Magyarság, 1927. március (8. évfolyam, 48-73. szám)

1927-03-15 / 60. szám

1927 március 15. kedd MUSKAN­Sift Sokmilliárdos MieMi­llépés tek­ént a főváros lakásépítkezéseinél is A Széchenyi-fürdő ügye szóba került ma a közigazgatási bizottság ülésén is, ahol Platthy György nyomatékosan felhívta a fő­város vezetőinek figyelmét arra, hogy óvato­sak legyenek a most folyamatban levő kis­lakások építésénél, nehogy hasonló esetek forduljanak elő, mint a Széchenyi-fürdőnél. Rámutatott arra, hogy a főváros 1910—12- ben is építtetett kislakásokat, s az ügyosztá­lyok már akkor sem bírták azt a nagy mun­kát, amely az ellenőrzéssel jár. Azok a mű­szaki erők, amelyekkel a főváros most akarja elvégeztetni az ellenőrzést, aligha tudják ezt elvégezni s már most arra kéri a polgármes­tert, hogy tegyen különleges intézkedéseket. — A törvényhatósági bizottság — mondotta Platthy György — hajlandó minden áldoza­tot meghozni, mert el akarja kerülni azt, hogy ilyen adminisztratív ügyek miatt az autonómia ellen intézzenek támadást. Baracs Marcel dr. azt hangsúlyozta, hogy a közgyűlés valamennyi pártja teljes egy­értelműséggel kész arra, hogy megtorolja a sérelmeket. Hangsúlyozta azonban azt, hogy a főváros tisztviselőkara mindig híven is be­csületesen teljesítette feladatát, szükséges te­hát, hogy a vizsgálatot gyorsan folytassák le, hogy, aki mulasztást követett el, bűnhőd­jék, aki pedig nem hibás, annak teljes elég­tételt adjanak. Sipőcz Jenő dr. polgármester hálásan meg­köszönte a tisztviselői kar iránti elismerést, ami pedig a dolgok érdemét illeti, elmon­dotta, hogy a szigorú vizsgálatok még folya­matban vannak. Két dolgot kell megállapí­tani, először azt, hogy a műszaki osztályok szervezése megfelel-e a modern követelmé­nyeknek — és sajnos, eziránt a tanácsnak is némi kételyei vannak, mert a súlyos létszám­­csökkentés miatt az adminisztráció óriási ne­hézségekkel kü­zd. Másodszor megállapítják a vizsgálat során azt, hogy kik felelősek a hi­bákért és e tekintetben levonják a legmesz­­szebbmenő konzekvenciákat. Határozottan érzi a tanács azt, hogy a műszaki sze­mélyzetet ki kell hogy egészítse és a kislaká­sok ellenőrzésére három műszaki bizottságot alakítanak. A pártok­ meg akarják védeni az autonómiát Az a bizottság, amelyet a belügyminiszter küldött ki a Széchenyi-fürdő építésének meg­vizsgálására, vasárnap is folytatta a vizsgá­latot. Papanek Ernő dr. pénzügyi szakértő vezetésével kint a helyszínen tartottak, be­ható vizsgálatot, kihallgatták Francsek Imre építészt és Dörre Endre ellenőrző főmérnö­köt. Ez a bizottság ma még aktákat tanul­mányoz és legközelebbi ülését szerdán tartja. Ezt a vizsgálatot tehát még nem fejezték be s ugyanakkor olyan hírek terjedtek el, hogy a főpolgármester az ügyészségnél akar je­lentést tenni a Széchenyi-fürdő ügye miatt, hogy maga a bizottság tisztázza a gyanús pontokat. E lépéssel szemben Szabó Imre dr. tisztifőügyésznek határozott aggályai vannak, mert a tiszti főügyész szerint ilyen feljelentéshez a közgyűlés felhatalmazása szükséges. Mikor a pártok vezetői az ügynek ilyetén való fordulatáról értesültek, kijelentették, hogy ilyen irányban őket senki sem kérdezte meg, ilyenre senki nem kért felhatalmazást