Magyarság, 1927. február (8. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-06 / 29. szám

1927 február 6, vzsárnap WEmoEsmi iKbENETEK* tAJtKOZTATO^ «*“*'• UUmU , Mindenfajta kdr* ■euekSdAe (kivéve * eorsjegyekre vonatkozókat i ■ minien, a lap szellemi részét érdeklő közlemény. A kiadóhivatal elmére kBldendfii BlClzetéere, hirde- Mere, olmvéltoaisra vonatkozó közlések, eoreje»vokre vonatkozó kérdeztekildesek, jeligés levelek. Olyan kérdésekre, amelyek bizalmas természettek kivételesen levélben la vélaszolnak, ha a kérdezéskéó véaszbélyeget pontol. Névtelen levelekre nem válaszoltak, kéziratot nem adunk via My Friend Abroad. Kívánságokra közöltük a világlevelezési központtal (Dr. Sven V. Knudsen, 248 Boylston St. Boston, Mass.) a következők címeit: Ifj. Odorfer Károly, ifj. Sándorházi Lajos (Uszobor), Vitéz Béla (Sarkad), Császár Ferenc (Szolnok), Bodosi Mihály (Kaposvár), Szigeti Ervin (Barcs), Cseh Andor és Heigl László dr. címére külön levélben válaszoltunk, ugyanígy Dreguss Miklós címére. •— Egyelőre csak amerikai fiúval tudjuk az érdeklődőket összekötni. Aki másal, pl. német egyetemi hallgatóval akar levelezni, az más módon keressen címet, mert a My Friend Abroad-mozgalom csakis 12—18 ív között levő fiukat leveleztet. Aki nem akarja bevárni, amíg valamelyik amerikai fiú neki ír, az kérjen Knudsen dr.-tól egy The Open Road-számot ingyen (vagy fizessen elő rá évi két dollárért) és írjon az "ott közölt elmekre. Érdeklődő. Egy zsidó szellemmel szaturált irodalmi folyóirat a múltkoriban azt állította, hogy úgy Jackie Coogan, mint Charlie Chaplin zsidó származásúak. Egyik sem az. Mind a kettő született keresztény ember. Abban viszont igaza van, hogy az amerikai moziipar teljesen zsidó kézben van. F. S. E. Újévi üdvözlet. Nemes érzületből fakadó szavak, de nem eléggé művészi elrendezettségben. — B. Én értelek, Vizto, Keserűség, Búcsú. Van mindben figyelemreméltó, de nem üli meg mértékünket. — K. 10. L. Ifjuságomhoz. Kedves közvetlenség van benne, de legfeljebb szemelvényt lehetne közölni belőle, egészében nem elég jó. — L. E. Bánk bán. Nem elég hatásos csattanója. — R. F. A sírkövem. Nincsen már vágyam. Én futok. Sötét vizeken evezek. Vannak gondolatai, de terjengősen, gyönge tonnában fejezi ki. — L. V. Gémes kút. Technikája gyönge A többinek szintén. A gondolatuk nagyobbnak akar mutatkozni a valónál, de csak sejteti a gondolat helyét. — A pengő. Sajnáljuk, de ezt a mezőt az előbb járók már teljesen letarolták. — Köztisztviselő. A közszolgálati alkalmazottak illetményét 1925 július 1-től kezdve emelték utoljára. A tényleges és nyugdíjas közszolgálati alkalmazottak illetményeire és jogviszonyaira vonatkozó minden rendelkezés benne lesz. Javorniszky Jenő dr. „Köztisztviselők Könyve" című munkájában. A könyv 8 pengő 20 fillér beküldése mellett a „Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége“-nél V., Országház-tér 11. félem. 