Magyarság, 1927. április (8. évfolyam, 79-97. szám)
1927-04-01 / 74. szám
1927 Április péntek szaka elkövetkezett, a középosztálynak egyik legtekintélyesebb része az, anyagi romlás mélypontjára zuhant. Ezt mondja a cikk , ezt ő is mind elismeri, mert ez mind így van. De a cikkben olyan életstandard van felépítve, amelyet a falu népe még a legjobb viszonyok között sem érhetett el és mégis zúgolódás nélkül húzta az igát, túrta a földet. (Mozgás a jobboldalon.) Melyik parasztgazdának van például mindeneslánya? Farkas Elemér: A kettőt csak nem lehet összehasonlítani ? ! Ga a 1 Gaszton: A falusi parasztgazda dolgozik feleségével, gyermekével együtt, ha kell, éjszakákon keresztül és mindeneslány nélkül. (Zaj a jobboldalon.) Azt mondja a cikk, hogy elment a színház, a könyv, az újság, a társadalmi érintkezés. Hát hol van a falusi népnek színháza, társadalmi érintkezése ! Huszár Dezső: Az intelligencia az igények fokozódásával jár. Homonnay Tivadar: A miniszteri tanácsos nem lehet kanász! Gaal Gaszton: Tudta, hogy ebben a kérdésben a jobboldal nem ért vele egyet, ez azonban nem gátolja abban, hogy elmondja, amit akar. A cikk szerint rongyos lett a tisztviselő ruhája. Hát a falmi paraszt ma sokkal rongyosabb, mint bármikor. (Folytonos zaj a jobboldalon.) A falusi nép zúgolódás nélkül dolgozik s amikor mégsem tudja előteremteni azt a rengeteg szükségletet, amelyet az ország megkövetel tőle, akkor el kell, hogy jöjjön a meggondolás ideje és az a megismerés, hogy tovább így folytatni nem lehet. Meg kell keresni és meg kell találni a takarékosságnak azt a mértékét, amely mérték az ország teherbíró képességével összhangban áll. A vámkedvezmények a kartellek érdeket szolgálják Gaal Gaszton a továbbiakban adókérdésekről szólott, majd a vámpolitika visszásságait említette föl. A vámkedvezmények kizárólag a kartellek érdekeit szolgálják. A petróleumárak például három vállalat kénye-kedve szerint emelkednek, hála a vállalatok jó összeköttetéseinek. A kormány az ország érdekeivel tökéletesen ellentétes gazdasági politikát folytat s ha ez a politika nem változik meg, úgy Trianon után elpusztul a megmaradt csonkaország is. Az országnak mindene a magyar föld s ha a mezőgazdaság fejlődését nemcsak hogy nem segítik elő, hanem egyenp Szövetek, nagy választék, olcsó árak KÉVE ÁRUHÁZI Budapest, IV., Kossuth Lajos utca 20. sz. Mi Mintákat szívesen küldünk élet ... Ahol kék ibolyák és fehér hóvirágok nyíltak__Éva-Mária koszorút font magának hóvirágból, fejére illesztette és hosszú vászon ruhájában, amely ragyogott a tisztaságtól, kezében nagy csokor ibolyával megállott a férfival szemben, mint egy menyasszony. Szép arcán lángrózsák égtek, szeme könyörgő szerelemmel nézett a férfi ámuló szemébe, mintha csókot koldulna piros rózsaként égő ajkára. A férfi csak állt vele szemben és nézte meleg, gyönyörködő szemmel. De nem mozdult. Nem nyújtotta ki a karját, hogy magához ölelje. Mária Éva még ott állott egy darabig. Azután lassan szétmorzsolta ujjai között a virágokat, hajából kitépte a fehér koszorút és megindult, futva, szaladva, a tengerpart felé. A férfi utánarohant. Mária már a csónakban ült és kezébevette az evezőket. __Hova megy?!___kérdezte ijedten a férfi. És beugrott ő is a csónakba. __ Elmegyek. __ mondta az asszony Szomorúan, mély, szemrehányó tekintettel. __Hova? __Nem tudom. Lehet, hogy az Ur maisokhoz is könyörületes volt... Talán akadnak még kívülünk is élő emberek a földön ... Elmegyek. Megkeresem őket. __El akarsz hagyni? — kérdezte mély fájdalommal a férfi. És nem vette észre, hogy először tegezte a nőt! __Igen,___mondta az asszony csendesen, míg keze görcsösen markolta az evezőlapátot.