Magyarság, 1926. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-14 / 259. szám

28 Szőnyngei csak enyszer vegyim!! Futó szőnyegek, ágy- és asztalterítők, sezlonátvetők. Ebédlőszőnyegek minden nagyságban és kivitelben. Kókuszfutók minden színben és szélességben, meggyőződik, hogy legolcsóbban és légionban vesz ! UNGAR FÜLÖP szőnyeg- és linóleum nagykereskedésében Budapest, V., Vilmos császár út 18. szám. Szállodák és Intézetek részére árkedvezmény. Alkalmi árban eladásra kerülnek Crepe de chine-ruhák legdivalisabb (azonban 590, 690, 790 ezer szövetruhák különleges (azonban 390, 490, 590 ezer trikó és kötöttruhák legszebb kivitelben 450, 525, 550 ezer juRovses, Váci­ utca 19. sz. STRICHSTEIN $$$$$$$$$$$$$$$­•· Készpénzáraim mellett % résztétre:: nagyválaszték 9 estélyi ruha­selymek és bársonyokban % i 9 sely­em- A ~ áruház.­ Budapest, IV , Belváros, Ha ,ó u SA Váltókölcsönöket aranyra, ezüstre, értéktárgyakra, szőnyegekre, árakra minden összeg erejéig azonnal folyósít farudi Balogh Constantin bankÜzlete, Budapest, IV. ker., Piarista-utca 5 (Váci-utca mellett J i*1 i. I I \Y!f]1 Elegáns pont órát ad az gyár az uj típusával. Minden jobb órásnál kapható SSO.OOO el­ ért ! Telkek részletfizetésre kaphatók! KELEN­FÖLDÖN: Horthy Miklós utall a Karo­lina- és Kökörcsin-utcákban és a Fehérváry- és Csorbai-uton. a VII. KERÜLETBEN: E­gressy- és Hungária-uton és Besnyői-utcában, továbbá: DUNAKESZIN, GÖDÖN, FELSŐGÖDÖN és RÁ­­KOSHEGYEN. — Telekeladás! Iroda:­­„ Erzsé­­bet-tér 5. félemelet. Telefon: Teréz 152—311. HÁZAK KEZELÉSÉT jutányosan vállalja ér­dekképes háztulajdonos. A tárk­latokat HÁZTULAJDONOS“ jeligére & kiadóba. Dada legszebb helyén, a Mártonhegyi úton, a Németvölgyi út sarkán villamos mentén még 1-2 család, ház azonnali beköltözésre kapható. Harminc évi adómentesség. Büvebbet: Építési irodában, VI. ker., Gróf Zichy Jenő­ utca 24 Telefon: 98-29 VII. Wesselényi 2­4 Kedvező fizetési feltételek. Tel.: J 115-89. Első bajai bútorgyár m­inta­­lerakata és vezérképviselete. Vi­dékre gondos csomagolás. LANGSFELD és KULINYI BÚTOR Makán úri és női divatszalonja Kossuth, Lapos­ u. 17 Elsőrangú munka Szolid árak Telefon: József 31 — 43 Díjtalan oktatás ! "«0« Varrógép, kerékpár részletre is, előleg nélkül Diadal Áruház Garay-piac mellett ■■nm BÚTOR olcsón nagy választékban Dorma­né­a asztalosmester­nél József-körút is.­­ Vidékre díjtalan csomagolás. Kedvező fizetési feltételek. .. mvS.-ILCI 1926 november 14. vasárnap Röntgenorvosok, miel a­­domány vértamil A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter­ Tudományegyetem Röntgen-intézetének vezetősége bocsátja olvasóink elé a következő­ cikket: A röntgensugarakat az orvostudomány nyomban felfedezésük után alkalmazásba vette, egyelőre persze csupán a sebészetben, mert a tudomány és a technika akkori állása mellett még jóformán egyedül a csonttörések felisme­résére voltak alkalmasak. Már 1896-ban élénken megindult a kutatás minden irány­ban. A sugarak káros hatását akkor még nem ismerték. Hogy a lámpák megfelelő su­gárzást adnak-e, arról eleinte úgy győződtek meg, hogy a röntgenező minden egyes eset­ben saját kezét világította át és ennek segít­ségével állította be a gépet úgy, hogy tiszta képet kapjon. Már az első év elmúltával néhány