Magyarság, 1927. január (8. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-01 / 1. szám

2 áthatná, Sokam vagynak, de fedantotkmet vagyu nk. Sokzsa vsgyaok, Ak aMgonk ■egitettük almolut hstsieHthos azt, aki nincs velünk, és anélkül, hogy Mra«]y ígérettvel te «bvtevi «touwmdMi* kerülne, eDenünk használh&tja M • hatalmát. Frmeiaországban a monarchiata többség szavazta mg a k&ztársaságot, nem fog-e nálunk is valami hasonló történni? Legyünk résen. Ne engedjük meg, hogy minket az a szégyen érjen, hogy egyszerű, atarraméötSM ütőkártyák tegytak azsik kezében, akik velünk ellentétes poétikát fátylalnak. Sasgora kdtelesiszünk m* & asmt és dBmsS mmaM nmgvéttemi, immls mellé urakoztnk. Szdgora kötelességünk megakadályosoni, hogy százados viszály útjaira töpstjtk, immár a kitógttlan, szilárd törvényekben vali viántéria a belső békét és áldásos alkotómunkát lehetővé tenné. Elegen is vagyunkaz országban és na oresággyűlteben arra, hogy diadalt vívjunk ki Csak tacrtssek 5d te legyünk férfiak. Ha gyáva opportunizmus fog vezetni, nevetséges figurákká fogunk válni, akik feljárnánk a mease* €!3ami1kVK% vw» vSSwSBS, hagyják azokat. ■"■in I ,''.,iw)jpw^!i>iiim.>». mm ’V'V*" ~ *S A franciák óvják a magyar külpolitikát az olasz »sztréffihangoli««fél! Pád#, á®©e*»b«r M (A Magyarság tudósítójától) Az elmúlt esztendő az európai államok külpolitikájában két elhatározó eseményt produkált. Az egyik a német-francia közeledés, a másik az olasz-albán szerződés. Mindkettő valószínűvé teszi, hogy a jövő esztendőben a francia politika felszabadulva a francia-német ellentétek súlyától, fokozottabb figyelmet fog szentelni a Németország mögötti területek és így Magyarország külpolitikai törekvéseinek is. Az évfordulón egypár francia politikushoz fordultunk és kérdést intéztünk hozzájuk a legközelebbi magyar külpolitikai kialakulást illetőleg. Georges Reynold szenátor a francia külügyi bizottság előadója a következőkben válaszolt kérdésünkre: — Franciaországban a politikusok nagy része Sánk figyelemmel kíséri Magyarország fejlődését. A magyar királyság Középeurópában kétségtelenül nagyfontosságú helyet foglal el. Határainak össze- szorítása következtében jelenlegi területén úgyszólván alig van idegen nemzetiség, etnikai tekintetben tehát rendkívül össze-’ forrt és erőteljesen egységes, ami erejét kétségtelenül növeli Tagadhatatlan másrészt, hogy es & büszke, lovagim ét Mercian bátor faj egészen különös, teljesen egyéni fizonómiát mutat a középeurópai népek között. Ezek a jellemvonásai a múltban számos küzdelembe vitték és a jelenben nem egy gyanakvást vontak magukra. Pedig kétségtelen, hogy Magyarország közreműködése a béke munkájában — nem ahogy azt Génfben tapasztaltuk, — elengedhetetlenül szükséges a középeurópai államok nyugalmának érdekében. Magyarország igaz barátai tehát 19910-re és az azután következő évekre egy nyugalmat visszaszerzett ét virágai Magyarországot óhajtanak. Egyébként a legutóbbi események, úgy látszik, biztosítják ennek az óhajtásnak a beteljesülését és lehetővé teszik, hogy a kormány erőteljesen kezébe vegye az ország külpolitikájának vezetését ebben az irányban. Erre utal az elmúlt esztendő két, magyar szempontból igen jelentős, eseménye. A magyar szanálás eredményét dicsérik a fraskiók . Az egyik Magyarországnak pénzügyi helyreálllása, amely minden külpolitikai aktivitás előfeltétele volt, de ami lehetővé teszi, hogy szomszédaival a közgazdasági viszonyokat rendezze. Emlékszem arra az időre, mert éppen Magyarországon időztem, amikor a korona napról-napra sülyedt; az emberek kivétel nélkül mindnyájan elvesztették bizalmukat a nemzet pénzében te siettek azt idegen valutára hányszor fel se veszi, még ha keresztül megy is rajta. De ezt vigye el! S elébem tartott egy zacskót, felestek mindenféle sróffal, szeggel, meg vagdalt vasdarabbal. Titkos bámulattal szemléltem a félelmetes készletet, az öreg pedig kezdte megtölteni a puskáját. Egy gyufaskatulyát keresett elő, azt színig merítette puskaporral s bele a puskába. Lefojtotta papirossal. __ Szétveti a csövet, ha ilyen erősen lefojtja. __ figyelmeztettem. __ Tessék csak idebizni!