__Én itt nem maradhatok... Te gyűlölsz, megvetsz, utálsz engem ... Én ... én ... szégyellem magamat... Az asszony lángvörösre gyulladt arccal sütötte le a szemét... és a világért se tekintett volna a férfira. A férfi keserűen sóhajtott és ő se nézett a* asszonyra. A nagy vizet figyelte és szomorúan, fáradtan kezdett beszélni: __Szeretlek, Éva, nagyon szeretlek... és már régóta ... De ... félek, irtózom attól, hogy újra megkísértsem az életet, a boldogságot. Minek?!... Nem jobb, ha elpusztulunk egy ketten... és vége lesz mindennek... Akarod talán, hogy mások is ... azok, akik ezután jöhetnek... végigéljék mindazt az iszonyatot, amit mi szenvedünk végig?!... És miért?!... Hát lesz itt embernek való élet sok századévig? !... Mária már nem szégyelte magát és nem volt boldogtalan. Már tudta, hogy szeretik, hogy a férfi nem közönyös, csak __ gyáva. Már nem volt megalázott szerelmes asszony. Már jóságos, fölényes, gyöngéd __ anya volt. Megsimogatta a férfi hideg verejtékben fürdő, gondtól ráncos fiatal homlokát és kedves bizakodással beszélt hozzá, lágy, meleg, bársonyos hangon. Ahogy halott gyermekének énekelt valaha__altatófialt: __Az Úr nem akarja, hogy egészen elpusztuljon a világ. Ő nem dönt reménynélküli kétségbeesésbe senkit. Ha nem akarta volna, mi sem maradunk életben... Bízzál és légy bátor! És ha nekünk valaha gyermekeink lesznek,__mondta tovább a nő, míg piruló arcát a férfi keblére rejtette, __majd, ha nagyra nőnek, tengerreszállnak és megkeresik azoknak a gyermekeit, akiket csakúgy életbenhagyott az Úr, mint kettőnket. És újra élni fog a földön az ember! A férfi már boldogan simogatta a nő aranyhaját, édesen piruló arcát és a fülébe suttogta: __ Tudod, mire vállalkozol, szegény asszony? Uj szenvedésekre, kimondhatatlan gyötrelmekre, halálos kinokra. Vállalod? __Vállalom, _ mondta sugárzó, boldog arccal Mária. És lopva megcsókolta az ura kezét. Hunimsic sen megakadályozzák, akkor meggátolhatatlan a bukás. Mint már említette is, mindezeket csak azért mondotta el, hogy alkalmat és módot adjon a hibák kiküszöbölésére. Nem támad a kormány ellen,, mert tudja, hogy a kormány nehéz helyzetben van s ezért a költségvetést elfogadja. (Taps az egységes párton.) Maasics Géza volt a következő szónok. Kissé messze kezdte, amennyiben a kínai háborúval foglalkozott rendkívül hosszadalmasan, de hovatovább közelebb jött s támadta Mussolinit, majd Bethlen Istvánt tervbe vett római útjáért. Fájt neki az is, hogy a legitimista agitációt nem fojtják el. A költségvetést nem fogadta el. Az ülés hat órakor ért véget. A FAKSz-tervezet feltételei mellett nem kell a vidéknek az építési hitel Gaal Gasztonnak a képviselőház mai ülésén mondott beszédével kapcsolatban az egységes párt értekezletén is szóba került az altruisztikus szövetkezetek állami támogatása. Erdélyi Aladár szólalt fel ebben a kérdésben, s arra kérte a kormányt, akadályozza meg, hogy az államilag támogatott szövetkezeteknél képviselők díjazással járó állást vállalhassanak. Beszélt a KOGSz ügyéről is, mire az értekezleten résztvevő képviselők közül valaki közbeszólott, hogy mi van a FAKSz-szal? Erdélyi Aladár azzal válaszolt a közbeszólásra, hogy a FAKSz-szal ő a maga részéről egyelőre végzett, de megjósolhatja, hogy kerül még a pártértekezlet elé a FAKSz-ügy. Az értekezlet után az újságrók megkérdezték e jóslását illetően Erdélyi Aladárt, aki úgy nyilatkozott, hogy a FAKSz igazgatósága által szétküldött körlevelek egymásután érkeznek vissza a vidékről, mert senki sem akarja igénybe venni a FAKSz-tervezet feltételei mellett a kilátásba helyezett építkezési anyaghitelt. A helyzet tehát az, hogy van immár igazgatóság, van szépen berendezett irodahelyiség, kinyomatták, szétküldték, sőt vissza is kapták már a körleveleket, csupán építkezésről nem lehet beszélni. Így van az, — fejezte be szavait Erdélyi Aladár — ha olyanok intézik az ügyeket, akik a falut csak a gyorsvonat ablakából