betegen a túlságos besugárzás folytán heves bőrgyul­ladások fejlődtek, a sebészorvosok kezére pe­dig lassan-lassan sajátságos, apró, viszkető, fájdalmas kiütések — ekcémák — keletkez­tek. Ezek a kiütések nagyon hasonlítottak ah­hoz, aminőt túlérzékeny bőrön a szublimát­­oldatban való hosszas mosakodás és dezinsz­­ciálás okoz, kezdetben a bajt annak is tartot­ták. A sebészek részéről itt is, ott is ilyen „szublimát­ túlérzékenységi“ panaszok merül­tek fel. Erre eleinte különösebb súlyt nem vetettek, csak akkor tűnt ki, hogy a kiütést röntgensugár okozza, amikor kiderült, hogy mindazok a sebészek mentesek maradtak a bántalomtal akik röntgenezéssel nem foglal­koztak. Téved­ése ejtette a kutatókat külön­ben az, hogy hosszabb időn át ismétlődő kicsiny a PWiff nyomán fejlődik, az első megröntgenezést tehát csak igen h­osz­­szú idő múlva (esetleg csak évek után) kö­veti. Egyáltalában nem hasonlít az egyszeri „túlröntgenezésre“ fellépő heves gyulladások­hoz, kifekélyesedésekhez. Hasonló sérüléseket szenvedtek a röntgenlámpák gyártásával és kipróbálásával foglalkozó technikai szakem­berek is. A bántalom okának felismerése után ha­marosan védekezni kezdtek a röntgensugarak ellen, de még most sem ismerték fel a kérdés életbevágó fontosságát. „Jóindulatúnak“ tar­tották a betegséget, akárcsak a többi ekcé­mát. Vizsgálatok alkalmával csupán kettyűt húztak fel és amennyire lehet, óvták a sugár­zástól a kezüket. A kertyünek legfeljebb vé­kony stanniol-bélése volt. A kiütések mégis szaporodtak, a bőr felrepedezett, majd sze­mölcsök, alaktalan vastag körmök és bőr­­sorvadások támadtak, dacolva minden gyógyí­tási kísérlettel. Emiatt a röntgenezést sokan abba is hagyták. Előhaladott esetekben az óvatosság már későn jött, mert a sorvadt, rosszul táplált, sínylődő bőr elváltozása, megmaradt, a kiütések sok helyütt lassan kint kisebesedtek, nagyon fájdalmas, kínzó feké­lyekkel. Albers­ Schönberg, hamburgi orvos — a röntgenológia egyik legnevezettesebb úttörője — nem hagyta abba a röntgenezést, hanem önfeláldozó kúrára határozta el magát: ösz­­szes szemölcseit kivágatta. Példáját, kunoktól szorittatva mások is követték és igy a további következményektől sokan megmenekedtek. Ahol azonban az elváltozás nagyobb fokú volt, a folyamat erre sem állt meg. Újabb fe­kélyek nyíltak még akkor is, ha az orvos a röntegenezéssel teljesen felhagyott. A fekélyekből kimetszett részletek gór­­csövi vizsgálata azt mutatta, hogy a fekélyek lassankint rákosan elfajulnak. Sovány vi­gasztalás, hogy ezek az ú. n. „röntgenrákok“ a laphámrákok csoportjába tartoznak, tehát lassabban terjednek. Későbben rakódnak át belső szervekbe és általában nem annyira rossz indulatnak, mint a belső szervek rákjai, mert bizony ezek körülbelül húsz-huszonöt százalékban halállal végződnek. A jelen szá­zad elején már hat halálesetről számol be Kassabian, Hesse pedig 1911-ben már ötven esetről közöl kimerítő statisztikát. Azóta ki­mutatásunk nincs, de nem ritkán értesülünk egy-egy régi búvár hosszas szenvedés utáni­ haláláról, így maga Albers­ Schönberg is, többrendbeli ujj-amputáció után kezét, az­után alkarját, majd felkarját amputáltatta, végül az általános elhatalmasodott beteg­ségnek áldozatul esett. A röntgenezéssel halá­láig nem hagyott abba