Magyarság, 1928. július (9. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-01 / 147. szám

jamasasi© 1928 július 1. vasárnapi talitás és vele természetesen a versaillesi statusquo megszüntetésével, változásának előkészítésében a legfontosabb étappe Rothermere és Lloyd George összefogása volt. *■ Lloyd George terveinek és politikai készülődéseinek nemcsak speciálisan magyar, hanem Garvin fentebb idézett cikkének tanúsága szerint angol szempont szerint is, legfontosabb momentuma a közte és Rothermere lord között levő majdnem paktumszerű megegyezés Lloyd George és Rothermere között Ugyan van egy és más ponton némi nézetbeli ellentét és Rothermere sohasem volt pártember a szó szűkebb értelmében, de talán éppen ezért lehet elhinni az Observer híres publicisztájának, hogy az angol politika és egész bizonyosan ezzel együttesen a világpolitika legközelebbi, ha előbb nem is, de egy vagy másfél éven belül bekövetkező nagy irány.Ezért fontos a magyar jövő és a Trianon revíziójának megvalósulása szempontjából, hogy mire készül Lloyd George, aki egyelőre mint „churti remete", a Londontól délre fekvő Surrey grófságban fekvő nagyszerűen berendezett farmján mutogatja látogatóinak az angol klíma alatt még ilyenkor június végén is bársonyosan zöld gabonatáblákat. Lloyd Georgenak ez a visszavonulása nem fog sokáig tartani és az bizonyos, hogyha Rothermere lord és az ő tervei valóra válnak az 1929.-i választásokon, a revízió ügye hatalmas lépéssel fog közelebb jutni a megvalósuláshoz. (a. m ) * A mai piac legfrisebb újdonsága: a kecskeméti sárgabarack Habár kissé megkésve, de végre mégis megjött a korai sárgabarack a kecskemétiek büszkeségére, a pesti gyümölcsevőknek pedig nagy örömére. Az állandóan szeszélyes, hideg tavaszi időjárás bizony megkéstette legalább nyolc-tíz nappal. Tavaly Péter-Pálköst már végés végig sárga volt a dunaparti nagypiac a rengeteg kajszintól. Az idén még cSüfora érkezett a legelső kóstoló a pesti piacra. És mint régen várt újdonságnak, nagy kelendősége volt a hajnali nagybani vásárlásnál, úgyhogy hamarosan elkapkodták a mustraküldeményeket. A délelőtti órákban már csak bent a nagycsarnok épületében lehetett kapni a kecskeméti legfrissebb újdonságból egy pengő hatvan fillérjével. Egyébként pedig a dunaparti gyümölcspiacon ma hajnalban olyan élénk volt a kéréssét általánosságban az összes gyümölcsfélék iránt, hogy némi kis árszilárdulás is mutatkozott a kereskedők javára. Koradélelőtt már olyan képet mutatott az alsó dunai rakodópart, mint valami kisebb csatatér a befejezett ütközet után. Az üres gyümölcsöskosarak roppant nagy tömege hevert az úttesten, a csomagolópapirosok foszlányai meg a szél szárnyára kapva, repülték szerteszéjjét. A kereskedők elégedetten dörzsölgették kezeiket, ami pedig igen ritka dolog és ilyen kijelentéseket lehetett hallani-No, máma elég flott volt a piac. Mindig ilyennek kellene lenni, akkor sosem panaszkodnánk. Árufelhozatal volt bőségesen, de a kereslet is nagyon megnövekedett. Budapesten lassan megint visszatért a régi, békebeli gyümölcsfogyasztás. Igaz, hogy a mostani gyümölcsárak is, aranykoronára átszámítva, semmivel sem drágábbak a háborta előtti áraknál. A hazai fogyasztás emelkedése legalább kárpótol bennünket az idei gyenge exportén. Mert bizony úgy van, hogy gyümölcskivitelünk az idén sokkal gyengébben indult, mint tavaly. A cseresznyéből alig néhány vagonnal megy ki naponta az országból, holott még nagyon sok feleslegünk vált az eltevésre alkalmas első minőségű cseresznyéből. A barack exportja csak a a jövő hét közepe felé indulhat meg. Eddig bizony gyenge az érdeklődés iránta. Azt mondják a külföldi vevők, hogy a korai barackkal már elkéstünk kissé, mert a bécsi és müncheni piacok tele vannak korai olasz és spanyol barackkal. Mi azért nem féltjük a mi világhíres kecskeméti sárgabarackunkat, ízre, színre és külső kellemre nincsen annak párja sehol sem. Az idén meg pláne szép lesz a termés, mert az utolsó hetek időjárása kedvezett a teljes beérésnek. A Dunaparton a cseresznyének már Szeretnének végeladást csinálni, hogy legyen elég hely a gyorsan beérkező baracknak. Legremekebb cseresznyéket