Magyarság, 1928. március (9. évfolyam, 50-73. szám)
1928-03-01 / 50. szám
I 1928 március 1, csütörtök WICTIBSII. Életfogytiglaniegyházra ítélte a Kúria a Jakabszállási plébános gyilkosát 1926 május 22-én, Jakabszállás község templomában megdöbbentő gyilkosság történt, amelynek áldozata a község fiatal plébánosa, Magyar György volt. Az országos felháborodást keltő gyilkosság előzményei esztendőkre nyúlnak vissza. Schmidt Ferenc kereskedő hosszú időn keresztül haragos viszonyban állott Magyar György plébánossal, mert a fiatal lelkész nagy lelkesedéssel látott hozzá ,hogy a közéleti viszonyokat minden vonatkozásban megjavítsa. Magyar György lelkész kezdeményezésére az 1920-ban apró tanyákból alakult Jakabszállás község kulturházat építtetett, egyesületeket alapított s a korábban elmaradt kis falu hatalmas fejlődésnek indult. A közeli Orgovány községben volt kereskedő Schmidt Ferenc, aki 1925-ben telket vett Jakabszálláson, hogy üzletet nyithasson. Amíg úgy látszott, hogy Schmidt Ferenc kereskedői működése a község érdekeit szolgálja, Magyar György György jó barátságban volt a kereskedővel, közben azonban kiderült, hogy Schmidt Ferencet több ízben elítélték apróbb kihágások miatt. Ettől az időponttól kezdve elmérgesedett a viszony Magyar György és Schmidt Ferenc között s amikor Schmidt Ferenc ellen eljárás indult meg, mert italmérési engedély nélkül árusított bort az üzletében, a kereskedő azt hitte, hogy Magyar plébános tett ellene feljelentést. Schmidt meg is támadta ezért Magyar Györgyöt, aki kiutasította a fenyegetődző Schmidt Ferencet a lakásából. Néhány héttel később Schmidt megjelent a plébánián, betörte az ajtót és a távol lévő lelkész gazdasszonyát durván megtámadta és késsel is megfenyegette. Evvel az üggyel kapcsolatban Schmidtet magánlaksértésért hathavi börtönre ítélték. Ilyen előzmények után a megátalkodott ember elhatározta, hogy a plébánossal, akit halálos ellenségének tartott, végezni fog. 1926 május 29-én délután fél négy órakor megjelent a jakabszállási római katolikus templomban s a harmadik padsorban foglalt helyet. Magyar György lelkész éppen litániát tartott, s amikor a plébános térdeplő helyzetéből fölemelkedett, Schmidt Ferenc kirántotta a revolvert és az oltár lépcsőjén felfelé haladó lelkészre sütötte Magyar György megtántorodott, néhány lépést tett a sekrestye felé, de az ajtóban összeesett. A templomban óriási pánik támadt s eközben Schmidt Ferenc futva menekült a hívők közül. A súlyosan sebesült plébánost, akinek a szive táján hatolt be a golyó és a kezében lévő imakönyvet is átütötte, be akarták szállítani a kecskeméti kórházba, de útközben elvérzett és meghalt. Schmidt Ferencre a község házában akadtak rá, a gyilkos egy árokba bújt el az üldözők elől, öngyilkosságot kísérelt meg, de hamarosan felgyógyult és az ügyészség gyilkosság bűntette címén indította meg ellene az eljárást. A kecskeméti törvényszék a bizonyítási eljárás lefolytatása után szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek Schmidt Ferencet és ezért tizenháromévi fegyházbüntetésre ítélte. Az Ítélőtábla megváltoztatta az első bíróság ítéletét, gyilkosságban mondotta ki bűnösnek az elvetemedett kereskedőt és életfogytiglani fegyházbüntetéssel sújtotta. A bejelentett semmiségi panaszok alapján szerdán tárgyalta az ügyet a királyi Kúria s a bejelentett semmiségi panaszokat a Kúria elutasította. Az ítélet