és belső szerveit vég­rendeletében kutatások céljából a tudomány rendelkezésére bocsátotta. Hasonló sors érte nálunk is, a jeles sebész és röntgenbúvár Holzwart tanárt. Végzete sok szenvedés, szá­mos műtét és amputáció után teljesedett be. Hajtsuk meg a tisztelet zászlaját a tudomán­y vértanúi előtt! Az ő életük árán tanultuk meg a röntgensugarak elleni, ma már sikeresnek mondható védekezést. Élettani apróságok Az emberi szervezet munkája szinte a leg­finomabb részletekig fel van derítve összes kapcsolataiban, vonatkozásaiban. Érdekes, hogy ugyanekkor elemien egyszerűeknek tet­sző kérdések körül meglehetősen tájékozat­lan a kutató tudomány. Alig bizonyított föl­tevésekre támaszkodnak a fiziológusok, pél­dául a csuklás, az ásítás okainak tisztázásá­ban. Igen előkelő és alapos búvárok is csak annyit mondanak a csuklásról, hogy itt va­lami pszichikai, helyesebben interpszichikai tü­netről van szó: mély belégzés után, először zárt, majd hirtelen kitáruló hangrésen ke­resztül áramlik levegő a tüdőbe, körülbelül így kísérik figyelemmel a csuklás mechaniká­­ját. De hogy honnan, minő alapon keletkezik többi közt az úgynevezett „kóros csuklás“, amikor a száj elfedése, nyugalmi állapotba­­helyezkedés, vízkortyintás stb. rendszerint semmit sem használ s a betegnek segítséget úgyszólván egyáltalában nem tudnak nyúj­tani, itt hijján vagyunk a megbízható és két­séget kizáró tájékozódásnak. Valahogy így áll a helyzet az ásítás vizsgálatával is. Be­szélnek „égéstermékek“-ről, amelyek az agy­rendszerbe telepednek s amig ezek az anya­gok ki nem lépnek az organizmusból, bizo­nyos terhelést, súlytöbbletet jelentenek az idegzet számára „az alvásállapot előrevetett árnyékának“ is nevezik az ásitást, jelnek, mely a vérmennyiség, az organikus elevenség csökkenését, az elfáradás beköszöntét mu­tatja. Ezek a megjegyzések azonban már csak okozati stádiuma a kérdésnek, az alap, az eredet kevésbbé világos.. Élettanilag szinte a semmivel egyenlő a megállapítás, hogy az ásításfolyamat ellentéte a csuklásnak, mert ebben az esetben „nem zárt, hanem nyitott a hangrés“. Nagyon kevés az is, amit a nyújtó­zás in­­dítóokairól meg lehet tudni. A köhögés „titka“ már sokkal inkább tisztázott, mint az előbb­i,emű­tett élet­jelenségeké. Egyszerű reflex­­folyamat ez, mely akaratunktól csaknem tel­jesen függetlenül pereg le. Finom szálacskák lebegnek a légcsőben, feltartóztatására azok­­nak az „idegen anyagok“-nak, melyeket az orr nyákhártyáinak berendezése nem volt ké­pes útjukban megakasztani. Ha tehát a lég­utak bármely pontja — rendkívül érzékeny szerkezet ez — ily idegen ingert vesz fel, nyomban „átkapcsol“ az agyközpont felé s kiváltja az öntudaton kívül álló expressz-reak­­ciót: a reflexet. A reflex nyomban eltávolí­tani, kizárni igyekszik a „betolakodott“, in­gerlő motívumot, hirtelen rekeszti a hangrést, úgyhogy az automatikus kilégzés lehetetlenné válik: nagyobb légnyomás támad a tüdőben s afféle kisebb levegőerupció robban ki, felso­dorván a légzést gátló eszközt. Hosszú kísér­letek eredménye volt, amig az anatómiától az élettanig jutottak ezekkel a megfigyelésekkel. El kellett vágni idegpályákat, idegszálakat, fő­leg a bélcsatornán, gyomron, légcsövön át hú­zódó zsiger­ideg működése fontos ebből a szempontból, ez