Magyarság, 1928. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-14 / 208. szám

1028 szeptember 14, péntek MMnsailSac Bizonytalan n­agylat a Kellogg­szerződéssel szemben az elnök­­választásra készülő Amerikában Newyorkból jelentik. A Kellogg-szerződés, amelyről az amerikai újságolvasók az aláírás napjáig alig hallottak valamit, mind jobban és jobban felkelti az elnökválasztásra ké­szülő Amerika figyelmét. Maga Hoover, a republikánus párt vezére egyik legutóbbi nyilatkozatában, amelyet Washingtonban tett több nagy befolyású amerikai újság tu­dósítója előtt, a washingtoni leszerelési kon­ferenciával és a Dawes-tervvel együtt a Kel­­logg-szerződésről úgy beszélt, mint a világ­békéhez és a nemzetek közötti általános megértéshez vezető legjelentősebb lépésről a háború befejezése óta. Coolidgenek a Kel­logg-szerződés mellett tett kijelentései után a republikánusok elnökjelöltjének kijelentése ilyenképpen pártkérdéssé tette a Kellogg­­szerződés szenátusi ratifikációját. A republi­kánusok maguk is félnek, hogy ha az ame­rikai közvéleményben csak a legkisebb gyanú is támad arra nézve, hogy a Kellogg­­szerződés csak arra volt jó, hogy a republi­kánusok politikai vezérei beléptessék az Egyesület Államokat a nemzetek szövetsé­gébe, nemcsak a szerződés ratifikálása fog kudarccal járni, hanem a republikánusok győzelmi esélyei is erősen veszedelembe ke­rülnek, mert a nemzetek szövetsége, a titkos francia-angol flottaegyezm­ény és legutóbb Briand harcias beszédeinek hatására, az Egyesült Államokban népszerűtlenebb, mint volt valaha. Alfred Smith, a demokraták je­löltje, ugyan elég mérsékelt hangú nyilatko­zatot tett a Kellogg-szerződésről, de az bi­zonyos, hogy ha az elnökválasztáson a de­mokraták győznének, a Kellogg-szerződést a szenátus semmiesetre sem ratifikálná, de egészen bizonytalan a szenátus állásfoglalása még republikánus győzelem esetén is. — Leégett Galac egyik terének minden háza. Gáláéból jelentik: Strull-Lauer keres­kedő üzletében tűz ütött ki, amely gyorsan terjedt s néhá egy perc múlva a Ricser-tér valamennyi háza lángokban állott. A tűz­oltók munkája csak arra szorítkozott, hogy a szomszédos Moruzzi-tér házait megment­sék a veszedelemtől. A tűz színhelye Galac egyik legelőkelőbb kereskedő­negyede. A tü­zet csütörtökön estig még nem sikerült loka­lizálni, de az eddigi kár is többmillió. Strull- Lauert a rendőrség letartóztatta, mert az a gyanú merült fel, hogy üzletét maga gyúj­totta fel. — Általános sztrájk fenyeget Sanghaiban, Londonból jelentik. A Sanghai Dock Engi­neering Comp. munkásai — sanghai jelen­tések szerint — váratlanul sztrájkba léptek.­­A sztrájkot kommunista agitátorok szítják attól tartanak, hogy a kommunista mozga­lom, amely az utóbbi hetekben már teljesen elcsendesedett, újból fel fog lángolni. A kommunista agitátorok egyébként Sanghai valamennyi gyárában sztrájkra izgatnak s általános sztrájkot akarnak provokálni. — Megszurkálták a szőlőtolvajok. Pécsről­­jelentik: Hegedűs József szőlőbirtokos haj­nalban észrevette, hogy szőlőjében tolvajok járnak. Rászólt a tolvajokra, akik közül az egyik a szőlősgazdának támadt és zsebkésé­vel kétszer hátbaszúrta. A szerencsétlen em­bert súlyos állapotban szállították a pécsi sebészeti klinikára. A támadók kézrekeríté­­sére a rendőrség megindította a nyomozást. — Élelmiszerárak a székesfőváros nyílt piacain és a vásárcsarnokokban. Marhahús: rostélyos, felsál 210—320, leveshús 160—300, gulyáshús 80—220, borjúhús: comb 340—480, pörköltnekvaló 160—280, juhhús: hátulja 180— 260, eleje 120—200, sertéshús: karaj 320—400, tarja, comb, lapocka 260—300, oldalas 220— 280, zsirszalonna 256—280, háj 280—310, zsir 272—300, élő csirke sütnivaló 252—400, lyuk 320—480, tisztított csirke 320—420, tud és ruha 220—300, teatojás 14—15, főzőtojás és apró 11—14, elő ponty 220—300, jegelt ponty 120—240, harcsa 300—480, tej 40—44, tejfel 180—200, teavaj 600—660, főzővaj 480—560, tehéntúró 100—120, fehérkenyér 54—00, fél­barna 46—52, barna 34—42, szárazbab 70—100, borsó 80—160, lencse 80—180, kevert zöldség kilogramonként 32—40, vöröshagyma 24—28, fejeskáposzta 20—30, kelkáposzta 40—60, ró­zsaburgonya 16—20, közönséges burgonya 12—18, uborka 20—80, tisztított paraj 50—70, paradicsom 12—22, zöldpaprika 16—50, zöld­tengeri csövenkint 8—14, mák 130—160, pap­rika nemes 200—640, őszibarack 40—260, szőlő 40—140, körte 30—120, alma 20—100, szilva 12—50, cukordinnye 16—50, görögdinnye 10—26 fillér. Forgalom a piacokon és a vásár­csarnokokban lanyha. Görögdinnye és paradi­csom ára csökkent.­­• A kistrafikosok gyűlése. A Dohányárusok Országos Szövetsége e hó 18-ikán az Apponyi­­téri Belvárosi­ kávéház különtermében este 6 óra­kor összejövetelt tart fontos ügyben, melyre meg­hívja a IV—V. kerületi dohánytőzsdéseket. — Megint felrobbant tizenhárom kocsi petróleum Bukarest mellett. Bukarestből je­lentik: Alig huszonnégy órája, hogy a buka­resti északi pályaudvaron elégett tizenhárom petróleumos tartálykocsi, már újra hasonló szerencsétlenség történt. Mogosoara állomás közelében nyílt pályán kisiklott egy teher­vonat mozdonya és szerkocsija, valamint az utánuk következő petróleumtartálykocsi. A tartálykocsi felborult, összetört s a benne levő petróleum a mozdonyból kipattanó szikráktól meggyulladt. A tehervonat össze­sen az Astra Romana társaság harminckét teli petróleumtartálykocsijából állott, ame­lyek közül tizenhárom egymásutánt felrob­bant s a kiömlő petróleum és benzin hatal­mas lánggal és fojtó füstöt árasztva elégett. Tizenkilenc kocsit sikerült még idejében le­kapcsolni és megmenteni. A tűz következté­ben, amelynek messze lobogó fénye Buka­restből ezrekre menő kiváncsi tömeget csalt ki, kétszáz méternél nagyobb területen úgy megrongálta a pályatestet, hogy a Constanta felé menő vonatokat Bukarest helyett Mogo­soaia állomásról indítják.­­ A polgármester személyesen revideálta a jövő évi költségvetést. A főváros egyes ügy­osztályain teljesen elkészültek a jövő évi költségvetéssel és mikor a pénzügyi ügy­osztály véglegesen összeállította a költségelő­irányzatokat, kiderült, hogy az új költség­­vetés a tavalyit 60 millió pengővel lépte túl. Ennek az óriási különbözetnek egyensúlyba hozásával foglalkozik most Lamolle Károly dr. pénzügyi tanácsnok s ez a munka a leg­nagyobb gondot okozza a főváros pénzügyi tanácsnokának. Maga Sipőcz Jenő dr. pol­gármester is a legbehatóbb érdeklődéssel ta­nulmányozta át a költségelőirányzatot, revi­deálta az egyes ügyosztályok tételeit és a revízió során jelentős tételeket töröltek a költségvetésből. A közoktatásügyi ügyosztály­­büdzséjéből nyolc és félmillió pengőt töröl­tek, a többi ügyosztálynál pedig generaliter törölték a rendkívüli