Magyarság, 1928. augusztus (9. évfolyam, 173-197. szám)
1928-08-01 / 173. szám
1928 augusztus 1, szerda Pótrendelettel tisztázzák a jövedéki kihágások megtorlása körül támadt félreértéseket Vass József helyettes miniszterelnök elnöklésével kedden tartották meg a népjóléti minisztériumban a jövedéki rendelet ügyében összehívott értekezletet, amelyen az érdekképviseletek kiküldöttei is résztvettek és pedig a Kereskedelmi- és Iparkamara képviseletében Belatiny Artur és Kemény Dezső, a TÉBE képviseletében Nyulászy János és Görög Frigyes, a Magyar Kereskedelmi Csarnok részéről Madarassy-Beck Gyula báró és Bálla Szigfried, az OMGE képviseletében Marschall Ferenc országgyűlési képviselő és Mutschenbacher Emil, az OMKE részéről Fischer Ödön, Batkányi Kálmán és Bodroghy József, a GyOSz részéről Kofler Károly főtitkár, az Országos Iparegyesület részéről Hauswirth Ödön és Reményi Ernő, a Baross Szövetség képviseletében Jaszenovits Géza és Kötter Károly. A kormányt a helyettes miniszterelnökön kívül Pestiig Pál igazságügyminiszter, Szabóky Lajos és Térffy Gyula államtitkárok, Pollermann Pál és Jakab László helyettes államtitkárok képviselték. Meghívást kapott az értekezletre Fábián Béla országgyűlési képviselő is. Az értekezletet Fass József miniszterelnökhelyettes nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy az értekezlet célja: az ellentétes felfogások tisztázása. Nem szónoklatokat vár, hanem azt, hogy minden érdekképviselet mondja el a rendelet elleni kifogásait és ennek alapján kifejlődhessen az egészséges vita. A legfőbb cél az, hogy a rendelet félreérthető pontjait tisztázzák. A közérdek és a kincstár érdekének szemmeltartásával adták ki a rendeletet, amely nem tartalmaz mást, mint egybegyűjtését a különböző régebbi rendelkezéseknek és jogszabályoknak. A közönség részére hozzáférhetőbbé akarták tenni ezeket a jogszabályokat és ezért gyűjtötték egybe. Az érdekeltségek részéről elsőnek BelatinyArtúr szólalt fel. Köszönetet mondott Vass Józsefnek, hogy egybehívta ezt az értekezletet, majd figyelmébe ajánlotta a kormánynak, hogy az adóterhek rendkívül súlyosak. Madarassy-Beck Gyula báró alkotmányjogi szempontból kifogásolta a rendeletet, egyben felvilágosítást kért, vájjon annak rendelkezései vonatkoznak-e az egyenes adókra. Pollermann Pál helyettes államtitkár erre kijelentette, hogy tényleg vonatkoztatják a jövedéki kihágások büntető szankcióit az egyenesadókra is, de csupán elvileg, mert a gyakorlatban nem fogják alkalmazni. Fábián Béla aról beszélt, hogy a rendeletet kibocsátása előtt be kellett volna mutatni a törvényhozásnak. Ez elmaradt s így a rendeletet nem lehet törvényesnek tartani. Pótrendelet kiadását sürgette a félreértések tisztázása szempontjából. A pótrendeletben határozottan ki kell mondani, hogy az intézkedések nem vonatkoznak az egyenes adókra Térffy Gyula államtitkár elismerte, hogy a rendeletet be kellett volna mutatni a törvényhozásnak, de ha ez elmaradt, azért a rendelet érvényességéhez nem férhet szó. Pesthy Pál igazságügyminiszter és Pollermann Pál államtitkár arról beszéltek, hogy a bűnvádi perrendtartás nincs ellentétben a rendelet egyes intézkedéseivel. Az ügyvédi kamara, az OMKE, a TÉBE és a GyOSz egy-egy kiküldöttje tiltakozott ez után a rendelet intézkedései ellen, majd Vass József helyettes miniszterelnök válaszolt a felszólalásokra. Bejelentette, hogy a rendeletet a kormány augusztus 1-én életbe lépteti, tekintettel azonban arra, hogy igen sokan félreértik a rendeletet, ezeket a félreértéseket pótrendelettel véli eloszlathatónak. Marschall Ferenc, Madarassy-Beck Gyula báró, Belatiny Artúr és Kötzer Károly rövid felszólalása után ismét Vass József helyettes miniszterelnök