59. szám alatt rendelhető meg. Tudomásunk szerint a könyv február végén jelenik meg korlátozott példányszámban. Ha a könyvet meg akarja szerezni, akkor már most meg kell rendelnie a fenti cím alatt. —* Tenger. A hajókat csak kölcsönvették s kénytelenek voltak visszaadni, mert a magyar kormány még nem rendezte a hajóstársaságokkal szemben fennálló kötelezettségét. A hajókat ugyanis a trianoni szerződés értelmében elvették s azok árát a jóvátételi számlán Magyarország javára írták, fenntartva a hajóstársaságoknak azt a jogot, hogy a kárpótlást az államból követelhetik. Ezek az ügyek azonban még egyáltalán nincsenek elintézve, sőt még tisztázva sem. — M. R. A négy szobor, A tenger, Népdal, Kedves gondolat, Napsugár, stb. Jó műkedvelő színvonal, de a közölhetőség színvonalát nem ütik meg. — Elena. Megsemmisülök. Van benne őszinteség és természetesség, de ez még nem elég művészet. — G. A. Bpest A „Csokonai Lillájának emléktáblája" című cikk anyaga a esetiektől megszállott területről került hozzánk, ennélfogva nem felületes tudásról, hanem jóhiszemű tévedésről lehet csak szó Dunaalmással kapcsolatban. Törökszentmiklósi Magyarok. Kissé még nehézkes előadása. Szülei ige csakis ikesen használatos az egyes harmadik személyben: születik. — Géjé. Kinevezések előtt. Rövidebb és csattanósabb kellene. — V. R. Peng a kasza. Ezen igazán nem nevetni kellene, még keserűen se. — K. I. A statisztikai lap. Igaza van, csak nem irta meg jól. — K. J. Zsaluzsányi szerencséje, Csetényi kolbásza stb. Ezek nem váltak be. Érdekesebbeket kérünk s nem ennyire helyiérdeküeket. — K. N. A Szuhai malom stb. Nagyon ismertek. — T. S. (Szájról-szájra.) Válogatunk belőlük. — Többeknek. A mondásokhoz és szállóigékhez nem kieszelt történeteket kérünk, hanem hallott s a nép száján élő meséket. — Sz. L., Kaposvár. Köröskürül égő horizont. Bevált, közöljük. — Felvidéki. A kérdezett ügyben szíveskedjék közvetlenül Zólyomi Dezsőnél érdeklődni. Budapest, Üllői út 119. — Kétszer kis ezüst. Vitézzé avattatásnak a legénységi állományunknál a kitüntetések mértéke az aranyvagy a nagy ezüst vitézség érem. Kivételes esetben olyan egyének is felvehetők a vitézi rendbe, akik a vitézi mértéket megütő legmagasabb kitüntetést önhibájukon kívül el nem nyerhették, de a háborúban kétségtelenül kiválóan viselkedtek és a forradalmak alatt erősen nemzeti irányú ténykedéseiknek nyíltan kifejezést adtak, vagy az elszakított területeken elszánt hazafias magatartást tanúsítottak. — Eger. Ha 15 évnél hosszabb szolgálattal ment nyugdíjba, akkor az I. fizetési csoportban Budapesten 243 pengő 60 fillér, ha pedig 15 évnél rövidebb szolgálata van, akkor 146 pengő 16 fillér a februári lakbér. — B. K.-né, Vác. Fizetésének 90 százalékát kapja nyugdíjképpen. Poste restante. Csak főpostán levelezhet poste restante. A levelek csak teljes címre érkezhetnek. Kiváltásnál személyazonosságát igazolni kell. A továbbiakra nézve forduljon a m. kir. posta tudakozó irodájához. Városház utca 18. — Sz. J., Cegléd. Tisztviselői építési kölcsön iránti kérvényt a KANSz vezetőségéhez kell beadni. Országház-tér 11. (Földművelésügyi minisztérium.) Ugyanitt megkapja a szükséges felvilágosításokat. — H. A., Földeák. A fórumot a rendes szabályok szerint hárman vagy négyen játsszák. Előfordul, hogy ha négy játékos van, akkor is csak hárman játszanak, az osztó pedig pihen. A fórum ugyanis hármasban a legszebb. Négynél többen semmiesetre sem játszhatják, mert akkor már hazárdjáték lesz belőle. Ha öten vannak, akkor is csak négy játsszon, az osztó pedig pihenjen. Hogy az összes ütés, az összes piros, az összes filkók elfogásakor az összes játékosok fizetnek-e annak, aki