kiadásokat. Áldozatul esik ennek a revíziónak az új kórház építése is, amelyet a Tisza Kálmán­ téri gázgyár he­lyén akartak felépíteni. A fővárosnak nincs rá pénze, új adókkal pedig a polgármester nem akarja terhelni a lakosságot. A költség­­előirányzat a polgármester revíziója dacára azonban még igen élénk vitákat fog provo­kálni, mert a törvényhatósági bizottság tag­jai inkább más tételek kihagyását kívánják, de a közkórház megépítését okvetlenül szük­ségesnek tartják. Nehezmény Kisgazdák közt nagy az apprehenda, igen nagyon mormognak a sutból, Mér mer azér, hogy micsoda rend a... Gazdasági miniszter lett Budból. Az lévén a dolgoknak veleje, Hadd éljen a gyepű is, a kért is. Nevezzenek ki rögvest melléje Egy kisgazdasági minisztert is. — Cegléden nem lesznek „nagyságos asz­­szonyok“. A ceglédi asszonyok nagy dologra határozták el magukat: le akarják törni a magyar csmnkórságot, mely különben amúgy­­se magyar betegség, hanem az osztrákoktól származott át mihozzánk. A ceglédi asszo­nyok, látva a Nagyságos Asszonyom címnek ujabbkori lecsúszását a legjöttmentebb tár­sadalmi körökig, elhatározták, hogy vissza­térnek a régi tisztes hagyományú „tekintetes asszony“ megszólításra. Az elhatározás elég szép, de egészen bizonyos, hogy nem lesz célravezető. Mert, ha a ceglédi asszonyoknak sikerül is a „tekintetes asszony“ címnek a „nagyságos asszonyánál nagyobb erkölcsi valutáris értéket adni, ámde ki védi meg majd a tekintetes címet azok ellen, akiknek a ceg­lédi asszonyok nem akarják átengedni? Eze­ket a címeket nem védi és nem is védheti monopóliumként semmi törvény senki szá­mára. A címek ellen való küzdelem csak egyet bír elérni: a fölösleges címek lejáratá­sát. Ezt pedig kétféle módszerrel lehet elérni. A franciák módszere az, hogy minden címet eltöröltek. Az amerikai talán még hatásosabb­­­ott, tudniillik, joga van bárkinek bármilyen címet használni. Ezért általában nem használ Amerikában senki sem semminő címet. Ma már a művelt országokban mindenkinek „uram“ vagy „asszonyom“ a címe, minden más külön cím nélkül. És ez a helyes, ez fog győzedelemeskedni az igazi műveltséggel. Mert ezzel a demokratikus egyenlő címzéssel szem­ben mindenkinek az egyéni értéke és meg­szerzett egyéni becsültetése az igazi tekintély­adóig« — Ezennel helyreigazítunk . . . Elek István ur levelet intézett hozzánk ma Szakályhőgyészről és levelében, melyben van némi baráti szemre­hányás is, es őket írja a többi között: „A Magyarság mai számának „Elütött a sze­mélyvonat egy autóbuszt negyvenkét utassal“ című napihírében határozott matematikai el­csúszást fedeztem föl. A Magyarság szerint ugyanis a negyvenkét főnyi lélekszámmal megtö­m­öd és a vonat által elütött autóbusz utasai közül 13 súlyosan, 33 könnyebben sebesült meg, kettő viszont meghalt. Ezt összeadva: 13+33 + 2­48, azaz negyvennyolc ember. A probléma tehát, mely ezennel elem meredez, a következő: mi módon hallhatott meg és járhatott szerencsétle­nül negyvennyolc ember a negyvenkettőből? Erre tessék megfelelni, Szerkesztő úr!