beszélt. Felkérte az érdekképviseleteket, hogy nyolc napon belül adják be észrevételeiket a rendeletre vonatkozólag és pedig lehetőleg szakaszonként készítsék el az észrevételeket, amelyekre azután az egyes szakminisztériumok írásban fognak válaszolni. Ennek megtörténte után augusztus második felében újabb értekezletre hívja meg a karnály az érdekeltségeket. A Margit-körúton összeomlott egy ötemeletes épülő ház állványzata Egy halálos és három könnyebb sebesülés történt Kedden a késő délutáni órákban nagy riadalmat okozott a városban a tüzérség és a mentőknek nagy felvonulása. Közben teherautókon rendőrök is siettek végig a városon. Mindenki tudta, hogy nagyobb arányu tűz vagy más szerencsétlenség történt s pár perc alatt már elterjedt az a hir, hogy a Margitkörúton egy épülőfélben lévő hatemeletes bérház összeomlott és száznál több munkást maga alá temetett. Szerencsére ez a vészhir nem felelt meg a valóságnak. A Margit-körút 56—58. szám alatt épülő hatemeletes háznál tényleg nagyarányú katasztrófa történt, de szerencsére olyan időben volt az összeomlás, amikor az építkezésnél kevés munkás tartózkodott. Ennek az építkezési szerencsétlenségnek merő véletlenség folytán csak három könnyebb és egy életveszélyes sebesültje van. A szerencsétlenség lefolyása a következőképpen történt: Elmennek a munkások — összeomlik az állvány A Margit-körút 56—58. szám alatt a Cyklop építő és ingatlanforgalmi rt. hatemeletes bérházát építik. Az építészMüller Vilmos főmérnök vezeti, a munkásokat pedig Fülöp József főpallér és Osgyáni Pál pallér irányítja. Ennél a hatalmas építkezésnél mintegy hétszázhúsz munkás dolgozik és az építkezés már annyira haladt, hogy az ácsok a tetőszék felállításán dolgoztak. A szerencsétlenség délután hat óra tájban történt. Hat órakor éppen lecsengették a munka befejezését, ekkor a munkások elhagyták az épületet. Utána néhány perccel mennydörgésszerű robajjal az épülő háznak belső részén, a Margit-körút 60. számú ház oldala felé néző mintegy öt emelet magas, vakolási célra felhúzott állvány összeomlott. Ezt az állványt négy héttel ezelőtt húzták föl, illetve cserélték ki a régi építkezési állványokkal s ennek a könnyebb állványozásnak az volt a célja, hogy azon már csak a külső vakolást végzik a munkások. Az ötödik emelet magasságában ma délután a válaszfalhoz szükséges tokokat csinálták, amikor ezen az állványzaton átment Pásztor Erzsébet napszámosleány. Ekkor történt a katasztrófa. Az ötemeletes magas létrázat, középen, mint a gyufaszál kettétört, a belső szűk udvarszerű nyitásba beomlott. Átláthatatlan porfelhő, sikoltozás, deszkák, gerendák recsegése töltötte be a környéket. Az első pillanatban senki sem tudta, hogy mi történt. A leomló állványzat sok helyütt magával rántotta a falat, az udvaron pedig egyemeletnyi magasságban, léc-, vas- és faldarabok meredeztek borzalmas össze-visszaságban. Munkában a tűzoltók és a mentők A szerencsétlenségről azonnal értesítették a tűzoltóságot, a mentőket és a rendőrséget. A vészjeladás pillanatában tényleg olyannak látszott a helyzet, hogy az összeomlás számtalan emberéletet kívánt. A tűzoltók az úgynevezett mentőszerkocsival vonultak ki. Kivonult a VII. kerület és a központ tüzőrsége. A rendőrök teherautón nagyobbszámú legénységgel siettek a katasztrófa színhelyére, hogy a rendet fentartsák. A mentők két kocsival és számos orvossal és ápolóval pillanatok alatt ott voltak a helyszínen. Megkezdődött a nagy és fölötte terhes mentési munkálat. Az első ember, akinek segítséget kellett nyújtani, Szénási Ernő munkás volt, aki az összeomlásnak közvetlen szemtanúja volt. Csodálatos módon a lezuhanó kőtörmelékek, gerendák és vasdarabok nem sértették meg. Ijedtében megdermedten