játszik főszerepet a dolog le­bonyolításában. Tuberkulózis, hurutok esetén onnan szár­mazik a köhögés, hogy a légcsőben hegedősek képződnek, izgatva a légcsatorna funkcióját, de lehetséges, hogy a tbc olyan baktériumokat termel, amelyek a rendesnél kisebb ingerekre is felérzenek és kiváltják a köhögést. Fokozza az ingert az, hogy a nyákhártya váladéka le­csúszik a légcsőbe, akadályozza a levegő ki­beáramlását. A tüsszentés szintén hasonló jelenség, ennél az esetnél azonban állandóan nyitott a hang­­rés, az idegen anyag az orr nyálkahártyáját izgatja, — idegen anyagnak számítjuk a por­szemcséket, a testhőmérséket hűtő gyors at­moszféraváltozást stb. A kilégző izmok ösz­­szehúzódása, a levegő komprimálódása és így tovább,­­ az aktus mechanikai vázát körül­belül a köhögésével megegyezően kell elkép­zelni. Liliom. Azt szeretné, hogy ha kitalálnék, vár­jon fia-e vagy leányt s hogy méghozzá fiatal-e vagy öreg. Nos hát ilyen korban s ilyesmiket kérdezni? Nincs jobb dolga, úgy látszik. Nézze kérem, miután már elmarta a környezetét, úgy látszik, én a távolság dacára is elég közel vagyok ahhoz, hogy még engemet is megmarjon, persze én ezideig nem is tudtam, hogy létezik, csak most, hogy ezt az írást létrehozta. Ne töltsük az időt hiába, sok ráérő időnk nincs. Lánynak lány, de nem mai gyerek. Az elpasszolt pathiek bosszant­hatják ugyancsak. — Fekete S. Szóra sem érde­mes az egér- '‘utazunk ezen a rövid életen. Kár ' minden int Sok ráérő ideje lehet, hogy ilyesmiket kérusz. Jósága, türelme­s ideje határ­talan. Nem csodálom, hogy nem veszik komolyan. Hogy meddig él? Azt a jó Isten tudja. Az idegei még bírják, annyi bizonyos. — Dinom-dánom. Hogy a grafológusok milyen szakállas bácsik le­hetnek? Azt hiszem, hogy a legtöbbjüknek sok­kal több a gondjuk, mint a szakálluk. Maga még nagyon csacska, kenyérkeresetről szó sem lehet. Maga szívesebben oda sorakozik, ahol a cipót osztogatják, nem ahol megkeresik. No de telje­sen ártalmatlan kis teremtés, kellenek ilyenek is, mert ha nem, nem volna, a világon annyiféle em­ber­­­nek való. Ha teheti s javul a gazdasági helyzet, menjen férjhez. Naivságával sok örö­met szerezhet, ha olyan férjet talál. — Bánáti asszony 40. Nagyon rendes, józan s­zóravaló te­remtés. Ha dolgait egy kissé komolyabban fogná, mondjuk, jobban utána nézne, csak nyerhetne. Az is lehetséges azonban, hogy kényelemszerete­téből származik. Hiúsággal nem lehet vádolni, mert belső értékei sokkal jelentékenyebbek, mint­hogy ezt a luxust megengedné. Nagy elhatározá­sai nincsenek, de azért szereti a szépet s ami ne­mes, ami lelki gyönyörűséget ad. Fő jellemvonása a puritán egyszerűség és józanság, no meg hogy nőies. —­ Tiszaparti barna 16. Kedves Barna nem ijed meg, ha bátran megírom s megmondom, hogy bizony sok tekintetben reményvesztett. Csa­lódhatott eleget az életben s az emberekben is. Régi jósága s nemes érzései még megvannak, fel­felcsillannak, de a régi kedv, a régi remények lassan tova tűnnek. Azt látom, hogy nem igen sokat levelez, mert régebben lenézte igen nagyon a világot, ma másképp csinálná, úgy hiszem. Ne­mes érzései s a szép iránti szeretete sokkal na­gyobb volt, hogysem embertársai s környezete megértették volna, az bizonyos, de az abszolút embert keresni meddő marad mindig. Fejtett