Magyarság, 1928. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1928-10-23 / 241. szám

1928 október 23, ketUt Brom WIMSWMMM&. MOZI A magyar film Az utóbbi időben alig múlik el nap, hogy ne olvasnánk akár az egyik, akár a másik lap hasábjain valami panaszos, vagy remény­kedő, serkenő, vagy csüggedt hangú cikket a „magyar film“ problémáiról. Hivatalos s magán­személyek, hivatottak s laikusok egy­aránt sietnek elmondani véleményüket a kér­désről, a megoldásnak egyedül helyes útjai­ról. Nem is az ő hibájuk, hogy a magyar film még mindig a jövő zenéje, helyesebben, a jövő filmje. Hogy a kérdést még elmélet­ben sem sikerült tisztázni, annak nem lehet más oka, minthogy a cikkek zöme, a vita a körül forgott, hogy „hogyan“ lehetne a magyar filmet megteremteni s nem a körül, hogy milyen is legyen ez a magyar film. Hisz a „hogyant“ egy-két esetben már meg is oldották. A csárdás királynő is elké­szült, pedig hatalmas összeg kellett hozzá, ha tehát csak a „hogyan“ volna a kér­dés, arról is példát lehetne venni. A kérdés azonban nem ez, mint ahogy — dacára Liane Haid bokoragrós szoknyájának — a film sem magyar film. Legkevésbé sem az, mint amit a közönség magyar filmül vár, magyar filmnek képzel. A kérdés tehát inkább a „mit“, a „mi­lyent“, így kevésbé megyünk fejjel a fal­nak s még kevésbé dobjuk ki pénzünket haszontalanul, látatlanul az ablakon. Az ered­mény így még a legrosszabb esetben is csak az lehet, hogy lesz jó filmünk hiányosan ki­­dogozva s nem, mint az előbbi módon, hol alaposan, jól ki voltak filmjeink dolgozva, csak éppen, hogy jó filmek nem voltak. Az olyan filmek, hol a fősúlyt nem a hogyanra, hanem a milyenre helyezzük, legfeljebb csak azt mutatják, hogy szegények vagyunk, nincs pénzünk s igy nem tudjuk filmjeinket úgy kidolgozni, mint ahogy a téma, a benne rejlő művészi érték megkívánná s anyagi eszközök birtokában mi magunk is tudnánk. Ellenkező esetben azonban mindenki azt látja, hogy semmink sincs csak pénzünk s így, talán időtöltésből, vagy hogy egy-két­száz munkásnak kenyeret adjunk filmgyár­tással is kísérletezünk. Ez pedig nem fogja a külföld érdeklődését felkelteni, még kevésbé megnyitni a külföldi filmpiacokat. A film­nél az export lehetősége pedig egyben élet­feltétel is. Milyen legyen hát a magyar film? Mi minden filmet, így a magyar filmet is a német, vagy még inkább az amerikai fil­mek szemszögéből nézzük. Nos, így sohasem lesz magyar film. E filmeknek egyetlen jelzőjük van: a mo­numentális. Ehhez semmi más nem kell, csak pénz. Igaz ugyan, hogy ez aztán annál több, s hogy’ nekünk éppen ez nincs s előre­látható időn belül nem is lesz. Itt van a baj. ’A magyar film nem számíthat, de nem is sza­bad, hogy számítson az állami támogatásra, nem szabad, hogy­ abban keresse létének egyetlen feltételét. Amerikának mindig több pénze lesz, mint nekünk, ebben tehát vele nem versenyezhetünk. A magyar filmet az olasz példa követése sem fogja megteremteni. Hogy az olasz kormány 30 millió lírát adott az olasz film megteremtésére, azzal legfeljebb csak az olasz filmet támasztotta fel. A ma­gyar filmhez ez nem elég. De nem lett volna az olasz filmhez sem elég, ha az olasz Luce szeme előtt is csak az amerikai minták le­begtek volna, ha az is az amerikai filmet tekintette volna a filmek non plus ultrájának, s nem akart volna legalább egy kicsinnyel több lenni annál. Nincs művészet, mi annyira követelné a fejlődést, mint a film. E követelés már eleve halálraítél minden olyan vállalkozást, mi nem akar csak olyan jó filmet, mint a már meglevők. A magyar filmnek tehát az olasz filmnél is jobbnak kell lenni, ha valóban lé­tezni akar.