állt, azután összeesett. Amikor hozzásiettek, folyton nevetett. Idegsokkot kapott. Csakhamar fölfedeztek egy másik ájultat, Fülöp Józsefnét, a főpallér feleségét. Ő is a szerencsétlenség láttára lett rosszul. A tűzoltók minden dicséretet megérdemlő önfeláldozó munkával, nagy sietséggel, mégis óvatosan végezték munkájukat. Csákánnyal, lapáttal, kézzel kaparták és hordták szét a törmeléket, közben egyre hallgatóztak, honnan hallanak nyöszörgést, vagy hol pillantanak meg emberi testet. Alig tízpercnyi munka után rátaláltak az első sebesültre. Mészáros Gyula huszonnégyéves ácssegéd volt, aki vérző fejjel és összezúzott vállal kúszott ki a maga erejéből az omladék alól. A mentők azonnal a Rókuskórházba vitték, ahol bekötözték, állapota azonban megengedte, hogy a főkapitányságra vigyék kihallgatás végett. A tűzoltók közben megint egy áldozatra bukkantak. Pásztor Erzsébet volt, aki öt emelet magasságból zuhant le az állványokkal együtt a földszintre. Ő a szerencsétlenségnek egyetlen komoly s talán halálos áldozata. Koponyaalapi törést szenvedett, testén számos hasított seb éktelenkedik és két szeme világát teljesen kimarta a mész. Bosszú vagy felületesség? Amíg a mentők és tűzoltók a mentés fáradságos munkáját végezték, azalatt megjelent a rendőrségi bizottság, Andréka Károly dr. főkapitányhelyettes személyes vezetésével. A bizottságban ott voltak még Keresztary Béla rendőrfőtanácsos, a II. kerületi kapitányság vezetője, Németh Béla rendőrtanácsos, a központi ügyelet vezetője. A rendőri bizottság az inogó és gyenge állványokon emeletről emeletre felment és szakértők segítségével alaposan megvizsgálta azokat a falakat, ahova az állványok erősítve voltak. Andréka Károly főkapitányhelyettes személyesen hallgatta ki az építkezésnél dolgozó munkásokat, különösen azt vizsgálta a bizottság, várjon a biztosító vaskapocsok helyeiken voltak, avagy se. Kihallgatták Fülöp József főpallért is, aki szenzációs vallomást tett. Előadta, hogy Jurcsák József állványozó néhány hétig dolgozott az épületen, azután beteget jelentett és eltűnt.Két nappal ezelőtt ismét munkába állt, de ma megint kikérte a munkakönyvét. Ő megtagadta Jurcsák kívánságát, mert semmiféle komoly indokot nem hozott fel arra, hogy miért akarja munkahelyét elhagyni. Jurcsák ekkor megfenyegette őt. A főpallér erre a munkásra gyanakszik, aki három más munkástársával a lépcsőházi résznél dolgozott és meglehet, hogy ez vitte el bosszúból az állványt összetartó kapcsokat. Osgyáni Pál pallér szintén azt vallotta, hogy látta furcsákot, a szerencsétlenség előtt az épület körül ólálkodni. A rendőrség mind a két súlyosan gyanúsító és terhelő vallomást jegyzőkönyvbe vette és ebben az irányban is megindította a nyomozást. A szerencsétlenség színhelyén természetesen sokezer főre rugó közönség gyűlt össze, akiket a rendőrség hatalmas kordona tartott távol, hogy a mentők és tűzoltók munkáját ne zavarják. Három órai megfeszített munka után győződtek meg minden bizonyossággal arról, hogy a szerencsétlenség következtében több emberéletben kár nem esett, mint amennyit az első félórában felfedeztek. A tűzoltók részéről mindazonáltal egy őrség kint maradt, a mérnöki hivatal pedig megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a beomlás következtében további katasztrófa ne történhessék. Az állványt összetartó kapcsok hiánya volt a katasztrófa oka A szerencsétlenség színhelyéről a rendőri bizottság visszament a főkapitányságra és mindazokat az embereket magukkal vitték, akik az építkezés vezetéséről, vagy a szerencsétlenség lefolyásáról felvilágosítást tudtak adni. A késő esti órákban még egyre tart a kihallgatás, melynek során először Mészáros Gyula ácssegédet, — akit a mentők