Magyarság, 1928. március (9. évfolyam, 50-73. szám)

1928-03-01 / 50. szám

IT J 3.0, EGYES SZÁM ARA EGY HÓRA 4 PENG«, ««.«« NAP 16 FILL,, VASARNAP 32 FIJ.L. AUSZ HÉTKÖZNAP 30, GARAS, VASARNAP 40 GARAS MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP LEVÉLCÍM; BUDAPEST 741 POSTAFIÓK 19 ILOTAY ISTVÁN sZERKESZTOSEG* BUDAPEST VI, ARAD1-U. 10. TEl~s T, 232-30. 252-31 FŐKIAD ÓHIVATAL: BUDAPEST V KERÜLET BANK-UTCA 7. TELEFON: TERÉZ 294-31, 294-3® FIÓK KI AD ÓHIVATAL: BUDAPEST, VI KÉR* ANDRÁSSY-UT 8. SZ TELEFON: TERÉZ 234-3® BUDAPEST, 1928 MÁRCIUS 1, CSÜTÖRTÖK IX., ÉVI OLY AM 50. (2118.) SZÁM Epilógus Irta: vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre A numerus clausus valóban nem Ideális intézmény. De nem állítólagos igazságtalan, volta miatt, hanem mert beteg számára készült intézmény. A mankóra, szükség lehet, de azért a man­kóért nehéz volna lelkesedni. Senki jó ínagyár számára nem lehet tehát az va­lami különös öröm, hogy mesterséges állami beavatkozással kell kiegyensú­lyozni olyan hibákat és hiányokat, ame­lyek másutt — nincsenek. Ahol a nem retet alkotó fajta a maga erejét, egészsé­gét, szabad érvényesülését éli az állam­ban, termelésben, gazdasági és kulturá­lis intézményekben, ahol természetes az arány, egyensúly és zavartalan a vér­keringés a nemzeti élet egészében és részeiben, ahol az egyik közfunkciót nem zavarja túlságos vérbőség ugyan­akkor, mikor a másik vérszegénységben szenved; ott olyan mesterséges regulá­­torokra sincs szükség, aminő a numerus clausus. Akik a numerus clausus szo­morú és szárnyatlan parlamenti vitájá­ban torkukban rezgették Deák Fefenc, Kossuth Lajos és Eötvös József nevét s összefogva a kormánnyal, clszedték a numerus clausus mankóját a magyarság ifjú nemzedékétől, vajjón vissza tud­ják-e varázsolni számára akár á törté­nelmi Magyarország kereteit, akár e történelmi Magyarország 1848-ig volt valóban mugyaf életét és egészségét.' Nehéz volna eldönteni, az orcátlanság, a cinizmus, vagy az ostobaság-e a na­gyobb azokban a nagyképü szavalök­­baii, akik nagy halott magyaroknak ko­rukban mélyen gyökerező s attól elsza­kíthatatlan elveivel és szavaival igye­keznek még szorosabbra fogni a mai beteg; és gúzsba kötött magyarság rab­­szijait. ' , ■ A numerus clausus igazi hibája má­sutt és másban van: az egyedülvalósá­­gában. Abban, hogy nem vplt, kiinduló­pontja egy. nagyszabású és mésszeágazó önvédelmi koncepciónak. A numerus clausussal a magyar nemzeti társada­lom s részben az ifjúság is beleringatta magát abba az illúzióba, Hogy ez az egv intézmény egymagában vissza • fogja va­rázsolni lassan a magyarság számára az elhódított hatalmi pozíciókat. Pedig cél­ját csak akkor érte volna el igazán, ha egész sora egészítette volna ki a további törvényhozási intézkedéseknek és egy messzeágazó hálózata a felsőbbséges szabad társadalmi szervezettségnek. Mit lehetett volna elérni, visszavivni a magyarság számára az elmúlt nyolc esztendő alatt, ha a törvényhozás és kormányzat a numerus clausust ekként kiegészítette volna az élet más terein, az inflációs idők adta kivételes kor­mányzati hatalmat a tősgyökeres ma­gyarság gazdasági megerősítésére hasz­nálta volna fel s egyben nem gátolta, hanem elősegítette volna a nemzeti tár­sadalom autonómiájának kiépülését: ezen ma már hiába kesergünk. De ret­tenetes felelősséget vesz a vállára a Bethlén-kormány akkor, mikor mind e mulasztások megtetézéséül a megfejelt numerus clausussal az utolsó magyar­­védő gátat is átvágta s e résen most már korlátozatlanul elönthetik a legfiatalabb magyar vetést is az idegen áradat hul­lámai. Hol vannak ma már azok a szinte határtalan lehetőségek, melyek még négy-öt évvel ezelőtt egyenesen kínál­koztak egv nagyszabású és gyökeres magyar fajvédő pénzügyi politika szá­mára? És hova tűntek azok az eszten­dők, melyeknek egyik legérettebb és legnagyszerűbb gyümölcse éppen a ma­gyar nemzeti társadalom teljes és töké­letes szervezettsége kellene legyen? Ehe­lyett a numerus clausus is eltűnt a sülyesztőben. Az emléke is annak, hogy nyolc évvel ezelőtt legalább Csonka- Magyarországot próbáltuk