Magyarság, 1927. június (8. évfolyam, 123-145. szám)
1927-06-01 / 123. szám
4 Szeszélyes május, nagy építkezés, folyamőrség és propaganda- film felvétel a Balatonon A szeszélyes, hűvös, szeles május a lehető legnagyobb mértékben akadályozza a Balaton iránt való érdeklődés kifejlődését, pedig néhány nap múlva már meg kellene kezdődnie az előszezonnak. Az állandóan hűvös és csapadékos időben bizony senkinek sincs kedve nyári lakás után járni. Mint bennünket beavatott helyről informáltak, eddig még aránylag igen kevés kibérlés történt a balatoni villalakások és egyéb, úgynevezett, nyári férőhelyek körül. Ennek tulajdonítható, hogy az idei árak teljesen, még mindig, nem alakultak ki. A balatoni kormánybiztos kezeihez érkezett adatokból körülbelül az állapítható meg, hogy a Balaton idei szezonárai nem lesznek nagyobbak a tavalyinál. De hogy alacsonyabbak sem lesznek, az már egészen kétségtelen. Még örülhetnek majd a nyaralók, ha megúszhatják a múlté,i költségekkel. A balatoni kormánybiztosnak arról is vannak értesülései, hogy az országos fagykár a balatoni árakra nem gyakorolt érezhető hatást. Eredménynek ez is valami. Az építkezések a Balaton mindkét partján teljes lendülettel folynak. Április hónapban nem kevesebb, mint negyvenöt új építkezésre adtak engedélyt az illetékes hatóságok és az új építkezések legnagyobb része kisebbszerű családi ház, vagy villa. Érdemes külön megemlíteni a Balatonfüred kibővítése érdekében megindított akciót, amelyet a balatoni kormánybiztos forszíroz és az illetékes helyekre beadott fölterjesztéseiben kellő részletességgel megmagyaráz. Arról van szó, hogy a Balatonfüred-fürdőteleppel közvetlenül határos Esterházy Marianne grófféle harmincholdnyi területet meg akarják vásárolni és hozzá akarják csatolni Füredhez. Egyizben már folytak erről tárgyalások a grófnő, illetve férje, Quatt herceg között, azonban eredményre nem vezettek, mert a grófnő négyszögölenkint 10 aranykoronás árat kért a kérdéses területekért, melyeknek egy része mocsár és igen keveset jövedelmező nádas. Most aztán a balatoni kormánybiztos az állami kisajátítás megtétele érdekében tett előterjesztést, hivatkozva arra, hogy az ilyen kisajátításnak megvan a törvényes alapja, mert hiszen fürdőkultúra céljaira az államnak jogában áll a neki megfelelő területek kisajátítását elrendelni. Felsőbb helyen ugyanezzel szemben azon az állásponton vannak, hogy nem kell a kérdés megoldásával annyira síelni. Meg kell várni a népjóléti minisztériumban már régebben készen lévő fürdőtörvényjavaslat parlamenti letárgyalását. Az új fürdőtörvény külön szankciót tartalmaz majd a fürdőkultúra címén eszközlendő állami kisajátításokra. Hogy azonban ebből a régen vajúdó fürdőjavaslatból mikor lesz kész törvény, azt maga a népjóléti miniszter sem tudja garantálni. A Balaton fejlesztésének rovatában mindenesetre nem utolsó helyen jegyezhtő fel a folyamőrség felállítása, amely a siófoki révkapitányság megszervezésével kapcsolatosan máris a megvalósulás stádiumába jutott. A napokban megérkezett Siófokra az első folyamőrszakasz, amely egy százados vezetésével rendszeres tengerészgyakorlatokat végez a Balaton ■nindkrt oldalán motoros és vitorlás csónakokkal. A révkapitányság laktanyájának építését még az idén megkezdik Siófokon. Azt is érdemes megemlíteni, hogy egy külföldi társaság a Balatonon propagandafilmek repülőgépről való felvétele iránt terjesztett elő kérelmet az illetékes hatóságoknál, melyek a végleges döntés kérdésében a kultuszminisztériumot keresték meg. A Balaton szépségeit repülőgépről akarják lefényképezni és az igakészülő filmeket a haza és külföldi mozikban bemutatni. A társaság különféle utazási és egyéb kedvezményeket kér az államtól, továbbá azt, hogy a Balaton természeti kincseit, és