“ Mint minden esetben, ezúttal is nyomban ké­szen állunk a feleletre. Belátjuk mindenekelőtt, hogy a lapszus, mely lapunkba csúszott, valóban több az aggasztónál. Dehát hogyan állapítsuk meg utólag,, kit terhel a soha többé ki nem kö­szörülhető felelősség? Lehet, hogy az illető újdondász számolt fatális elnézéssel, nem lehe­tetlen, hogy a korrektor javított hozzá még 8-at a 42-höz, de épp úgy valószínű, hogy a nyomdai szedő követte el a sajtóhibát. (Általában bevett szokás hasonló elírásoknál mindent a szedőre fogni rá!) Ez a legutóbbi elcsúszás az össze­adásban, amikor 48 helyett 42 jelent meg a lapunkban, magunkat is bosszant némileg és őszintén szólva restelljük a dolgot, mert eddig még sohasem engedtünk — a negyvennyolcból. — Sokgyermekes szülők jutalmazására tett alapítványt Firenze volt polgármestere. Firenzéből jelentik: Garbasso szenátor pol­gármester lemondása előtt öt jutalmat tűzött ki, amelyet harminc éven át olyan egészsé­ges szülőknek fognak adományozni, akiknek ugyanabból a házasságból legalább négy gyermekük van. ■— A Revíziós Liga felszólítja a törvény­hatóságokat, hogy csatlakozzanak Veszprém vármegye revíziós határozatához. A Magyar Revíziós Liga végrehajtóbizottsága örömmel üdvözölte Veszprém vármegye revíziós meg­mozdulását. A Liga elhatározta, hogy felkéri az összes törvényhatóságokat, hogy Vesz­prém vármegye határozatát hasonló állásfog­lalással tegyék magukévá. — Vasutasgyűlés Szombathelyen. A fő­városban a közelnapokban lefolytatott vasúti tisztviselő- és munkásgyűlések hullámai most érnek el a vidékre és amerre e hullámok el­jutnak, a vasutasság mindenütt lelkesen csat­lakozik a keresztényszociális Vasutasok Or­szágos Gazdasági Egyesületének mozgalmá­hoz. Legutóbb a Dunántúl vasutasai gyűltek össze Szombathelyen, a VOGE egyik kerületi központjának székhelyén, hogy a budapesti központtal azonos felfogásuknak és egységük­nek kifejezést adjanak. A gyűlésen, amelyen feltűnő számban vettek részt az Államvasutak és a Duna—Száva—Adria-Vasút magasabb­­rangú tisztviselői, Birner Lajos MÁV fel­ügyelő, kerületi elnök, elnökölt. Megnyitó­beszéde után Grenczer Mihály dr. országos ügyvezető­ elnök szólott a nagyszámban egy­­begyűlt vasutassághoz, akiket a keresztény és nemzeti eszmék propagálására és az ezeket az eszméket büszkén magán hordozó VOGE- zászló alá tömörülésre hívott fel. Szabó Adéza kerületi főtitkár tartalmas jelentésének meg­hallgatása után Bálint Géza pénztáros jelen­tését vette tudomásul a közgyűlés. A vasúti munkásságot érdeklő ügyeket Horváth Ger­gely munkásszakcsoportbeli elnök ismertette, m­íg a tisztviselők kérdéseiről Pillich Nándor központi főtitkár szólott. A kerületi gyűlés ezután egyhangúan magáévá tette a Buda­pesten elfogadott határozati javaslatokat, amikben a vasutasság a fizetésrendezést, a lakáspénzek szabályozását és a családi pótlék összegének megfelelő, havi 70 pengőre való fölemelését, valamint a részesedési jutaléknak rendszeresítését és a vasúti munkásokra való kiterjesztését szorgalmazza. A gyűlés a Him­nusz eléneklésével zárult. 9 ESSEX S­uper­ Six at?jt© 0 hengeres 45 lóerős! u-5 0. nyitott........................................... P @900 4—5 U­. csukott 2 altos coach...............................P 9200 4-5 II. csukott 4 altos Sedan.............................. P ssoo B­ÁRDI csak 5% luxusadóval KOSSUTH LAJOS-U. (t Nagy feleslegek szerepelnek az Elektromos Művek, Gázmüvek és Vízművek költségvetésében A városházi költségelőirányzatok közül a legnagyobb számokkal az Elektromos Művek, Gázmüvek és Vízmüvek büdzséje rendelkezik. A Vízművek például a jövő évben használja fel azt a ti­zennégymillió pengőt, amelyet