Magyarság, 1926. december (7. évfolyam, 273-298. szám)

1926-12-30 / 297. szám

10 * Balassa Imre: Nagy idők. Kivált a nagy­­háború óta, amióta élőbb lett az emberek tör­ténelemérzéke és kedvelt olvasmánnyá lett a történelem is és izgalmas olvasmánnyá lett annak a kornak a történelme, amelynek ma­gunk is szemtanúi voltunk, vagy legalább még élő szemtanukat hallottunk róla, azóta lett népszerűvé ez a műfaj, a regényes formában megírt történelem. Nem történetírás, hiszen tudva valótlan, költött szavakból és epizódok­ból rakja össze képeit, és nem is regény, mert célja nem szépirodalmi, hanem éppen a tör­ténelemé : a történelmileg érdekes anyagnak a regényírás könnyed eszközeivel való meg­­érzékeltetése, igazában történelem, a regény ostyájában simán elnyelhetőn. A mai kor egyik elég nagy, de kétségtelenül egyik leg­népszerűbb írója, Merezskovszkij, is főleg a világháború utáni idők ez ízlésbeli divatjának köszönheti mai rendkívüli népszerűségét. Ná­lunk ez írásműfajnak művelői közt a legjob­bak közé tartozik Balassa Imre, akinek nem­rég megjelent A magyar királytragédia című könyve után még sikeresebb, céljára találtabb stílusban sikerül magát kifejeznie ez új kor­­rajzában. IV. Károly király alakjáról s a ne­vével megsajduló sebekről szólva, még nehe­zebb is eligazodnia a mai tusakodó szenvedé­lyek között s a mai alakok rajzában, bizo­nyára sokszor volt lelkiismereti töprengése is, mig az igazság és méltányosság szavát becsü­letes kompromisszummal kiválogatta. Itt, Petőfi és kora alakjairól szólva, nem volt meg e nehézsége, talán Szendrey Júliának alakja. Jókaié, Kossuthé és Görgeyé az egyetlenek, akiket a király kérdés alakjaiként még meg­­megközelíthetne valami botránykrónika. Balas­­sát ízlésének nemessége föltétlenül megőrzi ez olcsófaju érdekesség keresésétől. Éles, újság­írásban edzett szeme nem látja e kor alakjai közé a hagyományos olcsó görögtüzet sem, ■ nagy időket átélt értelme, történetlátása és­­ szíve pedig mindig meg tudja találni a kor­­ távoliságába­ elrejtett emberit, a mai érzékkel­­ megérthetőt, a szerethetőt és elítélendőt. Apró­­ kis szintézisekben, mint ahogy a livinszi tör­ tr­ténetírók valótlan, de valószerű szónoklatokat­­ tudtak adni történelmi alakjaik szájába, Ba­ -­­lassa valószerű szavakból, költött kis epizódok-­­­ból rekonstruálja emberi képpé azt, amit a történelem, statisztika és egyéb tudományok­­ élettelen anyagul nyújtanának a mai érdek­lődőnek. Nem akar eszményíteni, mint az ed­digi Petőfi-novellák írói. Petőfinek és kor­­társainak legvalóságosabb, meztelen igazságig levetkőztetett alakja, a magunk emberi tulaj­donságaival való közvetlen megértés izgatja őt m­unkára. Nem teszi fölöslegessé sem a törté­nelmet, se a regényt, ami tárgyáról, eddig szólt s szólni fog. Sikerült a célja, műve tehát jó. Úgy érezzük, a legvalóbb Petőfi-képek egyikét s ama kor egyik leghűbb képét sike­rült nyújtania. A Petőfi katonaéletének képe, amellyel történetét kezdi, a Pilvax-jelenet, Jókaiék, a Szendrey-család képe teljes sike­­rnek, legföljebb talán Julia alakja iránt túl­­szigorú kissé. A márciusi kor, a forradalom, a háború jelenetei ugyanennyire életszerűek, Petőfi eltűnésének jelenetképe pedig meg­indító hangulatú záróképet rajzol. Minden mai­ érzékű embernek, Petőfire­ kereső diáknak, vagy rája emlékező öregnek kedves olvas­mánya lehet Balassa új könyve, amely a Vi­lágirodalom kiadásában jelent meg. * Rainer Mária Rilke meghalt. A modern európai líra egyik legnagyobb alakja ötven­egyéves korában Montreuxben, — ahol üdü­lés céljából tartózkodott — többheti betegség után elhunyt. Iliike annak a költői generá­ciónak volt egyetemes jelentőségű reprezen­tánsa, amelynek világnézetét a festői im­presszionizmus határozta meg. Költői pá­lyája a múlt év­századvégi képzőművészet két legjelentékenyebb egyéniségének, Worp­swede- nek és Hadin-nek — akinek titkára is volt és két megkapóan szép könyvben mu­tatta be kivételes művészetét — jegyében indult el. A képzőművészet hatásának köszön­hető, hogy Rilke elvont költői nyelve újra átizzik és különösen Isten-verseiben a közép­kori misztikusok áhitatos extázisának, fény­ben és színben gazdag vizionárius rajongásá­nak szuggesztív kifejezője lesz. Fokról-fokra emelkedik mind magasabb és magasabb ré­giókba az impresszionisztikus romanticizmus egekbe vezető lajtorjáján, befelé pedig lel­kében mindjobban elcsöndesedik, mindinkább megtisztultan vetíti ki verseibe világélmé­nyeit. Köteteinek száma sokkal több, sem­hogy méltató sorok kíséretében felsorakoz­tathatnák őket, a puszta cím pedig mit sem mond. Rilke ugyanúgy hiánytalan kifejezője volt a nagy szellemi kultúrával átitatott mai németségnek, mint Ady, — az övénél élete­­sebb, emberibb — lírája a lét nagy kérdései­vel vívódó magyarságnak. El nem múló ér­tékű alkotásai már régen megszerezték szá­mára a halhatatlanságot. * Nem adják ki az idei Greguss-jutalmat. A Kisfaludy Társaság Greguss-jutalmát min­den évben december 29-én, az alapítványt tevő házasságának évfordulóján hirdeti ki a társa­ság. E idén az utolsó hat év legkimagaslóbb festészeti alkotását illette a jutalom. A bi­zottság tagjai, Berzeviczy Albert elnöklete alatt Petrovics Elek, Lyka Károly, Négyesy László és Szász Károly, beható szemlét tar­tottak az utóbbi hat év festői alkotásai fe­lett. Munkájukban mint meghívo­tt szakértők Balla Ede és Réti István festőművészeik se­gédkezek. A Képzőművészeti Főiskola nem élt ajánlási jogával, a Képzőművészeti Tár­sulat pedig Dudits Andornak országos levél­tári falképét ajánlotta, Dudits azonban már régebben elnyerte volt a Grepuss-jutalmat. A bizottság nézete az volt, hogy van több je­les festőnk és ezeknek jeles művei, oly mű azonban,­­mely ellentmondás nélkül vala­mennyi ezen hat év alatt termett más művek fölébe emelhető volna, bajosan választható ki és egy műnek ily kiemelése és meg­jutal­­mazása különös sérelmet jelenthetne más, hasonló értékű művekre. Minthogy a jutalom nem egy pályára, hanem egy meghatározott műre szól, a bizottság a fentiek végiggondo­lása alapján azt javasolta, hogy a társaság a jutalmat — mely különben is csak névle­gessé olvadt a pénzügyi krízis folytán — ne adja ki. A társaság a javaslatot elfogadta- A részletes jelentést, mely egész utóbbi festé­szetünk ismertetése, a bizottság előadója, Petrovics Elek, a társaság január 5-i ülésén fogja felolvasni a Magyar Tudományos Aka­démia kistermében délután 5 órakor. * P. Pál Ödön: A bujdosó vagyon. Regény. Szent István-t­ársulat kiadása. P. Pál Ödön­nek a régi kisnemesi életből vett Tündérfa című regénye után érezhető fejlődését látjuk ebben az ugyancsak középosztálybeli környe­zetben lefolyó regényéből. A háború végefelé folyó időkbe bogozza meséjének kiinduló fona­lát, a rábcamelléki magyar földbe, aztán át­visz a nagy összeomlás és kommunizmus ide­jén, ezeket az emlékezetes időket mindig szemtül-szembe érzékeljük, vagy a színfalak mögött sejtjük benne. Megismerjük e regény világából a régi emlékekkel és új kultúrával gazdag Győrnek polgári társadalmát, a vagyo­nok eltolódásának, új vagyonok keletkezésének és régi tisztes eredetű vagyonok elenyésztének izgalmas, fájdalmas történeteit, egy kis társa­dalom és néhány magyar élet keretében a nagy magyar hanyatlás és ujjászületni akarás főbb történeti vonásait. Mély, tiszta vallásos és erkölcsi érzület vezeti az írót az elmondás­ban, itt-ott szimbólumszerűen csillannak meg elmondásában a­ szálak, de elbeszélésmódja enélkül is eleget éreztet. Érdeklődéssel várhat­juk a fiatal szerző ezutáni fejlődését is. Az Andrássy-úti Színház szilveszteri kabaréja a Royal Apollóban­ A legmulatságosabb Szilveszter kétségkívül a Royal­ Apollóban lesz, ahol az Andrássy-úti Szín­ház rendez éjféli kabarét. A legszenzációsabb bohózatok, vígjátékok és tréfák kerülnek színre, az A­­drássy-úti Szín­ház egész társulatának felléptével. Mérsékelt helyárak. Már csak néhány jegy kapható. Andrássy-úti Színház Premier szombaton! —­ Hatvany Lili víg­játéka. — Szőke Szakáll bohózata. — Lakatos László vígjátéka. — Tö­rök Leese parasztkomédiája. — Január 1-én, szombaton mutatja be új műso­rát az Andrássy-úti Színház, melynek rendkívüli eseményei: Hatvani Lili három képből álló uj vigjátéka: A csodálatos nagymama. Szőke Szakáll uj bohózata: Majd a Laposa. Török Rezső parasztkomédiája: Szerinte Sára! Lakatos László vigjátéka: A dok­tor úr alszik. Ifj. Béke­ffi István—Vadnai László bohózata: A brazíliai ültetvényes. Szinte kerül még Görög Lászlónak, egy nagy­­tehetségű fiatal írónak első színdarabja, a­ Sze­relmi levelező. A darabok főszerepeit: Ilosvai Bözsi, Kökény Ilona, Dajbukát Ilona, Vassary Piroska, Turay Ida, Hollós Ilona, Gárdonyi Vilma, Sándor Bös­­ke, Lukács Pál, Boross Géza, Békeffi, Bársony, Berczy, Ihász, Badó, Peti, Baló, Fekete és Hel­­tai játsszák. Főrendező: Bársony István. Zenei vezető: Ná­dor Mihály. A díszleteket Pán József tervezte. * Belvárosi Színház. Földes Imre: „Egy férj eladó!“ Csütörtök, péntek, szombat, vasárnap. * A Vigadó szilveszteri műsora a legszenzá­ciósabb! Jegyeit még ma váltsa meg Bárdnál. (Koncert.) JVgggss / JKacawj!­s ya emu*­ein Madame Sicksxakáll PALACE SZÍNHÁZ PALACE SZÍNHÁZ Újév délutáni előadás a Király Színházban Újév délutánján a Király Színházban mérsé­kelt helyárakkal Farkas Imre rendkívül nép­szerű daljátéka, A királyné rózsája kerül szinte legelsőrangú szereposztásban: Vaály Ilonával, Berky Lilivel, Halász Annával, Nádorral, Hal­­mayval, Latabárral, Szirmaival, Bubinyival és Gallaival a főszerepekben. Vasárnap délután ugyancsak mérsékelt hely­árakkal Kálmán Imre világhírű operettjét, „A cirkusz hercegnő'­­-t is­métlik meg