elfogta az említetteket, vagy pedig az összefogó fizet-e az összes játékosoknak, az a játékosok előzetes megállapodásától függ. Éppúgy a játékosok megállapodásától függ, hogy az egyes ütésekért, pirosakért és filkójt kért ki és kinek és mennyit fizet. A játék mindenesetre úgy érdekesebb és éppen ezért a legtöbb helyen úgy játsszák, hogy az összefogó kap pénzt a többiektől. Ilyenkor az ütéseknél minden játékos annyi egységet fizet az összefogónak, ahány ütés van (hármasban tehát 10 egységet, négyesben 8 egységet). A pirosakért minden játékos 8 egységet fizet az összefogónak, mert 8 piros van, a filkóknál pedig minden játékos 10 egységet fizet az összefogónak, mert a 4 filkónak összértéke 10 egység. (Makk 1, zöld 2, tök 3, piros 4.) Hogy pedig mely összegek kerüljenek be a kasszába, az is mindig előzetes megállapodás dolga, de az általános szokás, hogy csak az el nem osztható összegek kerülnek a kasszába, amely aztán tényleg a fórumnyerőé. Z. D, berceli előfizető. A kérdezett könyvnek antiquáriumi értékét látatlanul megállapítani nem tudjuk. Ajánlja fel a keszthelyi vagy a magyaróvári gazdasági akadémiának, vagy a OMGE dohánytermesztési szakosztályának, Budapest, Köztelek utca 8. Ezek esetleg megvásárolják gyűjteményük számára. — I. A. A. Kertváros-akció egyelőre áll. Legközelebb a Magyarságban az akcióról írni fogunk, amelyben megtalálja ön is a választ azokra a kérdésekre, amelyeket hozzánk intézett. — Háziipar. Az Országos magyar háziipari szövetség címe: IV., Apponyi-tér 1. — T. Gy., Bála. A takarékbetéteket még eddig nem valorizálták, tehát nem követelheti annak pengőértékben való kifizetését. — L. A„ Magyaróvár. A trombózisról szóló cikkhez Bakay Lajos dr. egyetemi tanár, a II. számú sebészeti klinika igazgatója, VIII., Barossutca 25., szolgáltatta az adatokat. — Összetartás: ön azt a kérdést teszi fel nekünk, hogy milyen álláspontot foglalna el a Magyarság Bethlennel szemben, ha ő legitimista alapra helyezkednék. Kérdése túlságosan leegyszerűsíti a problémát. Bethlen személye egymagában semmit sem jelent, hanem a rendszer, amelyet megszemélyesít, a politikai vezető gondolat, amelynek kifejezést ad. Ezzel pedig eddig ellentétben állt a legitizmus. Ha Bethlen hozzánk csatlakozna, ez csak a legitimista eszmének igazságát dokumentálná. Hogy ebben az új alakulásban vezető szerepe volna-e, az más kérdés. — T .E. Kunszentmiklós. Az életbiztosítási kötvényeket még eddig nem valorizálták. Valószínűleg nemsokára sorra kerül ennek a kérdésnek törvényes rendezése. — Iparossegéd. Berliner Handwerkskammer, Berlin. — Egyetemista. Családi nevének kiigazítását kérte a belügyminisztérium V. ügyosztályától. Csatolni kell az eredeti anyakönyvi kivonatokat. A kérvényre 1 pengő 60 filléres okmánybélyeg kell, a mellékletekre darabonkint 16 filléres bélyeg és ezenkívül kell még valami illetményt is fizetni. — Egy vidéki előfizető. Az „Olajág" című lapot Tahitótfalun szerkesztik és a Baptista-nyomdában nyomják (Wesselényi- és Hársfa-utca sarok.) A Fehér-kereszt sorsjegyeket körülbelül egy félévvel ezelőtt kihúzták. SORSJEGYÜZENETEK. Többeknek. Sorsjegyhúzások: Trafikos, Dohánykisáros február 7., Községi március 31., Bethlen Gábor, Diák, Asszony, Repülő, Dollár húzását bizonytalan időre halasztották. Az itt felsorolt