lehetett ma kora reggel nyolcvan fillérjével vásárolni a nagy báni soron. A meggynek is nagy a kelendősége. A gyümölcspiac hamupipőkéje a ribizli No meg a szerényen félrehúzódó szamóca Savanya az idén nagyon, azt mondják a háziasszonyok és azért nem igen veszik. A korai epernek méltó utóda a messzire szagló ananászeper. Bátran el lehet nevezni az eprek eperjének és aránylag nem is túl drágaegy pengő nyolcvanért adják a legprimábbat, kiválogatva és kis dobozkákba rakva. Ami pedig azt illeti, a széltében-hosszában agyonreklámozott banán szégyenletében elbújhat mellette. A magyar gyümölcsöt általában senki sem reklámozza. Most azt halljuk, hogy a földmivelésügyi miniszter kétmillió pengőt irányzott elő a magyar, exportgyümölcs idei külföldi reklámozására. Lesz-e ennek kellő foganatja? Kétmillió pengővel sok minden hasznosabb és eredményesebbnek látszó dolgot lehetne csinálni, amire most azt mondják az állami pénzügyeket intéző urak, hogy nincs rá fedezet. Azt hisszük, a gyümölcs exportjának sokkal fontosabb más akadályai is vannak, mint a külföldi reklám hiánya. Először azokat kellene elhárítálni a földművelésügyi miniszter úr kétmilliópengős előirányzatával. mi ii nam micsér A rossz időjárás miatt tavaszi szezonunk nem érte el a szólamSaferSR lei káros forgalmat, ezért túlhalmozott raktárunk apasztására ágHllH eddig még nem létezett árban 10 napos vásárt rendezünk ifit jáTfe ifit darab saját készítménye bélelt mellet elsőrangú minőségű angol zefír, selyem puplin, oxford és brasche FÉRFI IRRET IS és 16 pengő helyett pengős Lf egységárban bocsájtjuk vevőink rendelkezésére PS PS éve fennálló cégünk garancia, hogy vevőink a Szokott jó szabást és minőséget kapják. ■í és Epj busiest, mi, mmm at 2 ísiapínafei ír i®ye. Vidékre szálitás postán utánvéttel Csak detail vevőt szolgálunk kitt Még egy hétig van módjában a t. hölgyközönségnek ruhaselyemvásárunkon beszereznie. Havas és Hahn IV., Hajó-utca 5 (Belváros) A belgrádi szlavónok a magyar belügyminisztert arra kérték, hogy Csonkamagyarországon telepedhessenek le A drávántúli Légrád községből, amely 1918-ig Zala megye függvénye volt, valósággal forradalmi lépések dübörgő hangjait ringatja hozzánk a szél. • Nem kevesebbről, mint arról Van szó, hogy az ottani szlavónok egyik elkeseredett csoportja — 60 ember — kérvényt írt alá, amelyben arra kéri Csonka-Magyarország belügyminiszterét, engedje meg, hogy áthurcolkodhassék a Dráva baloldalára és hogy a somogyi területhez tartozó Szentmihály-hegyen, a saját szőlejében üthessen sátrat. A boldogtalan peturbánok azonban olyan együgyűen kezdtek hozzá kemény elhatározásból fogant összeesküvésükhöz, hogy nyomban leleplezték és lefülelték őket. A folyamodványt ugyanis feltűnő módon magyar nyelven szövegezték meg és az ottani postán adták fel. Csak természetes, hogy a szerb zsoldon élő postamesternek azonnal szemet szúrt 8 m. kir. belügyminiszterhez intézett levél és még természetesebb, hogy a levéltitok kedélyes megsértése révén csakhácrar hopport fogta a „felszabadított“ szlavón lázadókét. A bűnösök kirtyomozása igazán gyerekjáték volt, mert hiszen valamennyinek a neve ott ékeskedett a fehér papiroson. A pártütők kihallgatása után, amelyet megfelelő csendőri előkészítés és egyéb kezelési formalitás előzött meg, a jégre szaladt lázadókat bilincsbe verték és börtönbe hurcolták. Azóta nincs hír róluk. Amennyire terhiészetesnek és magátólértetődőnek találjuk mi a légrádi benszülötteknél ezt a vakmerő, bár taktikai szempontból ügyetlen eljárást, épp annyira szúrhat az szemet Belgrádban és Zágrábban. Keltett is ott igen kellemetlen meglepetést. Hogyisne?! Egy szerb Vendée, amely szembe mer fordulni szemforgató messiásaival! Egy elkeseredett fajtestvértöredék, amely végső kétségbeesésében és elcsigázottságában kesztyűt dob a mindenható kormánynak! Egy gyarmatbeli kulicsoport, amely föl mer szisszenni, mert már torkig van a fojtogató, „felszabadítók“ öleléseivel; mert látja, hogy ez az ölelés csak külső álbarátkozási forma, amely csak a „meghódított”” rabszolga zsebében való kotorászásra alkalmas mód. A légrádiakat eddig is megbízhatatlan elemeknek bélyegezték odaát. De eddig