visszaadni az életből kitudott magyar népnek. Szegényes beszédek még itt-ott men­tegetni próbálták a parlamenti vita so­rán a numerus clausust, de az már sen­kinek sem jutott eszébe, hogy számon­­kérje a numerus clausus ellenfeleitől: vájjon az, amit e törvény révén a ma­gyarság : visszaszerzett magának, egy­­egy zugot vagy egy-egy darab kenyeret ifjú diplomás értelmiségünk számára, fölér-e azzal a hódítással, amelyet a zsidóság ezekben az években gazdasági téren a magyarság rovására telt? fis nem akadt Senki, aki a numerus clausus revíziójának fejében legalább ellen­­számlával állott volna a kormány és a törvényhozás elé, követelte volna az utóbbi években szemérmetlenül és ke­gyetlenül elbocsátott magyar tisztvise­lők visszavételét a bankokba, egyéb vállalatokba, követelte volna a magyar ifjúságnak erejéhez, képzettségéhez mért elhelyezését a zsidó vezetés alatt álló, de csak a kormány és parlament gazdaságpolitikája révén élő, kereske­delmi, ipari és hitelvállalatoknál. Legyünk tisztában azzal, hogy aki most még a diplomás állásókban is njább idegen konkurréneiát szabadit a főiskolákból kikerülő magyar ifjúságra, anélkül, hogy legalább a: gazdásági ter­melés terén nyitna számára uj életlehe­tőségeket s elhelyezkedést:,az a ipagyar ifjúságot akarva, nem akarva, forradal­­mositja. Mi lehet az ifjúság válasza a kormány és a parlament é barátságtalan lépésére? Csak a' fokozott szervezettség. Csak a szervezettség nagyobb erejével lehet pó­tolni azt. amit az állam a numerus clau­sus revíziójával most elvon tőle. A nu­merus clausus azt §zuggcráltá a pályát választó magyar fiatalembernek: „eriggy fiam nyugodtan tanárnak, mérnöknek, orvosnak, a durva zsidó konkurrencia téged már nem fog úgy letaposni, mint apádat“. De ezenkívül a kulturfölénv is egyre igy biztatott: „menjen csak fiatal­ember ügyvédnek, orvosnak, tanárnak, mérnöknek, hiszen a diplomában meg­testesülő kultúra még mindig kevés eb­ben az országban, a több kultúra, a több diploma még egy országnak sem ártott meg és még távolról sincs kultu­rális telítettség Csonka-Magyarországon; a kulturfölénv uj stílusa és lendülete most uj kulturális szükségleteket, fel­adatokat, állásokat fog kreálni, rajta csak fiatalember, tanuljon tovább foko­zott buzgalommal“. És e kettős bizta­tásra ontotta is a hat egyetem csonka országunk számára az uj diplomás fiatalságot, többet.1 mint Magyarország három egyeteme egy háromszorta na­gyobb ország számára. És most egy­szerre ugyanez a genfi védője a nume­rus claususnak és ugyanez á prófétája a kujturfölénynek azt mondja: „Ezután nem a törvény, hanem én állapítom majd meg az arányt a magyar és nem magyar főiskolások között a szociális igazság és a gazdasági egyensúly sze­rint;: mindenki tudja, hogy én szilárd és hajthatatlan ember vagyok, politikai áramlatokból, konjunktúráktól nem be­­folyásoltatom magamat, konzervatív va­gyok és neonacionalista, rajtam még a bankoligarchia pokolkapui sem tudnak erőt-vetmi, én vagyok a protekció leg­­esküdtébb ellensége és üldözője: a ma­gyar ifjúság úgy építhet rám, mint a. sziklára“. Óh, mely hatalmas garanciák a szegény magyar főiskolás ifjúság szá­mára ! Mi maradhat itt más ut és módszer ennek az ifjúságnak, mint a fokozott önvédelem,) a tökéletesebb szervezett­ség, a teljesebb és szabadabb társadalmi autonómia? A numerus claususnak nagy egyen­súlyozó ereje és ilyen irányban még na­gyobb szuggesztiója volt. Jó volt a ma­gyar ifjúságnak, mert reményt nyújtott és utat mutatott a több kenyérért és jobb jövőért való küzdelemben. De nem volt rossz a zsidóságnak sem, mert le­csapolta, mederbe terelte az antiszemi­tizmust. Az uj törvény: uj helyzet. A magyar ifjúság szerencsére rákapott a szervezett erő mámoritó izére. Különö­sen az orvosi és mérnöki pályára készü­lők egészen csodálatos eredményeket értek el. Ezeket a szervezeteket tovább kell épiteniök és tovább tökéletesíteniük. Március elsején nyolc.' esztendeje an­nak, hpgy a magyar nemzetgyűlés Ma­gyarország kormányzójává Vála-sztotta Horthy Miklóst. A nyolcéves évforduló alkalmából két igen jelentős meglepetés fogja érni a