tőlük, de nem is kérhet, mert az autonómus elég erős arra, hogy önmaga is rendet teremt­sen a maga portáján. Egyik kőnyomatos ér­tesülése szerint a szociáldemokrata párt ve­zetősége kedden délután tárgyalja ennek az ügynek legutóbbi fejleményét, mert a szo­cialisták úgy látják, hogy ezt az ügyet már nemcsak a főváros műszaki adminisztrációjá­nak ügyeként állítják be, hanem ezen messze­­túlmenőleg bizonyos oldalról politikumot is vittek bele, mégpedig nyilvánvalóan olyan tendenciával, hogy az ügyből tőkét kovácsol­janak az autonómia ellen. A párt ezért szük­ségesnek látja az ügyet ebből a szempontból is megvizsgálni és állást fog foglalni. Hasonló felfogás érvényesül a keresztény községi pártban is, ahol ugyancsak kedden délután a pártértekezleten ismertetik az ügy legújabb fordulatát. Maga a főpolgármester pedig szerdán déli egy órára értekezletre hívta meg a pártok vezetőit, amelyen meg­beszéli velük a követendő eljárást. Él Scott­­Milio nem ínyenc-csemege, de nem is gyötre­­lem, ellenben kiváló orvostanárok által is elismert legjobb csukamájolaj, a gyerme­kek éltető eleme. Hiszen, amikor az első felesége meghalt, tekintetes asszonyom, az én Korsós Zsi­gám maga fogta le a szemét... A miskei temetőben a vadrózsabokor is azóta sok­szor kiviritett a sirján... __Azért vagyok itt, mert te mán innét élve soha ki nem találnál... Nem érdem­ied ugyan tőlem, mégis elvezetlek, amig a helyes nyomra rá nem találsz!__szólt az imbolygó fehérség, s megindult Zsigám előtt. Csodálatosképpen világosodni kez­dett előttük... Amint mentek, mendegél­tek és Zsiga felismerte__az erdőn — az igazi gyalogcsapást, az ő első volt felesége, Simon Márta, még hozzáhajolt és borzongó arcát__megcsókolta ... Mire Zsiga fel­nyitotta rémülettől lecsukódott szemét, halott felesége már nem volt sehol!... Tekintetes asszonyom, mintegy fehér­­felleg, csak szétfoszlott az erdőszélen ... __ Ő! Ó!... A volhiniai mocsársírból feltűnni én is sokszor látom nehéz álmaim­ban az én kisebbik jó fiamat! Nagyon hideg volt a Márta csókja!! — Az én boldogult férjem sokszor elmondo­gatta! _ Mesélt tovább elrévedezőn, rej­telmeket ígérő, elfátylozott hangon a vas­­tagszemöldökű parasztasszony... Kint a hideg, fekete őszi éjszakában, a réthegy­­alji kis magyar faluban, egyszerre csak __minden átmenet nélkül — lélekrezdítő bánatos vonyitás harsant... A kutyák adták át szájról-szájra e kísérteties meló­diát. A szoba sötét sarkában élesen meg­roppant valami öreg bútordarab. Szo­morú, hideg esőcseppek csapódtak a há­­tulsó ablakhoz... Az ajtófél melletti ár­nyékba borult padról idő múltán reszkető hangon megszólalt a vén, vert talján­­orszegi huszár: Csikós Bálint mindenes: _ Hát, a szegény György urfiék ugyan hogy vannak most ott a Doberdón?! Nagy István bírói útra terelte a Zsombor-ügyet Megírtuk a legutóbbi közgyűléssel kapcso­latban, hogy a közgyűlésen Gál Jenő, a Zsom­bor-ügy ismertetése során egy zsűri jegyző­könyvét olvasta föl s ebben a jegyzőkönyvben Buzáth János dr. alpolgármester állítólag olyan kitételeket használt volna, hogy Nagy István „Zsomborral egy cég, össze voltak stimmelve és terrorizálták az osztályokat“. E kitételek tisztázása miatt Nagy István ügy­védje, Liszka Árpád dr. útján, feljelentést tett a bíróságon, Solthy Lajos tanácsnok pedig szerdára összehívta azt az albizottságot, amelyről a jegyzőkönyvben szó volt s a ta­nácsnok az osztályok terrorizálása miatt is szükségesnek tartja azt, hogy a tisztviselők szempontjából is tisztázzák ezt az ügyet. A hiteltúllépés ügyével az Egységes Pol­gári Párt ma este foglalkozott, Kozma Jenő dr. elnöklésével s az értekezleten felhívták az építési albizottság tagjait, hogy mondjanak le ebbeli minőségükről. A tagok fel is ajánlják lemondásukat, de az értekezlet úgy határozott, hogy e tekintetben a párt elnöksége folytas­son megbeszélést a többi párttal, hogy a le­mondás egyetemleges legyen. Addig nem is fogadták el a lemondásokat. Iffletött Mrini vásárolna, 6 tekintse meg a kirakataimban feltöntetett árakat, melyek mellett hónapi Myészinia hiteit nyújtok! m m férfi ec női tani nol felttttok, férfi »h­tm­vttfc, térfi* és kW bgMcafefitok, férfi és n«i fe.fi Mnwmttí* mértek ur a is. — «Semmi ® kabétek.­­ A mtol én francia rJsploA HiSretek. — Crep de CMne, emi georgette, Japonalse, ayersselyme»! ebédié- ét fHtésnr.«»yegeb,­­sc*l«és* takarék, fttgflSnyBk, paplanon. rtSV-l térítők, lesi-és jinaotnlsnak. »lfr,n és xefir, pt­plinek és durnssstárak, rnhsiássnak és mindenféle mosóérak. Cégem hintene garantálja a­­6 is pontos kiszolgálást ! Havas László­ :vidékre m­intá- Gudszfjesi, VI . Vázla at ! V­I­at küldök! Westernt­hán. Telefon: 1. 79—741 férőd! ideges, túlfeszített szellemi vagy testi munkát végző emberek kötelessége, hogy szervezetük működésének egyensúlyát biztosítsák! Az orvostudomány megállapí­totta, hogy a leggazdagabb táplálkozás mellett is elve­szítheti a szervezet munkabírását, tetterejét, rugalmas­ságát ha nem viszünk a szervezetbe elegendő vitamint, még­pedig nyers állapotban,mert a főzés rendszerint el­pusztítja, de legalább is erősen csökkenti a vitaminhatást Apnea vi­taminfápszer­szletes, jóízű csoko­ádéban tartalmazza a szükséges vitamino­kat, melyek az idegrendszert erősítik, a vért szaporítják, a közérzetet élénkítik és a szervezet működését szabályozzák. Arnea vitamIntáptzer mindenütt kapható- Egy doboz ára CSO­P. Aki még nem ismeri, kérdezde meg se orvosét Hatvanhárom m­iliiárddal többe bérülnek a főváros kislakásos házai? A Széchenyi-fürdő ügyével kapcsolatban most szőnyegre kerülnek a főváros eddigi építkezései is, amelyekről hol itt, hol ott, mel­lékmondatokban szó volt már és többen hivat­koztak arra, hogy ezeknél is nagyfokú hitel­­túllépések történtek. Mint ismeretes, a fővá­ros húszmilliárd koronát irányzott elő a Mes­ter-utcai és más bérházak építésére, azután pedig százmilliárdot utalt ki erre a költségve­tés. Ebből az összegből emelték a Csend-ut­cán, a Budaörsi-úton, a Váci-út és a Mura­utca sarkán, a Váci-út és a Gyöngyösi-út sar­kán, a Dandár-utcán, a Simor-utcán, a Vil­lám-utcán, továbbá az Üllői-út és Ceglédi-út keresztezésénél a kislakásos bérházakat, ame­lyekbe a lakók már be is költöztek. Az ellen­őrzést a tanács középítési ügyosztálya végezte, a munkálatokat nyilvános árlejtés útján ad­ták ki és az eddig kifizetett számlákból meg­állapítható, hogy az eredetileg 120 milliárd koronára kontemplált