Magyarság, 1926. december (7. évfolyam, 273-298. szám)

1926-12-01 / 273. szám

2 Bratianu és Avarescu szövetkezett Károly A British United Press bukaresti jelen­tése szerint Avarescu miniszterelnök és Bratianu, a liberális párt vezére, hivatalos közleményt adtak ki, amelyben hangsúlyoz­zák, hogy úgy a kormánypártok, mint a liberális párt "minden eszközzel meg fogja akadályozni Károly volt román trónökösnek Romániába való visszatérését. A trónöröklés kérdésében kizárólag a román parlament ja­nuár 41­ i határozata irányadó, amelynek értelmében a király elhalálozása esetén a koron­at­an­ács veszi át a legfőbb állami ha­talom gyakorlását­­ .­ A bukaresti Romania, a nemzeti paraszt­párt lapja, éles támadást intéz Avarescu tá­bornok,­­miniszterelnök ellen azért, hogy a január 4-ei események — Károly herceg trónfosztása — ügyében közösséget vállalt Bratianu volt miniszterelnökkel. Avarescu e ezzel a színvallással beismerte, hogy a libe­rálisok helytartója, dróton rángatott esz­ volt trónörökös ellen köze. (A régi harc, amelyet a nemzeti pa­­rasztpárt a liberálisokkal nem kizárólag a hatalom miatt, hanem a politikai élet egész­ségessé t­étele érdekében folytat, igen jelen­tőségteljes fázisba jutott. A fölmerült nagy események éles világot Vetnek arra, hogy melyek­­azok a pártok, amelyek az ország érdekeit saját érdekeiknek rendelik alá. Ebben a megvilágításban most kiderült: a liberális párt csupa rettegés, hogy olyan megoldás következhetik, amely véget vethet eddigi mindenhatóságának. A nemzeti párt ezzel szemben csupán azt nézi, hogy oly megoldást találjon, amely a legjobb az or­szágnak, s mindenkire nézve igazságos. Változatlanul izgatod a hangulat Romániában A belgrádi Oraror-nak jelentik Bukarest­ből: Romániában továbbra is feszült a hely­zet. Az összes politikai pártok szakadatla­nul tárgyalnak egymás között, hogy bizto­sítsák magukat az esetleges meglepetések­kel szemben. Az egész országban megfigyel­hető izgalom és elégedetlenség miatt a kor­mány kommünikét adott ki, amelyben cá­folja a külföldi sajtóban a király betegsé­géről megjelent híreket és azt állítja, hogy a király állapota javult. A királyt megope­rálták és az orvosok véleménye szerint ez biztos gyógyulásra fog vezetni. Mindennek ellenére tovább is tartják magukat a hírek, hogy a király­­állapotában komoly kompli­káció állt be és így a katasztrófát minden órában várni lehet. Mária román királyné Cherbourgban Londonból jelentik. Mária román királyné Nicola herceg és Ileana hercegnő kíséretében a Berengária fedélzetén ma délután megérke­zett Cherburgba. A királyi vendégek azonnal folytatták útjukat a számukra készentartott különvonaton Paris felé. HÍM Mchilli­árlESZMÜtís!! Angol Pullover....................240. ooo Angol kötött kosztüm...........OS®.trotz Angol mnclé harisnya.......... 29.ooo Francia selyemharisnya, hibátlan................................ 75.COO Prima flórharisnya...................... 39 ©O© Prima prágai bőrkentyü, bélelt................................ tg®. ooo Selyem kombiné................................ SS pott Prima selyemn­a­drág,francia 65. ooo K Végig bélelt tricotkestyü ... 39 ooo­­ Végig bélelt gyermek tricot­­keztytt.................................... 32. pop | A kwioBongi vásár tartama alatt férfizoknikat és férfi- p­rexfeyöket­ hihetetlen olcsó reklámárban árusítunk || Ifj. Nagy Testvérek, Belváros, Hajó­ utca 12—14. számi­zgatott köztk­itTlselSk­nek még külön &ren­jedmín­T! || , Szélfajta nyomok Irla: Bodor Aladár Pénzem fogytán, céltalanul ődöngöttem Montrouge előváros kietlen utcáin, a pá­risi falakon kívül. El voltam szánva rá, hogy ha postám nem jön, hát két-három napig koplalni fogok. Oh, nem nekünk te­rem már odabenn, a kapukon belül szép­ség és gyönyörűség. » « Egy szűk kis térre vetődtem, a mifelénk régebb divatos négyökrös szekér meg se tudna fordulni rajta; egyetlen fa, egyet­len fűszál nem zöldellt a sötét, vén falak között, az