a külföldi kölcsönből bocsátottak rendelkezé­sére. 9.564.000 pengő bevételt és 8.786.000 pengő kiadást tüntet föl a Vízművek költség­vetése, a felesleg tehát közel 800.000 pengő. De ez még 658.000 pengővel nő, mert a pénz­ügyi ügyosztály ennyit töröl a rendkívüli be­ruházások közül. Az Elektromos Művek és Gázművek költségvetése már az új rendszer szerint készült el, a bruttó rendszer alapján és az összeállításból 4.220.000 pengő­felesleg tűnik ki. Ilyen óriási felesleg mellett valóban itt az ideje annak, hogy leszállítsák az áram árát. Érdekes, hogy a megújítási alapra cse­kély négymillió pengőt irányoznak elő, a meglévő közvilágítás fejlesztésére pedig 1,083.000 pengőt. A Gázművek 27,508,000 pengő bevételt, ugyanannyi kiadást­ tüntetnek föl, teh­át igen óvatosan, nem szere­ptetnek előrelátható felesleget. De ugyanakkor a Gáz­művek igazgatója felhatalmazást kér az igaz­gatóságtól arra, hogy az esetleges bevételi többletből fedezhesse a Révész­ utcai és Mar­­git-körúti koksztelepek építkezését, valamint gázmérő, leeresztő csavarok kicserélési mun­kálatait. Tehát nyilvánvaló az, hogy a Gáz­műveknek is tekintélyes feleslegük lesz. Az is érdekes, hogy a fentartási költségek ro­vatánál 195.000 pengős többkiadás jelentke­zik a tavalyihoz képest és ezt azzal magya­rázzák, hogy kemenceblokkot kell átépíte­niük, a gáztartókat kell újrafesteni és meg kell nagyobbítani a vágányhálózatot, itj csőháló­zatot akarnak lefektetni a Gázművek a II., IV., VI. és VII. kerületekben, a közvilágítást ezer lámpával akarják megjavítani és új gáz­mérőket háromszázezer pengőért akarnak vásárolni. Üzletkörét akarja bővíteni a gáz­művek akkor, amikor bérleti tárgyak beszer­zésére 350.000 pengőt akar fordítani. A költ­ségvetések tárgyalását szeptember 18-ától kezdik meg a városházán. ­ Egymillió pengő a kórházak deficitje. A főváros tanácsa csütörtökön vette tudo­másul a kórházak zárszámadását, amelyből kitűnik az, hogy a kórházak 1927. év máso­dik felében egymillió pengőt fizettek rá a betegápolásra. Ennek oka a tanács szerint az, hogy az ápolási díjak igen alacsonyak. A tanács tehát ismét előterjesztéssel lép a­ közgyűlés elé, hogy az ápolási díjakat emelje föl. •­ Apja meggyilkolásával vádolják egy rigai fogorvos fiát, Innsbruckból jelenti k. Szeptember 10-én azt jelentették a tiroli ka­­pek, hogy Halsmann Miksa rigai fogorvos a zillerthali hegyekben szerencsétlenül járt. Csütörtökön a lapok arról adnak hírt, hogy­ az orvost a fia tette el láb alól, hogy birto­kába jusson apja életbiztosítási összegének. Minthogy a megindított vizsgálat alkalmával az apagyilkossággal vádolt fia és anyja ellent­mondásokba keveredtek és mert a boncolás eredménye sem zárja ki azt, hogy a halál erőszakos beavatkozás következtében álloit elő, Halsmann fiát, Fülö­pöt, vizsgálati fog­ságba helyezték. Az eddigiekből megállapít­ható, hogy az anya és fia megértették egy­mást, de az apa és fiú között ellentétek ál­lottak fenn, amelyekről a vádlott csak na­gyon tartózkodóan nyilatkozik.­­ A mészáros- és hentesüzletek zárórája. A székesfőváros tanácsa a Budapesti Mészáros Ipartestület kérésére megengedte, hogy szep­tember 15-ig budapesti mészáros- és hentes­üzletek zárórája este fél tíz órakor legyen, ellen­ben elrendelte, hogy szeptember 22-től fogva ezen üzletek szombat esti zárórája nyolc órai legyen.

Next