inkább csak az evangélikus vallású magyarságot. Most azonban a szláv testvér tört borsot a megváltást ígérő jugoszláv hatalom birtokosainak orra alá s ez a barátságtalan gesztus már sokkal jobban fáj. Azaz, hogy talán édeskeveset törődnek ezzel az ökölcsapással is! Mit nekik Hekuba! Sőt talán annál jobb, ha a tönkrejuttatott, az adósság özönvizében fulladozó és beolvadásra nem hajlamos efféle barbár zendülők apránkint kipusztulnak. Lehet, hogy a sok vérveszteségtől kimerült és erősen megritkított szerb nép vezetői titkon még örülnek is a balga elégedetlenkedők fenegyerekeskedésének, mert felségsértés címén vagy egyéb ürüggyel meg lehet az ilyen hűtlen elemeket csekély birtokuktól is fosztani s az igy elherdált vagyont rácok kezére lehet átjátszani. De akármint áll is a helyzet az asszimiláló szerb politika szempontjából, az bizonyos, hogy a betegség gyökerét nem keresi senki. Csak a tüneteket nézik és keresik és ha kezelik, — igen fájdalmas ez az orvoslási mód. Mert tömlöccel és deressel — ami odaát olyan divatos hasonszenvi gyógyítómód — szociális sebeket még soha senki megitatni nem tudott. Amióta pedig Légrádot erőszakkal kihasították a magyar nemzet testéből, azóta a lakosság, száz sebből vérzik, önrendelkezési jogától kiforgatták, a birtokfaló Dráva szabályozási munkálatait abbahagyták, nem törődvén azzal, hogy a két határfolyó mekkora darabokat harap le a nép ingatlanaiból. Mivel birtokainak nagyobbik fele regnem szállt területen van, az átkelést a Dráván nemcsak hogy nem könnyítették meg, hanem mesterséges eszközökkel egyenesen megnehezítették. A gazdasági helyzet tíz év óta odaát egyre romlik. Semmit értékesíteni nem lehet, mert nincs hol. Árut szállítani bajos, mert a vasút ideát van. Ha az utakat megtámadja a Mura, az ördög se gondol ■, azok sorsával. A vér- és pénzadót azonban nemcsak emelik, hanem irgalmatlanul ki is vasalják. A nép gazdasági életgyökerei itt vannak, nálunk, de azok részint a szerb vámőrök akadékoskodásai és harácsolásai, részint meg a Dráva szeszélyes áradásai miatt nem hozzák meg azt a gyümölcsöt, amit azelőtt , ami a létminimum biztosításához feltétlenül szükséges. A nép tehát nem ok nélkül van elkeseredve, nem ok nélkül menekül Ausztráliába és nem tréfából lázong elnyomó törzsfőnökei ellen. — ■ Ezen a lakosságon is csak a gyors visszacsatolás segíthetne. — De Ugyan kinek fáj másért a feje? Haller Jenő dr. Masaryk nyaralóhelyén tilos a magyar szt Prágából jelentik. Az Ostrauer Zeitung jelentése szerint a tót liga Tapolcsányban, Masaryk elnök nyaralóhelyén, nagy plakátokat ragasztatott ki, amelyeken felszólítja a lakosságot, hogy ne beszéljen magyarul. A liga külön felhívást intéz a zsidókhoz, akiknek tetszésére bízza, hogy héberül, vagy tótul beszéljenek. A napokban egy rendőrt feljelentettek, mert magyarul válaszolt egy hozzája forduló és magyarul kérdezősködő asszonyunk. A rendőrt a jegyző elé idézték, aki elbocsátással fenyegette meg arra az esetre, ha még egyszer magyarul beszél. aSSaSBSSSSSBSBSSSSSBBBSBSm A szovjet csapatokat von össze a finn—orosz határon A berlini Lokalanzeiger kopenhágai távirata szerint a dán fővárosban néhány nap óta oly hírek terjedtek el, hogy a szovjet nagyarányú csapat összevonásokat hajt végre a finn—orosz határon, így elsősorban Süsterbak és Pargalovo határmenti városok környékén. Az oroszok az utóbbi hetekben a határforgalmat is rendkívül szigorúan kezelik és az utasok útleveleit még az eddiginél is fokozottabb szigorral ellenőrzik. A Finnországból jövő vonatokat a határállomáson orosz részről leplombálják és az ablakokat sűrűn lefüggönyzik. Illetékes finn helyen megerősítik az orosz csapatösszevonásokról szóló híreket, a finn hatóságok azonban azt hiszik, hogy a szovjet kormány csupán azt célozza a csapatösszevonásokkal, hogy elvonja a figyelmet a polgári lakosság és a katonaság között az utóbbi időben egyre gyakoribb moszkvai és zeningrádi összeütközésekről. A finn hadvezetőség mindenesetre több ezredet küldött a keleti határra. Tegnap négy katonavonat indult el 11 etsingjorsből Lösterbakba. Sohasem kell felhozni a villamosért. Tájékoztatót küld : Űragyár.Tömött. 21 Teleton 414-91