Magyarság, 1928. március (9. évfolyam, 50-73. szám)
1928-03-17 / 63. szám
1928 március 17, szombat WIEIMBIC Március ünnepe A trianoni békediktátum óta ezer sebből vérző csonka ország minden részében a régi hittel és régi lelkesedéssel ülték meg a márciusi gondolat ünnepét. Úgy a fővárosból, mint a vidékről érkezett hírek azt bizonyítják, hogy a magyar társadalom önmagára talált a márciusi gondolat egyetlen helyes értelmezésében. A keresztény és magyar tömegeknek olyan hatalmas manifesztációja volt a csütörtöki ünnep, amely méltó nemcsak a márciusi ifjak emlékéhez, hanem ahhoz a társadalomhoz is, amelynek feladatául a régi határok visszaszerzését jelölte meg a sors. Március 15-én, amelyet immár a magyar törvényhozás is hivatalos nemzeti ünneppé avatott, a főváros valamennyi templomában ünnepi istentiszteletet tartottak. Első ízben volt hivatalos ünnepi mise a királyi vár plébániatemplomában. Breuer István prelátuskanonok celebrálta fényes segédlettel a szentmisét, amelyen megjelent Horthy Miklós kormányzó és családja, ott voltak a főhercegek és főhercegasszonyok, a kormány tagjai, valamint a polgári és katonai hatóságok képviselői. A keresztény munkások a Petőfi szobránál A székesfőváros csütörtök reggelre impozáns zászlódíszbe öltözött. Nemcsak a középületeken, hanem a legtöbb magánépületen is nemzeti lobogó hirdette március 15-ikét.A kereskedők kirakatai piros-fehér-zöld szinben pompáztak s egy-egy kis zászlócskával díszítették föl a közlekedési eszközöket is. A Rákóczi-úton délelőtt kilenc óra tájban megtorpantak a villamosok és az autók, a Keletipályaudvar felől fegyelmezett rendben hatalmas tömeg indul a Dunapart felé, hogy a Petőfi-szobor előtt áldozzon a márciusi ifjak emlékének. A Magyar Nemzeti és Keresztényszociális Szervezetek Egyesületének ezer és ezer tagja vonult a Rákóczi-úton és a Kossuth Lajos utcán át a Petőfi-térre. A menet élén a Törekvés-zenekar haladt, pattogó magyar indulókat játszva. Petőfi szobránál, a Himnusz eléneklése után, Haller István volt miniszter, országgyűlési képviselő, mondott nagyhatású ünnepi beszédet, amelyben a keresztény magyar munkásság nemzetépítő hivatásáról szólott. Utána Kémeri-Nagy Imre egyetemi hallgató szavalta el a Nemzeti dalt, majd Zulavszky Andor dr., a Keresztényszociális Szervezetek Egyesülése nevében megkoszorúzta a szobrot. Beszéde nyomán A Pátria Magyar Írók, Hírlapból és Művészek Klubja csütörtökön este társasvacsora keretében hódolt a márciusi ifjak emlékének. A vacsorán, amelyen Milotay István dr. elnök vezetésével az igazgatóság teljes számban megjelent, Eckharck Tibor mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy egykor valamennyien a fiatalság ünnepét láttuk március tizenötödikében. Azóta, hogy belekerültünk a közéletbe, mindenki meglátta azokat a súlyos hibákat és bűnöket, amelyek március 15-ének ünnepe mögött rejtőztek. Sallangos, szóvirágos, az igazi magyarságtól távolálló ünnep volt hajdan március 15-ike. Vájjon mennyire változott a helyzet ma? Sokat beszélnek szabadságról és alkotmányosságról, pedig éppen a szabadság és az alkotmányosság lelki kritériumai hiányoznak. Látszatfüggetlenség van ma is csupán, pedig ennél a látszatfüggetlenségnél jobb