szépségeit bemutató filmek díjtalan bemutatására kötelezze a kultuszminisztérium a hazai összes mozgóképszínházakat. Az érdekes terv megvalósításáról most tárgyalnak hivatalos helyeken és amennyiben a vállalkozókkal sikerülne megállapodni, a levegőből való felvételeket már az idei nyári szezonban megkezdenék a Balaton mindkét partján é !?» Pünkösdi ünnepeit kellemesen eltöltheti Balatonföldváron Szobaelőjegyzések: Budapest, IV., Váci utca 56. sz. I. Telefon József 101—26 Mérsékelt áraki A dévai csángókisgazda román gyilkosát érdemei elismeréséül rendőrré nevezték ki Bukarest, május 31 Egy embert kineveztek ma rendőrnek. Az eféle hírekben voltaképpen semmi újság nincs, mert hiszen a rendőrök Romániában folyton jönnek-mennek, változnak; akit tegnap kineveztek, ma elcsapják, mert kiderült róla egy és más, s aztán újat kell helyére állítani. De ennek az embernek kinevezése mégis csak nem olyan mindennapi dolog, ez már elvi kérdés. Az illető ugyanis a hunyadreegyei Haró községből való román parasztember, s egyetlen kinyomozott és vád alá helyezett tagja annak a százhúsz főnyi gyilkos csoportnak, mely az idén április 12-én megrohanta Déva határában a visszaitélt földjeiket békésen méregető csángókat ; egyiküket a Marosba fojtotta, a többit súlyosan, részben életveszélyesen megsebesítette. Annak idején a Magyarságban beszámoltam röviden erről a merényletről, előzményei azonban csak most derültek ki hitelesen a megtámadott csángók feljelentéséből. Ha a nyomozás eddig csak annyi eredményre vezetett, hogy egyetlen gyilkost tudott megállapítani, s azóta mint nemzeti hőst, aki kellőleg megállta a próbát, ezt is éppen rendőrnek nevezték ki, legalább annyi hasznát vegyük a bűnügynek, hogy ennek kapcsán kis kultúrképet mutassunk be a huszadik század Romániájából. Déván még a múlt század nyolcvanas éveiben bukovinai csángók telepedtek le, akiknek külön telepük van saját bíróval. Ez a csángótelep látja el egész Déva várost zöldségfélével, lévén lakosai legalább is olyan ügyes és szorgalmas kertészek, mint a bolgárok. Boldogultak is, szereztek egy kis pénzt, s 1912-ben meg tudtak venni Déva város és Haró község összeszögelésénél egy 126 holdas kincstári birtokot, az úgyneveeztt „Földvárt“, melynek vételárát teljesen kifizették, s így a telekkönyvi, átírás is megtörtént. A román uralom alatt Haró község román parasztsága rögtön igényt jelentett be erre a legelőre, hogy parcellázzák köztük. A dévai járási agrárbizottság 1924 február 25-én egyhangú határozattal elutasította ezt a jogtalan kérést, mire az igénylők ügyvédül fogadták Campian Simont, a román nemzeti párt hunyadmegyei tagozatának titkárát. Ez azután a fellebbezés során kijárta a vármegyei agrárbizottságnál, hogy ez semmisnek deklarálta a csángók egykori birtokvételét, továbbra is kincstári tulajdonnak állapította meg a Földvárt, s ezen az alapon lefoglalta az egész területet a román állam javára és mindjárt állami kezelésbe is vette. A hazai földigénylőket kérésükkel elutasította, s kimondta, hogy legelőnek kell fenntartani ezt a 126 holdat. A határozatot rögtön végrehajtották, legalább is azt a részét, mely elveszi a csángók jogos tulajdonát, ellenben nem hajtották végre azt a részét, hogy legelőnek tartandó fenn. Hanem rövid uton kiadták az elutasított hazai földigénylőknek, akik mindjárt fel is szántották. A csángók a legfőbb törvényes fórumtól, a bukaresti agrárbizottságtól, kértek birtokon kívül revíziót, ezt 1926 március 29-én az egész területet visszaítélte jogos tulajdonosainak, a csángóknak, s a határozat sürgős végrehajtására utasította a vármegyei agrárbizottságot. A sürgősség Romániában is nagyon relatív forgalom, s minthogy éppen közbejött a képviselőválasztás, az agrárbizottság egyáltalában nem sietett az intézkedéssel, hanem megnyugtatta a csángókat, hogy legközelebb visszakapják a földet, csak szavazzanak a kormányra és megfenyegette a hajóinkat, hogy elveszi tőlük a földet, ha nem szavaznak a kormányra. Hogy fenyegetéseinek nagyobb nyomatéka legyen, minthogy Haró község a román nemzeti párt híve volt, május 4-én táviratilag elrendelték a határozat végrehajtását, s másnap meg is történt az átadás, a jegyzőkönyvet azonban nem írhatták alá, mert közben újabb távirat jött Bukarestből, hogy mégsem kell végrehajtani az ítéletet. Romániában értenek az ilyen színpadi rendezéshez. A hazaiak ügyvédje kikötött magának 160.000 lej honoráriumot a föld visszaszerzéséért, s azzal ő maga is politikai térre terelte az ügyet. Nevezetesen azt tette, hogy otthagyta a nemzeti pártot, az ellenzéket, belépett a kormánypártba, mire rögtön a megye főispánjává nevezték ki. Mint főispán, természetesen Groza miniszterrel szemben is megakadályozta a törvényes határozat végrehajtását, úgyhogy a csángók kénytelenek voltak október 13-án a temesvári Ítélőtáblán i) pert indítani a jogerős bírói határozat végrehajtatása érdekében. A tábla 1927 február 10-én ítéletet is hozott a csángók javára, s kötelezte a földmivelésügyi minisztériumot a földek kiadására harminc napon belül. A minisztérium március 7-én szabályszerűleg a helyszínen át is adatta a visszaítélt földet, a járási agrárbizottság, mint illetékes birói fórum, be is vezette a csángókat a birtokba. Szóval: Van még igazság Romániában, sóhajtottak fel a sokat szenvedett csángók, s aztán kimentek földjeikre, hogy megállapítsák, mire használhatják. A hazaiak azonban elzavarták őket. Április 12-én a dévai rendőrkapitány két fegyveres rendőrt adott melléjük, hogy azok asszisztenciája mellett mérjék fel a jogtalanul felszántott földet. Haró község bírája, Albu János, azonban biciklin végigjárta faluját, fegyverbe hívta a népet s a fegyveres parasztság bekerítette a nyolc fegyvertelen hangót, akiknek együttvéve sem volt egyéb kézbefogni valójuk, mint egyetlen ásó és a mérőszalag. A két fegyveres rendőr jóakarata elnézése mellett Molnár Pétert, az ötgyermekes apát, kivégezték s a többi is súlyos sebekkel borítva tudott csak valahogy egy csónakon átmenekülni a Maros túlsó partjára. Azóta is történtek némi törvényes lépések: nevezetesen a hatóságok eltiltották a csángóknak, hogy Molnár Péter társuk elsodrott holttestet keressek a Marosban, április 20-án pedig a rendőrség a csángó telep bírájának ajtajára kiszegezte a bukaresti földmivelésügyi minisztérium legújabb rendeletét, mely a jogerős bírói ítélettel szemben odaadja a 126 holdat a hazai lázadóknak. Egyéb hivatalos lépés még az, hogy a 120 gyilkos közül egyetlen egynek bűnösségét állapította meg azóta az ügyészség, azt pedig letartóztatás helyett kinevezték rendőrnek. Akiket a romániai agrárkérdések a hazai eseten túlmenően is érdekelnek, figyelmébe ajánlhatjuk Avercsen miniszterelnök tegnapi töményjavaslatát, íry szerint a beszarábiai volt államtanács hontalan tagjai fejenként 26 hektár állami földet kapnak hazafias érdemeik jutalmazásául. Hogy a hazafiasság annál divatosabb legyen, parlamenti kezdeményezésre benyújtásra került egy másik törvényjavaslat is, mely szerint Averescu miniszterelnök az államtól házat kap Bukarestben. A házat vagy építik vagy vásárolják — ahogy az ünnepeltnek jobban tetszik — s az állam rendezi be és tartja fennverésen élete fogytáig, részint a háborúban, részint a konszolidálás körül szerzett érdemei elismeréséül. Romániában mindenesetre jó üzlet a hazafiasság. Ki házat kap érte, ki földet, kit meg rendőrré neveznek ki. 1927 Június 1, szerda Egy csikágói műtörténész Szalay András magyar festőnek tulajdonítja Leonardo da Vinci műveinek nagy részét Ideérkezett amerikai lapok gy Goldblei nevű, állítólag nagytekintélyű csikágói műtörténész, fantasztikus fölfedezéséről tudósítnak. A csikágói tudós szerint Leonardo da Vinci képeinek nagy részét egy Szalay András nevű magyar festő festette, akinek a történetét állítólag évekig tartó műtörténeti kutatás után a következőkben ismerteti: Szalay András magyar fegyverkovács 1481-ben I. Ferdinánd nápolyi király szolgálatába lépett. Az a föltevés, hogy Szalay azzal a hatszáz magyar vitézzel került olasz földre, akiket Mátyás király Magyar Balázs vezetésével Alfonz nápolyi királyfi segítségére küldött, hogy Otranto alatt az országba betört törökökkel harcoljon. Leonardo da Vincinek a fegyverkészítés iránt való érdeklődése révén került Szalay fia a nagy festő házába, ahol a tanítványok egész serege dolgozott. A fegyverkovács fia huszonöt esztendeig dolgozott mestere mellett. Leonardo da Vinci egyik írásában meg is említi, hogy Szalay Andrást Milanóban vette maga mellé. Mester és tanítvány nagyon megszerették egymást. Az olasz mester beavatta Szalay Andrást művészetébe és csakhamar legkedvesebb tanítványa lett a mesternek. Halála előtt Szalayt tette meg általános örököséül, alait ez azzal hálált meg, hogy saját dicsőségét is átadta mesterének, míg végül csaknem teljesen megfeledkeztek róla magáról. Az amerikai tudós, a tudósítás szerint, figyelmesen áttanulmányzta Leonardo da Vinci műveit és kétségtelenül bebizonyította, hogy az olasz mester balkezes volt, amit különben már Pacioli és Labba de Castiglione is megállapított róla. A balkezesség nyoma Leonardo da Vinci minden munkáján észrevehető és ez olyan különösség, ami minden más kéztől származó munkától megkülönbözteti. Ennek a sajátságnak az ismeretében Goldblet aprólékos fölsorolással, türelmes megfigyeléssel megvizsgálta a mester munkáit, számszerint 53-at s ezeket elvitatja Leonardo da Vincitől és Szalay Andrásnak tulajdonítja. Goldblet szerint Szalay András a mestere a római Borghese-palota híres Leda-képének, ő festette a madridi Prada múzeumi Mono Lizát, a szentpétervári Szent Annát, a Szűz a gyermekkel című képet, a milánói Keresztelő Jánost, a londoni Női képmást, Leonardo da Vinci velencei önarcképét, a Bachust, a Krisztus-tanulmányt, a Márta és Máriát és még sok egyebet. A fantasztikusnak tetsző művészettörténeti felfedezést némelyest alátámasztja Mereskovszky Leonardo da Vinci című regénye is, amely ismételten megemlékezik Andreas Salamoról, amire Leonardo da Vinci környezete Szalay András magyar nevét olaszosította. A budapesti amerikai követségen, ahová Goldblet személyéről kérdést intéztünk, azt az információt kaptuk, hogy ilyen nevű jelentékeny csikágói műtörténészt a követség tagjai nem ismernek, ez azonban nem jelenti azt, hogy tényleg nem létezik, mert a követség tagjai művészettörténettel nem foglalkoznak. Petrovich Elek, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, munkatársunk kérdésére kijelentette, hogy a kérdésről nem nyilatkozhatok, mert azt nem ismeri eléggé, annyi azonban bizonyos, hogy olasz műtörténészek ismételten foglalkoztak Andreas Salamno személyével és magyar eredetének kérdésével és kutatásaik eredményeképpen amerikai kollégáik megállapításait megcáfolták. Ez időszerint még eldöntetlen, hogy kinek van igaza, az olasz álláspontnak, vagy az amerikai Goldbletnek. A hír mindenesetre fantasztikusnak hangzik és a kérdés nagy tanulmányt igényel. mélységből törnek felszínre a 67° C meleg mikkénes iszapforrások. Gyógyhatások páratlan csuz, Ischias, köszvény, izzadmányok eseteiben. Napi penzióár lakással: Thermia Palace (luxus-szálló a fürdőkkel egybe pitve) 14 pengőtől (1-a 11.) pengőtől, 11-a: 7 pengőtől. Százados fürdőpark, strandsétányok. Prospektus, vizum: Eisner-droiléria, Budapest, VI. Andrássy-út 37. Telefon : Teréz áécr 24