összeg ma már mintegy 183 milliárd koronával szerepel, tehát 40—45 százalékos hiteltúllépés történt s a végleges el­számolások ma még nincsenek is meg. A nyilvánosság tudomása szerint ezekről a hiteltúllépésekről eddig még semmiféle hiva­talos fórum előtt nem számoltak be és arról sem tud senki, hogy ezekre az összegekre fel­hatalmazást kértek volna. Az autonómiának egyetlen felelős szerve sem hagyta jóvá sem előzetesen, sem utólagosan ezeket a túlfizeté­seket és itt ismét jelentkezik annak a rend­szernek az átka, amely eddig az építéseknél volt a városházán, hogy tudnillik az építke­zésekre előzetesen mindig csak kereteket álla­pítottak meg és bevett szokássá vált a pót­munka és a hiteltttlépés. De nemcsak ezeknél az építkezéseknél, ha­nem másoknál is fordulnak elő ilyen rend­szertelenségek, úgy, hogy most gyökeresen meg kell változtatni az egész rendszert és éppen e rendszer hibái voltak azok, amelyek szinte döntő momentumként szerepeltek a leg­utóbbi kislakások építkezésénél, amikor pél­dául maga Wolff Károly a legerélyesebben követelte, hogy ne maga a főváros építkezzék, hanem fix áron, erősen megkötött szerződés­ben adja ki az építkezéseket vállalkozóknak. A Magyarság előre megmondta, hogy a Sípc­senyi-fürdő építkezése ráfizetéssel fog végződni A Széchenyi-fürdő építésének botránya most már hetek óta foglalkoztatja a közvéle­ményt. A horribilis mértékű túlfizetés okairól meglehetősen eltérőek a vélemények, abban azonban minden fórum megegyezik, hogy a főváros illetékes tényezőit nagymérvű gondat­lanságért és az előrelátás hiányáért terheli súlyos felelősség. A főváros illetékes építés­­vezetői nem tudták előre áttekinteni a várható fejleményeket, ami pedig éppenséggel nem volt lehetetlen feladat. Ezt legeklatánsabban bizonyítja az, hogy egyrészt a Magyarság, másrészt Petrovácz Gyula nemzetgyűlési kép­viselő és fővárosi bizottsági tag már jóelőre azon a véleményen voltak, hogy az építkezés­nek csak a most bekövetkezett, vagy ahhoz hasonló botrányos vége lehet. A Magyarság már 1926 október 16-iki és november 10-iki számaiban foglalkozott a Széchenyi-fürdő épí­tésének ügyével és mindkét alkalommal erő­teljesen hangsúlyozta, hogy a munka költsé­geinek fedezésére az előirányzott összegek nem lesznek elegendőek és a munka feltétle­nül horribilis több kiadással fog járni. A Ma­gyarság 1926 október 16-iki számában nyoma­tékosan leszögeztük azt a véleményünket, hogy a főváros az építkezésekre súlyosan rá fog fizetni; ezeket az aggodalmainkat már a leg­közelebbi hetekben igazolva láttuk és novem­ber 10-iki számunkban a következőket írtuk: — Aggodalmaink alaposságát az esemé­nyek már igen rövid idő alatt igazolták. Alig kezdték meg ugyanis az építkezés föld­­munkálatait, már a legkülönbözőbb kompli­kációk következtek be, amelyek mind arra irányultak, hogy az építkezés költségeit emeljék. Már néhány heti munka után jelen­tették a főváros Széchenyi-fürdőügyi bizott­ságának, hogy az alapozásnál előre nem lá­tott különös nehézségek támadtak, amelyek­nek következtében új rendszerű, az eredetileg tervezettnél jóval drágább alapozásra lesz szükség. Ezek a nehézségek abból állnak, hogy a Széchenyi-fürdő építkezésénél a vál­lalkozók a