a nyilvánvaló rabszolgaság. Ha visszagondol a közelmúlt ötven esztendejére, meg kell állapítania, hogy a magyarságnak soha nem volt bátorsága kiélni a maga fajiságát. Külföldről átvett kulturfölényes intézményeink voltak és vannak csupán. Az egész magyar közélet szörnyű posványban támolyog, éppen az hiányzik, amit március 15-ike meg akart valósítani: a függetlenség és a szabadság szeretete. Nem tudunk akarni, merni, a kis, megmaradt Magyarország nem tudja fiainak jövőjét biztosítani, idegeneknek engedi át a vezető pozíciókat minden téren. A felelőtlen plutokrácia és bankokrácia uralma alatt nyög a ország, amikor Behlen István a szabadságjogok helyreállításának ígéretével biztatgat. De várjon ki fog élni ezekkel a szabadságjogokkal? Várjon a Szabadság jobban van-e ma biztosítva, mint a Bach-korszakban, amikor a különféle hatalmas érdekképviseletek béklyójában nyög a sajtószabadság is. A szolgaság szelleme úgy elharapódzott ebben az országban, hogy még azok is fejet hajtanak: a hatalom előtt, akiknek módjuk, alkalmuk, sőt joguk volna elveiket és meggyőződésüket függetlenül, nyíltan vallani. Utalt arra, hogy a felsőházban legutóbb egyik főúr kijelentette, hogy az elhangzott szép beszédek nagy hatással voltak ugyan rá, de szavazatát nem befolyásolhatják. Ki legyen ezek után olyan merész, hogy éljen a beígért szabadságjogokkal? Talán a B-listás köztisztviselők, vagy a nyomorgó középosztály tagjai álljanak ki a hatalommal szemben? még alig ült el az éljenzés, amikor ezer és ezer torokból felcsendültek a Nem, nem, soha! erőteljes akkordjai. Szabó József és Tobler János beszéltek még, majd a Szózat eléneklése után, a Rákóczi-induló hangjaira, a legnagyobb rendben szétoszlott a tömeg. Az egyetemi ifjúság ünnepségei A magyar egyetemi és főiskolai ifjúság az idén is hagyományos fénnyel ünnepelte meg március idusát. Az ifjúság az Egyetem-téren gyülekezett s innen a vasutasok zenekarának indulói mellett fegyelmezett, katonás sorokban vonult a Belváros utcáin keresztül a fellobogózott Szabadság-térre, hogy az irre■ denta-szobroknál fogadalmat tegyen a régi határok visszaszerzésére. Mintegy tízezer ifjú sorakozott fel Kelet, Nyugat, Észak és Dél szobrai előtt s feszes vigyázzállásban tisztelgett, mig a zenekar a Himnuszt játszotta. Ezután Nyugat szobránál Bodó Miklós, Észak szobránál Komlóssy Antal, Kelet szobránál vitéz Balázs Dániel dr.. Dél szobránál Szalóki-Mészáros Gyula mondott beszédet s fogadta meg az ifjúság nevében, hogy Trianont soha el nem ismerik. Az ifjúság a Szabadság-térről a Batthyányörökmécs elé, majd a Kossuth Lajos-térre. Kossuth szobrához vonult, ahol Szathmáry József tartott emlékbeszédet. Tizenegy órakor kétszáztagú küldöttség a Várban megkoszorúzta a Honvédszobrot, amely alkalommal Biró György beszélt és Bernolák Jenő szavalt. Tizenegy óra után az ifjúság hatalmas tömege a Vigadóba vonult, amelynek termeit addigra már zsúfolásig megtöltötte az ünneplő közönség. A legelsősorban foglaltak helyet az egyetemi rektorok, több felsőházi tag és országgyűlési képviselő és még sokan iások a magyar társadalom előkelőségeinek sorából. Az egyetemi énekkarok Magyar Hiszekegye után Moravek Ernő dr. nyitotta meg az ünnepséget, majd