sorsjegyekre beérkezett kérdezősködéseket mindaddig nyilvántartjuk, amíg valamennyi sorsjegy minden húzáson részt nem vett, de az egyes húzásokat nyomban ellenőriztetjük. Választ csak akkor küldünk, ha a kérdezett sorsjegyek mindegyikének húzása megvolt, vagy valamelyik sorsjegy nyert. A fel nem sorolt sorsjegyek húzásait nem ellenőriztetjük, sem az osztály sorsjegyét, mert arról a főárusítók úgyis küldenek nyereményjegyzéket. Az osztálysorsjáték legközelebbi húzása: XVII. játék, 5. osztály február 8-től március 11-ig tart. — T. B. Mátészalka: 64892 Államsorsjegy nyert 100.000 koronát. Zs. J. Nyergesujfalu, V. I. Kistengelic, V. E. Nemesbutik. Szíveskedjék a sorsjegyek neveit és számait közölni, a húzás eredményét készséggel ellenőriztetjük. — Minden sorsjegy kapható és a nyeremények beválthatók Gödi Légmán dr.-né osztálysorsjegy főárusítárurl, Budapest, I. ker., Horthy Miklós ut 37. — Nem nyertek: E. A. Makó, B. L. Jánosháza, G. I. Budapest, G. F. Homokterenye, T. J. Kunhegyes, T. R. Pécs, K. B. Ilidasbonyhád, Szikla, Budapest, D. I. Sárrétudvari, V. V. Diósgyőr-Vasgyár, H. J. Pápa, Somlói asszony. A fővárosi sebésztársadalom egyik legkiválóbb alakja, nyilvános rendes professzor, beszél alábbiakban az olvasóhoz. * Valamikor egy francia regényt olvastam, melynek hőse, a híres orvos, menyasszonyával együtt menekül a végtelen sivatagon üldözői, arab utonállók elől. Futás közben a nő megsebesül s az író döbbenetes színekkel festi, hogyan vergődik az orvos, a vőlegény, aki meg tudta volna menteni szerelmesét, de nem volt keze ügyében semmiféle eszköz, amivel ezt megtehesse. Megfelelő sebészi műszer nélkül sok esetben a leggyakorlottabb kéz is tehetetlen. Milyen eszközök szükségesek ahhoz, hogy sikeres műtétet lehessen végezni, erre a kérdésre nem is olyan egyszerű a felelet. Igen nagy az eszközök száma, s ezek fejlődéséről, alkalmazásának módjairól mindmáig kötetek halmazát írták össze. Tökéletességük állandóan fokozódik, teljesedik, a technika csodálatos fejlődés-eredményeket tár elénk ezen a téren is. Az utóbbi években kerültek forgalomba a nem-rozsdásodó (Krupp-féle acélból) készült műszerek, amelyek huzamos ideig bírják el a legerősebb vegyi oldatok behatását, még a maró folyadékokét is. Erősen csalódnánk benne, ha azt hinnénk hogy a sebészi műszerekkel csak a legutóbbi századok ajándékozták meg az emberiséget. Számos adat bizonyítja, hogy a történelemelőtti idők népei szintén ismertek és használtak kezdetleges eszközöket. A kőkorszakból fenmaradt koponyák némelyikén annak rendjemódja szerinti, majdnem azt mondanám: szabályszerű lékelés nyomai látszanak, sőt megfigyelték nem egy ilyen leleten, hogy a csontszélek mentén „újonnan“ képződött csontfelrakódás alakult ki. Ez viszont kétségen felül amellett tanúskodik, hogy a műtétet a kőkorszak operáltja nem egyszer túlélte, hiszen efféle csonthegesedés kialakulásához hónapok kellenek. A régi népek körében sűrűn végeztekkoponya-lékelést, a szakértők szerint valószínűleg elmebajokat kívántak gyógyítani ezzel. (Talán, hogy az így készült nyíláson a „rossz szellem“ eltávozzék, tőle a szenvedő megmenekedjék.) Természetesen ezeket az eszközöket még kőből alakították ki; tűzkőből pattintották éppenúgy, mint a lándzsahegyet, a dárdavégeket. A jégkorszak végén valószínűen