Magyarság, 1928. április (9. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-01 / 76. szám (74. szám)

4 Modern Review-ben. I. Panjabi, aki Magyar­­országon is járt, védelmébe vette a magyar parasztot. Dogyó úr nyilatkozata Rothfermeréről és a Versailles­ bék­éről S hogy micsoda kedvesen fantasztikus köz­lemények jutnak el tengerentúlra a magyar kérdésről, legjobban bizonyítja a brazíliai Sao Pauloban megjelenő portugál nyelvű Estado de Sao­ Paulo. Ez a kis portugál lap a következő közleményt hozza a magyar re­vízió kérdéséről: „Dogyó képviselő, akit az United Press munkatársa meginterjúvolt, a következőket mondta a magyar kérdésről: Rothermere lordnak azt az ajánlatát, mely a versallesi szerződés megszüntetésére irányul, osztatlan lekesedéssel fogadta a magyarság és így tovább. Hogy ki az a Dogyó képviselő és mi az a versailesi békeszerződés, melynek megváltoztatását Rothermere lord szeretné, nem tudjuk, az illető portugál lap igen jól lehet tájékozva a magyar kérdésről. Mindenesetre ez a vidám kis cikk is csak azt mutatja, hogy a magyar ügy ma már világprobléma. Az a munka, amelyet annak­idején a Területvédő Liga kezdett meg, a Ma­gyar Nemzeti Szövetség folytatott és elárasz­totta a Nyugatot mintegy 150 idegennyelvű kiadvánnyal, jó előkészítő volt Rothermere lordnak. Gyümölcseit csak most hozza meg, mikor egy világokat behálózó újsághatalom tette a magyar kérdést szíve ügyévé. A kere­tek már készek, az érdeklődés teljes, most már csak anyagi erők kellenének egy nagy, modern, egés­z világra kiterjedő propaganda megszervezéséhez. O Gy. Április elsején lép életbe • a valorizációs törvény Az­ egyes magánjogi pénztartozások átér­tékeléséről szóló 1928. évi XII. törvénycikk életbeléptetésének napjául a minisztérium a hivatalos lap legközelebbi számában megje­lenő rendeletével az 1928. évi április elsejét határozta meg. Ezen a napon megszűnik az államkincstár, a posta, a postatakarékpénz­tár, a törvényhatóság és a község ellen, a vasutak ellen fuvarozási ügylet alapján, va­lamint a biztosítási szerződések alapján in­dított átértékelési perek felfüggesztése, de ezekben a továbbfolyó perekben a bíróság a törvénynek az átértékelésből kizáró ren­delkezéseit is alkalmazni fogja. A rendelet folytán 1928 április elsejétől kell számítani a törvényben megállapított három- és hathó­napos, valamint egyéves keresetindítási ha­táridőket. A nők egyik legnagyobb gondja: a szépség fentartása. Ha ugyanannyi időt fordítanának egészségük ápolására, akkor egyúttal szépségü­ket is megóvnák, biztosítanák. Az egészség az, amely üde arcszint, rózsapirt varázsol az ar­cokra. Az egészségnek és ezzel együtt a szépségnek A titka a jó alvás, jó levegő, jó táplálkozás. Az első kettőről mindenki maga gondoskodná­nk, a jó táplálkozásnak pedig segítségére siet az OVOMALTINE, amely arra van hivatva, hogy a betegnek, gyengének, sápadtnak, véz­nának erőt adjon, fokozza életenergiáját és tartalékereihöz­ juttassa a rászorulót. Az­ OVOMALTINE a legértékesebb tápanya­gok minden táperejét és vitaminját kis terje­delemben, kellemes, jóízű, könnyen emészthető formában juttatja a szervezetnek. Minthogy az OVOMALTINE rendszeres hasz­nálata rózsát varázsol a sápadt arcm, nem­csak egészséget, hanem szépséget is ad. Ara a doboz nazy­áe- '» | P -—- - P Sfl áll ' Tp r.c tiv. felaavarorszag.in cynttla. mintán ismertetés* ’nstyen_kvW a DR. WAN’DER stá.ys«r- *s tápswrgrrr rl„ Buda 8*st, 100. postaBék. X.. Keresztúr! út ?0.'a. szám. WIEIIBSAC 1928 április í, vasárnap Képek a lengyel képviselőház megnyitásáról Varsó, március 29­­.