­­ Egy egyszerű férfi szájából hallottam, ta­lán a Metropolis előadása után, hogy ő nem rendezésre, filmre kiváncsi. Nagy­on igaza van. Már csak azért is nem ő az egyedüli, ki így gondolkozik. Amerikában is egyre fogy a mozilátogatók száma, egész filmválság van odaát, minek nem kismértékben az az oka, hogy a közönség megelégelte a csak rende­zői trükkökön alapuló filmeket s ma már többet, művészibbet vár. S ez így van ma már mindenhol. Ha e fil­mek — s ez áll az amerikai filmek mondhat­nánk kilencven százalékára — nagyszerűen tűnőek reklámjaik is, nem jó filmek, főleg nem annyira, hogy azokat kelljen vagy csak lehessen is mintákul venni. E filmekben lá­tunk nagyszerű „rendezést“, csodás képeket, valóságos fényképészeti bravúrokat, csak lel­ket, művészetet... filmet nem. Nos, a magyar filmnek ezt kell adni. Ne monumentálisát, művészit s e művészit nem a monumentalitás továbbfejlesztésében kell keresni. Abszolút filmre törekedjen a magyar film. Ezt keresse, mert ez megadja aztán lé­tének minden lehetőségét, feltételét, biz min­den kérdés kulcsa,­­ az anyagiaké is. S itt nem gondolok csak arra, hogy ezzel a magyar film egyszerre versenyképes lesz, mert művészi adottságai kiegyenlítik anyagi szegényességét. A monumentális fi­ra töme­gekkel dolgozik, az abszolút film azonban, melynek feladata nem az események pontos reprodukálása, megelégszik — mert ez in­kább lényeg — az emberi indulatok hű ábrá­zolásával. Benne nem a totál, hanem a second-kép lesz az uralkodó, mert mondani­valóit hűen csak ebben tudja kifejezni, elő­állítási költsége semn lesz még negyedannyi sem, mint az eddigi „monumentális“ filmeké. Az abszolút filmig azonban nagy út van. Helyesebben csak hisszük, hogy messze va­gyunk tőle. A mai filmben is adva van az abszolút film minden feltétele, csak keres­nünk kell s ekkor talán egész könnyen rá­jövünk a nyitjára. . Hogy e feladatot megkönnyítsük, min­denekelőtt egy téves s a film fejlődését ed­dig károsan befolyásoló előítélettől kell a fil­met megszabadítanunk. A film nem technikai probléma. A fim lé­nyege nem az, hogy a holtnak hitt képek megelevenednek, mozognak, hanem, hogy egymásután helyezett, vizuális képekben ka­punk mesét, cselekményt, történést. A „tech­­nikai probléma“ akkor ragadt a filmre, mi­kor megszületett, mikor látván a mozgó ké­peket, ujjongva üdvözöltünk egy új technikai találmányt. Művészi vonatkozásba csak ak­kor jutott a film, mikor már gyakorlati al­kalmazásával, hasznosításával próbálkoztak. Azonban ekkor sem volt ment az előítéletek­től, ekkor is csak „mozgó fénykép“ volt s igy jutott a filmgyártás központjába a ren­dező. E téves hit s most már a rendező a film életében aztán olyan circulus vitiosussá vált, mely megakadályozta a helyes irányban való fejlődést s mely a filmet máig sem tudja legfeljebb csak a „Nagyváros szimfó­niájáig“ fejleszteni, hol a technikán kívül más alkotóelem már egy csipetnyi sincs. A mai filmnek csak rendezője van, de nincs írója. Vagy ami még rosszabb: rende­zője az írója. A rendező pedig csak rendező s csak természetes, hogy minden témát az ő speciális rendezői szemüvegén át néz és lát s ha beleszólása van a téma kidolgozá­sába, azt