__nyugtatott meg gőgösen. Akkor egy nagy marék vasszeget, srófol, egyebet a bele azt is a csőbe. — Na, szegény varjak! — gondoltam. Végül felporozta az öreg a „puskáját“, de annyi puskaporral, hogy elszörnyüködtem. — Még ma lőnöm kell vagy kettőt, — magyarázta az öreg a varjakra mutatva. — Hej, micsoda leves lesz belőlük! Vállára vette a puskát, köszönt, ment. __Hát aztán csak jöjjön be a puskaporért, __juttattam az eszébe. __Szerdán érte megyek, ha csakugyan ad az urfi. Sokáig néztem az öreg után, míg végre a töltés hajtása elnyelte. Újra felültem a Csinosra s lassan, elgondolkozva lovagoltam hazafelé. Alig értem le a töltésről, újra, mint valami ágyú: __Bumm! Megriadt a Csinos, én pedig hagytam, hogy kedvére száguldja végig alattam a mezőt, átváltani, amivel önkéntelenül is elősegítették a korona süllyedését. Egyébként a franciák is átélték a bizalmatlanságnak és elaléltságnak ezt a periódusát, habár kisebb mértékben is, csakhogy mi hamarosan tudatára ébredtünk egy hasonló krízis végzetes és különösen lélektanilag végzetes következményeire, amely minden népnél egyforma. Most azonban nem akarok párhuzamot vonni a két ország pénzügyi krízise között. Elég az hozzá, hogy Magyarország fölépült ebből a súlyos pénzügyi betegségből. A nagyhatalmak és népszövetség által neki nyújtott kölcsön egyúttal Magyarország iránti rokonszenv és bizalom jele is volt. A genfi intézménynek kötelessége volt megakadályozni, hogy az európai közösség egyik tagja pénzügyi zűrzavarba bukjék. Azonban a magyar szanálásban is igaznak bizonyult az a régi mondás: „Segíts magadon és az Isten is megsegít“, hiába segítettek volna a nagyhatalmak, ha Magyarország erős akarattal és energiával nem látott volna hozzá helyzetének szanálásához. — Az ilyen betegségnek gyógyítása mindig kínos, és sok károsodással jár, de a gyógyításhoz szükséges fegyelem, amit bizony gyakran nagyon fájdalmas elviviselni, sokkal többet ér, mint a szörnyű bukás, amely felé az ország haladt. Most, hogy Magyarország újra egészségtől duzzad( t), eredményesen megkezdheti a többi nemzeteknél a kereskedelmi tárgyalásokat és örömmel állapítjuk meg, hogy Franciaországgal csak legutóbb is mindkét félre kielégítő egyezményt kötött. A kereskedelmi egyezményeknek már csak azért is nagy fontosságot kell tulajdonítani, mert Európa jelenlegi viszonyai között a gazdasági érintkezések igen hathatósan segítik elő a népek közötti rokonszenv kifejlődését és megerősödését. — A francia közvélemény, mint a magyar vitalitásnak egy újabb jelét, ugyancsak örömmel üdvözli a Jugoszláviához való közeledést. Mi nagyon jól ismerjük azokat az okokat, amelyek eddig a két népet elválasztották egymástól. Az utódállamok gyanakvással néztek Magyarországra és féltek tőle, mert azt az államot látták benne, amely a Duna de-Mared Plnimnt képviselő, Franciaország képviselője a népszövetség mellett, a következőket mondotta: Az elmúlt esztendőnek külpolitikailag fontos eseménye volt az olasz-albán szerződés, amelyiket Albánia, úgyszólván, class prefektura- twatía sülyedt Azplass politika expanziójának egyik fontos tünete ez a szerződés, amely az olaszok tuniszi és Szíriai törekvései után most a Balkánon jelentkezik. Kétségtelen, hogy Olaszország csed katonai előnyökhöz jutott