a rénszarvas csontjából is kivettek sebészi alkalmatosságot. Már egész műszertárral dolgoznak a babiloni orvosok, s a műszereket, fogókat, késeket, körfűrészeket bronzból csinálták. Ninive környékén sebészmesterséghez való szerszámot aránylag óriási mennyiségben ástak ki. Tudjuk, hogy a régi egyiptomiak is fel voltak szerelve mindenféle orvosi instrumentummal. Az ősrégi komomboi templom egyik fülkéjének falán domborműben egy orvosi műszerszekrény látható, melyben jól kivehetni a más-más célra szolgáló eszközöket. Bizonyítékok merültek fel arra nézve, hogy Ős-Amerika lakói ugyancsak rendkívül fejlet sebészi kultúrával rendelkeztek. Sebésztükön aloé kivonatba áztatott emberi hajszálakat fűztek keresztül s ezzel varrták össze a sebet. Az őshinduk már acélból dolgozzák ki érdekes orvosi szerszámaikat. Már kőmetszésre szolgáló eszközük van, amint ezt az Agur Yedában részletesen olvashatjuk. Az ó-görög orvosok atyja, Hippokrates egész garmada, meglehetősen bonyodalmas szerkezetű felszerelést ismertet. Nevezetes alkotmány a „Hippokrates padja“, melyen a töröttcsontú végtagot húzták ki, a csavarok segítségével. Különféle érvágó késeik voltak, köpülyözőik. Divatszámba ment a sebek kiégetése, gazdag változatossággal készültek erre a célra a sütővasak. Celsus és Galenus, a Krisztus utáni időkben sok sebészi eszközt írnak le, sebszondák, ollók forogtak akkor már az orvos kezében. A kilencedik században nagy hírnévre tesznek szert Európában az arab sebészek, boszorkányos ügyességükkel, szerszámjaikkal. Magyar földön is tudomást szereztek Abulkasim arab sebész működéséről, a jeles férfiú III. Abdlar-Rhaman kalifa orvosa volt. Abulkasim sebészeti könyvét latin fordításban az egyik Korvin-kódex tartalmazza, ugyanitt sebészi műszerek rajza is látható. Magától értődik, hogy az ezután következő időkből ránk maradt nem egy műszer, — csontfogó, fűrész, csiptető, stb. — amely már, lényegét tekintve, megegyezik mai névrokonával, legtöbbnyire azonban kiküszöbölte akkori alakjukat a rohanó fejlődés. A sok érnyomó-peletta, mely az erek kívülről való összenyomására szolgált, a rugóra szerkesztett érvágó- és véreresztő-szerkezetek ma bizony már nem használatosak. Az évszázadokon át annyira kedvelt köpülyező-edény, például nem is túlságos régen, egy-két évtized előtt új meggondolás alapján támadt fel, a Bier-féle szívóharang formájában. A ma használatban lévő sebészi műszerek külső kiképzését az az elv szabja meg, hogy azok elsősorban olyan anyagból készüljenek, amely anyag vízben huzamosabb ideig ártalom nélkül „főzhetők“, továbbá, hogy felszínük sima, nyelük és „működő“ részük egy darabból való legyen, — csak így lehetséges a szenny lerakódását (értve ezen mikroszkopikus mértékét a piszoknak, —s a vérnek, gennynek beszáradását megakadályozni.) Mellőzzük tehát ma már a fából, csontból, kaucsukból készült nyelű orvosi eszközt. Kivitelben is, amennyire tőle telik, egyszerűségre törekszik a műszerész. A Semmelweis—Pasteur —Lister-féle tanok alakították át a sebész műszertárát, hogy valamenyi darab mindenekelőtt alaposan és tökéletesen fertőtleníthető, „teris", tiszta legyen. (B) 29 A gyermekfogzás egyáltalában nem tekinthető betegségnek A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem fogászati klinikájának egyik