indokolásában a Kúria kifejtette, hogy a tábla helyesen állapította meg a gyilkosságot, mert nyilvánvaló, hogy a vádlott hosszú ideig foglalkozott a gyilkosság gondolatával, alkalma volt az ölési szándék nyugodt megfontolására és az eset körülményeiből is nyilvánvaló, hogy a bűncselekmény végrehajtásakor eltökélt szándék vezette. Az a tény, hogy a bűncselekményt templomba követte el, szintén arra mutat, hogy előre megfontolt szándékkal cselekedett, mert ha csupán erős felindulásról lehetne szó, akkor éppen a templom hangulata lett volna alkalmas arra, hogy indulatait lefékezze, és jobb elhatározásra bírja. ésisi Kig’ifluia a. sz. félemeleti helyiségének rendkivüli occasív urai: Francia linón zsebkendő .. P 2.80, 3.30 Angol hosszú harisnya.............P 6.— Kemény angol gallér .. .. .. P 1.— Félkemény angol gallér .. .. P 1.20 Angol toulad nyakkendő .. .. P 3.60 Nehéz selyem nyakkendő .. P 4.—16.60 Angol Trenchcoat kabát .. .. P 160.— Dupla teveszőr kabát ...............P 240.— Angol ing méret szerint .. .. P 22.— Angol férfi cipő..........................P 39.— Borsalino és angol kalap .. .. P 22.— Angol Twill csokor nyakkendő, amig készletünk tart...............P 2.20 Diaz tábornagy meghalt Rómából jelenti a Stefani-ügynökség, hogy Diaz Armando tábornagy, aki két nappal ezelőtt influenzában megbetegedett, szerdán este kilenc órakor meghalt. Diaz tábornagy az osztrák-magyar és német egyesült haderők 1917. évi őszi diadalmas olaszországi előretörése után került Cadorna tábornagy, helyébe, mint az olasz hadsereg vezérkari főnöke. Cadorna felmentése és Diaz kinevezése pontosan 1917 november 9-én történt meg, amikor a győzelmes osztrák-magyar és német haderők mára Piave mentén állottak. Emlékezetes, hogy hadseregeink lendületes előretörése után 1917 novemberét és decemberét, valamint 1918 első hónapjait Diaz arra használta fel, hogy rendbeszedje az olasz hadsereget és a tökéletes védelemre való felkészülés mellett egy esetleges ellentámadást is megszervezzen. Mielőtt ez az ellentámadás bekövetkezhetett volna, a német hadsereg franciaországi súlyos küzdelmei folytán Ausztria-Magyarországnak is részesévé kellett lennie az antant ellen intézendő általános támadásnak, hogy az olasz erőket lekösse, győzelem esetén pedig erőket vonjon el Franciaországból. 1918 június 15-én indult meg az osztrák hadsereg újabb támadása Olaszország ellen. A támadásban, a vezetők szétágazó véleménye révén létrejött megalkuvás után, a Hétközség fensíkján a Conrad, a Piave hoszszában pedig a Boroevics vezette hadseregcsoportok vetek részt, hogy kettős áttöréssel átkarolással Bassano—Treviso közé szorítsák a francia és angol hadosztályokkal megerősített olasz hadsereget. A Tirolból, a Brenta mindkét partján, elégtelen erőkkel és árulás után megindított támadás megakadt, míg a Piave balpartjáról támadó erők átjutottak a folyón és visszaszorították az olaszokat. Amikor azonban Diaz észrevette, hogy tiroli támadó csoportunk gyenge, öszszes nélkülözhető erőivel a Piave elé állt és az osztrák-magyar erőket meggátolta további előnyomulásukban. Ekkor következett be a Piave minden hidat magával ragadó áradása, aminek folytán haderőink rendkívüli súlyos veszteség mellett katasztrofális viszszavonulásra kényszerültek. A katasztrofális visszavonulás után, majd a rákövetkező hónapok osztrák-magyar belpolitikai eseményei indították később Diaz tábornagyot arra, hogy az eresztékeiben már recsegő osztrák-magyar haderők ellen általános támadást kezdjen. 