­ Magyarság tudósítójától.) Élénk, szorgalmas napja volt tegnap Varsónak. A most megválasztott képviselőház és szenátor tartotta első, alakuló ülését. A meg­­megnyitó ülés csak esti fél hat órára volt ki­tűzve, de a kiváncsiak tömege már reggel óta ellepte az orosz katonatisztek leányainak parlamentté átalakított épületének környé­két. Mikor pedig délben bementem, hogy a Magyarság tudósítójának szóló belépőjegyet átvegyem, már alig tudtam áthatolni a tolon­gásban. Kijövet egy pájeszes polgártárs, fel­bátorodva szakállamon, bizalommal megkért, szerezzek neki is jegyet. A legutóbbi választások, mint a táviratok már jelezték, alaposan megváltoztatták a képviselőház és a szenátus arculatát, ameny­­nyiben összetörték az eddigi legnagyobb pártot és a képviselőházban viszonylagos, a szenátusban pedig majdnem abszolút több­séghez juttatták a kormánypártot, vagy amint az ellenzékiek mondják, a szanációs pártot. Ezzel a belső átalakulással egyidejű­leg a képviselőház külső képe is megválto­zott. A volt iskolaünnepély rendezőterme, melyben eddig a képviselőház és szenátus felváltva ülésezett, most kizárólag a szenátus számára maradt meg, a képviselőház pedig új, megfelelőbb termet kapott. Az új terem félkör alakú falai szürke műmárványból valók, padjai tölgyfából készültek, ülései bőrrel vannak bevonva. Mind szolid, erős munka, szépen jelképezi a szürke unifor­misban járó Pilsudsky erős, határozott egyé­niségét. A félkör átmérőjének közepén van az elnöki emelvény, előtte a jegyzők padja, az előtt a szószék, majd a gyorsírók elzárt asztala. Azok előtt a padsorok. Az emelvény­től jobbra, elkülönítve vannak a miniszterek padjai, balra pedig az államtitkároké. Fönt félkörben a karzat húzódik végig. A jobbol­dal legszélén van a köztársaság elnökének páholya, mellette a diplomatáké, középütt a közönsége­s balszélen az újságírók helye ugyanolyan padokkal és fiókokkal, mint oda­lenn a képviselőké. Alig múlt öt óra, mikor helyemre igyekez­tem. A karzat máris tömve. Amilyen idege­nül megyek én a tömegen, olyan sokan üd­­vözlik a velem jövő, folyton mosolygó Di­­véky Adorján dr.-t. Most látja az ember, mi­lyen népszerű s mennyire szeretik. Lent a teremben lassan gyülekeznek. Egy csoport­ban Trampczynski, az alkotmányozó nem­zetgyűlés elnöke, beszélget leapadt számú híveivel, az ellenkező oldalon Daszynski­­nak, a szocialisták ősz vezérének karcsú alakja tűnik fel. Fokozatosan kialakul a te­rem képe. A szélső­jobboldalon ül a nemzeti demokrata párt, melléje hogy hogynem, a zsidók kerültek, utánuk a kormány hatal­mas tábora tölti be a középmezőket. Tőle balra ül Vitos, volt miniszterelnök, nép­pártja, a Piast, igen szűk helyen szorongva, mellette a keresztény demokrata munkás­párt, majd a parasztszövetség és a felszaba­dítás pártja, a svyzwolenie. Mind a kettő elég radikális elveket képvisel. Következő mező a nemzetiségi kisebbségek é­s a leg­szélső baloldali helyeket a szocialista párt foglalja el. Közte és a kisebbségek közt há­tul ül az öt kommunista képviselő, öten vannak csak ilyen néven, de az ukránok padján még 15—16 elvtársuk ül. A miniszteri padok sokáig üresek. Kevés­sel félhat előtt egyenként kezdenek beszál­lingózni a miniszterek s nyugodtan beszél­getnek, vagy nézik a „sokfejü szuverént”, vizsgálgatja, szélfogad-e majd, vagy pedig elődjének sorsára kell jutnia. Öntudatos te­kintetükből látszik, hogy csak a kettő kö­zött van választásuk a nép választottjainak. Különösen Pilsudski nyugalma bámulatos Észrevétlenül, csendesen jött be s állott meg az elnöki, vagy amint itt mondják, a marsall szék jobbján. A kommunisták és az elveiket osztó ukrán képviselők zajongani kezdtek: — Le vele! Vesszen Pilsudski fasiszta kor­mánya! — hangzik padjaikról. Pilsudski fölmegy, nyugalommal néz far­­kasszemet a zajongókkal, karjait keresztbe teszi s egy idő múlva mondja: „Az urakat kidobatom a teremből!