a Rókus-kórházból hoztak a főkapitányságra — hallgatták ki, szakértők jelenlétében. Mészáros elmondta, hogy az ötödik emeleten ajtótokokat készített, mikor az egyik ablakkeretből Pásztor Erzsébet az állványra kilépett. Jóformán rajta se volt mindkét lába az állványon, amikor az állványzat hirtelen összeomlott. Ezután az egyik kerületi mérnököt hallgatták ki, mint szakértőt. A szakértő mérnök, aki a szerencsétlenség után alaposan megvizsgálta az összeomlott állványzatot, kijelentette, hogy az állványzat nem volt londinákkal, vagyis merevítő gerendákkal ellátva, hanem emeletenként könyökfákkal rögzítették. Ezeket a könyökfákat kapcsok tartották össze. Tagadhatatlan tény, hogy ezeket a kapcsokat eltávolították. Öt emeletre számítva, legalább húsz kapocsnak kellett volna lennie, de csak kettőt találtak, így a kapcsok hiánya okozta a katasztrófát. Miután a rendőrség nem tudta a munkasokat kihallgatni, mert ezek a szerencsétlenség pillanatában már szétszéledtek, a kihallgatást holnap reggel hat órakor folytatják, mégpedig kint az épületen, ahol szakértő mérnökök bevonásával még egyszer helyszíni szemlét is tartanak. Arról van ugyanis szó, hogy ezeket a kapcsokat vagy azért titávolították el, mert az állványt szét akarták szedni, vagy esetleg föl sem rakták azokat, vagy ha fölrakták, bűnös kéz távolította el. Ezekre a kérdésekre akar holnap reggel a rendőrség világosságot deríteni. A főpallért és a pallért őrizetbe vették. Titulescu háromhónapi szabadságra utazik Bukarestből jelentik. A hivatalos lap mai száma közli, hogy Titulescu külügyminiszter június 31-től kezdve három hónapi szabadságra megy. Egy ideig Bratianu miniszterelnök vezeti ideiglenesen a külügyi tárcát. Bratianunak péntekre várt elutazása után Argetoianu mezőgazdasági miniszter veszi át a külügyminisztérium ideiglenes vezetését. Titulescu lemondását hivatalosan még mindig nem közölték, de már befejezett ténynek tekintik, hogy Titulescu háromhónapos szabadságának letelte után kiválik a kormányból és ismét elfoglalja londoni követi tisztségét.. 3 rt . Igen titkom! ELIDA SHAMPOO Anglia és Franciaország megegyeztek a tengeri leszerelés kérdésében Parisból jelentik. A tengerészeti minisztérium kedden délután Chamberlain hétfői alsóházi nyilatkozatának magyarázataképpen hivatalos közleményt adott ki, a francia-angol leszerelési kompromisszumról. A közlemény többek közt a következőket mondja: — A leszerelési konferenciát előkészítő bizottság tanácskozásai során megállapítást nyert, hogy az egyes hatalmak között nézeteltérések állanak fenn a flottaleszerelés módszereit illetőleg. Minthogy a fennálló nehézségeket nem sikerült kiküszöbölni, a leszerelési konferenciát előkészítő bizottság kénytelen volt elejteni az általa megszövegezett szerződéstervezet második olvasásának gondolatát is. A francia és az angol kormány ezek után kompromisszumos formulában egyezett meg, hogy lehetővé tegye a leszerelési bizottság munkálatainak folytatását. Francia részről a legfelsőbb honvédelmi tanács különböző instrukciókat dolgozott ki a tárgyalások folytatásának lehetővé tételére, miután meghallgatta Briand külügyminiszter és Paul Bonconi jelentését az általuk folytatott tanácskozásokról, valamint Leygues tengerészeti miniszter kiegészítő javaslatait. A megindult tárgyalások most fejeződtek be, mégpedig oly körülmények között, amelyek a francia hadiflotta érdekeit minden tekintetben szem előtt tartják. Franciaország és Anglia bizton remélik, hogy a többi tengeri halalom, amelyeknek a kompromisszumos formulát szintén tudomásukra fogják hozni, csatlakozni fog az egyezményhez. Magát a kompromisszumot a nemzetközi udvariasság szabályaira való tekintettel egyelőre nem teszik közzé.