magyar közéletet. Illetékes helyen erről a két fontos ténykedésről a következőket mondották a Magyarság tudósítójának: — A „Magyarország magánjogi tör­vénykönyvéről“ szóló törvényjavaslatot az igázságügvminiszter március elsején fogja benyújtani a képviselőházban, mert ezen a napon van a kormányzó megválasztásának nyolcadik évfordulója és igv ennek az időpontnak a megvá­lasztásával az igazságügyminiszter kife­jezésre akarja juttatni a javaslat nagy fontosságát. A nagy horderejű javas­lat' histörikumát és jelentőségét a mi­niszter szerdán bővebben ismertetni fogja a képviselőházban. Illetékes he­lyen fölhívták a figyelmet arra, hogy en­nek a javaslatnak a tárgyalásától tá­vol kell tartani a politikát. Törekedni kell arra, hogy a magyar polgári tör­vénykönyv. tárgyalása minden szenve­délytől mentesen és úgy történjék, amely nélkül ennek az egész magvar jogéletre és fejlődésére döntő fontos­ságú javaslatnak a tárgyalása cl sem képzelhető. — Ennek az atmoszférának és társa­dalmi összhangnak a megteremtését és előmozdítását célozza az a magas elhatá­rozás is, amely ugyancsak holnap fog fog megjelenni. Éz a legfelső kegyelmi elhatározás egyfelől a politikai bűncse­lekmények szabatosan meghatározott Ne felejtse el ez az ifjúság, hogy az egész modern magyar élet úgyszólván csak szervezeti kérdés. ' A szocialisták ereje is cgyesegyedül a szervezettségük, amely még mindig megteszi a magáét, bár a gondolat, mely életrehozta e szer­vezeteket, már halott. A fasiszták ereje: az uj és diadalmas gondolat és a szo­cialistákénál is tökéletesebb szervezet. A zsidók , ere je: országokon és osztályo­kon keresztül-kasul font tökéletes faji­nemzeti szervezettségük. A tőke tökéle­tesebb szervezetével azon keresztül na­gyobb átfogó erejével uralkodik a rajta kívül szervezetlenül és bambán álló más gazdasági erőkön és tényezőkön, valójában az egész gazdasági életen, benne elsősorban az agrárvilágon; a sokszor idegen szellemű város a szerve­zetlen és elhagyott szinmagyar falvak számosabb és erősebb népe fölött... Az ifjúságnak is tovább kell építenie szervezeteit és résen lennie. Azután las­san előkészítenie az ellentámadást. es pedig- úgy elítéltekkel, mint « terhel lekkel szemben, másfelől azonban lebe-i tőséget nyújt arra, hogy kivételes ese-, tekben az elhatározásban fel nem sorolt; esetekben egyéb cselekmények miatt el-., ítéltek is kegyelemben részesüljenek. Az első csoportba tartoznak: az államfő és a királyi ház tagja meg­sértésének vétsége, az állam és nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség, izgatás, a választójog elleni bűncselekmények és a választásokkal kapcsolatos vét­ségek, politikai természetű indokból elköve­tett hatóság és magánosok elleni erő­szak, tiltott közlés. A második csoportba tartoznak: a politikai természetű indokból elkö-' vetett bűncselekmények miatt elítéltek, ha a rendkívüli méltánylást érdemlő5 esetben a bíróság a maga szuverén ha-' láskörében az elítéltet — egyéniségének, életviszonyainak a bűncselekményt meg-; előző és azt követő példás magaviseletét nek, valamint az eset többi körülmé­nyeinek figyelembevételével — a kor­mányzói elhatározás keltétől számított három hónapon belül kivételesen kegye­lemre méltónak nyilvánítja. Ilyen hat tározatot a bíróság csak igen kivételes esetben hozhat és pedig olymódon, hogy, a felek indítványa és meghallgatása nélkül hivatalból hozza meg döntését és igy arra semmi külső fórum befolyást nem gyakorol. A kommunisták, emigránsok és visszaesők nem kapnak kegyelmet A kegyelmi elhatározás bizonyos kizáró I nem részesülhet. Ehhezképest ki vannak' okokat'is megállapít, amelyeknek fennfor-1 zárva a kegyelemből mindkét csoportban gása esetén az elitéit és terhelt kegyelemben | azok: Ára a képes melléklettel együtt 24 fillér A kormányzó széleskörű amnesztiát adott a politikai bűncselekményekért elítélteknek kegyemet kaphatnak Náűosyék és Windisgraetzék is — Csütörtököd nyújtja be az, igazságügyminiszter az uj poi- , < Sári törvénykönyv javaslatát csoportjával szemben hirdet kegyelmet'

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék