Magyarság, 1928. október (9. évfolyam, 223-248. szám)
1928-10-23 / 241. szám
1928 október 23, ketUt Brom WIMSWMMM&. MOZI A magyar film Az utóbbi időben alig múlik el nap, hogy ne olvasnánk akár az egyik, akár a másik lap hasábjain valami panaszos, vagy reménykedő, serkenő, vagy csüggedt hangú cikket a „magyar film“ problémáiról. Hivatalos s magánszemélyek, hivatottak s laikusok egyaránt sietnek elmondani véleményüket a kérdésről, a megoldásnak egyedül helyes útjairól. Nem is az ő hibájuk, hogy a magyar film még mindig a jövő zenéje, helyesebben, a jövő filmje. Hogy a kérdést még elméletben sem sikerült tisztázni, annak nem lehet más oka, minthogy a cikkek zöme, a vita a körül forgott, hogy „hogyan“ lehetne a magyar filmet megteremteni s nem a körül, hogy milyen is legyen ez a magyar film. Hisz a „hogyant“ egy-két esetben már meg is oldották. A csárdás királynő is elkészült, pedig hatalmas összeg kellett hozzá, ha tehát csak a „hogyan“ volna a kérdés, arról is példát lehetne venni. A kérdés azonban nem ez, mint ahogy — dacára Liane Haid bokoragrós szoknyájának — a film sem magyar film. Legkevésbé sem az, mint amit a közönség magyar filmül vár, magyar filmnek képzel. A kérdés tehát inkább a „mit“, a „milyent“, így kevésbé megyünk fejjel a falnak s még kevésbé dobjuk ki pénzünket haszontalanul, látatlanul az ablakon. Az eredmény így még a legrosszabb esetben is csak az lehet, hogy lesz jó filmünk hiányosan kidogozva s nem, mint az előbbi módon, hol alaposan, jól ki voltak filmjeink dolgozva, csak éppen, hogy jó filmek nem voltak. Az olyan filmek, hol a fősúlyt nem a hogyanra, hanem a milyenre helyezzük, legfeljebb csak azt mutatják, hogy szegények vagyunk, nincs pénzünk s igy nem tudjuk filmjeinket úgy kidolgozni, mint ahogy a téma, a benne rejlő művészi érték megkívánná s anyagi eszközök birtokában mi magunk is tudnánk. Ellenkező esetben azonban mindenki azt látja, hogy semmink sincs csak pénzünk s így, talán időtöltésből, vagy hogy egy-kétszáz munkásnak kenyeret adjunk filmgyártással is kísérletezünk. Ez pedig nem fogja a külföld érdeklődését felkelteni, még kevésbé megnyitni a külföldi filmpiacokat. A filmnél az export lehetősége pedig egyben életfeltétel is. Milyen legyen hát a magyar film? Mi minden filmet, így a magyar filmet is a német, vagy még inkább az amerikai filmek szemszögéből nézzük. Nos, így sohasem lesz magyar film. E filmeknek egyetlen jelzőjük van: a monumentális. Ehhez semmi más nem kell, csak pénz. Igaz ugyan, hogy ez aztán annál több, s hogy’ nekünk éppen ez nincs s előrelátható időn belül nem is lesz. Itt van a baj. ’A magyar film nem számíthat, de nem is szabad, hogy számítson az állami támogatásra, nem szabad, hogy abban keresse létének egyetlen feltételét. Amerikának mindig több pénze lesz, mint nekünk, ebben tehát vele nem versenyezhetünk. A magyar filmet az olasz példa követése sem fogja megteremteni. Hogy az olasz kormány 30 millió lírát adott az olasz film megteremtésére, azzal legfeljebb csak az olasz filmet támasztotta fel. A magyar filmhez ez nem elég. De nem lett volna az olasz filmhez sem elég, ha az olasz Luce szeme előtt is csak az amerikai minták lebegtek volna, ha az is az amerikai filmet tekintette volna a filmek non plus ultrájának, s nem akart volna legalább egy kicsinnyel több lenni annál. Nincs művészet, mi annyira követelné a fejlődést, mint a film. E követelés már eleve halálraítél minden olyan vállalkozást, mi nem akar csak olyan jó filmet, mint a már meglevők. A magyar filmnek tehát az olasz filmnél is jobbnak kell lenni, ha valóban létezni akar. Egy egyszerű férfi szájából hallottam, talán a Metropolis előadása után, hogy ő nem rendezésre, filmre kiváncsi. Nagyon igaza van. Már csak azért is nem ő az egyedüli, ki így gondolkozik. Amerikában is egyre fogy a mozilátogatók száma, egész filmválság van odaát, minek nem kismértékben az az oka, hogy a közönség megelégelte a csak rendezői trükkökön alapuló filmeket s ma már többet, művészibbet vár. S ez így van ma már mindenhol. Ha e filmek — s ez áll az amerikai filmek mondhatnánk kilencven százalékára — nagyszerűen tűnőek reklámjaik is, nem jó filmek, főleg nem annyira, hogy azokat kelljen vagy csak lehessen is mintákul venni. E filmekben látunk nagyszerű „rendezést“, csodás képeket, valóságos fényképészeti bravúrokat, csak lelket, művészetet... filmet nem. Nos, a magyar filmnek ezt kell adni. Ne monumentálisát, művészit s e művészit nem a monumentalitás továbbfejlesztésében kell keresni. Abszolút filmre törekedjen a magyar film. Ezt keresse, mert ez megadja aztán létének minden lehetőségét, feltételét, biz minden kérdés kulcsa, az anyagiaké is. S itt nem gondolok csak arra, hogy ezzel a magyar film egyszerre versenyképes lesz, mert művészi adottságai kiegyenlítik anyagi szegényességét. A monumentális fira tömegekkel dolgozik, az abszolút film azonban, melynek feladata nem az események pontos reprodukálása, megelégszik — mert ez inkább lényeg — az emberi indulatok hű ábrázolásával. Benne nem a totál, hanem a second-kép lesz az uralkodó, mert mondanivalóit hűen csak ebben tudja kifejezni, előállítási költsége semn lesz még negyedannyi sem, mint az eddigi „monumentális“ filmeké. Az abszolút filmig azonban nagy út van. Helyesebben csak hisszük, hogy messze vagyunk tőle. A mai filmben is adva van az abszolút film minden feltétele, csak keresnünk kell s ekkor talán egész könnyen rájövünk a nyitjára. . Hogy e feladatot megkönnyítsük, mindenekelőtt egy téves s a film fejlődését eddig károsan befolyásoló előítélettől kell a filmet megszabadítanunk. A film nem technikai probléma. A fim lényege nem az, hogy a holtnak hitt képek megelevenednek, mozognak, hanem, hogy egymásután helyezett, vizuális képekben kapunk mesét, cselekményt, történést. A „technikai probléma“ akkor ragadt a filmre, mikor megszületett, mikor látván a mozgó képeket, ujjongva üdvözöltünk egy új technikai találmányt. Művészi vonatkozásba csak akkor jutott a film, mikor már gyakorlati alkalmazásával, hasznosításával próbálkoztak. Azonban ekkor sem volt ment az előítéletektől, ekkor is csak „mozgó fénykép“ volt s igy jutott a filmgyártás központjába a rendező. E téves hit s most már a rendező a film életében aztán olyan circulus vitiosussá vált, mely megakadályozta a helyes irányban való fejlődést s mely a filmet máig sem tudja legfeljebb csak a „Nagyváros szimfóniájáig“ fejleszteni, hol a technikán kívül más alkotóelem már egy csipetnyi sincs. A mai filmnek csak rendezője van, de nincs írója. Vagy ami még rosszabb: rendezője az írója. A rendező pedig csak rendező s csak természetes, hogy minden témát az ő speciális rendezői szemüvegén át néz és lát s ha beleszólása van a téma kidolgozásába, azt öntudatlanul is a saját egyéniségének megfelelően formálja, alakítja, az ő elképzeléséhez idomítja. Márpedig, mint ahogy a színpadi dráma sem jutott volna el a mai magasságba, ha rendezői írták volna, a film sem fog addig emelkedni, beteljesedni, míg léte, vagy nem léte, sőt létének formái is rendezőitől függenek. A filmet művészi feladatként csak művészek, írók fogják kezelni. Az abszolút film első feltétele tehát, hogy azt filmírók írják, a rendezők pedig elégedjenek meg a nekik is megfelelő s a film szempontjából is megengedett munkakörrel. Mondhatnánk ezt úgy is, hogy a rendező feladata nem lehet más, mint az iró elgondolását technikailag megvalósítani. (Az író elgondolásának azonban a legapróbb részletre is ki kell terjedni.) Mindezeket a magyar filmre vonatkoztatva, nem mondhatunk mást, minthogy a jövendő magyar filmnek elsősorban íróit keressük meg s csak aztán a technikai előállításukhoz, kivitelükhöz szükséges rendezőit s anyagi eszközeit. Az igazi filmíró épp oly feltétele a magyar filmnek, mint a tőke. De míg a tőke, a pénz, egyáltalán nem pótolja a hivatott írót, addig az író nagyon sokban pótolni tudja az anyagi szegényességet. Az bizonyos, hogy az abszolút film megteremtése nagyobb feladat, mint akár egy új Ben Hur, vagy Metropolis „gyártása“, de minél nagyobb s nehezebb a feladat, annál nagyobb lesz a magyar Géniusz diadala. S ma ez is ér valamit. ** Olga Csellova Budapesten. Olga Csellova, a nagyszerű filmszínésznő, Budapestre érkezett és a Royal-szállóban szállt meg. Olga Csehova részt vesz egy magyar film felvételeiben, amelynek címe: Asszony a tűzben. ** A Royal Apollo vers pályázatot hirdet a Wings-filmhez. A Royal Apollo igazgatósága a Magyarság útján pályázatot hirdet egy tiz-tizenöt soros versre, amelyet a Wings című filmmel kapcsolatban vetít a vászonra. A Wings, tudvalevőleg, egyik leghatalmasabb alkotása a filmgyártásnak, a repülés csodálatos fejlődését, technikáját, a repülőgépek harci és közlekedési használhatóságát mutatja be, izgalmas színdarab keretében és a Royal Apollo igazgatósága hozzáfűzi ehhez a filmhez a magyar repülőipar és a magyar repülés fejlődését is, bemutatják a magyar közönségnek a repülés technikájának világrelációjában a magyar repülés mai helyzetét. A vers témája tehát a magyar repüléshez fűződő remények, lesújtott és eltiport sorsunk tömör szavakba öntött kifejezése kell hogy legyen, a vers végső soraiból pedig a rendíthetetlen hit és nagyság szavai szóljanak. A Royal Apollo igazgatósága kétszáz pengő jutalmat ad a legjobb vers szerzőjének. A verseket a Magyarság szerkesztőségébe kell beküldeni. A pályázat terminusát és egyes részleteit a Magyarság szerdai száma közli. Central Hobbin sülyesztéseket 20—24 Prescetre LANG JAKArt ÉSJ HA varrógép nagy raktára, Jezse körút 41. Árjegyzék ingyen Filmszín szakműsora BELVÁROSI MOZGÓ, IV. kerület, Irányi utca 21. száza. (Telefon: Automata 833—29.) Műsor : 1. Rapa-Nui (A kincsek szigete), filmregény 8 felvonásban. Főszereplő: Liane Haid. 2. Az elkésett vőlegény, bohózat 7 felvonásban. Főszereplő Shally Phipps. 3. Patria Híradó. — Az előadások kezdete, hétköznapokon: 5, 7, 8, negyed 10, vasár- és ünnepnapokon, piros terem: 3, 5, 7, negyed 10, zöld terem: 4, 6, 8 órakor. Jegyelővétel délelőtt 11—1 óráig. FILMPALOTA, a Baross-téren. O Til B (Telefon: József 343—37.) MutattHmKaiKang sor. j_ Szép Heléna szerelmei, rendezte Korda Sándor. Főszereplők: Korda Mária, Ricardo Cortez, Lewis Stone és Pártos Gusztáv. 