helyszínen homokot találtak, ame­lyet azután az építkezés céljaira kibányász­tak és az így támadt üreget mindenféle tör­melékkel feltöltöttek. Ezzel a feltöltött terü­lettel határos egy másik földdarab, amely régebben a városligeti tóhoz tartozott és amelyet a földalatti vasút építésének idején töltöttek fel, ugyancsak laza törmelékkel. Ezek a részek a tervezett épület súlyát nem bírják el, az építésvezetőség tehát oly irányú javaslatot tett, hogy az egész uszoda terüle­tére készítsenek körülbelül két méter vastag­ságú vasbetontalpat.­­ A Széchenyi-fük­dók igazgatósági tagjai, köztük Petrovácz Gyula nemzetgyűlési kép­viselő, aki maga is mérnök és elismert tekin­télyű szakember, és több más szakember ki­szálltak a helyszínére, hogy személyesen győ­ződjenek meg a helyzetről. Itt azután meg­állapították, hogy a kérdéses feltöltött ré­szek alig teszik ki egytized részét az építke­­zés területének. Petrovácz Gyula ezért a Szé­chenyi-fürdőbizottságnak azt javasolta, hogy csupán ezekre a részekre készíttessenek vas­betonalapot, különösen éles hangon kifogá­solta azonban Petrovácz a Walla-cégnek a vasbetonalapozásra benyújtott ajánlatát. Walláék ugyanis eredeti ajánlatukban már ajánlatot tettek betonmunkákra is és ebben a 180 kiogrammos betonmunka kivitelére köbméterenként 307.000 koronáért vállalkoz­tak, ezzel szemben az újonnan tervezett vas­betontalp köbméterjére, amelyhez egyébként nem 180, hanem 300 kilogram cementre van szükség, 650.000 koronás ajánlatot tettek. Míg tehát az eredeti ajánlat kétségkívül ir­reálisan olcsó, mert az ott megadott ár alig fedezi a felhasznált anyagot, a cement, a kavics és a homok költségeit, addig most, amikor a cég a megbízást már elnyerte és versenyen kívül áll a munkánál, magas árat kér a fővárostól.­­ Élesen kifogásolta azonban Petrovácz a főváros szakembereinek eljárását is az ügy­ben, amint ugyanis kifejtette, a főváros mű­szaki embereinek már a pályázat kiírása előtt próbagödrök ásásával meg kellett volna győ­­ződniök arról, hogy milyen összetételű az épí­tésre kiszemelt terület talaja és ennek meg­felelően kellett volna kiírni a pályázatot. A mostani eljárással azután a Walla-cég rend­kí­vüli szerencsés és előnyös helyzetbe került, olcsó ajánlatával megkapott egy munkát, amely most egyáltalán nem kerül kivitelre, hanem helyette egészen más munkát kell vé­geznie, amiért azután a cég igen magas árat kapna a fővárostól. Petrovácz ezért vizsgálat elrendelését kérte Francsek Imre tervező mű­építész és Végh Gyula műszaki főtanácsos, építési ellenőr ellen. Egyúttal indítványozta, hogy a bizottság mindenképpen kényszerítse a Walla-céget eredeti ajánlatának betartására. Véleménye szerint a Walla-cégnek a beton­­építésekre tett eredeti ajánlata alapján kell a munkát elvégeznie, vagy pedig, miután most nagyobb mennyiségű cementet kell felhasz­nálnia, a cementkülönbözetet a főváros termé­szetben bocsássa az építő cég rendelkezésére. s Könnyű, járású, takarékos és biztos üzemű, nagy­teljesítményű tépk­­­éscserecsirták, hel­aermiillfák és emelt táglanyári gépek raktárról olcsó Árak mellett aronnal szállíthatók. Budapest Salaótak­ént Gépg­yár és Vasöntő K.-T. Budapest, VI., Aréna­ út 128. szám­

Next