őszeleji szél vastagon felhor­dotta a házak lábánál a port és homokot. Gyári munkásnépség lakik itt, barátság­talan és züllött, akik idegen tájak­ról ve­rődnek itt össze, senki se kérdi, honnan jöttek és mi lesz velük. A porban gyere­kek játszottak, piszkos, de csinosarcú, négy-ötéves fiúcskák és leánykák koszo­mba fogózkodva, illedelmes óvodás san­zont énekelve cémah­angokon és közbe­­közbe kecsesen hajlongva. Csak­ egy mezítlábas kisfiucska nem vett részt a játékkoszorúban. Kirítt közülük a dacos, barátságtalan arcával, sovány kis mellét kifeszítette és csak úgy félvállról vetette a szót a többieknek, mikor őt is a játékba csalogatták. Egy kis ostort fono­­gatott rongyos zsinegekből és felcsillanó szemekkel pattogatott néha vele a sarkon álló, kordéba fogott álmos ló felé. __ Gyere már, te ostoba! — hívta a körből a legnagyobb fiú, a játék vezetője. __Nem megyek, mert ti lányokkal ját­szotok. Nem is vagytok igazi fiuk, nyava­lyások vagytok. És feléjük köpött. __Leblanc asszony! Leblanc asszony, a maga fia köpött!_, sipákolták a gyerekek árulkodva egy csontos, nyútt mosóné felé, aki a közeli kapualjban nagy termőben mosott. A mosóné kitekintett egy pillanatra a kapualjból, aztán csak hogy éppen eleget tegyen anyai kötelességének, megrázta az öklét a fiúcska felé: __Oh, te gazember, te gazember, majd összetöröm a csontodat, te, kutya! S aztán csak folytatta a mosását. Letelepedtem a tér sarkában egy kávé­főző három kis asztalkája közül az egyik­hez, arra gondolva, hogy itt egy kis kávé mellett órákig is megtűrik a vendéget. A kisfiú észrevett. Csak úgy,,egy villa­nással, a szeme sarkából. Aztán láttam, hogy nekem akar imponálni, ahogy az ostorával a lovat csipkedte, nagyokat kur­jantott hozzá s bátran megrángatta a le­lógó fejű ló üstökét. __Leblanc asszony, Leblanc asszony, a maga fia már megint a lovaknál van! — árulkodtak megint a gyerekek. De Leblanc asszony már csak reménytelenül legyin­tett az elvetemedett gyerek felé. Én az otthoni nyomorúságokra gondol­tam s felnéztem az alig kilátszó ég kékje felé, amelyen most odahaza már a költöző­madarak csapatai húznak. __ Djüh! djüh! __ paskolta a lovat a kisfiú. __Djüh, djüh!__ csúfolták a többi gyerekek. _ Halljátok? Úgy hajtja a lovat, hogy: djüh, djüh! Látszi, hogy kínai vagy, cigány vagy! A kisfiú csak feléjük legyintett az osto­rával, ostorheggyel csipkedte őket, majd, mikor a sivalkodó gyerekek port dobáltak feléje, nekiment ököllel, a gyerekek si­­kítva az én asztalom mögé menekültek, de ez csak paskolta őket tovább. Én csak hagytam, tetszett nekem a fiúcska elszánt, bátor szeme, a többiétől elütő lendület az indulatában. __ Leblanc asszony, jaj, Leblanc asz­szony!__sikítottak a gyerekek kétségbe­esetten. Már jött is a mosóné, elkeseredetten szitkozódva s a kötényébe törülve a szap­panhabos kezeit. Sikerült elcsípnie a fiacs­káját, aztán paskolni kezdte. __ Te, te, gazember, te, átkozott, te! Hogy pusztultál volna el a gyalázatos apáddal, mikor... Nesze, te büdös, kutya­fajta, te bodhe, nesze, te disznó! Annyira mellettem voltak, hogy nem állhattam már a büntetésnek ezt a tulsá­­gát, hát kivettem a kezéből a gyereket. __Na, szerencséd, te kutya, szerencséd, hogy most ez az úr megmentett, mert a csontodat is összetöröm, te!... Oh, hogy mennyi keserűségem van ezzel az elvete­medett gyerekkel! Mert olyan kutya ko­misz fajta, mint az apja, az a rablógyilkos népség! Látja, kérem, még a lovat is úgy hajtja, mint az apja, nem úgy, mint más gyerekek. Nem is tud ez a többivel ját­szani, ez az elrugaszkodott! A kisfiú csak állt dacosan, könnytele­­nül, ez már ugyancsak megszokhatta a verést, úgy láttam. __ De hát mért veri ilyen embertele­nül? Hiszen attól vadul el...