és látszólag megerősítette helyzetét, azonban csak látszólag, mert a szerződés olyan kelletlen visszahatást keltett az államok kancelláriáiban, hogy diplomáciádéig Olaszország helyzete nem nyert vele. Jugoszláviára és a szerződés életkérdést jelent és kétségtelenül közelebb hozta Jugoszláviát, Romániát és Franciaországot, másrészt általában a kisántant államokat. — Tudjuk, hogy Olaszomig igyekszik a maga számára megnyerni a magyar közvéleményt is, talán éppen ezért Franciaország nagy figyelemmel kiséri a magyar külpolitikán fejlődését. Franciaországban a magyar nép határozott rokonszenvnek örvend.Mindjárt a háború után a francia parlamentben megalakult a magyarbarát képviselők csoportja. Meg kell azonban állapítani, hogy a frank-ügy igen szmos meglepetéssel szolgált a francia közvéleménynek és ez ügy, sajnálatunkra, bizalmatlanságot vitt bele a magyar-francia barátságba. Ennek ellenére Franciaország nem akarja megvonni rokonszenvét a magyar néptől és hajlandó a frankügyet elfeledni. De éppen mert rokonszenvvel viseltetik a magyar nép iránt, kötelességének tartja őt mindenféle kalandos ábrándtól óvni és óvni kívánja őt bizonyos szirénhangoktól is, amelyek csal szavakkal illúziókba ringatják a magyarságot. Lehet, hogy olasz részről határrevíziónak lehetőségével kecsegtetni a magyarságot, ezek azonban szirénhangok, melyeket könnyű hirdetni, de igen nehéz megvalósítani és éppen ezért nagy veszélyt jelentenek Magyarországra. Franciaország nem ígéri ezt. Elismerjük, hogy a békeszerződés nem teremtett ideális helyzetet, d® dunai mmnarchiák népei közt nem lehet olyan megoldást találni, amey mindenkit kielégített volna. A magyarjugoszláv közeledést azonban Franciaország őszinte örömmel üdvözölte, mint azt az utat, amelyen Magyarország békés eszközökkel joggal keresheti és meg is találhatja jogos aspirációinak kielégítését. És ha Magyarország ezt az utat követni fogja, számíthat Franciaország támogatására. Francia Interem az olasz fear&te&g ellen Eugéne Lautier képviselő és a Bomme Libre főszerkesztője az alábbiakat mondotta : — A frankügy tárgyalása alkalmával Marienbadhban tartózkodtam és onnan kísértem azt figyelemmel, őszintén meg kell vallanom, hogy a francia gyűlöletnek kikitörései nagyon kellemetlenül leptek meg, mint a magyar nép régi barátját és ismerősét. — A francia politikusok nagy érdeklődéssel kísérik Magyarország külpolitikai fejlődését. Látjuk, hogy Magyarországon nagyon erős az olasz orientáció, amit kétségtelenül elősegít a mai magyar rendszer antiliberális felfogása. Magyarország nyilván azt hiszi, hogy az olasz orientációval belekapcsolódhatik egy nálánál erősebb külpolitikai faktorba és így érheti el céljait. Pedig Magyarország tudhatná, hogy bizonyos nagyhatalmak a kisebb államokat csak saját céljaikra használják fel és azután cserbenhagyják. Maga az Osztrák-Magyar monarchia is ezt a hibát követte el, amikor teljesen rábízta magát a német nagyhatalomra. Németország saját céljaira használta fel a monarchia erejét és azután teljesen mostohán bánt vala. Magyarországnak is különösen vigyáznia kell a különböző szirénhangokra. Európa békét akar és elég ereje lesz, hogy megakadályozzon mindenféle kalandert- Európa még beteg ás most Mbbodoxic, Anglia, Franciaország és Németország is békét akar erre a lábbadozási időszakra. Majd tíz év múlva talán elé lehet venni bizonyos kérdéseket, ás most a rokonraleszcencia állapotátma Európa nem tör extra-tourokat, amelyek a nehezen helyreállított európai gazdasági egyensúlyt megzavarhatják. Erre a politikára nagyszerű példát nyújtottak Németország és Franciaország. Hát nem nagyszerű eredménye az, hogy Németország önként lemondott mindenféle rivimsről és