Jakabházy István beszélt a diákegyesületek nevében. Károlyi Árpád és cigányzenekarának néhány régi szép magyar dala után fehérgyarmati Tóth Gyula tábori lelkész mondott ünnepi beszédet. Utána Pusztay Sándor, az Operaház tagja énekelt, majd Malonyay József záróbeszédével végetért az impozáns ünnepség Délután az ifjúság a Nemzeti Múzeum kertjében rendezett ünnepséget, ahol Széles László beszéde után Lyakovich Tibor babérkoszorút helyezett Vasvári Pál emléktáblájára. A Múzeumkertből az ifjúság a Petőfitérre vonult s ezrekre rugó ünneplő közönség jelenlétében megkoszorúzta Petőfi szobrát. Március 15-ike arra kötelez bennünket, hogy hátat fordítsunk az opportunizmusnak és erős és független magyar társadalmat neveljünk. A nemzetet nem a hitvány megalkuvás, hanem a függetlenség és szabadság szeretete vezetheti ki nyomorúságos helyzetéből. Magyarországon ma azért van nagyfokú kétségbeesés, azért növekszik az öngyilkosok száma, mert a nemzet lelkéből kitépték az eszményeket. Egy nemzetet, egy kort, egy társadalmat arról lehet megítélni, hogy milyen ideálok után indul. Egy korszaknak, egy társadalomnak, amelynek nincs más célja, mint az, hogy minél kedvezőbben helyezkedjék el Trianonon belül, nem lehet reménye a feltámadásra. Szükség van tehát egy új március idusára, egy igazi, egy nemzeti forradalomra, amely megcsinálja azt, amit 1918-ban elmulasztottak s amit 1848- ban akartak. A nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszéd után az egybegyűltek a késő esti órákig a legjobb hangulatban maradtak együtt. Egyéb fővárosi ünnepségek Az Ébredő Magyarok Egyesületének ünnepségén hatalmas keresztény közönség gyűlt egybe. A BESZKÁRt-dalárda művészi énekszámai után Bakó Lászlóné szavalt, majd Kádár Lehel mondott beszédet a negyvennyolcas magyar lélekről és a mai magyar lélek adottságairól és problémáiról. Az ünnepségen Baranyay Aladár kapitány vezetésével felvonult a fővárosi Sas-zászlóalj is. A márciusi ünnepségek során ünnepélyes külsőségeik között koszorúzták meg a városligeti Washington-szobrot is. Az ünnepségen, amelyen Buttler Wright meghatalmazott miniszter, amerikai követ is megjelent, Ripka Ferenc dr., főpolgármester, tette le a koszorút a szobor talapzatára. A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége a Radius-fémszínházban rendezett márciusi ünnepet, amelyen Bakáts István főigazgató beszéde után Némethy Ferenc hegedűművész, T. Mátray Erzsi, Laurisin Lajos és M. Hir Sári működtek közre. A Felvidéki Egyesületek Szövetségében a hölgybizottság rendezett jól sikerült ünnepséget. Érti Jánosné megnyitó szavai után Bogya János beszélt, majd Bezegh- Huszágh Éva szavalt. A Saskör rendes évi közgyűlésének keretében hódolt a márciusi ifjak emlékének. A közgyűlésen egyébként Förster Aurél elnököt ünnepelték abból az alkalomból, hogy tíz év óta tölti be a kör elnöki tisztét. A Magyar Nemzeti Szociális Párt március 15-én megkoszorúzta Petőfi Sándor szobrát. Az ünnepségen Szilágyi Mihály beszélt. A Honvédelmi Párt Urmánczy Nándor és Ilosvay Gusztáv vezetésével megkoszorúzta a Kossuth-szobrot. A Pilvax kávéházban a Petőfi Társaság rendezett ünnepséget, amelyen Petri Mór mondott beszédet. A budapesti állami gépgyár