__csitítot­tam. __Még hogy mért? Mert kutya a faj­tája, rablógyilkos! __Hát nem a maga gyereke? __Na, igen, én vagyok az anyja, hanem az apja! Az gazember volt, hogy veszett volna ott a rablógyilkos fajtájában! Hogy mért is kellett neki idejönni és engem ilyen bajba dönteni ezzel a gyerekkel! De neki kellett a gyerek! A gazember! __Hovávaló volt az ura? __A pokolba, odavaló! Idevetődött hetedhét országból, munkát keresni, mert­hogy a háború után otthon éhezni kellett. Hát veszett volna éhen! __Hát mért ment hozzá? __Mert elcsavarta a fejemet. Ahhoz ér­tett, a kutya. Nótázott, meg idegen tánco­kat tudott. S mikor halálosan el volt kese­redve, akkor is nótázott, a könnye folyt és táncolt, kész ördög volt, hát elcsavarta a fejemet. __Rossz ember volt? __Mint a pokol! Ha el volt keseredve, egy pohár bor is elég volt neki, vagy még az se, mindenkinek az arcába vágott, aki a nációját becsmérelte, egyszer kirúgott két tüzért a caféból, oh, hogy tudott ve­rekedni, a gazember! __Még mindig gyűlöli? __ Hát hogyne gyűlölném! Itthagyott engem ezzel a komisz gyerekkel a nyomo­rúságban, mit gondolt ő a jövőre. Csak rámnézett azzal az ördöngős, kemény te­kintetével, egyenesen a vesémig, aztán csak rám mosolyodott és megsodorta a bajuszát, mit bánta­m, aztán, alighogy meglett a gyerek, hát meghalt tüdővész. ns­ bz tartozom. Nehéz napokban többezer is bizonyságát artani annak, hogy indok áldoza­tokat hozni népem aa hazám érdekében. Be­­bennyitottam, hogy hazám és népem érdeké­ben sok mindenről le indok mondank .— Lemondottam baráti összeköttetésekről , véget vetettem szeretett fiam tévelygésé­­nek is. Ily körülmények között, azt hiszem jo­gomban ám feltételezni, hogy senki sem vonja kétségbe. Sietem egyetlen célja kötelességeim teljesítése, úgy, amint az egy királyhoz ülik. Dicsőséges nagybátyája, Románia első kirá­lyának hatalmas művét nem engedem meg­dönteni s könyörtelen szigorral minden esz­­közt fel fogok használni ahhoz, hogy Romá­nia is a dinasztia jövőjét biztosítsam és a konszolidációt fejlesszem. Meg vagyok győ­ződve arról, hogy ebben a törekvésemben minden jó román hazafi és elsősorban hű tanácsadóim, akik trónralépésem óta szünet­­lenül mellettem állanak, továbbra is támo­gatni fognak és falként fogják körülvenni trónomat, mindenütt érvényre juttatva ki­rályi elhatározásaim feltétlen tisztel­etben tar­­tását Amit elhatároztam és amit cselekedtem, azt a törvény szellemében a monarchia és az állam érdekében tettem."* A király levelét politikai körökben úgy kommentálják, hogy a király megmásíthatat­lan akaratának hangoztatásával Károly trón­örökös híveit akarja jobb belátásra bírni. A király levele mindennél fényesebb bizonyí­téka annak, hogy Ferdinánd király életében sohasem fogja megengedni, hogy Károly trónörökös trónöröklési jogait visszakapja. MMaansad 1936 december­­, szerda A népszövetség lehetetlenségét bírál-­­ták a francia külügyi vita szónokai Porta, nov. 30 (A Magyarság tudósítójától) A kamara tegnap éjjel megkezdte a kül­ügyi költségvetés tárgyalását és ma délelőtt és délután még mindig ezzel foglalkozott. Elsőnek a kommunista Cochin szólalt fel, aki keményen bírálta a népszövetséget, amely teljesen tehetetlennek bizonyult a háborúk megakadályozására, amire példa Marokkó, Szíria, vagy Kína. Élénken tiltakozott az ellen, hogy Franciaország részt vegyen a kan­toni kínai vörös kormány elleni angol büntető­­hadjáratban. Végül Szíria kiürítését követelte. Fontainer szocialista képviselő a francia nagyipar kínai fegyverszállítását kifogásolta, mire Briand közbeszólt, mondván, hogy ezek a szállítások a nemzetközi jogszokásnak meg­felelően folynak. Berihold (radikális) a tuniszi olasz törekvésekkel látja fenyegetett­ek Franciaország afrikai befolyását. Ma délelőtt Marcel Plaisant, a radikális baloldal képviselője kezdte meg a vitát, utána a szocialista Montet ismét a kínai kérdéssel foglalkozott, majd Soulier köztársasági demo­krata beszélt, aki megállapította, hogy a nép­­szövetségre alapított tollsoni politika meg­hiúsult. Soulier ezután a német kormánynak arról az akciójáról beszélt, amelyet Eupen és Malmedy városok visszaadása érdekében