ismerik. A pártértekezleten a kormány tagjai közül Bethlen István gróf miniszterelnök, továbbá Bod János, Csáky Károly gróf, Mayer János és Füss József miniszterek vettek részt. Főképpen a vidéken építenek tisztviselői lakásokat A pártértekezlet megnyitása után Örffy Imre felvilágosítást, kért a népjóléti minisztertől a tisztviselői lakásépítő akcióról. Tass József válaszában kijelentette, hogy egyelőre nem ismertethet konkrét részleteket a tervből. A pénzügyminiszterrel megállapodott abban, hogy a szükséges húszmillió aranykoronányi összeget külföldi kölcsön révén fedezi a kormány. A terv alapelve az, hogy a telektulajdonos tisztviselő békebeli lakbérének lekötése mellett kölcsönt kap, mégpedig olyan formán, hogy a lakbérnek fedeznie kell a kölcsön kamatát, amortizációját és az úgynevezett teszt-biztosítás összegét. Ez a tesztbiztosítás azért szükséges, hogy abban az esetben, ha a tisztviselő az amortizáció befejezése előtt elhalna, a hátralévő amortizációs összeg e biztosítás révén fedezve legyen. A tervvel kapcsolatban a múlt esztendő nyarán szakembereket küldött szét az országnak ama száznyolcvan helységébe, ahonnét a legtöbb panasz érkezett fel a lakásínség miatt. A kiküldött szakemberek jelentései alapján az akció során az építkezések túlnyomó részét a vidéki városokba és falvakba tervezik. A főváros ugyanis nagyobb arányú építkezést folytat, melynek során ugyan elsősorban a kislakások épülnek, azonban ezek elkészültével bizonyosan megindul a lakók átcserélési folyamata s igy a ma talán életszínvonalukon alacsonyabbrendű lakásokban lakó tisztviselők nagyobb lakásokba juthatnak. (Helyeslés.) A miniszter ezután ismertette a betegség és baleset esetére való kötelező biztosításról szóló törvényjavaslatot. Hangsúlyozta, hogy társadalmi biztosításról van szó, mert az 1907 :XIX. t.-c., amely a betegség és baleset ellen való biztosítást törvénybe iktatja, annak idején csak a munkásságra vonatkozott, így jött létre a munkásbiztosító néven ismert organizmus. Ez el is érte volna kitűzött célját, azonban idők folyamán egyrészt nem tudott az élettel lépést tartani, másfelől pedig fejlődésében eltolódott politikai irányba, mégpedig a szociáldemokrata párt felé. Ez nem vált a munkásság javára. Nem akar bírálatot mondani erről a rendszerről, azonban megállapítható, hogy hehstelen volt az az irány, amely a szakszervezeti szellemben a munkásbiztosító organizmusba való bevonulásával jelentkezett. A köztudatba úgy ment át az intézmény fogalma, mintha az kifejezetten munkásintézmény volna, holott nem az. Ez állami intézmény, az állam felügyelete alatt áll, tehát intézménye az egész nemzetnek. Görgey István Henderson volt angol belügyminiszter ismeretes sürgönyét tette szóvá s indítványára az értekezlet megbélyegezte a szociáldemokrata pártnak az ügyben legutóbb hozott határozatát. A KDGSz igazgatóinak jutalékai Erdélyi Aladár volt a következő felszólaló. A részvényjog reformját sürgette. A szövetkezetek működését bírálva, felemlítette, hogy egyes alt misztikus, s államilag támogatott szövetkezetek olyan súlyos szerződéseket kötnek a szövetkezet vezetőivel, melyek szinte válságba sodorhatják az egész intézményt. Hivatkozott a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetére, ahol a vezérigazgatónak súlyos szerződése nagy megdöbbenést keltett. Elérkezett az ideje annak, hogy ezt a kérdést törvényhozási úton rendezzék. Végül arra kérte a kormányt, ne engedje meg azt, hogy az olyan szövetkezeteknél, melyek állami pénzen létesültek, vagy amelyeket az állam anyagilag támogat, állami tisztviselők, vagy pedig képviselők javadalmazásos állást vállaljanak. Ha ezt lehetetlenné teszi a kormány, úgy saját erkölcsi tőkéjét és tekintélyét óvja. Perenni Zsigmond báró, mint a KOGSz vezérigazgatója reflektált ezután Gaál Gasztonnak a képviselőház mai ülésén elhangzott felszólalására. A valóság az, hogy a szövetkezetnek nyolc igazgatója volt, ez évi január elsejétől pedig a vezérigazgatóval együtt öt igazgatója van. Ezek közül csak kettőnek van 12 millió korona havi fizetése, egynek nyolc, kettőnek pedig hatmillió korona. Nem felel meg a valóságnak az, hogy az igazgatók egyike pár hónapi időre 136 millió korona forgalmi jutalékot kapott, hogy egy másik igazgató augusztustól a decemberig terjedő időre öt tételben 144 millió korona províziót vett fel, hogy a cipőosztály igazgatója 140 millió koronát kapott, s hogy egy másik igazgató 170 millió korona províziót vett fel. A valóság az, hogy a 100 milliárd koronás évi forgalmat lebonyolító szövetkezet keresked. Bethlen István a szövetkezetek állami támogatásáról Bethlen István miniszterelnök kért ezután szót. Erdélyi Aladár felszólalására azzal válaszolt, hogy az igazságügyminiszter a részvényjog reformtervezetét már kidolgozta s a kormány nemsokára abban a helyzetben lesz, hogy a vonatkozó törvényjavaslatot a parlament elé terjesztheti. Ezzel kapcsolatban megfontolás tárgyává kelle tenni a szövetkezeti jog kérdését is. Nem akar szövetkezetet említeni, de valóban történtek abúzusok olyan formán, hogy bizonyos csoportok összevásárolták a részjegyeket, s lassan kint az altruisztikus alakulatból olyan alakulatot csináltak, amely közelebb áll a részvénytársasághoz. Ezt valamiképpen lehetetlenné kell tenni, mert könynyen visszaélésekre vezethet s magát a szövetkezeti eszmét diszkreditálja. Az utolsó hónapokban pro és kontra mozgalom indult meg. A kormány egyenlő mértékben kíván mérni mindenkinek. Éppen ezért azokat a kérdéseket, amelyeket pro és kontra memorandum alakjában juttattak a kormány elé, a különféle érdekresszortak részéről vizsgálat tárgyává teszi s elvi határozatot akkor fog hozni, ha ez a vizsgálat befejeződött. Kérte a pártot, hogy mindaddig türelemmel várjon ebben a kérdésben. A továbbiakban azt hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy a kormány mindig csak a közérdek szem előtt tartásával éiezett támogatására a szövetkezeknel, s ha ezeknél a szövetkbe 3 Férfiingek iHHim—Hifi—.................... Kiváló színes puplinból, vagy zefirből 61/ . 1 / 2 Pen£° férfi fiánig komplett hosszu 7% Flór zokni __ 2.— Selyem nyakkendő....23*/2 Raga rövid alsónadrág.... 2.80 in Anti: szemben a Tévíz-templommal Nagymező utca 2. Király-utca 52, Vámház-Körút 16. delmi vezetői, — három igazgató — asekély fizetésükre való tekintettel, jutaléot kaptak, amely 1925 április 1-től 1926 december 31-ig 130 millió koronát tett ki. Valótlan az is, hogy a cipőosztály vezetője 144 millió koronát kapott, mert ennek az osztálynak igazgatója egyáltalában nincs és nem is volt. Valótlan az is, hogy bármelyik igazgató 170 millió koronát kapott volna, ellenben igaz, hogy egy elbocsátott vezérigazgatóhelyettesnek szerződés szerint járó 170 millió koroni végkielégítést fizetitek ki. A KOGSz 1925-ben létesült, s 5, mint annak vezérigazgatója, 1926-ig semmiféle tiszteletdíjat el nem fogadott. 1926. január 1-én tudtán kívül tiszteletdíjat szavaztak meg számára, amely körülbelül megfelel a Gaal Gaszton által említett összegnek, de ezt a tiszteletdíjat sem vett fel, mert úgy látta, hogy nincs olyan helyzetben a szövetkezet, hogy elnökének ilyen összeget adhasson. Amikor a múlt év őszén a bankok is résztvettek a szövetkezet intézésében, s úgy látta, hogy a szövetkezet jövője biztosítva van, felvette a tiszteletdíját, a két éven át felmerül költségei fejében. Végül arra kérte a pártot, hogy fenntartással fogadja Gaal Gaszton adatait. Női ruha* és 1 kabátszövet I újdonságok gyönyörű választékban. | Confectio osztályunkon 1 mérték után igen jutányosan el is készitjük. §É Stern József* 1 IV., Calvín-tér 1