1918 október 24-én kezdődött meg ez a támadás, hetven kilométer széles arcvonalon, negyvenkét hadosztállyal. Az október 24—26-iki bevezető harcok után október 27-én és 28-án Valdobbiadene és Ponte di Piave között három olasz hadsereg kelt át. Miután az osztrákmagyar hadsereg ellentámadásai összeomlottak, október 29-én sikerült az olaszok áttörése: elszakította egymástól a bellunói és isonzói osztrák-magyar hadsereget. Ugyanezen a napon rendelte el az osztrák-magyar főparancsnokság az általános visszavonulást. November elsején az olaszok a Hétközség fennsíkján állott 11-ik hadseregünk arcvonalát is áttörték. November 2-án megjelent a magyar kormánynak fegyverletételi rendelete, majd a nemzeti hadseregek megalakítására vonatkozó legfelsőbb elhatározás, amelyek a hadsereget egyedeire szakították. Az osztrák-magyar fegyverszüneti bizottság az október 28-án kapott rendelet alapján október 31-én Páduába jutott, ahol az olasz hadvezetőség az ellenségeskedések beszüntetésére vonatkozó javaslatot elutasította, majd november 2-án átnyújtotta a feltételeket, határidőül szabván november 3-ának éjjeli 12 óráját. A fegyverszünet csak november 3-án délután három órakor jött létre azzal, hogy az ellenségeskedések november 4-én délután három órakor érnek véget. Tekintettel arra, hogy az osztrák-magyar csapatok az ellenségeskedést már november 3-án beszüntették, de az olasz haderők a fegyverszüneti szerződés feltételeire támaszkodva, még tovább is előnyomultak, tizenöt gyalogos- és három lovashadosztályunk és a rivai védelmi szakasz olasz fogságba esett. Az 1918 november 3-án megkötött, úgynevezett Diaz-féle fegyverszünet, amelyre később oly sok hivatkozás történt, azon az alapon jött létre, hogy ki kell ürítenünk az idegen megszállott területeket, a fegyverszüneti szerződés azonban egyáltalában nem érintette Magyarország történelmi határait, vagyis ezeket ismerte el demarkációs vonal gyanánt. Hogy mégsem a Diaz-féle fegyverszüneti szerződés lett azután irányadó Magyarországgal szemben, annak oka a Károlyi-kormány soha eléggé el nem átélhető gyáva magatartása volt, amikor Belgrádban Franchet d’Esperayvel külön fegyverszüneti szerződést kötött. A román kormány, mint nagy kegyet közölte a magyar kormánnyal az erdélyi birtokügyben tett elképesztő ajánlatát A Magyarság bukaresti tudósítójának jelentése alapján már tegnap közölte a hírt Titulescu román külügyminiszter ajánlatáról, amely az erdélyi birtokpereket olymódon akarja elintézni, hogy a magyar kormány fizesse meg a magyar birtokosoknak elraboltt birtokaik után a kártérítést, viszont román kormány azt majd betudja a magyar jóvátételi számlába. Mi tudósítónk jelentését csak fentartásul közöltük, mert még a román kormánytól is nehéz volt elképzelni ilyen elképesztő ajánlatot. Most értesülésünket megerősíti az alábbi hivatalos jelentés: A Magyar Távirati Iroda, illetékes helyről a következő közleményt kapta: A magyar kormány a román birtokperek ügyében, tudvalévően, még múlt év november 15-én — jogi álláspontjának teljes és változatlan fentartása mellett — a vitás kérdés gyakorlati megoldását célzó javaslattal fordult a román kormányhoz. A magyar javaslat szerint az érdekelteket a tőlük kisajátított és már szétosztott földbirtokokért méltányos kártérítésben kellene