indított meg, Briand azonban közbevágott és kijelentette, hogy Németország a két város visszacsatolása érdekében sem Locarno előtt, sem utána nem tett kezdeményező lépéseket. A délutáni ülésen, a vita befejeztével Briand tartotta meg záró beszédét. Megállapította, hogy Olaszországot és Franciaországot sok­kal szorosabb baráti kapcsolatok fűzik egy­máshoz, semhogy a közelmúlt eseményei eze­ket a kapcsolatokat meglazíthatták volna. Ha Olaszország tényleg megsértette a francia nemzet érzékenységét, úgy teljes elégtételt is adott. Franciaország nem állja útját az olasz expanzív politikának és az olaszokat Fran­ciaországban mindenütt szeretettel fogadják. Ezután részletesen kifejtette álláspontját a német-francia viszony kérdésében. — Békét akarunk, — mondotta Briand, — tartós békéről csak akkor lehet szó, ha Né­metország és Franciaország megegyezik egy­mással. Ennek a békepolitikának alapjait a versaillesi szerződés veti meg. A Locarnóban és Thoiryban kezdeményezett kibékülési po­litikával kapcsolatban a külügyminiszter megállapította, hogy a jóakarat mindkét félnél megvan. Ily messzeható jelentőségű politikától azonban lehetetlen három hónap alatt messziről látható eredményeket várni. Briand élénk sajnálatát fejezte ki azon, hogy Stresemannak legutóbbi beszédét a francia sajtóban teljesen félremagyarázták. Briandot beszéde után a baloldali szárny Marie-csoport­ja kivételével valamennyi párt élénk ovációban részesítette. Amikor Briand elhagyta a szónoki emelvényt, Poincaré mi­niszterelnök kezet fogott vele. Olcsó Kalapvásárt rendeznek a szezonból visszamaradt gyönyörő víz és bársony női kalapjaimból 75 és 95.000 Koronától azonkívül legújabb selyem és egyéb modellújdonságok legolcsóbb árakon HgiCH Füs€39 Vámház­ körút 10. sz. Sanghaj eleste küszöbön áll London, november 30 (A Magyarság tudósítójától) A reggeli lapok hasábos cikkekben szá­molnak be a kínai polgárháború legújabb fejleményeiről, amelyek most már a Kínában élő külföldi állampolgárok életbiztonságát közvetlenül is veszélyeztetik. A helyzet Han­­kauban kritikusra fordult s az angolellenes propaganda óriási arányokat öltött. Han­­kauban mindössze öt angol ágyunaszád állo­­má­sozik s a hankaui angol konzul kérésére tegnap Sanghaiból két újabb ágyunaszádot indítottak útnak a hankemi angol kolónia vé­delmére. Két amerikai ágyunaszád szintén parancsot kapott, hogy induljon azonnal út­nak Hankauba. Az európai negyed teljesen körül van zárva s az európai lakosáig éh­ínséggel küzd. A kantoni csapatok offenzi­váj­a feltartóz­tathatatlanul halad előre. Sanghai elsete köz­vetlenül küszöbön áll s a sanghai-i főkor­­mányzó mindenütt elvesztette befolyását. Az uralma alatt álló délkínai tartományok egyre-másra pártolnak át a kantoni csapa­tokhoz. Vu-Csang­ban a megszálló kantoni csapatok rabolnak és fosztogatnak s az euró­pai negyedet sem kímélik. A pekingi kor­mány teljesen tehetetlenül szemléli az esemé­nyek alakulását s Csang-Cso-Lin csapatai még mindig nem állították helyre az össze­köttetést Szun-Csuan-Fang sanghai főkor­mányzó veszélyben forgó csapataival. A londoni tőzsdén a kínai papírokban teg­nap óriási áresések voltak. Hushi professzor a pekingi egyetem bölcsészeti karának ta­nára, aki jelenleg Birmingham­ban­­tartóz­kodik, londoni újságírók előtt úgy nyilatko­zott, hogy ma már egész Kína a szovjet be­folyása alá került. Az oroszok különböző en­gedményekkel és liberális politikájukkal fér­kőztek be a kínai nép bizalmába s az angol politika kudarcát az idézte elő, hogy Anglia szigorú rendszabályaival egyenesen a szovjet karjai közé hajtotta Kínát. A Daily News felszólítja a kormányt, hogy szakítson a katonai terror rendszerével s kezdjen egyezkedő tárgyalásokat a kant­ami kormánnyal, mielőtt még nem késő. A kínai vizeken jelenleg ötven angol cir­káló és 16 angol ágyúnaszád horgonyoz. Hankauban tegnap egy-egy század francia és angol tengerész katonaságot szállítottak partra.

Next