öntudatlanul is a saját egyéniségé­nek megfelelően formálja, alakítja, az ő el­képzeléséhez idomítja. Márpedig, mint ahogy a színpadi dráma sem jutott volna el a mai magasságba, ha rendezői írták volna, a film sem fog addig emelkedni, beteljesedni, míg léte, vagy nem léte, sőt létének formái is rendezőitől függenek. A filmet művészi feladatként csak művé­szek, írók fogják kezelni. Az abszolút film első feltétele tehát, hogy azt filmírók írják, a rendezők pedig elégedjenek meg a nekik is megfelelő s a film szempontjából is meg­engedett munkakörrel. Mondhatnánk ezt úgy is, hogy a rendező feladata nem lehet más, mint az iró elgondolását technikailag megvalósítani. (Az író elgondolásának azon­ban a legapróbb részletre is ki kell ter­jedni.) Mindezeket a magyar filmre vonatkoz­tatva, nem mondhatunk mást, minthogy a jövendő magyar filmnek elsősorban íróit ke­ressük meg s csak aztán a technikai előállí­tásukhoz, kivitelükhöz szükséges rendezőit s anyagi eszközeit. Az igazi filmíró épp oly feltétele a magyar filmnek, mint a tőke. De míg a tőke, a pénz, egyáltalán nem pótolja a hivatott írót, addig az író nagyon sokban pótolni tudja az anyagi szegényességet. Az bizonyos, hogy az abszolút film meg­teremtése nagyobb feladat, mint akár egy új Ben Hur, vagy Metropolis „gyártása“, de minél nagyobb s nehezebb a feladat, annál nagyobb lesz a magyar Géniusz diadala. S ma ez is ér valamit. ** Olga Csellova Budapesten. Olga Cse­llova, a nagyszerű filmszínésznő, Budapestre érkezett és a Royal-szállóban szállt meg. Olga Csehova részt vesz egy magyar film fel­vételeiben, amelynek címe: Asszony a tűz­ben. ** A Royal Apollo vers pályázatot hirdet a Wings-filmhez. A Royal Apollo igazgató­sága a Magyarság útján pályázatot hirdet egy tiz-tizenöt soros versre, amelyet a Wings című filmmel kapcsolatban vetít a vászonra. A Wings, tudvalevőleg, egyik leghatalmasabb alkotása a filmgyártásnak, a repülés csodá­latos fejlődését, technikáját, a repülőgépek harci és közlekedési használhatóságát mu­tatja be, izgalmas színdarab keretében és a Royal Apollo igazgatósága hozzáfűzi ehhez a filmhez a magyar repülőipar és a magyar repülés fejlődését is, bemutatják a magyar közönségnek a repülés technikájának világ­relációjában a magyar repülés mai helyzetét. A vers témája tehát a magyar repüléshez fűződő remények, lesújtott és eltiport sor­sunk tömör szavakba öntött kifejezése kell hogy legyen, a vers végső soraiból pedig a rendíthetetlen hit és nagyság szavai szólja­nak. A Royal Apollo igazgatósága kétszáz pengő jutalmat ad a legjobb vers szerzőjé­nek. A verseket a Magyarság szerkesztő­ségébe kell beküldeni. A pályázat terminu­sát és egyes részleteit a Magyarság szerdai száma közli. Central Hobbin sülyesztéseket 20—24 P­rescetre LANG JAKArt ÉSJ HA varrógép nagy raktára, Jezse­ körút 41. Árjegyzék ingyen Filmszín szakműsora BELVÁROSI MOZGÓ, IV. kerület, Irányi­ utca 21. száza. (Telefon: Automata 833—29.) Műsor : 1. Rapa-Nui (A kincsek szigete), filmregény 8 felvonásban. Főszereplő: Liane Haid. 2. Az elké­sett vőlegény, bohózat 7 felvonásban. Főszereplő Shally Phipps. 