Magyarság, 1926. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-28 / 219. szám

8 Az Első Magyar Riszvány-Sertő­­ződe igazgatóága és felü­gyelőbizott­­­sága mily megillető eséssel jelenti, hogy igazgatóságának hosszú éveken át volt tagja és elnöke VP f. hó 25-én elhunyt. A megboldogult évtizedeken át a legnagyobb szeretettel, lelkesedéssel és odaadással foglalkozott vállala­tunk ügyeivel és kiváló képességei­vel, nemkülönben sokoldalú tudásá­val hathatósan közreműködött annak felvirágoztatásában. Nemes emberi tulajdonságaival, va­lamint egyéni szeretetreméltóságával megszerezte mindnyájunk ragaszko­dását és nagyrabecsülését. Mélyen gyászoljuk érdemdús elnö­künk elhalálozását és emlékét min­denkor tiszteletteljes kegyelettel fog­juk megőrizni. 515 A Magyar Országos Központi Ta­karékpénztár igazgatósága és fel­ügyelő-bizottsága mély megillető­dés­­sel jelenti, hogy az intézet elnöke folyó hó 25-én elhunyt. Mint az intézet igazgatóságának tagját, majd mint annak elnökét fél­­századon át vallhatták büszkeséggel a magunkénak és áldott emlékét el nem múló hálával és kegyelettel fog­­juk őrizni. Budapest, 1926. szeptember 27. A Magyar Országos Központi Karékpénztár hivatalnoki kara mély­séges fájdalommal jelenti, hogy dr. Kunz Jenő az intézet igazgatóságának elnöke folyó hó 25-én elhunyt. A Megboldogultban atyai jóindu­latú pártfogónkat vesztettük el, ki­nek emlékét minden időben hálás kegyelettel fogjuk őrizni. Budapest, 1926. szeptember 27. Késspénszültetést a legelenyősebben kamatos:­tatja és gyermölcsönteti a OgSHK Budapest, Vilmos és&ss&r­ut 45. Fönnáll 1903. év óta. Orá­s Évi felállás sel ékszerek, evőeszközök, dísztárgyak részletfizetésre is Polgár Kálmán Fia 50. II.,Teréz-körút 5. sz. I. em. Bútor otthon csodaszép kiállítá­sa. Teljes lakberendezések. Olcsó, szolid ki­zol­gálás. Fizetési kedvezmény. foör VIno. Baross-u­tca 15 Kilota­tíriuSl. FérflIM! felöltőt vagy télikabátot készi­­­­ttünk mérték után finom szöve­tekből nyolcszázezer koronáért. Hozott kelmék elkészítése. Olcsón vállaljuk. Versenyszabóság, Rottenbiler­ u. 4/A. Terme pil tornai­ng­ek, eredeti svéd torna­szoknyanad ág összes intéze­tek részére l­egolcsóbban Seb ül© -cégnél, I., Döbrentei­­tér 4. sz. Telefon: T. 84—66, Magyarország integritásának fokmérője @HMK2*MJVÉSZEI * A Beketow-Cirkusz csütörtökön, szeptem­ber 30-án tartja délután 4 és este fél 8 órakor két utolsó bulletielőadását. Délután 4 órakor fel­nőttek és gyermekek félárakat fizetnek. * Ch­olnoky Jenő dr., egyetemi tanár, a Flo­ridai ciklonról tart előadást csütörtökön délután fél 4 órakor az Urániában. Az előadást eredeti felvételek illusztrálják. * A Fővárosi Operettszínházban szombaton délután 3 órakor rendkívül mérsékelt helyárakkal gyermekelőadás. Szinre kerül Jatzkó Cia fellépté­­vel a Pintyőke operett. Vasárnap délután 3 óra­kor mérsékelt helyárakkal a Hamburgi menyasz­­szony kerül színre. * Fedák Sári e héten csak az Andrássy­ úti Szik­házban lép fel a szenzációs sikerű­ „Madame Riza“ címszerepében. A legragyogóbb műsor ! Zsúfolt házak 1 Jegyekről előre kell gondos­kodni. * Rozgonyi-lapok 6 darab 10 pengő. z Operaház. Régi hagyományos szokás szerint Bánk bán előadásával nyíltak tegnap az Operaház kapui. Az operát meg­előzően a Himnuszt énekelte a személyzet. Erkel remekét ünnepi kedvben, lelkesen és odaadóan játszották. Bazilidesz Mária, Goda Gizella, Pilinszky, Palló, Szende, Szemere, Závodszk­y, Palotai voltak az est szereplői. Minden alakításról külön-külön csak elisme­réssel szólhatunk, de még­sem hallgathatjuk el azt az óhajunkat, hogy Bánk bán-t miha­marább a műhöz méltó új beállításban, új rendezésben láthassuk az Opera színpadán. A tegnapi megnyitó előadást, melyet nagyszámú hálás közönség hallgatott végig, Rékai Nán­dor vezényelte. * Három székfoglaló a Petőfi-Társaságban. A Petőfi-Társaság vasárnap délelőtt tar­totta ezidei első felolvasóülését az Akadé­miában, nagy és válogatott közönség­­.­Itt. Pekár Gyula lendületes elnöki megnyitó­beszédében bejelentette, hogy a Társaság ebben az évben lett ötvenesztendős és ju­bileumi nagygyűlését december tizenkette­dikén fogja megtartani. Lampérth Géza fő­titkári jelentésében beszámolt a Társaság nyári munkásságáról s bejelentette a többi közt, hogy Szabó Imre fővárosi vendéglős a „János vitéz“-ből készített falfestményei kicsinyített mását a Petőfi­ Háznak ajándé­kozta. A felolvasóülés rendjén hárman is tartottak székfoglalót. Elsőnek Kemény György kültag, a „Vas András“ című né­pies eposz szerzője, az amerikai magyarság legnagyobb költője lépett a felolvasóasztal­hoz s először az eposzából olvasott föl há­rom markáns szemelvényt, majd irredenta­verseit adta elő nagy hatással. Ugyanakkor felbontották azokat a táviratokat is, me­lyekben az amerikai magyarok üdvözölték a maguk költőjét. A következő székfoglaló tag Falu Tamás volt, aki tizenegy lírai köl­teményét mutatta be. Mind nagyon tetszett. Utána Zádor-Stettner Tamás következett egy történelmi elbeszéléssel, amelyet Bán Aladár olvasott föl. A két utóbbi tag meg­emlékezett arról az elődjéről is, akinek he­lyét foglalta el a Társaságban: Falu Tamás Csengey Gusztávról s Zádor-Stettner Vér­­tessy Gyuláról. Mindhárom új tagot Pekár Gyula elnök avatta föl. Zárt ülés után a Társaság tagjai ebédre gyűltek össze Ke­mény György tiszteletére, hol az amerikai magyarok megbízásából Zseny József ven­dég babérlantot nyújtott át a költőnek. * A Sasfiukról. Úgy értesültünk, hogy a szeptember hó 17-én az Országos Tiszti Ka­szinóban díszelőadás keretében bemutatott A Sasfiuk című film általános köztetszést aratott és a jelen voltak véleménye szerint a Ludovika Akadémia teljesítményét az ország minden rétegével meg kéne ismertetni. Ezen filmmel a Ludovika Akadémia vezetősége és tanítvá­nyai bebizonyítják, hogy a nemzeti és haza­fias érzést csak komoly munkával lehet előse­gíteni. Az érdeklődés a film iránt általában az egész országban igen nagy és ennek közre­adási előmunkálatai folyamatban vannak. * Heintz Henrik nyerte az egyházművé­­szeti kiállítás Csemoch-díját. Az egyház­­művészeti kiállítás rendezőbizottsága tudva­lévően Csemoch-díj néven állandó díjat léte­sített, amelyre első alkalommal festőművé­szet problémát tűzött ki. Tekintettel a Szent Ferenc jubiláris esztendőre, a Ferencesek rendje templomának oltárképe, Szent Ferenc, volt megfestendő. Az első díj 40 millió korona volt és a legjobb négy mű szerzőjének egyen­­ként 5—5 millió koronás pályadíjat tűztek ki. A bírálóbizottság vasárnap tartott ülésén megállapította, hogy a beérkezett pályaművek száma jóval felülhaladja a százat és a pályá­zat színvonala általában kielégítő. A bizott­ság körülbelül 60 művet talált méltónak arra, hogy bemutassa a kiállítás alkalmával a nagy­­közönségnek is. Az első díjat és a megbíza­tást Heintz Henrik szentendrei festőművész­nek ítélte oda. 5,5 millió korona jutalomra érdemesítette Bánovszky Miklós, Kákai Szabó György, Miklós József és Udvardy Pál mű­vét. Dicsérettel illette a bizottság Istókovits Kálmán két művét, továbbá Brenner Nándor, Böky Béla, Bayer Ágost, Bazilidesz Sándor, Éder Gyula, Emánuel Károly és Vesztróczy Manó egy-egy művét. * Húsz előadást vezényel Strauss Bécs­­ben. A Strauss dr. Bécsbe való visszatérésé­ről folyó tárgyalások megállapodásra vezet­tek. Strauss december elején érkezik Bécsbe, hogy az Operaházban mint dirigens működ­jék és az idei évadban húsz előadást fog ve­zényelni. Salz igazgatóval való megállapodás szerint az Intermezzo előadását, amelyet Strauss dr. fog vezényelni, december 4-ikére tűzték ki. * A Magyar Tudományos Akadémia ösz­­szes ülése. A Magyar Tudományos Akadé­mia október hó 4-én, hétfőn, délután 5 óra­kor tartja ez idei első összes ülését, amely­nek tárgyai: Berzeviczy Albert elnök meg­nyitóbeszéde során megemlékezik az ameri­kai függetlenségi nyilatkozat 150. évfor­dulójáról. Pivány Jenő kültag: „A magyar­amerikai történelmi kapcsolatok“ című érte­kezése. Utána folyóügyeket tárgyalnak. 101! Dr. Szabó Juci 101! A Magyar­ Színház, amely szombaton mutatja be új vígjátékot, a Szeretek egy színésznőt! kedden este 101-szer játssza Fodor László Dr. Szabó Juci­ját, ezúttal is Titkos Ilona, Csortos Gyula és Törzs Jenő ragyogó triójával. 1926 szeptember 28. kedd Goethe Faustja filmen Tud-e Hím eszmei magasságba lendülni Emil Jannings színpadi és filmmephistója Gösta Ekmann öreg és ifjú Faustja. Camilla Horn az ideális Margaretha. Yvette Guilbert vállalkozott Mártha szerepére Azok, akik külön szeretettel ölelik magukhoz a világirodalom egy-egy nagy művét, akik hó­dolva itatják értelmüket egy magasztos mű gon­dolataival, akiknek egy-egy olyan titáni alkotás, mint például Goethe Faust-ja, szentség, bálvány, tabu, azok kissé félve gondolnak arra, hogy az irodalmi eszményt a modern és a klasszikus gon­dolattal kissé heterogén és túl sok technikával dolgozó filmen lássák viszont. Félő, váljon nem sikkad-e el egy-egy gondolat, nem diszül-e látvá­nyossággá a lélek és nem lesz-e produkció az eszméből. Akik ismerik és szeretik a filmet, azok előtt pillanatig sem kétséges, hogy az új múzsa, a film, hatványozottabban lendíti magas­ba a magasztost, érteti meg a gondolatot, ma­gyarázza az értelmet, üdít, tanít, élvezetet nyújt. Gábor arkangyal és Mephisto az isteni és az ördögi gondolat, a Jó és a Rossz összecsapása és próbatevése Fauston, kívánva kívánkozott a filmre. Az volt csupán kérdés, hogy azokat a követelményeket, melyeket a film megkíván, ösz­­sze lehet-e majd egyeztetni a goethei gondolat­tal. Olyan rendezőt kellett találni, aki a fák el­lenére is látja az erdőt, a nagy technika mellett a költészetet. Olyan Mephistot, aki nagy ember, angyal, ördög, színész és filmszínész tud lenni egyszerre. Olyan Faustot, aki a hamis maszkot nem tűrő és mindent földerítő higanylámpák fé­nyében is el tudja hitetni velünk Faust mély életbölcsességét, eszményi száz évét, a gond és tudás alatt való roskatag görnyedését és ugyan­ez a színész el tudja hitetni velünk Faust lelkes ifjúságát, szerelmes ölelését, vágyódását az élet és végül az igazság után. Kérdés volt, várjon lehet-e találni egy olyan Margarethát, aki amel­lett, hogy finom, törékeny, szűzies, tiszta, az asz­­szonyi érzés minden skáláját végigjátszani tudó művésznő és mindemellett a filmnek megfelelő, törékeny női szépség is legyen. Nem nehéz fel­adat volt Mártha kedves komika-szerepéhez ízlé­ses és kellő művészi súllyal bíró színésznőt ta­lálni. A berlini UFA-filmgyárnak mindez száz százalékban sikerült. Ami nem csodálható, mert az egész világon mindenütt, de Németországban különösen átérzik saját vérüknek, a germán szel­­lemóriásnak, Goethének minden nagyságát. F. W. Murnau személyében találták meg a film rendezőjét. Ha el is költött a filmre kétmillió német márkát, csaknem negyvenmiliárd magyar koronát, az UFA hálás neki a filmért és sajnálattal vette tudomásul, hogy Mumau a Faust elkészítése után, ezelőtt egy hónappal, Amerikába szerző­dött. Maradéktalanul nyújtotta át az egész vi­lágnak Goethe Faustját. Mintha egykorú met­szeteket, rézkarcokat nézne az ember, mintha eredetiben olvasná Goethét, mintha régi fólián­­sok között lapozgatna az ember, régi illusztrá­ciókkal, olyan a filmje. Nehéz munkáját köny­­nyebbé tette a film vezérgondolatának vivője, Mephisto alakítója, a világ filmközönségének kedvence és büszkesége, Emil Jannings. Az ő művészete már olyan magas régiókban jár, hogy őrá csak kiváncsinak kell lenni, meg­nézni és megtapsolni, ő már nem tévedhet. Gösta Ekmann-ra, a nagy svéd színészre bízták Faust nehéz szere­pét. Tökéletes illúziót kelt mint öreg Faust és feledhetetlen Faust megifjodott alakjában. Mar­garetha szerepe, Camilla Horn alakításában kel életre. Mindazt, amit tudtunk, elképzeltünk Margaretháról, valóra váltja ez az ifjú művésznő. Szerelmében lírai, meleg, odaadó, üde tisztaság, csillog, tragikus sorsában a szen­vedés, a bánat és a mártíromság értékes fekete gyöngyei fénylenek. Klasszikus alakítás a világ­­hírű nagy művésznőnek, Yvette Guilbertnek Márthája. A Faust-ot a berlini UFA budapesti helytar­tója, az UFA-Filmszínház és az Uránia Színház fogja csütörtöktől kezdve bemutatni. Mindkét színházban lázas előkészületek foly­nak, hogy a nagy költő nagy filmjét méltó ke­retben tálalják Budapest közönsége elé. Id. Stephanides Károly az UFA-Filmszínház­­ban, ifj. Stephanides Károly az Uránia­ Színház­­ban a rendelkezésre álló gazdag Faust-zeneiro­­dalomból választották ki és saját szerzeményeik­kel bővítették a kísérőzenét. Az UFA-Filmszín­­házban vitéz Garamszeghy Sándor, a Nemzeti Színház tagja, Goethe Faust-jából ad elő, ugyan­ezt az Urániában Benkó Miklós fogja szavaini. Margaretha-áriákat az UFÁ-ban Laboli Anna, az Urániában Szász Edith operaénekesnek, Faust-áriákat a gyönyörű hangú Vinkovich László, illetve a tehetséges Demény Artur, Me­phisto dalait pedig két széphangú baritonista: Arany József, illetve Mály József fogják éne­kelni. A templomi hangulatokat a Palestrina- kórus tagjaiból alakult együttes fogja hatáso­sabbá tenni. Ünnepi, művészi és társadalmi esemény lesz a Faust bemutatója. Az UFA-Filmszínház igazga­tója, Pásztor Béla, a nagy műnek kijáró minden tisztelettel és áldozatkészséggel akarja öve­zni mindkét bemutató-színházban a Faust előadását. Dr. Szabó Bubi írta: Nagy Endre a Terézkörúti Színpad csütörtöki premierjén Bemutató a Magyar Színházban Szeretek egy színésznőt! Szombaton, október másodikén A Magyar Színház, amely a napokban ünne­­pelte meg a Dr. Szabó Juci 100-ik előadását, október 2-án, szombaton bemutatja a Dr. Szabó Juci szerzőjének, Fodor László új 4 felvonásos vígjátékot. Szeretek­ egy színésznőt! — ez az új vígjáték címe. Főszerepeit játsszák: Titkos Ilona, Törzs Jenő, Csortos Gyula, T. Forray Rózsi, Gombaszögi Ella, Dénes György, Tarnay Ernő, Z. Molnár László, Abonyi Tivadar, Kör­­mendy János, Tassy Mária, Hollós Juci, Körösi Angéla, Hahner Aranka, Kormos Margit, Ván­­dory Gusztáv, Zséthey Lajos. Az előadás kez­dete fél 8 órakor. A Szeretek egy színésznőt első négy előadásai: szombat, vasárnap, hétfő, kedd. * Gyenes-Guttmann Fivérek tánciskolái Ki­­gyó­ utca 4., József­ körút 8. Telefon József 102—17. * Hugo von Hoffmannsthal világhírű költői művének, a „Jedermann“ -nak pénteki bemutató­ját a Fővárosi Operettszínházban lázas érdeklő­dés előzi meg. A színház jegypénztárát állandóan ostrom alatt tartja a közönség. A fenséges köl­temény címszerepében Gellért Lajos excellál, a „Hitt ” magasztos szerepében Molnár Aranka adja művészetének legjavát. Az Agyas-t Lázár Mária játssza. Nem érdektelen, hogy az előadás nyitányául Liszt Ferenc nagyszerű Szent Er­zsébet legendá­ját adja elő a zenekar. Einar Wilson gyönyörű kísérő zenéje mellett még Berlioz Római Karneválja is fel fog hangzani a darab bachanál­iájában, ahol a Szentpál Olga tánccsoport is ragyogtatni fogja táncművészetét. * A „Jedermann“ nyilvános főpróbája csü­törtökön este fél 8 órakor lesz. A főpróba je­gyeit az arra igényt tartók és illetékesek átvehe­tik kedden a Fővárosi Operettszínház titkári hi­vatalában délelőtt 10 órától 1-ig és délután 4—6-ig. A jegyek ára: 20-tól 50 ezerig. * F. Boda István Korcskor Imi akadémiai ta­nár Mai kultúránk válsága címen tart előadást szerdán délután fél 4 órakor az Urániában.

Next