részesíteni, a szétosztásra nem került erdőbirtokokat, valamint a még szét nem osztott egyéb mezőgazdasági birtokokat pedig a román kormány természetben adná vissza tulajdonosainak. A román kormány erre a javaslatra a mai napon juttatta el a magyar kormányhoz válaszát, amelyben az erdőbirtokok és a még szét nem osztott mezőgazdasági birtokok természetben való visszaadását a leghatározottabban visszautasítja, egyebekben pedig a következő konkrét ajánlatot tette: „Ha Magyarország elfogadja a hármasbizottság jelentését és ha a tanács a jelentés elfogadása után megtalálja a módját annak, hogy az az elhatározás, melyet Románia végrehajtani szándékozik, ne alkothasson veszedelmes precedenst, akkor Románia hajlandó voolna hozzájárulni ahhoz, hogy a Magyarország által Romániának fizetendő jóvá Vétkezik, aki nnx nélkül borotválkozik A szerkezetben és működésben minden eddig ismerttől eltérő Wax köszörülőkészülék minden használt tompa pengének használatrakész homorú felülmúlhatatlan finom élt ad tételből levonassék egy bizonyos összeg; ennek az összegnek nagysága nem volna egyértelmű sem valamely tényleges privilégiummal, sem az ár felemelésével, hanem amolyan „ex gratia“-cselekményt jelentene, amelyet Románia teljes szuverenitásában ez az egyenlőség alapján hajlandó megtenni, hogy bebizonyítsa, hogy az optánsok ügyében évek óta elfoglalt védekezése alapján nem táplál semmiféle ellenséges érzületet a magyar állampolgárokkal szemben, hanem egyedül Románia életérdekei által vezetteti magát. Magától értetődő, hogy ezt az összeget a magyar kormánynak kellene kifizetnie az igénylők (optánsok és nem optánsok) részére, akik pereiket tartoznak visszavonni és követelésüktől véglegesen el kell állniuk. A román kormány kötelességének tartj® közölni azt, hogy a hármasbizottság jelentésének elfogadását jelen javaslata döntő föltételének tekinti.“ A hivatalos jelentésből tehát megállapítható, hogy a román kormány csakugyan átnyújtotta ajánlatát, hozzá olyan kihívó és prepotens modorban, mintha valami példátlan áldozatot hozna a magyar birtokosok érdekében. Erre a gráciára valóban komoly választ adni nem lehet és a magyar népszövetségi delegátusokra most már csak az, az egy feladat vár, hogy megfelelő módon megbélyegezzék a román kormány felháborító magatartását, amely teljesen gúny tárgyává teszi a népszövetség közvetítését és, frivol módon meghiúsítja azt a kiegyenlítő munkásságot, amelyet a tanács tagjai kifejtettek a magyar—román konfliktusban. A francia kormány közzétette Kellog legújabb háborúellenes jegyzékét Párisból jelentik . A Quai d'Orsay délután közzétette Kellog államtitkárnak a háborúellenes szerződés ügyében tegnap átnyújtott jegyzékét. Ezzel egyidejűleg a külügyminisztérium hivatalos közleményt adott ki, amelyben helyreigazítja a Kollog-féle jegyzék egyik téves megállapítását. Kollog államtitkár ugyanis azt mondja egyik jegyzékében, hogy a havannai pánamerikai kongresszus határozati javaslatot fogadott el, melyben nemzetközi bűncselekménynek nyilvánít minden háborút. A Quai d'Orsay ezzel szemben megállapítja, hogy a havannai kongresszus szóbanforgó határozata csupán a támadó háborúkra vonatkozik. a (JReghIVO 1928. évi március 1-én megnyíló csőr és leányka felöltő-, ruha- és kalap áruházam divatkülönlegességeim megtekintésére, vételkényszer nélkül való Őrült b mnm női divat- és felölőáruháza Rákóczi út 28. sz. É