Franciaország Németország iránti bizalmatlansága elmúlik! Most már Franciaországban is őrültnek tartanák azt, aki a Rajna balpartját annektálni akarni, pedig pár évvel ezelőtt még meglehetős komolysággal beszéltek erről. Magyarországnak tehát nagy érdeke, hogy beleilleszkedjék ebbe a politikába. Éppen ezért Magyarország érdekében üdvözlöm a jugoszláv közeledés gondolatát. A két nép mentalitásában vannak érintkezési pontok, bár vannak a urákban kellemetlen emlékeik is, mint például a magyar agráriusoknak harca a szerb állatkivitel ellen. A szerb, miként a magyar, kitűnő katona, ami kétségtelenül külpolitikai váltárt jelent, azonkívül a szerb egyenes nép, akikre lehet számítani is. Ezek a szempontok mindenesetre azt mutatják, hogy Magyarország fölismerte a jugoszláv orientáció értékét és hogy ebben az irányban akarja kiépíteni külpolitikáját. A Magyarság közönségének objektív tájékoztatására készséggel közli három kiváló államférfiú nyilatkozatát... de tisztelettel pár szerény megjegyzést fűz hozzá. Megértjük azt, hogy a franciák politikai közvéleménye azt szeretné, ha Magyarország szépei belenyugodnék legyőzetésébe és nem zavarná a lábbadozó beteg kúráját Megértjük azt is, hogy a franciák szívesebben látnák, ha Magyarország inkább Jugoszlávia, mint Olaszország felé orientálódnék, mivel Franciaországot az olasz expanzió mindinkább nyugtalanítja. Eszerint méltányoljuk azt a tanácsot is, hogy ne engedjük magunkat szirénhangoktól elcsábíttatni. Ez valóban kitűnő tanács és kár, hogy bizonyos francia szirénhangok, a Millerand-féle kisérőlevél idejéből nálunk nagy tetszésre találtak. Valóban senki jobb újévi kívánságot nem küldhet a magyar nemzetnek, mint azt, aki azt kívánja, hogy rideg nemzeti öncélúság alapján intézze külpolitikájának sorsát. A szerkesztőség. A kincsére érdem&ISdöcio a magyar IrfBpoftfl&a Iráni d*»séj€b** mEáaei ítralssat tastete magának hástrattiwHL .16* mafs&sSalyaste ffitat annak fölismerésében, hogy * dúsai ATU-mok népei kist hatalma# közgazdasági #®o-Maritáa £8 fik«*., »melyet vsixe&M népnek érdafe# fölismerni. fe emídSn a két. wacág fölkmerte «ásnék a kögazdasági törvénynek a szükségszerűségét, mi ezt csak örömfátó üdvözölhették. A frnmtik a raasjyar-fageszJhrb&r&fkmé&mk •—■ VnuaatecHnte^^tiiMt »Svdfcví érdt&SS- dös mutatkozik a magyar nép és annakkifejlett sajátságos kultúrája iránt és ugyancsak növekvő érdeklődéssel fedezik M ennek a taagyw maikaKMlÉ s finnéi* aaepcskaedl való Mails voafeA tippm azért örülünk, hogi ha mt b nc válvő mkonsunvd esm tudjuk egyeztetni tűnd a másik rohov,ez a mvml mmtilyel Fm.turia~orm&g Jv.gasslériának tartóséi m Metis küzdelem eml&m folytán. Magyaromért nemzetközi helyzete igen fontosnak tetszik nekem, mint a 1eéfc® egyik «iasete, nagy he- Myást gyak««áhat a shm meáeneéjtenek történetét«. Középeurópa szivében ■igen nagy közgazdasági tevékenységre vtö* kúráivá te »agy samtepai játszik a dunai. áUwapé: ktekKksdte&hsn. .Azt njesszeszdő külsőben Franciaország növekvő érdeklődtesel fordul Magyarország jövendő külpolitikája felé. rsmirgliit f set) Leszállított áraim az újévi vásárra való tekintettel: 1 -1 lánga, masszivkaru bronzcsillár csiszolt fittroff burával az eddigi 600.000 helyett 350.OCO »I 8 lánga, masszivkaru fáklyás bronzcsillár S az eddigi 900.000 helyett.................... 850.IWO I 7 ífcajjma, faragott fa fáklyáscsillár az eddigi !! 850.000 helyett............................................... IOC.OOO , Selyemernyős éjéli szokrény-lámpa az eddigi 120.000 helyett .................................. 110.200 Kedvező fizetési feltételei... Vidékre fényképeket is küldünk. B&a«S©l8»sss*£5©8* Eirrt© Budapest, V. Opet-kulrus 5. Telefon: 146-04 .