osztályvezető-tanársegédje, Balogh Károly dr., írta az itt következő cikket. A modern orvostudomány egyik legnagyobb eredményének mondhatjuk azt, hogy igen sok betegséggel kapcsolatban sikerült általános elterjedt, téves fogalmakat, babonát tisztázni. Valamely betegség helyes értelmezése már csak azért is nagy jelentőségű, mert ezáltal megtaláljuk a védekezés lehetőségét. A baj megelőzését a kórral szembeni védekezést szolgáló ismeretekben rejlik legnagyobb erősségünk. Sajnálatosan tapasztaljuk mégis, hogy mindig akad néhány „betegség-féle" inkább, mint valódi betegség, melyről az általánosan elterjedt néphit szinte az ókor babonás felfogásával vélekedik. Talán egyik legmisztikusabb ilyen kérdés: a gyermek fogzása. A fogzást a gyermek életében mindig nagyjelentőségű eseménynek tekintik a szülők, de többnyire éppen nem az örvendetesnek mondható vegyes táplálkozás beköszönte miatt, hanem a félelemmel és rettegéssel társult aggodalomért, hogy beteg lesz a gyermek. A közhiedelem, — sajnos, — még mindig betegségnek tartja a fogzást és az ugyanazon időben esetleg fellépő betegségeket a fogzásnak tulajdonítja. A tejfogak áttörési helyét jelzi rendesen a fogkorona alapjának megfelelő kiemelkedés, kis kapocska a kemény ingen, mely lassanként elvékonyodik, míg végül az ing szövetei széthúzódnak és a fog koronája előbuvik. Ilyenkor a szájnyálelválasztás is bővebb szokott lenni. Hogy a tejfogak feltörekvése az előbb említett igen egyszerű élettani fejlődés természetes folyamataként értelmezendő, az ma nem lehet vitás. A szájnyálkahártya-gyulladások, melyek a fogzással egyidőben támadhatnak, mert elterjedt téves nézet az, hogy könnyebben fogzik a gyermek, ha az ínyét elvékonyítjuk, miért is a szülők vagy hozzátartozóik azt a helyet, ahol, véleményük szerint, a fognak elő kell törnie, sokszor ujjal vagy rongydarabkákkal dörzsölgetik. Természetesen, az így feldörzsölt inyen gyulladást okoznak, mire a gyermek is nyugtalan lesz, táplálkozásán zavar támad, gyakran sír és így előáll az úgynevezett fogzási betegség. Hogy mind a mai napig tájékozatlan állítások egész sorával igyekeztek bizonyítani az okozati összefüggést a fogzástól teljesen különálló, de azzal időbelikig összeeső megbetegedések közt, annak magyarázatát főleg régi, elavult orvosi megfigyelésekben találjuk. Az orvosi spekuláció ugyanis minden időben igyekezett a fogzással egyidőben támadó betegségek okául a fogzást említeni. Ha elgondoljuk, hogy a zsenge gyermekkor éppen ezen idejében — a 6—24 hónapos korban — mily sok a speciális gyermekbetegségek száma (lázas, fertőző, emésztőszervi bántalmak stb.), akkor fantasztikus vélekedésnek kell tartanunk azt, mely e bajoknak eredetét egy tisztára élettani folyamatban, a fogzásban keresi. Azt mondhatjuk tehát, hogy a fogzásom sem általános megbetegedések, sem helyi, szájban megjelenő gyulladásos bántalmak öszszefüggésbe nem hozhatók. Túlzottnak és elavultnak tartjuk azt, hogy általános megbetegedéseket, mint például légzőszervi, emésztőszervi vagy bármily más, egyidőben támadó bántalmakat fogzással kapcsolatban emlegessenek. Ha a fogzással egyidejűleg valamely betegségre van gyanúnk, ajánlatos, hogy idejében orvosi segítséget vegyünk igénybe. A fogzást tehát az élettani fejlődés természetes folyamatának kell tekintenünk.