2. Filmripacsok, színjáték 6 felvonásban. Főszereplők: Mary Brian és Ben Lyon. 3. Fox Journal és Magyar Híradó. Az előadások kezdete, hétköznapokon: 5, negyed 8, fél 10, vasár- és ünnepnapokon: fél 4, fél 6, fél 8, fél 10 órakor. mmsTet.: J. 396—84. 1. Madame Pompadour............. 2. Esmék és szerelem. Jolti Hermin. 4. OI nipinj kard. d'nle. Előadások hő’.kómap: 140,is. fila. Vasárnap: ti4, k 6, *410 CORSO, IV. kerület, Váci utca 0. szám. (Telefon: Automata 874—02.) Műsor: 1. A kedélyes kórház, vígjáték 8 felvonásban. Főszereplő: Bete Daniels. 2. Madame Pompadour, filmregény 10 felvonásban. Főszereplő: Dorothy Gish. 3. Magyar- és Paramount Hiradó. Az előadások kezdete, mindennap: 4, háromnegyed 0, háromnegyed 8, háromnegyed 10 órakor. ^z VI. kerület, Teréz körút 28. szám. (Jegyrendelő telefon:-«a Automata 213—43 és Auto- OS »■tzii-simala 259—52.) Műsor: 1. Két Paramount-attrakció egy műsorban 1 Madame Pompadour, filmjáték 10 fejezetben. Főszereplők: Dorothy Gish és Antonio Moreno. 2. Kedélyes kórház, vígjátéksláger 8 felvonásban. Főszereplő: Bebe Daniels. 3. Híradók. Az előadások kezdete, hétköznapokon: 4, 6, 8, 10, vasár- és ünnepnapokon: 3, háromnegyed 5, fél 7, negyed 9 és 10 órakor. Kossuth Lajos u. 18. Jegyz. tel.: Automata 835—43 is 887—W. Messoukiue és Liz Dagover szereplésével a Tttonatos futár. Dráma 12 felvonásban. Stendhal—Rouge et noir klasszikus regénye filmen — Burteszkek. — Híradók. Előadások kezdete hétköznap: 5. negyed 8 és fél 10. Vasár- és ünnepnap: 4. 6. 8 és 10 órakor. (PROLONGÁLVA.) ELIT-MOZGÓ, V. kerület, Lipót körút 16. sz. (Telefon: Lipót 901—51.) Műsor: Csak 16 éven felülieknek! 1. Looping the Loop, Boito, a bohóckirály története filmen 10 felvonásban. Főszereplő: Werner Krauss. 2. A földalatti Newyork, filmregény nyolc felvonásban. Főszereplő: Lon Chaney. 3. Fox-Journal. •— Az előadások kezdete, hétköznapokon: 5, negyed 8, fél 10, vasár- és ünnepnapokon: 3, háromnegyed 5, negyed 7, 8, háromnegyed 10 órakor. MOZGÓ. Tel.: József. 140—27. 1. Hírnév és sj szerelem. 2- Arany- # t»»va. 1Kertész Mihály rendezés.) 3. Olvannai karddöntő. Előad, hétközn.: IVÁ3. Hz, 8. 10. Vas: Hi, 5, %?. U-9, 10. VIII. kerület, József-körút 31. sz. (Telefon: József 301—25.) Műsor: 1. Aranypáros, Universal-attrakció 8 fejezetben. Főszereplők : Renée Adorée és Conrad Nagel. 2. Charlotte kicsit bolond, vígjátékattrakció 8 felvonásban. Főszereplők: Pálfy Lya és Livio Pavanelli. 3. Híradók. Az előadások kezdete, hétköznapokon: 5, negyed 8, fél 10, vasár- és ünnepnapokon: 4, 6, 8 és 10 órakor. ORION FILMSZÍNHÁZ, IV. kerület, Eskü-út 1. szám. Az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél. Telefon: Automata 831—02.) Műsor: 1. Song, filmjáték 10 felvonásban. Főszereplők: Anna May, Wong, Heinrich George és Ad. Schledow. 2. Phyllis Haver amerikai vígjátéka 6 felvonásban. 3. Magyar Híradó. Az előadások kezdete, hétköznapokon: fél 6, fél 8, fél 10, vasár- és ünnepnapokon: fél 4, fél 6, fél 8, fél 10 órakor. Jegyelővétel délelőtt 11—1 óráig. PALACE FILMSZÍNHÁZ, a Newyork-palotával szemben. (Telefon: József 365—23.) Műsor : 1. A titokzatos futár, Stendhal „Rouge et noir“ című regénye filmen. Világattrakciós Főszereplők: Ivan Mosjoukine, Lil Dagover és Agnes Petersen. 