3. Patria Híradó. — Az elő­adások kezdete, hétköznapokon: 5, 7, 8, ne­gyed 10, vasár- és ünnepnapokon, piros terem: 3, 5, 7, negyed 10, zöld terem: 4, 6, 8 órakor. Jegyelővétel délelőtt 11—1 óráig. FILMPALOTA, a Baross-téren. O Til B (Telefon: József 343—37.) Mu­­tattHmKaiKang sor. j_ Szép Heléna szerelmei, rendezte Korda Sándor. Főszereplők: Korda Má­ria, Ricardo Cortez, Lewis Stone és Pártos Gusz­táv. 2. Filmripacsok, színjáték 6 felvonásban. Főszereplők: Mary Brian és Ben Lyon. 3. Fox­ Journal és Magyar Híradó. Az előadások kez­dete, hétköznapokon: 5, negyed 8, fél 10, va­sár- és ünnepnapokon: fél 4, fél 6, fél 8, fél 10 órakor. mmsTet.: J. 396—84. 1. Madame Pompadour............. 2. Esm­ék és szerelem. Jolti Hermin. 4. OI­ nipinj kard. d'nle. Előadások hő’.kómap: 140,­­is. fila. Vasárnap: ti4, k­­ 6, *410 CORSO, IV. kerület, Váci­ utca 0. szám. (Tele­fon: Automata 874—02.) Műsor: 1. A kedélyes kórház, vígjáték 8 felvonásban. Főszereplő: Bete Daniels. 2. Madame Pompadour, filmregény 10 felvonásban. Főszereplő: Dorothy Gish. 3. Ma­gyar- és Paramount­ Hiradó. Az előadások kez­dete, mindennap: 4, háromnegyed 0, három­negyed 8, háromnegyed 10 órakor. ^­z VI. kerület, Teréz­ körút 28. szám. (Jegyrendelő telefon:­­-«a Automata 213—43 és Auto- OS »■tzii-si­mala 259—52.) Műsor: 1. Két Paramount-attrakció egy műsorban 1 Ma­dame Pompadour, filmjáték 10 fejezetben. Fő­szereplők: Dorothy Gish és Antonio Moreno. 2. Kedélyes kórház, vígjátéksláger 8 felvonásban. Főszereplő: Bebe Daniels. 3. Híradók. Az elő­adások kezdete, hétköznapokon: 4, 6, 8, 10, vasár- és ünnepnapokon: 3, háromnegyed 5, fél 7, negyed 9 és 10 órakor. Kossuth Lajos­ u. 18. Jegyz. tel.: Automata 835—43 is 887—W. Messoukiue és Liz Dagover sze­replésével a Ttton­atos futár. Dráma 12 felvonásban. Stendhal—Rouge et noir klasszikus regénye filmen — Burteszkek. — Híradók. Előadások kezdete hétköznap: 5. negyed 8 és fél 10. Vasár- és ünnepnap: 4. 6. 8 és 10 órakor. (PROLONGÁLVA.) ELIT-MOZGÓ, V. kerület, Lipót­ körút 16. sz. (Telefon: Lipót 901—51.) Műsor: Csak 16 éven felülieknek! 1. Looping the Loop, Boito, a bo­hóckirály története filmen 10 felvonásban. Fő­szereplő: Werner Krauss. 2. A földalatti New­­york, filmregény nyolc felvonásban. Fősze­replő: Lon Chaney. 3. Fox-Journal. •— Az elő­adások kezdete, hétköznapokon: 5, negyed 8, fél 10, vasár- és ünnepnapokon: 3, háromne­gyed 5, negyed 7, 8, háromnegyed 10 órakor. MOZGÓ. Tel.: József. 140—27. 1. Hírnév és sj szerelem. 2- Arany- # t»»va. 1Kertész Mihály rendezés.) 3. Olvann­ai karddöntő. Előad, hétközn.: I­VÁ3. Hz, 8. 10. Vas­: Hi, 5, %?. U-9, 10. VIII. kerület, József-körút 31. sz. (Telefon: József 301—25.) Műsor: 1. Aranypáros, Universal-attrakció 8 fejezetben. Főszereplők : Renée Adorée és Conrad Nagel. 2. Char­lotte kicsit bolond, vígjátékattrak­­ció 8 felvonásban. Főszereplők: Pálfy Lya és Livio Pavanelli. 3. Híradók. Az előadások kezdete, hétköznapokon: 5, ne­­gy­ed 8, fél 10, vasár- és ünnepnapokon: 4, 6, 8 és 10 órakor. ORION FILMSZÍNHÁZ, IV. kerület, Eskü-út 1. szám. Az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél. Tele­fon: Automata 831—02.) Műsor: 1. Song, film­­játék 10 felvonásban. Főszereplők: Anna May, Wong, Heinrich George és Ad. Schled­ow. 2. Phyllis Haver amerikai vígjátéka 6 felvonásban. 3. Magyar Híradó. Az előadások kezdete, hétköz­napokon: fél 6, fél 8, fél 10, vasár- és ün­nepnapokon: fél 4, fél 6, fél 8, fél 10 óra­kor. Jegyelővétel délelőtt 11—1 óráig. PALACE FILMSZÍNHÁZ, a Newyork-palotá­val szemben. (Telefon: József 365—23.) Műsor : 1. A titokzatos futár, Stendhal „Rouge et noir“ című regénye filmen. Világattrakciós Főszerep­lők: Ivan Mosjoukine, Lil Dagover és Agnes Pe­tersen. 