. Ezután Stern Sándor beszélt még, akit azonban már csak öt bizottsági tag hallgatott végig. A közgyűlés fél egy órakor véget ért. Foto : © Ihrignei’a cikkek. IV. Ferenciek-tere 2.,T.Fitzdöi'