ki­váló képességeit vidéken beváltani igen nehéz feladat. Én is szeretem ám a szépet, de ennek a megtalálása vagy létrehozása néha teljes erőmet igénybe veszi s mégsem sikerül. — Fekete szem éjszakája. Jó uram, csodálom, hogy mérnöknek készül s ilyen szentimentális jeligét választ. Hallja, kedves Barátom, ha egyszer maga nyerné meg valamikor újonnan építendő Dunahíd terv­­pályázatát, ha egy cseppet szereti nemzetét, ne vállalja s ha mégis, akkor valami módon értesít­sen, hogy öreg konzervatív létemre járjak csak a régi hidakon. Magából valami hős szerelmes színész, vagy valami nagy titán lehetett volna. Túlságosan merész és szentimentális. —­ Omnia Vincit Amor. Már nagyon régen egy ilyen jel­igére válaszoltam, de utánanézek , ha nem talá­lom, úgy erre a levélre jövő vasárnap megsúgok egyet-mást. — Fehér rózsa. Sárika szeret spó­rolni, egyszóval kissé szűkmarkú, de egy kis szentimentalizmus is akad. Sok levelet nem sze­ret­­nd, de ha hoznak, bizonyára elböngészgeti. Különös rossz tulajdonságát nem látom, hogy egy kissé óvatos, Istenem, az senkinek sem árt. A fiatalemberek persze, hogy ez nem tetszik. — Feri. Nagyon bájos és aranyos kislány, nevelése a legjobb reményekre jogosítja. Gyöngédség, sze­rénység s nőiesség mind megvan, de még annyira fiatal, hogy túlságosan sokat mondani botorság volna részemről is. Szelídsége, jósága határtalan. Dr. B. J., Debrecen. Mihelyest sorra ke­rül, rögtön elintézzük. A levelezés hosszasabban is megy. — Barna babus. Sok határozottság, ál­talában akarat és kitartás. Van nagyravágyás is. A cicomát nem szereti, de annál jobban a ké­nyelmet. Megállapítom, hogy fösvénységre haj­lamos, mondjuk, fösvény. Tudja miből? Letépte a levélpapírja felét. E mellett felületes és kissé rendetlen. Tudja, sok rosszat itt nem is mondha­tok. — Pintyőke SO. Nagyon rendes kislánynak gondolom. Általában szerény és szeretetreméltó. A f­yelvecskéje eléggé spicces, szeret csipke­lődni is, de ártatlan kis tréfák formájában. Van akarata s ennek, úgy látszik, még sokszor a sze­gény férfi hitsorsosaim is deferálnak. — Jó kí­vánság. Azt nem értem, hogy egy ilyen jóra­­való kislány, mint maga, miért firkál ceruzával. A másik írásról különös mondanivalóm nincsen. Ál­talában sokat csalódhatott, de érzi, hogy ő az oka, késő bánata sok van neki. Bár még a lecke nem volt elég, úgy látom. Még mindig akar s ko­nokul, csak ritkán adja fel terveit. A maga írása nagyon érdekes és intelligens nőt árul el, okos és szeretetreméltó is tud lenni. Egy baj van, hogy túlságosan értelmes és ez nőknél a végcél rovására megy. Ne befolyásoltassa magánál ke­vesebb tudásu s kevésbbé képzett egyének által elhatározását s egy kissé önzetlenebb legyen, mert­­ hoppon marad. Magától félhetnek a férfiak, Mária nagyasszony. Jó sorban levő, nemesgon­­dolk­ozásu nő, ki női hivatását mindig szem előtt tartja. Van önben akarat és határozottság is, de ez otthon a családi harmóniát egyáltalán nem za­varja, de elősegíti. Nemes egyszerűség, mások iránt sok jóindulat s szeretet, megértés jellemzik. Nem barátja a putznak s szertelenségbe ment parádénak. Nyugodt, öntudatos. XOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Kiadótulajdonos: MAGYARSÁG LAPKIADÓ R.-T. A kiadásért felelős: HEGEDŰS GYULA szerkesztő

Next