2. Ruha teszi­­az embert, slágerburleszk. 3. Coco és az elvarázsolt kastély, Tinta Matyi legújabb trükkje. 4. Híradók. Az előadások kez­dete, hétköznapokon: fél 5, negyed 7, 8 és 10. vasár- és ünnepnapokon: fél 4, háromnegyed 5, fél 7, negyed 9 és 10 órakor. A műsor második hétre is prolongálva 1 FILMSZÍNHÁZ, VI. kerület, Nagy­mező­ utca 22—24. szám. (Jegyren­delő telefon: Automata 220—98 és Automata 292—50.) Műsor: 1. Song, a napkeleti liliom, B. I. P.—Eichberg­­világattrakció 10 felvonásban. Fősze­replők: Anna May Wong és Heinrich A richmondi rejtély, Paramount-sláger 6 felvonásban. Főszereplők: Ester Ralston és Neil Hamilton. 3. Magyar- és Paramount-Hiradó. Az előadások kezdete hétköznapokon, szombat kivételével: 5, negyed 8, fél 10, szombaton, vasár- és ünnepnapokon: 4, 6, 8, 10 órakor. A Royal-szálló épületében. VII. kerület, Erzsébet­ körút 45—47. szám. (Telefon: József 429—46 és József 419—02.) Műsor: Ki­zárólagos joggal! 1. Cirkusz, egy félszeg fickó kalandjai. Star-világattrakció! Főszereplő : Charlie Chaplin. 2. Fehér éj­szakák, Fox-expedíciós gyémántfilm 8 fejezet­ben. Az előadások ezdete, hétköznapokon, szom­bat kivételével: 5, negyed 8, fél 10, szomba­ton, vasár- és ünnepnapokon: 4, 6, 8 és 10 órakor. Jegyelővétel: délelőtt 11-től—fél 1-ig és délután 4 órától. FILMSZÍNHÁZ, VI. kerület, Teréz-I /­&15. körút 60. szám. A nyugati pályaud­i­ifl­­varral szemben. Telefon: Lipót 921—32 és Lipót 921—33.) Műsor: 1. Magyar Híradó. 2. UFA Világ­hir­ed 6. 3. Korda Sándor filmrem­eke: Szép Heléna szerelmei, főszereplők: Korda Mária, Huszár Puffy, Pártos Guszti, Lewis Stone és Ricardo Cortez. 4. Filmripacsok, Ben Lyon és Mary As­­tor vígjátéka. 5. Ákom Lajos orgonaszólója, Ste­­phanides Károly dirigál. Az előadások kezdete, hétköznapokon, szombat kivételével: 5, ne­gyed 8, fél 10, szombaton, vasár- és ünnepna­pokon: 4, 6, 8, 10 órakor. Pénztárnyitás: dél­előtt k­—1-ig és délután előadás előtt egy órá­val. Jegyrendelés céljára a telefon egész nap szolgálatot tart 1 U O a M­­­Á SZÍNHÁZ, VIII. kerület, Rákóczi­ út 21. szám. (Te­lefon: József 460—45 és József 460—46) Műsor: 1. Korda Sándor világfilmje: Szép Heléna szerelmei, műb­iologiai sza­tíra 10 fejezetben. Főszereplők : Korda Mária, Huszár Puffy, Lewis Stone és Ricardo Cortez. 2. Filmripacsok, vígjáték 8 felvonásban. Főszerep­lők: Mary Brian és Ben Lyon. 3. Magyar Híradó. Az előadások kezdete, hétköznapokon: 5, ne­gyed 8, fél 10, vasár- és ünnepnapokon: fél 1, fél 6, fél 8, fél 10 órakor. KULTUR-MOZGÓ, IX. kerület, Kinizsi­ utca 16. szám. (Az Iparművészeti Múzeum mellett.) Mű­sor: 1. Csillagok útja, filmdráma 8 felvonásban. Főszereplők: Greta Garbo és Lars Hanson. 2. Riadó, dráma nyolc felvonásban. Főszereplők : Jackie Coogan és Claire Windsor. 3. Híradó leg­újabb hírekkel. Az­ előadások kezdete, hétköz­napokon: fél 6, fél 8, fél 10, vasár- és ün­nepnapokon: fél 4, fél 6, fél 8, fél 10 óra­­­­kor. 15 Alapítva 789­. Számos mu­mitetás AMERICAN-STAR amerikai rendszerű ÍCraiOISOGO KM.VMK a leghőállóbb vasötvözetből A jelenkor lej folytonégő kisjobb­­lyhái Egy kályha fűti az egész lakást Szakszerű illusztrált árjegyzék ingyen és­­bérmentve 1 KOCH JENő KA­LYH­AGYÁRA Budapest, VI., Szondy­ utca 53 Telefon: Aut. 208—69 Külön mintaterem ! Gyári árak ! UÉsKNifiwCb raazicitinxs rcsüstt KKüttmer.ftsKi rtoNI ÖrL-53 HffiSSinh ! eiPisseiÄöaHi SteSő ÉP»» l>«búoy-u. 62

Next