szintén legelsőrangú szereposztásban. A Városi Színház szilveszteri és újévi előadásai Szilveszterkor 7 órakor Asszonykám (Honthy h­anna felléptével). Szilveszterkor fél 11 órakor A varázskeringő (Biller Irén felléptével). Újév napján délután Akácfavirág (mérsékelt helyárak). Újév napján este Asszonykám (Honthy Hanna felléptével). Vasárnap, január 2-án, délután Bob herceg (Biller Irén felléptével). Vasárnap, január 2-án, este Asszonykám (Honthy Hanna felléptével). * Ma, csütörtökön este, Lener Hubert ka­maraénekes énekli a Tannhäuser címszerepét a Városi Színházban. Rendes esti helyárak. * Rózsavölgyi hangversenyei: Waldbauer—Kerpely vonósnégyes jan. 3. Z. Sántha János (Bécs) dalestje jan. 4. félhat­ú Fosé vonósnégyes Beethoven-estje jan. 6. és S. Z. Stefániai Imre zongoraestje jan. 11. V. Színházak, orfeumok és filmszin­tázák mű­sora Színházak : ANDRÁSSY­ ÚTI SZÍNHÁZ (*14, 19). Műsor: A királyné papucsa (Honthy Hanna, Kiss Ferenc, Borcsa, Kabos); Fehér és Fe­kete; Feri bácsi jó útra tér; Pártközi bit­csuvacsora; Hetet harangoznak; Kökény, Ladó, Fekete magánszámai; Bék­effi konfe­rál. (Kezdete fél 9, vasár- és ünnepnap dél­után fél 4 órakor.) BELVÁROSI SZÍNHÁZ (3: 168) . Csütörtök: Egy férj eladó (először).. Péntek: Egy férj eladó. Szombat délután: Darázsfészek. Szombat este: Egy férj eladó.­­ Vasárnap délután: A vasáros. Vasárnap este: Egy férj eladó. FŐVÁROSI OPERETT SZÍNHÁZ (4, 9): Csütörtök: Uraim, csak egymásután ! Péntek: Uraim, csak egymásután! Péntek éjjel: Uraim, csak egymásután! Szombat délután: Uraim, csak egymásután! Szombat este: Uraim, csak egymásután! Vasárnap délután: Uraim, csak egymásután! Vasárnap este: Uraim, csak egymásután! KIRÁLY SZÍNHÁZ (3, 1/28). Csütörtök: Chopin. Péntek este: Chopin (kezdete 7 órakor). Péntek éjjel: Nagy szilveszteri kabaré (kez­dete éjjel negyed 12 órakor). Szombat délután: A királyné rózsája. Szombat este: Chopin. Vasárnap délután: A cirkuszhercegnő. Vasárnap este: Chopin. MAGYAR KIRÁLYI OPERAHÁZ (7) . Csütörtök: Hoffmann meséi (B. bérlet 13. sz. Pataky Kálmán vendégfelléptével). Péntek: A denevér (bérletszünet). , Szombat: Farsangi lakodalom '­bérletszünet). Vasárnap: A nürnbergi mesterdalnokok (bér­letszünet) . MAGYAR SZÍNHÁZ (3: 08) . Csütörtök: Az új földesúr (új betanulással). Péntek este: Játék a kastélyban. . Péntek éjjel: Játék a kastélyban (kezdete éj­jel 11 órakor). Szombat délután: Peer Gynt. Szombat este: Játék a kastélyban. Vasárnap délután: Sárga liliom. Vasárnap este: Játék a kastélyban. NEMZETI SZÍNHÁZ (3, 7). Csütörtök: Mohács (új betanulással először). Péntek: Szépasszony feleség. Szombat délután: Süt a nap. Szombat este: Az új rokon. Vasárnap délután: Ocskay brigadéros. V­­sárnap este: Szépasszony feleség. NEMZ. SZ. KAMARASZÍNHÁZA (V24, %8): Csütörtök: Az eszményi férj. Péntek: Váljunk el. Szombat délután: A szerelem órája. Szombat este: Nem lehessen tudni. Vasárnap délután: Váljunk el. Vasárnap este: Egy pohár víz. VÁROSI SZÍNHÁZ (3, %8) : Csütörtök: Tannhäuser (Lauer Hubert és Weingartner Félix vendégfelléptével). Péntek este: Asszonykám (kezdete 7 órakor). Péntek éjjel: Varázskeringő (kezdete fél 11 órakor). Szombat délután: Akácfavirág. Szombat este: Asszonykám. Vasárnap délután: Bob herceg. Vasárnap este: Asszonykám. VÍGSZÍNHÁZ (3, 08). Csütörtök délután: Most légy okos, Domokos (gyermekelőadás). Csütörtök este: A Noszty-fiú esete Tóth Ma­rival. Péntek: Nem nősülök. Szombat délután: Most légy okos, Domokos (gyermekelőadás). Szombat este: A Noszty-fiú esete Tóth Ma­rival. Vasárnap délután: Az alvó férj. Vasárnap este: Nem nősülök. Orfeumok. Kabarék, cirkuszok . ROYAL ORFEUM. Varieté-Kabaré. A zseniá­lis csimpánzok. — Zerkovitz Béla világhírű ope­rettje: Beppo. — A­ Julians, a nyújtó kirá­lyai. — A ti Fellow, a világ leghíresebb excen­trikus művészei, a Folk­s Bergére csillagai. — Solti, Szokolai, Dénes. Előadás kezdete: este 8 órakor. Minden vásár- és ünnepnap délután fél 4 órakor mérsékelt helyárakkal; minden szombat délután gyermekelőadás, fehér műsorral, eleső helyárakkal. TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD (Telefon: 65— 54) : Nagy Endre; Salamon Béla; Bertalan mint vendég; A vekker óra; Oh, pillangókisasszony; Autóbaleset; A kegyelmes úr állapota aggasztó­ Tagore Budapesten; Hódolat a karosszék előtt. Előadás kezdete este fél 9 órakor. Filmszínházak : BELVÁROSI MOZGÓ, IV., Irányi­ utca 2. szám. (Telefon: József 153—88) . A szentpéter­vári Kurír, Puskin „A postamester“ című novel­lája filmen 10 fejezetben. Főszereplő: Ivan Moskwin. Télapó, orosz mesekép 5 felvonásban. A főszerepekben a világhírű Stanislawsky-művé­­szek. Gaumont Híradó. Előadások kezdete: hét­köznapokon, piros terem: 5, 7, negyed 10, zöld terem: 6 és 8 órakor; vasár- és ünnepnapokon, piros terem: fél 4, fél 6, fél 8, fél 10, zöld te­rem: fél 5, fél 7, fél 9 órakor.­­ Szilveszter estéjén az utolsó előadás filmműsora keretében vidám kabaré fővárosi művészek, felléptével. A szilveszteresti előadások kezdete: zöld terem: 5, negyed 8, fél 10, piros terem: 6, 8, fél 11 óra­kor. FILMPALOTA, a keleti pá­lyaudvar­­mellett. (Telefon : József 43—37) . Fekete an­gyal, dráma 8 felvonásban. Főszereplő: Bánky Vilma és Ronald Colman. A tengeri farkas, Jack London regénye filmen 7 fejezetben. Híradók, Előadások kezdete: hétköznapokon 5, negyed 8, negyed 10, vasár- és ünnepnapokon fél 4, fél 6, fél 8, fél 10 órakor.­­ Szilveszterkor fél 10 órától: Somogyi Nusi, Rózsahegyi Kálmán, Ras­­kó Baba, Solti Hennik, Ladó Sándor stb. SZÍNHÁZ, VIII. kerület, Üllői-út és József-körút sa­rok. (Telefon: József 89— 88, József 95—84). Műsor: Fekete angyal, G. Fritzmaurice világattrakciója 8 felvonásban. Főszereplők: Bánky Vilma és Ronald Colman. Zigoto, mint boy, burleszk 3 felvonásban. Főszereplő: Zigoto. Buster és Tigi Hollywoodban, burleszk 2 felvonásban. Előadá­sok kezdete: szombaton és vasárnap fél 4, fél 6, fél 8, fél 10, hétköznapokon negyed 6, negyed 8, negyed 10 órakor. — Pénteken, Szilveszterkor ■ mozielőadás negyed 6, negyed 8, a kabaréelőadá­­s 11 órakor kezdődik. CAPITOL 1 1926 december 30, csötörfliK E­mber­i Me­­­mától kezdve láthatod a leg­szenzációsabb burleszkemet a Rosiat-poo Jóban és Csikóban Harold Hloyd I­ Zigoto háromfee­lvonásos hallat­lanul mulatságos burleszkje A példátlan sikerre való tekintettel egész héten át is Az izgalm­i és lá­vá­ny­osságok lillIViNfM — — (House Peters, Wanda Hawley)

Next