a Golgotautcai munkástelepen rendezett jól sikerült ünnepséget. A budapesti 111. kerületi keresztény társaskör ünnepén Gajda Béla gimnáziumi igazgató mondott beszédet. Az Iparművészeti iskola ifjúsága március ünnepét a művészet barátainak nagy táborával együtt ülte meg. Az ünnepi beszédet Kovács János dr. mondotta. A budapesti állami felsőkereskedelmi iskola ünnepségén Sassy-Nagy Lajos tanár beszélt. A Kertészutcai 11. Rákóczi Ferenc felsőkereskedelmi iskola ünnepségén a növendékek Pongrácz Elemér Az isaszegi csatatéren című álomképét adták elő. A Fehérsas-téri polgári fiúiskola ünnepségén Bokros Béla tanár mondott beszédet. A vidék ünnepe Debrecen város polgársága fényes külsőségek között ünnepelte meg március 15-ikét. Valamennyi felekezet templomában ünnepélyes istentisztelet volt, amelyen a polgári és katonai hatóságok képviselői is megjelentek. Az iskolákban műsoros hazafias ünnepélyek voltak, az egyetemi bajtársai és társadalmi egyesületek pedig Kossuth és Petőfi szobránál áldoztak a márciusi ifjak emlékének. A Miskolcon a Kossuth-szobor előtt többezer főnyi ünneplőtömeg gyűlt egybe. Az ünnepségen Borbély-Maczky Emil országgyűlési képviselő mondott beszédet. — Győrben a templomokban ünnepi istentiszteletek voltak s hazafias ünnepségeket rendeztek az iskolák. A közönség részére a győri iparos dalkör tartott nagyszabású ünnepélyt a Lloyd-palota nagytermében. — Szegeden a fogadalmi templomban szentmise volt, amelyen az összes hatóságok képviseltették magukat. Az ünnepség Kossuth-szobor előtt folytatódott, ahol Hunyadi János dr. mondott beszédet. — Egerben a főszékesegyházban ünnepi szentmise volt, délután pedig a Kossuth-téren hazafias ünnepélyt rendeztek, amelyen többezer főnyi közönség vett részt. Sopronban a vármegyeházán tartottak ünnepet, amelyen Papp Kálmán volt az ünnepi szónok, aki párhuzamot vont a márciusi halhatatlanok és az októberi forradalom gyászos szereplői között. A vármegyeházáról a közönség a Széchenyi-térre vonult, ahol a bányászati és erdészeti főiskola ifjúsága áldozott a márciusi ifjak emlékének. — Gyulán a Közművelődési Egyesület a Leventeegyesülettel együtt tartott ünnepséget, amelyen Kovácsics Dezső főispán beszélt. — Gödöllőn a premontrei gimnázium ifjúságának ünnepén Balogh Ányos méltatta március idusának jelentőségét. — A kötegyáni határállomáson a vasúti tisztviselők rendeztek ünnepet. — Érsekcsanádon a római katolikus iskola növendékei irredenta színdarabot adtak elő. — Pápóc községben a Leventeegyesület és az Olvasókör rendezett együttes ünnepélyt, amelyen Horváth István mondott beszédet. — Pécsen tízezer főnyi tömeg jelenlétében csütörtökön délután megkoszorúzták a Kossuth-szobrot. Este a színházban díszelőadás volt. Bevezető beszédet Krisztics Sándor egyetemi tanár mondott. Ünnepségek a külföldön A külföldi metropolisokban és mindenütt, ahol magyar kolóniák élnek, szintén megünnepelték március idusát. Genfben a Hungária Magyar Egyesület megkoszorúzta Klapka emléktábláját és az egyetem kertjében lévő Bocskay-szobrot — Párisban a Magyar Egyesület rendezésében tartottak ünnepséget, amelyen Korányi Frigyes báró követ beszélt. — Prágában a magyar kolónia műsoros estét rendezett, amelyen megjelent Masirevich Szilárd követ vezetésével a magyar követség személyzete is. — Rómában a Magyar Egyesület helyiségében volt ünnepség, amelyen Kovács Gyula egyesületi elnök beszélt. Az ünnepségen sok olasz előkelőség, továbbá a quirinali és a vatikáni magyar követség egész személyzete megjelent. — Bécsben a magyar követség Bankgassei palotájában Ambrózy Lajos gróf követ fogadóestélyt adott, amelyen az osztrák kormány több tagja is megjelent. — Krakkóban az Amádéus plombán ünnepi istentisztelet volt, amelyen a magyar kolónia tagjai teljes számban résztvettek. — Szófiában a Magyar Klubban ünnepi lakoma volt, amelyen nemeskéri Kiss Sándor, magyar ügyvivő beszélt. A Pátria Klub márciusi ünnepe MÁRCIUS HÓNAPA CITROEN 10/25 HP TÚRAAUTÓK REKLÁMSZEZONJA 1 363 Ez idő alatt 1900.HP lefizetése után pengő (18 havi részlet) előny árban vásárolható KIÁLLÍTÁSI SZALON, VI. KERÜLET, ANDRÁSSY ÚT 67. SZÁM. A pénzügyi bizottság hozzájárul a Községi Takarékpénztár felállításához A főváros pénzügyi bizottsága pénteken délelőtt ülést tartott, amelyen Folkusházy Lajos alpolgármester bejelentette, hogy a newyorki Kossuth-szobor leleplezési ünnepélye a legnagyobb rendben folyt le. Szigethy János a hősök temetőjének emlékművekkel való ellátását kérte, Szőke Gyula dr. a belváros fogalmát, Perczell Béla pedig az iskolaépítés ügyét tette szóvá. Márkus József főjegyző a fővárosban létesítendő stadion tervét ismertette. Többek felszólalása után a bizottság a javaslatot elfogadta, de kimondotta, hogy a nemzeti stadiont üzleti célokra felhasználi nem szabad s kizárólag az amatőrsport fejlesztésére szolgál. A Községi Takarékpénztár létesítésének ügyénél Baracs Marcel szóvátette, hogy harminc év óta lehetetlen volt a Községi Takarékpénztár felállítása, mert a kormány mindig megtagadta a hozzájárulást. Kérdéses tehát, hogy a kormány hozzájárul-e ehhez, amire pedig a főváros érdekében kétségtelenül nagy szükség van. Az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár fúziójával kapcsolatban megjegyezte, hogy a főváros 431.000 pengőért megvásárolja az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár részvénypaketjét, ezért mindössze csak 320.000 pengő értékű aktív saldót kap. Különben is először meg kell alkotni a Községi Takarékpénztár szervezeti szabályzatát s csak ezután tárgyalják az Egyesült Fővárosival való tranzakció kérdését. Harrer Ferenc elmondotta, hogy, nem az Egyesült Fővárosi szanálásáról van szó, hanem egyszerű részvényvásárlásról. A fővárosiaknak egyébként mindig az Egyesült Fővárosi volt a megszokott takarékpénztára, ami felett nem lehet elsiklani. Tehát az esetleges áldozatot is felülmúlja a Községi Takarékpénztárban rejlő érték s ezért a javaslat elfogadását kéri. Folkusházy Lajos alpolgármester bejelentette, ha a bizottság az előterjesztést elfogadja, a kormány is hozzájárul a takarékpénztár felállításához. A bizottság ezután tizenkét szóval hét ellenében elhatározta az Egyesült Fővárosi részvényeinek átvételét s ezzel kapcsolatban a Községi Takarékpénztár felállítását. A bizottság végül hozzájárult a Vízművek és az Autóbuszüzem fejlesztéséhez szükséges összegek kiutalásához. VASBUTOR OHCI-M 48/s avasai®Fiók : VIII. Fiumei-Qt 3