2. Ruha tesziaz embert, slágerburleszk. 3. Coco és az elvarázsolt kastély, Tinta Matyi legújabb trükkje. 4. Híradók. Az előadások kezdete, hétköznapokon: fél 5, negyed 7, 8 és 10. vasár- és ünnepnapokon: fél 4, háromnegyed 5, fél 7, negyed 9 és 10 órakor. A műsor második hétre is prolongálva 1 FILMSZÍNHÁZ, VI. kerület, Nagymező utca 22—24. szám. (Jegyrendelő telefon: Automata 220—98 és Automata 292—50.) Műsor: 1. Song, a napkeleti liliom, B. I. P.—Eichbergvilágattrakció 10 felvonásban. Főszereplők: Anna May Wong és Heinrich A richmondi rejtély, Paramount-sláger 6 felvonásban. Főszereplők: Ester Ralston és Neil Hamilton. 3. Magyar- és Paramount-Hiradó. Az előadások kezdete hétköznapokon, szombat kivételével: 5, negyed 8, fél 10, szombaton, vasár- és ünnepnapokon: 4, 6, 8, 10 órakor. A Royal-szálló épületében. VII. kerület, Erzsébet körút 45—47. szám. (Telefon: József 429—46 és József 419—02.) Műsor: Kizárólagos joggal! 1. Cirkusz, egy félszeg fickó kalandjai. Star-világattrakció! Főszereplő : Charlie Chaplin. 2. Fehér éjszakák, Fox-expedíciós gyémántfilm 8 fejezetben. Az előadások ezdete, hétköznapokon, szombat kivételével: 5, negyed 8, fél 10, szombaton, vasár- és ünnepnapokon: 4, 6, 8 és 10 órakor. Jegyelővétel: délelőtt 11-től—fél 1-ig és délután 4 órától. FILMSZÍNHÁZ, VI. kerület, Teréz-I /&15. körút 60. szám. A nyugati pályaudiiflvarral szemben. Telefon: Lipót 921—32 és Lipót 921—33.) Műsor: 1. Magyar Híradó. 2. UFA Világhired 6. 3. Korda Sándor filmremeke: Szép Heléna szerelmei, főszereplők: Korda Mária, Huszár Puffy, Pártos Guszti, Lewis Stone és Ricardo Cortez. 4. Filmripacsok, Ben Lyon és Mary Astor vígjátéka. 5. Ákom Lajos orgonaszólója, Stephanides Károly dirigál. Az előadások kezdete, hétköznapokon, szombat kivételével: 5, negyed 8, fél 10, szombaton, vasár- és ünnepnapokon: 4, 6, 8, 10 órakor. Pénztárnyitás: délelőtt k—1-ig és délután előadás előtt egy órával. Jegyrendelés céljára a telefon egész nap szolgálatot tart 1 U O a MÁ SZÍNHÁZ, VIII. kerület, Rákóczi út 21. szám. (Telefon: József 460—45 és József 460—46) Műsor: 1. Korda Sándor világfilmje: Szép Heléna szerelmei, műbiologiai szatíra 10 fejezetben. Főszereplők : Korda Mária, Huszár Puffy, Lewis Stone és Ricardo Cortez. 2. Filmripacsok, vígjáték 8 felvonásban. Főszereplők: Mary Brian és Ben Lyon. 3. Magyar Híradó. Az előadások kezdete, hétköznapokon: 5, negyed 8, fél 10, vasár- és ünnepnapokon: fél 1, fél 6, fél 8, fél 10 órakor. KULTUR-MOZGÓ, IX. kerület, Kinizsi utca 16. szám. (Az Iparművészeti Múzeum mellett.) Műsor: 1. Csillagok útja, filmdráma 8 felvonásban. Főszereplők: Greta Garbo és Lars Hanson. 2. Riadó, dráma nyolc felvonásban. Főszereplők : Jackie Coogan és Claire Windsor. 3. Híradó legújabb hírekkel. Az előadások kezdete, hétköznapokon: fél 6, fél 8, fél 10, vasár- és ünnepnapokon: fél 4, fél 6, fél 8, fél 10 órakor. 15 Alapítva 789. Számos mumitetás AMERICAN-STAR amerikai rendszerű ÍCraiOISOGO KM.VMK a leghőállóbb vasötvözetből A jelenkor lej folytonégő kisjobblyhái Egy kályha fűti az egész lakást Szakszerű illusztrált árjegyzék ingyen ésbérmentve 1 KOCH JENő KALYHAGYÁRA Budapest, VI., Szondy utca 53 Telefon: Aut. 208—69 Külön mintaterem ! Gyári árak ! UÉsKNifiwCb raazicitinxs rcsüstt KKüttmer.ftsKi rtoNI ÖrL-53 HffiSSinh ! eiPisseiÄöaHi SteSő ÉP»» l>«búoy-u. 62