** Még kétszer ismétli,­ állandó zajongás közt a figyelmeztetést, majd néhány szót vált a mellette tábornoki egyenruhában álló belügyminiszterrel. Az kimegy s nemsokára a terem hátsó ajtaján jön be egyenruhás, fegyveres rendőrséggel. A kommunisták alattam ülnek, nem lá­tom, mint ragadják meg őket a rendőrök, csak ijedt kiáltásaikat hallom alulról. „Gyil­kolnak minket, segítség !“ Majd az interna­­cionálé ellenszenves hangjai hallatszanak, de azok is elhallgatnak az utolsó kommunista ukrán kicipelésével. Tévedésből azonban a rendőrség a radiká­lis parasztpárt egy képviselőjét is kivezeti, amiből végzetes baj keletkezik. A wyzwo­­lenie és a szocialista párt segítségére siet, za­­jong, elénekli a vörös lobogó dalát, míg a kormányblokk és a karzat falrengető taps­sal ad kifejezést helyeslésének. Pilsudsky mindezt nyugodtan nézi, de végül is kijön a sodrából. — Csend legyen! — kiáltja és az asztalra csap. Egyszerre néma csend támadt, mire felolvassa a köztársaság elnökének megnyitó­üzenetét. A megnyitóban a köztársaság elnöke rá­mutat arra, hogy a mostani parlament sok­kal könnyebb viszonyok közt kezdi meg működését, mint elődjei, hivatkozik a szö­vetségesekre és arra kéri a képviselőket, hogy az ország erkölcsi és anyagi erejének fokozására fordítsák erejüket. Fontos fel­adattal jelöli meg az állami berendezkedés javítását és a kormánnyal való együttműkö­dés lehetőségének keresését. Az üzenet felolvasása után Bojko képvise­lőt kéri föl korelnöknek, aki rövid székfog­laló után a fogadalom letételére hívja föl a képviselőket. A titkár felolvassa a fogada­lom szövegét, majd egyenként szólítja a kép­viselőket, akik „fogadom“-szóval jelentik ki a felolvasott szöveghez való hozzájárulást. A kivezetett képviselők neveinek olvasására a baloldalian folytonos zaj felel, egyes képvise­lők szót kérnek, de az elnöklő öregúr to­vábbolvastat, majd pedig egy órára felfüg­geszti az ülést. A szünet alatt a szenátus alakul meg ha­sonlóképp s Szymanski Juliánt választja meg elnökéül, Bojko korelnök pedig közbenjár a letartóztatott képviselők kiszabadítása érde­kében, ami meg is történt. Az ülés újbóli megnyitása után bevonul­nak a terembe s felszólításra leteszik a foga­dalmat. Néhányan közülök, mint már előbb is néhány rutén, ruténul felelnek, de ennek el nem fogadása után lengyelül ismétlik meg a fogadalmat. A fogadalom letétele után az elnök, vagyis a marsall megválasztására kerül a sor. És itt bosszulta meg magát a rendőrség téve­dése. A kormány jelöltje e méltóságra Bartel helyettes miniszterelnök volt, a szocialistáké Daszynszki, a szocialisták vezére. A nemzeti demokrata párt, mely eddig is gúnyosan nézte a kormány és a radikális baloldal bir­kózását, saját, reménytelen jelöltje mellett tartott ki, a keresztény demokraták és Piast, úgy látszik, fehér lapokat adtak be, úgyhogy a kormánypárt egyedül volt kénytelen meg­birkózni a szocialisták jelöltjével. A nemzeti kisebbségek a szocialista jelöltet támogatták. A radikális parasztpártok, melyek megnyer­­hetőknek látszottak Bartel számára, az in­cidens miatt Daszynskihez álltak s már a második szavazásnál 206 szavazattal ő lett a képviselőház marsallja. Az eredményt a kormánypárt nagy meg­lepetéssel s elégedetlenséggel fogadta s tün­tetőleg elhagyta az üléstermet. Példáját kö­vették a miniszterek is. Daszynski marsall, akit különben régi ba­rátság fűz Pilsudskihez, igen higgadt, konci­­liáns beszéddel foglalta el székét, de a meg­választásával a kormánynak adott csapás mégis igen érzékeny s alig hihető, hogy jóvátehető legyen. A rendkívüli kiadások, melyekkel már a házból való távozásom út­ján találkoztam, a választást az ország elé állított nagy kérdőjelnek mondják. A kor­mánypártiak közülök azt mondják, hogy a baloldal, szembeszállva Pilsudski Útmutatá­sával, új nyugtalanság csíráit vetette el s megingatta a sejm és a kormány együtt­működésének lehetőségét. Mások azzal ijesz­tik a baloldalt, hogy esetleg a jobboldali pártokkal való közeledésre szorítja a kor­mányt, aminthogy másutt is vannak példák, hogy­ a kormányok, orrukra illesztett zseb­ kendővel ugyan, de keresik az olyan pártok támogatását, melyek, fogyatékosságaik elle­nére is, megadhatják nekik a szükséges par­­­lamenti többséget. Magam, látva Pilsudski marsall elszánt nyugalmát, meg vagyok győződve róla, hogy, bármint fejlődnek is az események,, ez csak a parlamentre, de semmiesetre sem a kor­mányra lesz befolyással. A kormány a ki-k ’ jelölt után halad, onnan csak akkor tér le,­­ ha biztos révbe vezeti Lengyelország hajó-., ját. A ülésen jelen volt összes külföldiek is ezen a nézeten látszottak lenni, de minden­esetre valamennyien felejthetetlen nap moz­galmas emlékével távoztak onnan. Tomcsányi János A Magyar tolók 6:2 arányban győzték le az osztrákokat A Bekelow-cirkusz arénája zsúfolásig megtelt szombaton este, hogy tanúja lehes­sen a IX. magyar-osztrák válogatott­ bot­­mérkőzésnek, amely a magyar színek fölé­­nyes győzelmét hozta. A magyar botolók ez alkalommal is kiteltek magukért és mos­­­­tani diadalukkal hatodszor sikerült győze­lemre vinni színeinket az osztrákokkal szemben. Ámbár a mostani találkozás fölé­­­­nyes győzelmünket hozta, a mérkőzésnek, Sí mégis maradt némi keserű utóize, amelyet , elsősorban a legjob magyar boxolónak hirt­­detett Gelb veresége okozott. Az ő küzdelme,­­ az osztrák repere­ntáns Pospischil-el állott az érdeklődés középpontjában. A közönség lélegzet visszafojtva várta a mérkőzés kez­detét jelző gongütést, amely csakhamar keserű csalódást hozott. Gelben látszott,­­ hogy elfogultan küzdött és túlságosan res­pektálta kiváló ellenfelét, aki a szombati estén, úgy technikailag, mint állóképesség tekintetében felülmúlta magyar ellenfelét. . Győzelmének realitását mi sem bizonyítja jobban, hogy a közönség a legnagyobb '' nyugalommal fogadta azt, ami pedig nálunk ritka esetben szokott előfordulni. Szép mére­­­közést vívott még Kocsis az osztrák Martis ellen, akit imponáló technikai kétséggel és fölénnyel intézett el. A többi súlycsoportban bizony meglát­szott, hogy az osztrákok komolyan dolgoz­nak és a magyar reprezentánsoknak leg­jobb tudásukat kellett latba vetni a győze­lemért. Részletes eredmények a következők: 7, Kocsis nagy fölénnyel győzött Martis ellen. Széles pontozással győzött Wieser ellen. Pospischil pontozással győzött Gelb ellen. Szobolevszky pontozással győzött Hergt ellen. Endre minimális pontfölénnyel győzött Fraberberg ellen. Micsicsák minimális különbséggel győzött Reuter ellen. Bokodi szép küzdelem után fölényesen, győzött Anderschitz­­ellen. Jelinek nívótlan küzdelem után győzött a keveset támadó magyar Kriston ellen. Szépítik ellen, továbbá májfoltok, pi­rsenések ellen Cresne Montreuil Edy Biztos! Gyors! Kellemes! Kapható gyógyszertárakban, drogériákban, illatszer­tárakban figyelmeztetés! Ára 2-SO­P. Vigyázzon, mivel a Montreuil-fére Creme - Eva és Savon Éva neve megváltozott! Egyelé ■ Jen, hogy es­ed­eti ,,­Vlontreuil-tére“crémet és szappant kapjon! Utánzatot utasítsa vissza! .

Next